Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-22 / 164. szám

H3X2SZERDA, 1942 Julius 22.

LXIII, évi ol yam. 1 Sí. szám.

IRI 10 FILLÉR

hasîţ ^Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ifiióC íókai-u. 16., I. em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- Maal |em-a. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056

(LAPÍTOTTA:

BiRIHR MIKLÓS

Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT" EL Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 2.70 P, negyedévre 8 P., íélévre 16 P., egéax évre 32 P.

3Epdély lelkiismerete

Egy hete ismét szélcsend uralkodik a magyar belpolitikában. A parlament nyári szünete rmegkezdődött s a politikai élet sürgés-forgása ehelyett az aratás köti le a közvélemény figyelmét. Ha a politika előtíünk csupán pártprogramok alapján való egymásra licitálást, ta közélet mindennapi, sokszor személyes ügyeidbe való beavatkozást, pártharcokat és hatalmi törekvéseket jelentene, akkor ennek a szélcsendnek talán örvendenünk kellene. Tudjuk, a »osszul értelmezett politika csak bajt hozhat serre a földre, ahogy bajt hozott a múltban is mindig a magyarság számára és semmi sem inkább érdeke Erdélynek, mint az, hogy ez a Bcicsiny szempontok szerint való politizálás — amely, tudjuk, egyre idegenebb a magyar ^életben — távol maradjon Erdélytől, a jövőtől äs. A politikai élet szélcsendje azonban nem jjelenlheti Erdélyben a magyar politika szélcsendjét is. Súlyos időkben kicsinyes inirikák- mak, taktikai csatározásoknak helye nem leihet és legkevésbé éppen nálunk, ahol minden- inéi nagyobb feladat a magunk problémáit reálisan meglátni és életünk lehetőségeit együttes erővel megtalálni Erdély politikájának s az «gesz magyar politikának sarkpontja ma, a Iháfc'oru sorsdöntő idejében, a nemzet minden erejének és értékének megkeresése és egybe- llogása s egységes, erős, szociális, kiegyensúlyozott társadalom építése, amelyben egye elül az egvéni, szellemi és erkölcsi tulajdonságok a döntők. A nemzeti erők felfokozása és belső egység nélkül sem ebben a habomban, sem a háború után a helyünket nem tudjuk megálla- nl s nemzeti sorskérdéseinket nem tudjuk megoldani. A nemzetnolitikának ebben a törekvésében tehát nyári szünetnek beállania »ein szabad és nem lehet.

Nem mi, erdélyiek mondjuk, hanem a fel- szabadulás után eltelt idők három magyar miniszterelnöke is hirdette, hogy ebben a történelmi helyzetben elsősorban erkölcsi tartalékokra van szüksége a nemzetnek és hogy «ezek az erkölcsi tartalékok különösen megtalálhatók Erdélyben. Őrködni kell tehát felette, hogy ezek a tartalékok érintetlenül megtartassanak s az egyetemes magyar érdekek szolgálatába állíttassanak. Ennek a követelménynek vélt eleget tenni Erdély, amikor az ország közéleteién csak a nagy magyar és az erdélyi táji problémákkal jelentkezett s igyekezett megát távoltartani a politika pártharcaitól. Az erdélyi embernek a múltban meg kellett tanulnia, hoey egyéni élete szorosan összefüpg a nemzet eleiével, boldogulásával s azon volt, hogy hatalmi, vagy személyi érdekek mellőzésével figyelmét társadalma, földje és nemzete nagy sorskérdéseire irányítsa. Erezte, hogy inkább szilárd erkölcsi magatartása, reális látásmódra, belső fegyelemre, minél harmonikusabb belső egységre s mindenekelőtt mindennapi szívós munkára van szükség, mint akár hangzatos ielszavak hirdetésére. akár pártno’i'ikai ügyekben való sürgés-forgásra. Er. dé'y politikusainak útja nem annyira a közéleten, mint inkább a társadalmon keresztül vezetett s ha ezen az utón néha botladozva Is jártak, de ismerték magyarságunk ma! életformáit, tudtak, mi határozza nvtag a mai erdélyi életet, számoltak nőnünk «erényeivel és hibáival. A kisebbségi idők törvényszerűsége hozta manával. hogy ennek Így kellett tennie s hogy a többlet, amit Erdély a magyar politikába vitt, ez a társadalomismeret volt, amely megkönnyítette állásfoglalását és segítette, hogy eltnazodiék a politika számára idegen útvesztőiben. Erdélyben a szélesebb néprétegek politikai személyiséggé léptek elő s a politika aem a közélet porond ián szereplő' szükebb réteg személyi ügye volt, hanem az egész erdélyi magyarság emelkedésének, vagy bukásának ügve. Vezető értelmiségnek és népnek eggvé fellett válnia s közösen kellett osztoznia a fetelosséghen is.

Történelmi látásmód és társadalmi tudat határozta meg ezt a politikai magatartást. A viharok füzében megedzett erdélyi politikát kellett f oly látni úgy, hogy azzal a társadalom legszélesebb rétegei közösséget vállaljanak. S ezt folytatja ma is Erdély, mikor a múlt hagyományai s a jelen ismerete alapján igyek- ®ák( az eljövendő nagy magyar átalakulás ügyét szolgálni. A mult nemcsak hagyományt jelent, de tanulságok forrása is. S a legnagyobb tanulságok egyike annak a felismerése, hogy összhangos egészet alkotó remzettársada- lom kell a cél legyen, mert meghasonlott, belső ellentétektől gyengített magyarságra lassú

szélmorzsolódás vár itt, ezen a nemzetiségektől sűrűn lakóit tájon. így lép a színes szavak helyébe a szürke, de pozitiv munka, a meddő politizálás helyébe annak a felismerése, hogy a magyarság belső erejét kell létrehozni azáltal, hogy egységes, erős és erkölcsös nemzeti társadalmat szervezünk. Népünk érzelmi egységét a legszervesebb politikai, művelődési és gazdasági egységgé kell építeni s ezt az egységes társadalmat kell a magyar országépités szolgálatába álliiani. Be ebből a társadalmi tudatból következik annak a felismerése is, hogy itt nem lehet a közélet irányítóinak egyoldalúan dönteni el azokat a kérdéseket, amelyek végeredményben széles néprétegek helyzetét és életét érintik. Hiszen egységes, erős és erkölcsös nemzeti társadalom nem képzelhető el másként, csak ugy( ha sorsának intézésében minden társadalmi réteg résztvesz és annak felelősségét nem csupán egy szükebb vehető réteg, de a társadalom egésze vállalja.

A társadalmi erők egvségbefogialása és építő munkába állítása mellett az égető erdélyi kérdések meglátása és megoldása az erdélyi poiitika célja. Ennek a célnak szolgálata nyilvánvalóvá hiszi azt is, hogy a parlamenti szünet nem jelentheti egyben az erdélyi politikai tevékenység szünetelését is. A megoldásra váró problémák olyan számosak, az erdélyi jóvátétel ügyének szolgálata annyira súlyos és a háborús világban sem elodázható feladatokat jelent, hogy aligha beszélhetünk itt politikai életünk nyári pangásáról. Az erdélyi politikai élet vedtől ebben a munkában kötelezettséget és felelősséget vállaltak népükkel szemben. Anélkül, hogy ezt a feladatot becsülettel elvégezték volna, nem állhatnak félre anélkül, hogy tömegeikben ne ébresztenének keserű csalódást. A csalódás pedig éppen a belső erő és társadalmi egység megrokkanására vezethetne, tehát a magyar és erdélyi feladatok teljesítését tenné betrete tienné. A vállalt feladatokat tehát meg kell oldani, az egyszer felismert igazsághoz hűségesnek kell maradni, mert enélkül az erdélyi magyarságot jövendő nagyobfcf szerepére előkészíteni nem lehet.

Amikor a kisebbségi életformát a szabad ma*

dályozása. Amikor az Ázori-szlge- j leknél egy Afrikába irányított hajó- ! karavánt szétugrasztanak, egy uj i csapást jelent az Angliából Egyiptomba több mint hatezer kilométer hosszú utón irányuló hadianyag- szállitásra és amikor egy német tengeralattjárónaszád áttör minden ellenséges zárat és torpedóit a Szent Lőrinc-folyamban lövi ki, ez azt jelenti, hogy ebben a harci eszközben olyan férfiak küzdenek, akiknek katonai képességük legyőz mindéül nehézséget és az ellenség minden akadályát sikerrel küzdik le.

A német véderő főparancsnoksága közli: Az arc vonal déli szakaszán német és szövetsége© csapatok észak ra, nyugatra és keletre összpontosított támadásban vannak Kosztov ellen. A város lángokban áll. A Don feletti hidakat szétrombolták. Északabbra egy. német hadsereg gyors irammal nyomul előre délkelet felé és 80 kilométerre Sztálingrádtól nyugatra megközelítette a Don-szagyar életkerettel váltottuk fel, politikánk azt a keretet is megjelölte, amellyrel az erdélyi magyarság az egyetemes ér.urekü nemzetépi- tő munkát eredménnyel végezheti s ez a keret megtalálta a maga bajtársiam és harmonikus kapcsolatát nem csupán az ország sorsáért felelős kormányzattal, hanem a kormányzó párttal is. Ez a kapcsolat nem csupán formai volf, hanem egymás céljainak teljes megértésén, egymás magatartása iránti iegőszintébb bizalmon épült fel s a teljes bizalom, megértés és harmónia keli jellemezze a jövőben is. Sem az egymásra licitálók hangoskodása, sem a reformok hitetleneinek aggályoskodása, sem az egyéni érvényesülést hajszolok kicsinyessége az ország- épiíes közös nagy munkájának útjába akadályt nem tudott gördíteni s nem szabad gördítenie a jövőt-'en sem. Erdély politikai magatartását csak a mindnyájunk telkiismerete által diktált nemzeti érdek szabhatja meg. S ez a nemzeti érdek ma az égető kérdéseink iránti éber figyelmet és szolgálatot, a jövő reformjainak termékeny előkészítését, nemzettársadalmunkon belül pedig teljes összhanogt és bizalmat követel meg.

^ b 1 VITA SÁNDOR.

kaszt. ’Az ellenséges hátvédeket és szétugrasztott ellensége© erőcsopor- tokat megsemmisítettük. A légi haderő támadta az ellenség visszaverni- lási útjait és a rosztovi térségben tovább folytatta támadásait az utánpótlási vonalak és vasúti berendezések ellen.

Voronyezstől északra visszavertük: az ellenséges támadásokat. A középső arvvonalszakaszon egy gyalogos hadosztály megsemmisített egy bekerített ellenséges erőcsoportot. Elkeseredett közelharcokban 10ß harci állást rohammal bevettünk.

, Az limen-tótól délre és a leningrá- di bekerítő arcvonalon több ellenséges támadást részben elkeseredett közelharcban meghiúsítottunk.

Berlini jelentés szerint a keleti harctér egyes részein a tengelyhatalmak csapatai a támadás megkezdése óta már körülbelül 600* kilométernyire törtek előbbre. Az újonnan •megszállt területnek igen nagy ipari

4 és mezőgazdasági jelentősége van.

Sztálingrádot 80 kilométernyire közelítették meg a tengelycsapatok

Vo^onyeasstől északra sok foglyot ejtettek a honvédek

Hegy nap alatt újabb száznégyezer tonnányi ellenséges hajét sBlyesztettek el a németek

BERLIN, július 22. (TP.) A német j és szövetséges csapatok támadó hadműveletei a rosztovi térségben rendkívül figyelemreméltó eredményekre vezettek. Amikor hivatalosan azt közlik, hogy ebben a térségben a bekerített szovjeterők ellentáma-' dását letörték, az nemcsak a német támadásoK előrejutását jelenti, hanem erős bolsevista csapatak zsákba fogását is.

A haditengerészetnek az össze© tengereken elért uj eredményei a leghatásosabban emelik ki a tengeri hadvezetés hatékonyságát. Dawentry adója éppen tegnap közölte lemondó hangon, hogy „a küszöbön álló két és félhónap a legsúlyosabb lesz valamennyi között, amiket a szövetkezett nemzetek eddig átéltek“. Az uj különjelent és tartalmára való tekintettel ez a hangulat valóban csupán prófétainak mondható. A modern háború hadvezetését éppen olyan módon befolyásolják az ütközetek, mint a hadianyagszál] i tás megakaErős ahnaxárakon át Üldözik Reszten felé a németek a vörösöket

BERLIN, jidius 22. (MTI.) A ISérnet Távirati Iroda jelenti: A véderő jőparancsnoksága a Rosztovtól keletre levő térségben és a Donnál folyó harcokkal kapcsolatban a következőket közli: I

A német csapatok, bár terepnehéz ségek és erős aknazárak vannak útjukban, a visszavonuló ellenséges utóvédek sarkában nyomulnak előre. Német gyorscsapatok újabb hídfőt létesitetlik a Donecen és onnan kiindulva, támadásba kezdtek.

A légierő mintaszerűen támogatja az előrenyomuló német es szövetséges csapatokat. A német harci rep ülő kőtél éke k ezen* kivid hatásosan bombázták Rosztov pálya udvar berendezéseit és más hadifontosságu célpontokat. A nehéz bombák sok csarnokot és a város teherpályaudvarán levő raktárakat gyújtottak fel, valamint sínbe rendezéseket és épületeket pusztítót tok el,. A Roszovtól délre levő térségben a bolsevista vasúti forgalom leküzdésére irányuló harcokban tizenöt haladó vonatot bombatalálatokkal felgyújtottak, ezenkívül heves támadások irányultak a Donee északi folyásának térsége és a Don közölt keleti irányba menekülő bolsevista oszlopok ellen. 350 megrakott gépjármüvet semmisit-tttek meg telitalálatokkal.

A Voronyezstől délre levő harci területen hét ellenséges erőcsoportot robbantottak szét. f

rA MAGYAR CSAPATOK AZ ÁLTÁLUK ELFOGLALT HARCTERET MEGTISZTÍTOTTÁK A BOLSEVISTA MARADVÁNY-CSAPATOKTÓL. VORONYEZSTÖL ÉSZAKRA ELLENSÉGES ELŐRETÖRÉST RÖVID, HEVES HARCOKBAN VISSZAVETETTEK ÉS A VISSZAVONULÓ BOLSEVISTÁK ELLENI ELŐRETÖRÉSÜK SORÁN SOK FOGLYOT EJTETTEK. I

Berlini jelentés szerint szakadatlanul folyik a megvert ellenséges csapatok üldözése a Don-folyó nagy luxnyaruUiiá- bau, a Donee és a Don alsó folyása mentén. A keleti harctér déli szakaszán a német és szövetséges csapatok egyes részei a gyalogságot nvessze megelőzve már fontos hadászati pontokat foglaltak el, amíg messze mögöttük északra és nyugairu meg nagyobb harcok folynak. Úgy látszik tehát éppen a donee- és donmenti csatában leginkább érvényesül a merev vonalakat nem ismerő mnzgóháboru jellemző tulajdonsága.