Ellenzék, 1942. július (63. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
m. SgSZEKDA, 1^2 jnlhis 1. ■ LXm. évfolyam, Ü6 üzkta.. M Î0 FJL LÉR 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, (L Jókai-u. 16., I.em. Telei.: 11—09. Nyomda: Egye- »1 íem-u. 8. sz. Telei.: 29—23. Csekkszámla 72056 I1SPIT0ITfi: BfiRTHflMIKLÓS ■ Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓVÁLLALAT'* ÄL Kolozsvár. Előíizetési árak: 1 hóra 2.70 P., negyedévre 8 P., félévre 16 P.f egész évre 32 P smmszmiB (Z.) A magyar királyi kolozsvári honvédhadtesf hétezer leventéje üzeukilencnnpos vándorlása során július 3-tól 5-ig Kolozsvárt seregszemlére gyűl össze. Ünnepelni fognak a leventék és ünnepük Kolozs vár, az erdélyi magyarság ünnepe lesz. Nincsen szebb és nemesebb, mint az ifjúság és örvendezni az ifjúságnak. Most három napon át örvendezhetünk nekik nemes örömmel. Erdélyben talán nem felesleges a premilitar borús emlékei után néhány szót ejteni a magyar levente- intézményről és a magyar leventéről. Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy semmiféle külföldi példa nem állott előttünk, amikor a trianoni Magyarországon felállítottuk a ieyenteintézményt. Nem a katonai előképzés a Is ven í ©intézmény főcélja és nem is párthadsereg számára nevelnek benne, mint a baráti Németország vagy Itália hasonló intézményeiben, amelyek egyébként újabb keletűek, mint a magyar le- vent©intézmény* Tragikusan nehéz és reménytelen időkben jött létre ez az intézmény. A trianoni békepa- rancs harmincötezer főre korlátozta hadseregünket, a kommunizmus és az azt követő d estin ál ó időkben társadalmunk szétzilált, izekre tépett és utfalan volt. Az ország vezetői ekkor gránitra kezdtek építeni: az ifjúságra. A leventeintézmény keretein belül a magyar ifjúság megszokta a katonás szellemet. A magyar katonaeszmény szűrődött leiké» be: bátornak, engedelmesnek, bajtársnak, mindent vállalónak leírni. Ennek az intézménynek a keretében jutott hozzá a nemzeti nevelés legnagyobb értékeihez, itt tanulta meg mindazt, amit minden magyarnak tudnia kell népéről és nemzetéről, múltjáról, jelenéről és jövendőiéről. Nagy kohó a levent eintézmény. Nincsen különbség társadalmi osztályok, foglalkozási ágak, vagyoni eltolódások között. Á napszámos fia egy sorban áll az egyetemi profesz- szoréval, a szolgáé a gróféval. A trianoni békeparancs óta tudtuk, hogy megváltoztatásának eiőíei- tételeit megteremtheti a diplomácia, hittünk és hiszünk abban, bog]/ van békés revízió, de mindennél jobban tudtuk, hogy a diplomata szavának sulyát az otthon levő fegyverek értéke szabja meg. Nem háborúra készültünk, hanem erőre, A magyar királyi honvédség ragyogó teljesítményeit pedig nagy mértékben a leventeintézménynek köszönhetjük. Az-egykori leventéknek, akik katonás és öntudatos magyar lélekkel vonultak be újoncokként a kaszárnyákba, hogy ott megtanulják a harc művészetét és a hadvezetés tudományát. Ez a világháború is millióskor bizonyította be, hogy nem a felszereltség mértéke, nem a fegyverek jósága vagy tömege, hanem az ember az, aki eldönti a csatát. Ezt a harcos, bátor, világoseszü embert nevelte a magyar honvédség számára a leventeintézmény. Be nemcsak katonának nevelődtek és nevelődnek fiaink. A polgári élet szürke hétköznapjaiban a naponta végzendő munka sokszor kietlen küzködésében pontosan olyan erős és hősi iéíekre van szükség, mint a harcterek íergetegében. És szükség van ugyanolyan, ha nem nagyobb magyar öntudatra is, amikor belső ellenfeleinkkel és néha lelkünk árnyaival viaskodunk. Milyen apotheo- zisái élte ennek a polgári hősksség- neg legnagyobb költőnk Erdélyben, Beményik Sándor, aki „nem egy hősi lendülettel, hanem egy életes betegség árán“ halt meg. Nem egyszerre ömlött el a vér a, hanem csep- penként, naponta, tüszurások és egy. viaskodó leiken ütött sebek által, ilyen nagy hősei a léleknek és szellemnek sokan voltak Erdélyben, de milliónyian a kisebbek, akik a maguk szűkre szabott szerény munkahelyén őrizték a várat és állottak őrt a magyarság fölött. Itt minden frissen hasított barázda hősi cselekedet volt, minden sors „karszti sors“. Észak-Erdély felszabadulása után a magyar leventeintézmény megnövekedett és uj feladatok elé kerüli. Észak-Erdély magyar ifjúságát kell hogy nevelje. Be mint Erdély mindennek, ami magyar, a leventeintéz- ménynek is vitt ajándékot, amikor soraiban áll ifjúságunk, amelynek az iskolában hiába tanitották azt, hogy „Talal nostru“, odahaza nem tudta másképpen mondani, mint hogy ... „Miatyánk.“ Churchill tejeüenfeffe az miséiázban, hogy nem nyilatkozik az afrikai harcokról Alexandrától 200 kilométerre uj esata kesdődötí — áz uj brit fó'papanesnok különös napipararxesa ZÜRICH, jiúius 1. Marsa Matruh vár ár nak eiesiével a S-ik brit hadsereg elvesz- telte azt az ulolsó számottevő erődit- menyi, amely a Nílus vidékéig még rendelkezésére állt. Hétfőn délután az egyiptomi csata uj fejezete kezdődött. Rommel élcsapatai már hétfőn este megközelítették a Marsa Matruhtót mintegy száz kilométerre keletre fekvő Fuklca. repülőterét, amely már csak 200 kilométerre van Alexandriai ól. Egy kedden reggel érkezett kairói jajén tés szerint közvetlen Idiszöbön áll Fuklca ellen a támadás. Auchinlech tábornok, a brit csapatok főparancsnoka parancsában ezejket írja Romínéiról: Rommel barátunk nem valami. földöntúli erővel bíró fekete ember, hímem csak erélyes és tehetséges. Ez az egész. Egészen közönséges német tábornok, akiről nem kellene oly solcat beszélniFelkérem a paranpsnokolcat, hassanak oda. hogy beszédben ne Romínéiról, hanem általában ellenségről beszéljenek. Erre lélektani okokból van szülcség, mert különben a csapatok körében erősitik azt a benyomást, hogy Rommel csodára képes férfi s légy őzhetei len. Ez a parancs, amelyben Auchinlech tábornok igyekszik gyengíteni Rommel vezér tábornagy gy'ó'f zelmének hatását, igy fejeződik be: „Egyáltalán nem irigykedem Rcmmelre“. A Newis Croniclc hangsúlyozza, hogy az Egyiptom birtoklásáért dúló harc kimenetelétől függ az egész brit világbirodalom sorsa. Abban az esetben, ha Alexán^ ária és Szuez az ellenség kezébe kerül, nemcsak Nagybritannia közelkeleli pozíciója jutna erősen veszélyeztetett helyzetinél hanem MáHa és Ciprus ellátása is kérdésessé válna. Ebben az esetben az egész afrikai szárazföld ki lenne szolgáltatva a tengelynek és a háború beláthatatlan időre meghosszabbodna. Egyiptom elvesztése tehát messzemenő követkozményeket vonna maga után. 1 Az Observer foglalkozik Tobruk eledével és az Egyiptomba való visszavonulós lélektani hatásával. Ez a két esemény nagyobb csapás az angol népre, mint Szingapúr eleste — állapítja meg a lap — s az összeroppanás ezért épp annyira lélektani, mint katonai ügy, Anglia azonban szövetségesei s a még megmaradt, kevés semleges ország szemében becsületében megcsonkítva áll L^nsSdnhun es legválságosabbntak Ítélik mhelyzetet Amszterdam, julius 1. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Churchill kedden kijelentette az alsóházban, hogy nem áll szándékában semmiféle nyilatkozatot termi arról a súlyos csatáról, amely jelenleg Egyiptomban dúl. Londoni jelentés szerint Londonban úgy ítélik meg a katonai helyzetet, hogy amióta Churchill kormányon van, a mostani helyzet a legválságosabb. A .líbiai szerencsétlenségnek komolyabb következményei le hetnek, mint Szingapúr elvesztésének. A Földközi-tenger keleti részén most előálló helyzet azt jelenti, hogy Rommel vezértábomagy mos) egy hét alatt kaphat harkocsikat, inig az angoloknak ehhez három hónapra van szükségük. Rommel három nap alatt kaphat bombázókat, az angolok pedig csak három hét alatt, amig a repülőgép Afrikán át odarepül. A sokat emlegetett Mállta-szigete azelőtt az angol bombázók repülőtere volt, mig most csak a teheroldal egyik tétele. Mint a brit hírszolgálat jelenti, Churchill kedden a Buckingham-’ palotában megjelent a királynál és beszámolt neki észak amerikai utjának eredményeiről. A német hadosztályok északról betértek §zewaszfepei belső erődSvébe BERLIN, julius 1. A német véderő főparancsnoksága közli: A Szerasztopol ellen folyó támadás során■ a német hadosztályok északról betörtek a belső erődövbe. A szovjet ellentámadások hatástalanok maradtak. A keletről indított támadásban elfoglaltuk a vidéket uraló Sábán magaslatot. Ezeknek az erősebb állásoknak elfoglalása döntő jelentőségű siker, mert a Sabun-magaslat uralja a gyűrűt az erőd belső állásai körül. A Szever- naja-öböl megszállása előfeltétele annak, hogy a német csapatok északról is behatolhassanak a belső erödgyürü közé. Miután a kulcsállások jelentős része szilárdán német kezben van, űz északi résznek leküzdése már csalc rövid idő leérdése. „Merész, rá menő, bátor, szívós, kitárté és hű bajtárs a magyar" BERLIN, Julius 1. (MIX) Az Essener National Zeitung Junius 28-i számában „Magyarok a keteti arcvonalon" címmel hosszú vezércikket közöl. A vezércikk a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a magyar honvédség összes fegyvernemeiről. Kiemeli, hogy az amúgy - is rossz terep nehézségeit fokozták az eL’enség rombolásai, amit azonban a kitűnő magyar műszaki csapatok segítségével rövid idő alatt sikerült leküzdeni. — A magyar csapatok ugyanazon a területen harcodnak — írja — ahol őseik sok-sok évvel ezelőtt megfordultak uj Kárpáthazájuk keresése során és ahol a világháborúban, mint hü szövetségesek a német bajtársak mellett megállták helyüket, A fiatal magyar népi ha l sereg cs légierő kiállotta a próbát és biztosítja a magyar fegyverek dicsőségét. A cikk az alábkl elismerő szavakkal zárul: Merész és rámeuő, bátor, szívós, kitartó és hü bajtárs — ilyennek ismerte meg a német katona a magyar fegyvertársat és meg van győződve, boov a jövő harcaiban ilyennek fogja maga mellett találni. •‘gvanA Kola-öbölben ké* kereskedelmi ha jót bombákkal eltaláltunk.