Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-16 / 159. szám

1S42 Julius i S. ELLENZÉK iS ßi Kállay Miklós míniszteielnök nagy beszéa- legi loglaikozatá a délvidéki szerbség hely veiével és a ianuári eseményekkel A nesnH a szeniii^áni eszmék jegyében kiTénja megíefemíeni a beké* egyuiié'ési a különböző nemzeüségekkel — Az újvidéki eseményekkel kap- cso!aiban nincsen tiiko'ni való — Erélyesen vísszauias^oíía a miniszíerelnök az emigres«* jugoszláv konnány fága omnadjáraiái csendőr ségehet és <1 határ vadásza?aki dato- hat megerősítették honvédcsapatokkal, hogy azok a rendet visszaállítsák' és a partizánom hat lei füstöljék. Zsablya község és környé­kének megtisztítására tehát megkezdődött a I! |M| 1 Iliiül i li li !| ül Ili 11.. lx. í -i. ­Mil iii BUDAPEST. július 16. (MTI.) A képvi­selőhöz szerdai ülését 10 óraikor nyitotta m-eg, Tgsnádi-Nagy András elnök. Popavics L. Milán napirend előtti felszólalásra ka­pott engedélyt. A nemzetiségi kérdésről bi­zonyos délvidéki eseményekkel kapcsolatban beszélt. Felszólalásában rámutatott 'arra. hogy a Délvidéken többnyelvű, különböző szárma­zású és nemzetiségű elemekből alakult né­pesség él, amelyet magasabb állami szem­pontból tevékenyen be kell kapcsolni az államalkotó nép munkájába. Ezt a törek­vést az állami tényezőknek, valamint a nemzetiségi és kisebbségi élet vezetőinek célul keli tekinteni az általános összhang, a társadalom harmóniájának érdekében. Be­vezető Szavai után szóvátetie a januári dél­vidéki eseményeket és aiz összecsapásból folyó veszteségeket. Hangoztatta', hogy a szerb nemzetség hosszú évszázadokon ke­resztül együtt élt és harcolt a magyar nép­pel azon a területen, amelyet meg kellett védelmezni a török invázió ellen. Most újra a magyar élettérben helyezkedtek el és most ismét nagy szükség van arra, hogy a magyar néppel a legnagyobb egyetértés­ben éljenek. A szerbség tudatában van helyzetének és megérti azt, hogy miinél gyorsabban be kell kapcsolódnia a magyar áílumi életbe és alkaímazkodnia kell az. nj európai rendhez. A szerbek tudják köteles­ségüket az álfámmal szemben és ezeket a kötelességeket minden téren és minden kö­rülmények között teljesítik- Ezután előad­ta. mini indultak el az események Zsablyá- ról. Akik a magyar haderő és az álkmbiz- lonS'ági Szervek ellen felléptek, ' elvették méi.tó büntetésükéi, de a lavina továbbgör­dült Újvidékig. Az újvidéki művelet szerin­te messze íulment azon a vonalon, amely kívánatos lett volna a közbiztonság érder kében. Áz illetékes 'tényezők elrendelték az ■elkövetett cselekmények kivizsgálását és a 28 napos katonai vizsgálóit a legnagyobb ! alapossággal és tárgyilagossággal történtl Kérte a miniszterelnököt, hogy az ilyen események ne ismétlődjenek meg, mert ez nem érdeke a magyarságnak. Az ország ha­tárain belül ©lő népek harmonikust együtt­működésétől függ nemcsak Magyarország, hanem Európa konszolidálásának sorsa. Ő a maga részéről ős segítséget nyújt és meg fogja kísérelni az összes nemzetiségek kö­zött a nyugalom és béke megteremtését. ,4 PöMmedesscéhen fejlődésre és megélésre van szillkség egymás között“ Kállay Miklós miniszterelnök azonnal vá la szolt a felszólalásra. —- Olfnin kérdés került a képviselőhöz elé, — mondotta — amely a magyar köz­véleményt, sőt némi vonatkozásában a kül­lőidet is joglalkoztatta. Nem bánom, hogy ide került, mert ez a legélénkebb cáfolat azokra a vádakra, amelyek velünk szemben elhangzót task. Nem hiszem, hogy ezelőtt 22 évvel, amikor összeült először a jugoszláv parlament, egy képviselő feldúlhatott volna ott és ilyen beszédet mondhatott volna el, mint Popovics Milán képviselő ur. (ügy van! Helyeslés.) : —• A képviselő ur beszédéről meg kell mondatnom, hogy megftllapitásairal a ki­sebbségi és nemzetiségi kérdésekről, gondo~ lataivol nagy vonalaiban nemcsak' én, ha­nem pártunknak minden tagja egyetért. A Dunámédencében nemcsak a magyar célok, hanem a közös .nagy emberi célok, az euró­pai célok érdekében nagy fejlődésre és megértésre van szükségünk egymás közölt. Ismerem Popovics képviselő ur mértékle­tességét s bár tudom, szerb nemzetiségéhez mindig hii. ebben a kérdésben az is hajtja, mert régebben a jugoszláv uralom alat el~ nőké volt Belgrádion az antib olse vista szö­vetségnek, A kisebbségi kérdésben á ma­gyar álláspontot, mint Popovics ur is cmli- ti’ljg, bemutatkozó beszédemben leszögez“ lem. ma is ezen a: állásponton vagyak vál­tozatlanul és rendületlenül azzal a biztos tudattal, hogy ez az egyedüli helyes állás­pont, amelyen a magyar nemzetnek állnia feil és állni fog. És szinte mellékesnek tar­om. hogy mikor fogják nemzetiségeink ezt, i maguk részéről is magukévá tenni, mert ': ország erejének tudatában, teljes nyűge." ómmal várhat arra, amikor ezt az állás­pontot a nemzetiségek meg is értik. Mert a megértés a mi államalkotó és abban a nem­zetiségeket magjához hivő, següö társul ma- gamelló hivő népünknek ma az államépitő bázisa. Nagyon jól tudom, hogy ami itt tör- télit, az nem a nálunk élő szerb népnek a lázadása volt, hanem ugyanazok az erők játszottak szerepei benne, amelyek annak­idején Jugoszláviában is előkészítették az összeomlást. A zsablyai, illetve a délvidéki kérdésekkel kapcsolatban válaszolni óhaj­tok. A^zal szerelném nyugvópontra juttatni, ezt a kérdést. HONVÉDEINK TESTVÉRI SZERETETTEL ÖLELTÉK MAGUKHOZ A NEMZETI SÉGEKET ■— A dolog általánossága szempontjából méltóztassék megengedni, hogy a jelentéser met erről olvassam-. Az ezeréves Magyar- országnak szerves részét alkotó és a tria­noni békeszerződéssel elszakított Bácskát Magyarország 1941 áprilisában foglalta vissza a szerbektől, illetve Jugoszláviától. Ezen hadművelet során honvédőink a szerb haderővel szórványosan kisebb harcokat vívtak, amelynek eredményeképpen a szerb csapatokat részben leszorították a Dunától délre eső terül étre, részben sok foglyot ej­tettek és a Délvidéket a csetnikbandáktól gyorsan megtisztították. E hadműveletekben a békés polgári lakosságnak nem volt bán~ tudása. Honvédeink a délvidéki lakosságot a hagyományos szentistváni gondolattal át­itatott, kormánytól kapott utasítás szerint, nemzetiségi tekintet nélkül testvéri szere­tettel ölelne magához. (Élénk helyeslés.) Közvetlenül a visszafoglalás után hónapok'g csend és rend volt. Komimsnis^a szahefázs Ugyanakkor a kommunista propaganda utján is felbujtott elemek nagyarányú szer- nzkedţXsbe kezditek és a magyar lakosság le gyilkolásával fenyegetőztek, terror— és szabotázscselekményeket követtek el. Né­hány hónc.p után .azonban a Bánságban lakó szerbekből, többen a magyarsággal szemben különböző erőszakos cselekményekre ra­gadtatták magukat, valószínűleg engedékeny ma gata rí ásunk ot értették félre. Nap-nap után felgyújtották kazlainkat, raktáriunkat, el­vágták távbeszélöhcilózatiinkat, megrongál­ták n vasúti síneket, rátörtek a megrongált vonalakat helyreállító közegeinkre. kisik­lattak vonatszerelvényeket, egyes helyeken megállították a vonat forgalmat és leölték közbiztonsági szerveinket. — A bácskai szerb kommunisták szamát cs működését nagyon növelte az u további körülmény, hogy a szomszédos bánsági részből az oltani, megtorlások elől menekülő sok kommunista partizán szivárgott át a Bácskába. Természetlesen közbiztonsági szeneink a partizánokkal szemben fegyve­resen védekeztek és a rend helyreállítására törekedtek. Közbiztonsági szerveinkkel szemben azonban a partizánok támadásokat intéztek, többet közülük orvul le öltek, vagy megsebesítettek. Ez a földalatti aknamunka így tartott nemcsak egy éven át, mindaddig, amíg 1942 januárjában nyílt lázadást rob­bantott ki. A ZSABLYAI TÁMADÁS •— Január 4-én ugyanis Zsablyán és kör­nyékén csendőreinket, és határvadász csapa­tainkat a partizánok megtámadták és sú­lyos veszteséget okoztak nekik ; Több ha­tárvadász és két csendőr hősihalált Imit és többen megsebesülteit. A vizsgálat folyamán megállapították, hogy a rajtaütés nem vé­letlen lövet kéz ménye volt, nem egyes, za- vartszitó clemele állal végrehajtott merény­let volt, hanem tervszerű akció, amelyben külföldről mar hosszabb idő óta beszivár­góit, fegyverekkel rendelkező és a lakosság megtévedt elemei állal rejtegetett partizá­nok nagy számban vettek részt. Céljuk az volt, hogy a Bácskában általános felkelést robb ani sortok ki. Erre való tekiniettel a müveiét. A SAJNÁLATOS ÚJVIDÉKI ESEMÉNYEK — A gyanús elemek innen Újvidék felé vetettek magukat és olt is veszélyeztették a nyugalmat és a közbiztonságot. A tisztogató müveidet lehat kiterjesztettük Újvidékre is. Az Újvidéken végrehajtott művelet január 21-én és 22-én rruu-már teljesen befejező­dött, amikor 23-án az oda beszivárgott par­tizánok a belvárosba vonultak és közegein­ket kézigránátokkal és fegyverrel támadták üveg. Ez a támadás karhatalmunkból erős megtorlást váltott ki, annál is inkább, mert a partizánok főerőinek megtörése után is az attrocitások és sorozatos merényletek napi­renden voltak. Szerencsétlenségünkre a ~cr vartkeltö elemekkel való végleges leszámo­lással kapcsolatosan kiadott rendelet. fi­gyelmen kívül hagyásával polgári, egyének kíváncsiságtól hajtatvei mutatkoztak az ut­cán. Tették ezt azaal a lekicsinylő meggi~ lepi fással, hogy honvédeink úgysem merik fegyverüket használni velük szemben. Ek­kor bekövetkezett az. amit. ismétlem, na­gyon sajnálunk. Ezeknek a polgári, egyé­neknek meggondolatlan lépése idézte elő <t következményeket és igy történt, hogy Újvi­déken polgári áldozatok is -szerepelne k azokban a veszteségekben, amelyek a rend­bontó partizán bandákat érték• Kétségtelen» hogy a rendkívül feszült helyzetben a ma­gyar karhatalmi közegek túl ragadtatták ma­gukat a kiadott parancs teljesítésében. Ez a valóság, amelyet egyetlen tény elhallga­tása nélkül adbam elő. AZ EMIGRÁNS JUGOSZLÁV KORMÁNY HAZUGSÁG- HADJÁRATÁVAL SZEM T BEN ÁLL AZ IGAZSÁGNAK — Úgy hallom, ltogy az Amerikában lé­vő jugoszláv kormány ctz eseményekkel kapcsolatban rágalomhadjáratot indított el­lenünk. Vegyék ott tudomásul, hogy Bács­kában rend. és nyugati.rn tan. Anti e.’-L tör­tént, az nem a magyar hatóságok rováséira hanem ugyanazoknak az elemeknek rovásá­ra írható, akik a Balkánt és benne Bácska* is lángba akarták borítani és okik olt min­dent elkövettek, hogy a rend és nyugatom ne dlihesson helyre. A jugoszláv kormány által terjesztette jelentésekről meg keli ál­lapítanom, hagy azokban a községekben, amelyeket, jelsor cd. s ahol állítólag n ma­gyar hatóságok uirociícsolzat követtek tolna ól, egyetlen ilyen esen sem nyert (leigazo­lást. Az ellenséges propaganda híreiben olyan neveket sorol fel, amelyek itt semmi­féle nyilvántartásban nem szere peltele. 7 c- h/it annyi fáradságot sem veitek maguknak- hogy utána nézzenek, hol, melyik■ község­ben voltak partizánharcok s ezeket a bor­zalmas dolgokat, amelyeket, azt hiszen: odakint komoly ember egy pillánálra sem hisz el, olyan nevekhez fűződik, amelyek sohasem szerepeltek semmiféle nyilvántar­tásban. Szerintük Szabdfíka romokban he­ver és a policsi iában holttest ek úszkálnak. Szabadkáról egyetlen karcolást sem tudok s G palicsi tó vize tiszta. A valóságnak meg a valószínűségével sem törődtek a hazudó- zók„ mert tudhatták. hogy mindegy, mb mondanak: « hazugságot csak meg na gyobb hazugság követheti. A hazugságok áradatával szemben áll a mi szilárdságunk azon a területen is, ahová 300 evvel <■:' előtt a szc-rb menekülőket befogadtuk. Mi a békét és az igazságot valósítjuk- meg ezen a teiülcten. Ezen az elhatározásunkon sem­mi sem változtathat* de szerbségünk maga­tartásának hozzá kell simulnia a mi fel­adatainkhoz s ez az összhang uz előttünk álló feladatok végrehajtását megkönnyíti. 4 nemzetnek nincs oka eltitkolni azt,amit íeii A teljes precizitás kedvéért az összes ál­dozatok névsorát elhoztam ide a Házba. Az egész idő alatt, beleértve a januári láza­dást is, összesen 2550 áldozat van. Az új­vidéki mozgalomnak a polgári lakosság köréből 292 szerb áldozata vem, az óbe­cseinek 89. a ti telinek 50. Ezek aimed: a vizsgálatnak adatai, amelyet Popovics kép­viselő ur — hiszen ö is rés-tvet-t « vizsga­latban — a legponíosabbnnk, a leglelkiis- meretcsebbnek és a leg precízebbnek foga­dott el. A nemzet rendelkezik azzal a bá­torsággal, hogy amit tett, azt be is vallat. Nincs olia ezt senki előtt eltitkolni. A: ál­dozatokért vállaljuk a felelősséget és fele“ lösségvállalásunlckci azt. a kötelességet is vállaljuk, hogy a Ütések és mulasztók d fogják venni méltó büntetésüket. És máris kijelenthetem, hogy amennyiben e tekintet­ben bizonyítás lelieüségeS, az -á szempont vezet bennünket, hogy a parancsot kiadót, ne pedig a parancsot végrehajtót büntessék. A felelösségrevonások ügyében a törvénye■> intézkedések folyamatban vannak. MEGVÁLASZTOTTÁK A 42-ES BIZOTTSÁG TAGJAIT Kállay Miklós miniszterelnök hosszan­tartó, lelkes tapsod és éljenzéssel fogadott válasza után a képviselőház áttért a napi­rend tárgyalására. Szakaszonként is meg­szavazta a Ház a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló törvényjavaslatot, a bizottság ni ó dosi t á sai val. Ezután megrádaaztobták « 42 tagú országos bizottságba a képviselő- ház által küküldcndő 28 tagot, majd több miiuisiyteri jelentést tárgyaltak. Az Írásbeli interpellációkra adott miniszteri Válasz ob­li tán áttérték az interpellációk meghallga­tására. ' AZ INTERPELLÁCIÓK Elsőnek Rapesáayi László interpellált a kereskedelmi miniszterhez a keresztény nagykereskedelem ta*-thatatlan kel vzete tárgyában. Maróthy Károly a magyarok külföldről való hazatelepiíését kérte. Ko1,toy József ,a zsidó házfelügyelők le­váltása körül tapasztalt visszásságokat tette szóvá. Patzkó Elemér a vallás- és közoktatás- ügyi miniszterhez intézett interpellációjá­ban kérte, hogy a nagyváradi ijiarestanom- iskola építését mielőbb fejezzék be. Szinyei-Merse Jenő kuttuszminisziei válaszában hangoztatta, hogy reméli, az •'>' kólát- az év régén felépíthetik és a jövő ér elején teljesen felszerelhetik. A Ház a mi­niszter válaszát tudomásul vette. Szögi Géza a szegedé városi kozkórhá: igazgató-főorvosának i óngély ellen Ps poli­tikai. kijelentéseiről és a: ellene indult el­járásról interpellált. Serényi Miklós gróf a földművelésügyi miniszterhez intézett intetpejláclójóban a dnnavecsei Milkó-fcle zsidó birtok eladását tette szóvá, amely birtokot, szerinte hozzá nem értő cs már birtokkal rendelkező egyén vásiárota meg. Csoór Lajos a buza és egyéb termények árának megállapítása tárgyában, Mester Miklós pedig a székelyföldi kisipar megse­gítése ügyében in'crpcUá’t. Csoór Lajos másik interpellációjában a b idbavonnl1-ah hozzátartozóinak társadalmi biztosítását és ellátását kérte. Kérész tes-Fiscji bér Ferenc belügyimül*./- tér válaszában hangoztatta, hogy a korinány figyelmét nem kerülte el ez a kérdés. Ren­dezésére tárgyalás folyik. Egy törvénvpótl ' rendeled készül, amely szerint a háború egész tartamára kiterjesztik n hadbavonul- tak hozzátartozóinak OTT ellátását. Ifj. Zimmer Ferenc a Németországban dolgozó tuagyar munkások gondozásán'! beszélt. Bndinszky Lávszló a helügyiuiniazterLc intézett interpellációjában a falusi lak '' sággal szemben való bánásmódról é> az esetleges igazságtaLp^árnok me va/üute'ősi­ről beszélt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom