Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

m. SgSZEKDA, 1^2 jnlhis 1. ■ LXm. évfolyam, Ü6 üzkta.. M Î0 FJL LÉR 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, (L Jókai-u. 16., I.em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- »1 íem-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 I1SPIT0ITfi: BfiRTHflMIKLÓS ■ Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT'* ÄL Kolozsvár. Előíizetési árak: 1 hóra 2.70 P., negyedévre 8 P., félévre 16 P.f egész évre 32 P smmszmiB (Z.) A magyar királyi kolozsvári honvédhadtesf hétezer leventé­je üzeukilencnnpos vándorlása során július 3-tól 5-ig Kolozsvárt sereg­szemlére gyűl össze. Ünnepelni fog­nak a leventék és ünnepük Kolozs vár, az erdélyi magyarság ünnepe lesz. Nincsen szebb és nemesebb, mint az ifjúság és örvendezni az ifjúság­nak. Most három napon át örvendez­hetünk nekik nemes örömmel. Erdélyben talán nem felesleges a premilitar borús emlékei után né­hány szót ejteni a magyar levente- intézményről és a magyar leventé­ről. Mindenekelőtt azt kell leszögez­nünk, hogy semmiféle külföldi példa nem állott előttünk, amikor a tria­noni Magyarországon felállítottuk a ieyenteintézményt. Nem a katonai előképzés a Is ven í ©intézmény főcél­ja és nem is párthadsereg számára nevelnek benne, mint a baráti Né­metország vagy Itália hasonló intéz­ményeiben, amelyek egyébként újabb keletűek, mint a magyar le- vent©intézmény* Tragikusan nehéz és reménytelen időkben jött létre ez az intézmény. A trianoni békepa- rancs harmincötezer főre korlátozta hadseregünket, a kommunizmus és az azt követő d estin ál ó időkben tár­sadalmunk szétzilált, izekre tépett és utfalan volt. Az ország vezetői ekkor gránitra kezdtek építeni: az ifjúságra. A leventeintézmény kere­tein belül a magyar ifjúság meg­szokta a katonás szellemet. A ma­gyar katonaeszmény szűrődött leiké» be: bátornak, engedelmesnek, baj­társnak, mindent vállalónak leírni. Ennek az intézménynek a keretében jutott hozzá a nemzeti nevelés leg­nagyobb értékeihez, itt tanulta meg mindazt, amit minden magyarnak tudnia kell népéről és nemzetéről, múltjáról, jelenéről és jövendőiéről. Nagy kohó a levent eintézmény. Nincsen különbség társadalmi osz­tályok, foglalkozási ágak, vagyoni eltolódások között. Á napszámos fia egy sorban áll az egyetemi profesz- szoréval, a szolgáé a gróféval. A trianoni békeparancs óta tud­tuk, hogy megváltoztatásának eiőíei- tételeit megteremtheti a diplomácia, hittünk és hiszünk abban, bog]/ van békés revízió, de mindennél jobban tudtuk, hogy a diplomata szavának sulyát az otthon levő fegyverek érté­ke szabja meg. Nem háborúra ké­szültünk, hanem erőre, A magyar királyi honvédség ragyogó teljesít­ményeit pedig nagy mértékben a le­venteintézménynek köszönhetjük. Az-egykori leventéknek, akik kato­nás és öntudatos magyar lélekkel vonultak be újoncokként a kaszár­nyákba, hogy ott megtanulják a harc művészetét és a hadvezetés tu­dományát. Ez a világháború is mil­lióskor bizonyította be, hogy nem a felszereltség mértéke, nem a fegyve­rek jósága vagy tömege, hanem az ember az, aki eldönti a csatát. Ezt a harcos, bátor, világoseszü embert nevelte a magyar honvédség számá­ra a leventeintézmény. Be nemcsak katonának nevelődtek és nevelődnek fiaink. A polgári élet szürke hétköznapjaiban a naponta végzendő munka sokszor kietlen küzködésében pontosan olyan erős és hősi iéíekre van szükség, mint a harcterek íergetegében. És szükség van ugyanolyan, ha nem nagyobb magyar öntudatra is, amikor belső ellenfeleinkkel és néha lelkünk ár­nyaival viaskodunk. Milyen apotheo- zisái élte ennek a polgári hősksség- neg legnagyobb költőnk Erdélyben, Beményik Sándor, aki „nem egy hősi lendülettel, hanem egy életes betegség árán“ halt meg. Nem egy­szerre ömlött el a vér a, hanem csep- penként, naponta, tüszurások és egy. viaskodó leiken ütött sebek által, ilyen nagy hősei a léleknek és szel­lemnek sokan voltak Erdélyben, de milliónyian a kisebbek, akik a ma­guk szűkre szabott szerény munka­helyén őrizték a várat és állottak őrt a magyarság fölött. Itt minden fris­sen hasított barázda hősi cselekedet volt, minden sors „karszti sors“. Észak-Erdély felszabadulása után a magyar leventeintézmény megnö­vekedett és uj feladatok elé kerüli. Észak-Erdély magyar ifjúságát kell hogy nevelje. Be mint Erdély min­dennek, ami magyar, a leventeintéz- ménynek is vitt ajándékot, amikor soraiban áll ifjúságunk, amelynek az iskolában hiába tanitották azt, hogy „Talal nostru“, odahaza nem tudta másképpen mondani, mint hogy ... „Miatyánk.“ Churchill tejeüenfeffe az miséiázban, hogy nem nyilatkozik az afrikai harcokról Alexandrától 200 kilométerre uj esata kesdődötí — áz uj brit fó'papanesnok különös napipararxesa ZÜRICH, jiúius 1. Marsa Matruh vár ár nak eiesiével a S-ik brit hadsereg elvesz- telte azt az ulolsó számottevő erődit- menyi, amely a Nílus vidékéig még ren­delkezésére állt. Hétfőn délután az egyip­tomi csata uj fejezete kezdődött. Rom­mel élcsapatai már hétfőn este megköze­lítették a Marsa Matruhtót mintegy száz kilométerre keletre fekvő Fuklca. repülő­terét, amely már csak 200 kilométerre van Alexandriai ól. Egy kedden reggel ér­kezett kairói jajén tés szerint közvetlen Idiszöbön áll Fuklca ellen a támadás. Auchinlech tábornok, a brit csapatok főparancsnoka parancsában ezejket írja Romínéiról: Rommel barátunk nem vala­mi. földöntúli erővel bíró fekete ember, hímem csak erélyes és tehetséges. Ez az egész. Egészen közönséges német tábor­nok, akiről nem kellene oly solcat beszél­niFelkérem a paranpsnokolcat, hassanak oda. hogy beszédben ne Romínéiról, ha­nem általában ellenségről beszéljenek. Erre lélektani okokból van szülcség, mert különben a csapatok körében erősitik azt a benyomást, hogy Rommel csodára képes férfi s légy őzhetei len. Ez a parancs, amelyben Auchinlech tábornok igyekszik gyengíteni Rommel vezér tábornagy gy'ó'f zelmének hatását, igy fejeződik be: „Egy­általán nem irigykedem Rcmmelre“. A Newis Croniclc hangsúlyozza, hogy az Egyiptom birtoklásáért dúló harc kime­netelétől függ az egész brit világbiroda­lom sorsa. Abban az esetben, ha Alexán^ ária és Szuez az ellenség kezébe kerül, nemcsak Nagybritannia közelkeleli pozí­ciója jutna erősen veszélyeztetett hely­zetinél hanem MáHa és Ciprus ellátása is kérdésessé válna. Ebben az esetben az egész afrikai szárazföld ki lenne szolgál­tatva a tengelynek és a háború belátha­tatlan időre meghosszabbodna. Egyip­tom elvesztése tehát messzemenő követ­kozményeket vonna maga után. 1 Az Observer foglalkozik Tobruk eledé­vel és az Egyiptomba való visszavonulós lélektani hatásával. Ez a két esemény na­gyobb csapás az angol népre, mint Szin­gapúr eleste — állapítja meg a lap — s az összeroppanás ezért épp annyira lélek­tani, mint katonai ügy, Anglia azonban szövetségesei s a még megmaradt, kevés semleges ország szemében becsületében megcsonkítva áll L^nsSdnhun es legválságosabbntak Ítélik mhelyzetet Amszterdam, julius 1. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Chur­chill kedden kijelentette az alsóházban, hogy nem áll szándékában sem­miféle nyilatkozatot termi arról a súlyos csatáról, amely jelenleg Egyip­tomban dúl. Londoni jelentés szerint Londonban úgy ítélik meg a katonai hely­zetet, hogy amióta Churchill kormányon van, a mostani helyzet a legvál­ságosabb. A .líbiai szerencsétlenségnek komolyabb következményei le hetnek, mint Szingapúr elvesztésének. A Földközi-tenger keleti részén most előálló helyzet azt jelenti, hogy Rommel vezértábomagy mos) egy hét alatt kaphat harkocsikat, inig az angoloknak ehhez három hó­napra van szükségük. Rommel három nap alatt kaphat bombázókat, az angolok pedig csak három hét alatt, amig a repülőgép Afrikán át oda­repül. A sokat emlegetett Mállta-szigete azelőtt az angol bombázók re­pülőtere volt, mig most csak a teheroldal egyik tétele. Mint a brit hírszolgálat jelenti, Churchill kedden a Buckingham-’ palotában megjelent a királynál és beszámolt neki észak amerikai utjá­nak eredményeiről. A német hadosztályok északról betértek §zewaszfepei belső erődSvébe BERLIN, julius 1. A német véderő fő­parancsnoksága közli: A Szerasztopol el­len folyó támadás során■ a német hadosz­tályok északról betörtek a belső erőd­övbe. A szovjet ellentámadások hatásta­lanok maradtak. A keletről indított tá­madásban elfoglaltuk a vidéket uraló Sá­bán magaslatot. Ezeknek az erősebb állá­soknak elfoglalása döntő jelentőségű si­ker, mert a Sabun-magaslat uralja a gyű­rűt az erőd belső állásai körül. A Szever- naja-öböl megszállása előfeltétele annak, hogy a német csapatok északról is beha­tolhassanak a belső erödgyürü közé. Mi­után a kulcsállások jelentős része szilár­dán német kezben van, űz északi résznek leküzdése már csalc rövid idő leérdése. „Merész, rá menő, bátor, szívós, kitárté és hű bajtárs a magyar" BERLIN, Julius 1. (MIX) Az Essener National Zeitung Junius 28-i számában „Magyarok a keteti arcvonalon" címmel hosszú vezércikket közöl. A vezércikk a legnagyobb elisme­réssel emlékezik meg a magyar honvédség összes fegyvernemeiről. Kiemeli, hogy az amúgy - is rossz terep nehézségeit fokozták az eL’enség rombolásai, amit azonban a kitűnő magyar műszaki csapatok segítségével rövid idő alatt sikerült leküzdeni. — A magyar csapatok ugyanazon a területen harcodnak — írja — ahol őseik sok-sok évvel ezelőtt megfordultak uj Kárpáthazájuk keresése során és ahol a világháborúban, mint hü szövetségesek a német bajtársak mellett megállták helyüket, A fiatal magyar népi ha l sereg cs légierő kiállotta a próbát és biztosítja a magyar fegyverek dicsőségét. A cikk az alábkl elismerő szavakkal zárul: Merész és rámeuő, bátor, szívós, kitartó és hü bajtárs — ilyennek ismerte meg a német katona a magyar fegyvertársat és meg van győződve, boov a jövő harcaiban ilyennek fogja maga mellett találni. •‘gvan­A Kola-öbölben ké* kereskedelmi ha jót bombákkal eltaláltunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom