Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-16 / 134. szám

2 CLLEN7.HK I % i2 Junius 1C A magyarok és a Távolkeiet Előadás Rómában a szkíták-, a hunok- 6a a magyarokról Megnyílt Téfh Katalin női divat, fehérnemű, harisnya és rövidáru tl/fete. Unió-utca 2. Róiuj, junius hó. A magyar tudomány kivé .'Jós megbecsülésének tekinthető, hogy rövid dón belül, Foh inczi Tfikáts Zoltán, a kolozs- \ iu egyetem kiváló tanárának nagysikerű előadása után cuv-.lyról megemlékeztünk újból magyar előadó jelent meg az előkelő r.'nuii kelet intézet (Isíitulo Italiano por il Medio ed Eslremo Oriente) dobogóján. A ró­mai keleti intézet ugyanis, amelynek igazga­tó iát, Tucci professzort, a híres orientÁlistat, ez Olasz. Királyi Akadémia tagját nem kell Kolozsváron bemutatni, Körösi Csorna Sándor emlékének áldoz most, s ebből , az alkalomból dr. Bendefy László, a jeles tudós és kutató tart ,,GIi ungheresi e 1‘estremo Oriente: sciţi, enni, ungheresi" (A magyarok és a Távol- Kelet: szkiták, hunok és magyarok) címmel clasznyelvü előadást. Bendefy Lászlónak - - mint ismeretes — „Gyeretyán fejedelem őr­si.ága" címmel a magyar sajtóban és a tudo­mányos világban nagy érdeklődést keltett müve került a könyvpiacra, s ebben a közép­eid kaukázusi Magyarországról ir és logikus érvekkel bizonyítja, hogy a XI. század végén a magyarság egyidőben három államot alko­tott: az Uraiban, a Kaukázusban és a Duna— Tisza közön. Bendefy jelenleg is kutatásokat folytatott a vatikáni levéltárban, ahol számos, ezt n kérdést jobban megvilágító dokumen­tumra bukkant. Az előadáson a római keleti intézet: a Pa- ■ azzo Brancaccio diszes nagy előadótermében hivatalos magyar részről itt van dr. Luttor Ferenc apostoli protonotarius, a vatikáni kö­vetség kánonjogi tanácsosa, dr. Papp Gábor quirináli kövtségi tanácsos, Huszka István sajtófőnök, dr. Páll Antal kulturális attasé, dr. Genthon István, a Római Magvar Intézet igaz­gatója, olasz részről pedig Giovanni Gentile szenátorral, a római keleti intézet elnökével az élén az olasz tudományos világ szinejava. Az előadót az intézet részéről Tucci profesz- „szor köszönti és mutatja be a hallgatóságnak, méltatva eddigi működését. Bendefv megkö­szöni Tussi professzornak az üdvözlést és a jelenlevő magvarok tapsa közepette megem­líti. hogy a közelmúltban éppen ő tartott elő­adást a kolozsvári egyetemen Körösi Csorna Sándorról. Bendefy ezután belekezd az előadásába, amelynek az első felében Körösi Csorna Sán­dor küzdelmes és áldozatos életét s a nemzet­közi tudományt gazdagító áldozatos munkáját méltatja. ,,Azok közé a fanatikusok közé tar­tozott — mondja -—, akik egy eszméért vál­lalni tudnak minden szenvedést s a szentek, meg a rajongók lemondásával, nekikészülodé- sével tudatosan mennek a végzetük elébe sok­szoros kálváriákon át, sorsuk végső betelje- ■sedése felé . . . Körösi Csorna a magyarság bölcsőjét kereste. Ott sejtette az őshazát va­lahol a kínai nagy fal tövében, vagy a tibeti hegység gigantikus sziklás ormai között. .. .'lem adatott meg neki, hogy kérdéseire feje­zetet találjon. Ez a nagy örökség: a felelet­keresés, az eredetkutatás vágya, ösztöne, pa­rancsa reánk maradt". Bendefy vetített képekkel kiséri az előadá­sit és amikor a vásznon elsőnek feltűnik Ko- Töci Csorna Sándor képe, a nagyszámú hallga­tóság. tapssal hódol a világhírű „székely-ma­gyar" kutatónak! Előadása további részében Bendefy a szki- •±k, hunok és magyarok összefügését vizs­gálja és bzonyifja: „A mult század kutatásai — mondja — őstörténetünk finn-ugor vonat­kozásainak kedveztek. Ez a század a hun ha­gyományok ujjáértékelésével kezdődött, amit a magyar történet-tudomány kiváló tudósa: Homan Bálint végzett el. Ma száz és száz bizonyítékkal a kezünkben bátran valljuk: ezer és ezer szál fűz bennünket Kelethez, a hónokon és szkitákon keresztül. Ez a kapcso­lat uj feladatokat ró reánk!" Az előadás végén felhangzó és sokáig zugó taps bizonyitja a tetszést. Még csak annyit, hogy — mint értesülünk róla — a roma ke­leti intézet a centennárium alkalmából egyik Rómában élő magyar festőművésszel megfes­ted és az intézetben helyezi el Körösi Csorna Sándor arcképét Az olasz sajtó is nagy érdeklődéssel fordul a nagy székely tudós és kutató felé így most éppen a genovai „Corriere Mercantile" s több északolaszországi: milánói, trieszti, como-i, joerpamo-i lap közli e cikk írójának hosszú, há- romhasibos cikkét Körösi Csorna Sándorról. * A Római Magyar Intézetnek a magyar Aka­démia, a Palazzo Falconieri termeiben rende­zett hagyományos reprezentativ kiállítása, amelyet III. Vittorio Emanueie olasz király és császár nyitott meg, az idén is az olasz fő­város kiemelkedő művészi eseménye volt cs a nagy római lapok: a „Giornale dTtalia", a „Tribuna", a „Messaggero" és a többi hosszú, meleghangú cikkekben méltatták. A római magyar Akadémia tizenkét ösztöndíjas és ven­dég művésze több mint nyolcvan alkotással szerepelt. A sajtó megállapítja ugyan, hogy az idéi kiállítás általános tónusa elüt a ré­gebbi kiállításokétól s az újabb magyar képző­művészeiben kialakult úgynevezett „római is­kolától", viszont dicsérettel emeli ki, hogy a kállitáson több eredeti és különálló magyar tehetség jelentkezik. A festők közt első helyen Koczka Andrást méltatja, akinek egy női ta- nulmánvfeie és egy fiatal férfi-portréja az olasz, főként a klasszikusok, tanulmányozását mutatja, anélkül, hogy a művész megtagadná magyar sajátosságait. Kuruez Dezső robusz­tus rvejij temperál a QuattnJcento-beli olasz Ireskófesfőkre emlékeztetnek. Szépek ugyan­csak 1'eUovszky-Munkay 1 vár1 jellegzetes ró­mai részleteket ábrázoló szón rajzai és karco­lnia). A szobrászok közt a székely származású Ugrav Gyöigy aki tavaly már római és pa- dovai kiállt.isán aratott sikert —■ néhány ki­sebb munkáját, egy portréját és eredeti fel­fogású Szeut István szobrát állította ki, ame­lyeket elismeréssel emlegetett az olasz sajtó. Nemcsak a kritika, de a miiértő közönség li- gyelme is reáirányult, ami örvendetes bizo­nyítéka annak, hogy mennyire megbecsülik a baráti Olaszországban az arra érdemes ma­gyar tehetségeket. * Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt a gyászt, ami a fascista Olaszországot és Rómát — amelynek szülötte volt — Vezio Grazi, Zá­ra prefektusának elvesztésével érte. Orazi Ze- gar közelében, az olasz—horvát határon, kom­munista lázadók golyójától hősi halált halt. Ez a dicsőséges halál méltó befejezése egy fiatalon, tüneményes pályát befutott fasiszta karriernek. A 118 éves kortiban elköltözött Vezio Orazi a magyar nemzet őszinte barátja volt és ezt 1927-ben, a Rómában megtartott nemzetközi diák kongresszuson, mint a G. U. F. (Olasz Fascista Diák Szövetség) külföldi kapcsolatainak vezetője, ki is mutatta. A Berlin, jirnius 16. (DNB.) Rosenfold. Alfréd, a megszállt területek biro­dalmi minisztere a Német Távirati Irodának adott nyilatkozatában át­fogóan vázolta a német vezetés fel­adatait és a bolsevizmus alól felsza­badított területeken folyó épitő mun­kát. Először is „-teiTitoriális“ minisz­tériumot kellett kiépíteni — mon­dotta — amely keleten önmagában egyesitette majdnem valamennyi bi­rodalmi hatóság tevékenységét és azonkívül két nagy területre szóló birodalmi kormány biztonságot, ame­lyek szervezete történelmi és népi szempontból nagyon különböző. Az éveken át folytatott destruktiv bol- seviki tevékenység miatt a volt szov­jetterületeken esetről-esetre más fel­építő módszereket kell alkalmazni. Igv például az uj agrárrendszer, mint Rosenberg megái lapította, ki­zárólag a régi szovjet tér öletekre vo­natkozik, tudatosan nem terjesztet­ték ki a balti államokra és a nyugat­ukrajnai részekre, amelyek lengyel fenhatóság alatt álltak. Az uj rend célja keleten a bolsevista kollekti­vizmus kiküszöbölése. Megállapítot­ta Rosenberg miniszter, hogy a kol- ! hozok feloszlatásával mindenütt nö­vekedett a lakosság mimkakészsége. Rosenberg Alfréd elmondotta ez­után, hogy a kolhozok néven ismert állami birtokok tovább fognak dol­gozni német, vezetés mellett, hogy célszem irányítással helyrehozzák a bolsevista rendszer által mindenütt okozott károkat. Az önálló kézmű­ipar és kereskedelem helyreállítása a keleti tartományokban és Ukrajná­ban bizonyítják, hogy kezd helyreál- larii az élet ezen a téren is, nemcsak a mezőgazdaságban. Ami a keleti ré­szek kulturális életét illeti, ma már 18-9 újság jelenik meg a lakosság kü­lönböző nyelvein. Hat reprezentativ német újság működik a német veze­tés szócsöveként. Ahol csak lehetisé­ÉRSEMLYÉft. junius 16 A ma divatos termin o 1 ó riá val kifejezve: valahol Szilágyság és Bihar határán, az Érmeiteken fekszik Érsemiyén, amely községnek a nevét két irodalomtörténeti nagyság is megörökítette* a történelemben. Az egyik nagyszüleiül a mn~ gynr nyelv pallérozója volt, költő, akinek feli épcse (irodalmunk uj fejezetét jelenti, a másik nevétől pedig most a pesti mozgósziu- lüázak plakátjai hangosak. Az egyik közel kétszáz évvel ezelőtt született, a másiknak még sok barátja, ismerőse, sőt a hiívese és gyermeke is itt él Biharban. Az egyket Kazinczy Ferencnek hívták, a másik Fráter Lóránd nő tás kapitány volt... Érmihályfalvától mindössze öt kilométerre fekszik Érsemlyén. A XIV. század elején kongresszuson ugyanis bizonyos résziül, az egyik kis entente állam diák kiküldötteinek oldaláról el akarták gáncsolni a magyar ja­vaslatot, mire Vezio Orazi spontán elszánt­sággal, lelkes beszédben, bajtársidnak tapsvi­hara közben védte meg a magyar álláspontot. 1933-ban „Federale deli" Urbe", vagyis a ró­mai lascista federáció vezető titkai a s ebben a fontos tisztségében Ls minden magyar meg­nyilatkozást melegen támogat. Végig harcolja ■abeszin hadjáratot, részt vesz a hódí­tott terület szervezési munkálataiban, majd itthon Cuneo és Görz prefektusa, később pe­dig az olasz, nápmüvclcsügyi nrics/térwnbnn a bűnügyek vezérigazgatója. Éhben n fontos hivatali állásában is különösen sokat hasz­nált a magyar ügynek. Legutóbb Zára prefek­tusa lett s a mostani nagy világháború ide- nn hűségesen állt Olaszországnak ezen a Je­lentős őrhelyén, kockáztatta életét is, amelyet most szeretet olasz hazájának áldozhatott. Igazi képviselője volt a régi római erénye­ken nevelkedő tetterős mai fiataloknak s nemcsak fasiszta bajtársai, hanem mi magya­rok is emlékezünk reá mindig, mint barátra. pes, már megnyitottuk az iskolákat, is. A balti országokban a műszaki intézetek már élénk kutatómunkát végeznek. Ukrajnában pedig az ope­rákat és zenei intézményeket nyitot­tuk meg, amelyek nagy látogatott­ságnak örvendenek. A lakoság min­denütt szabadon gyakorolhatja val­lását. Megelégedéssel szólt ezután a birodalmi miniszter arról, hogy a la­kosság túlnyomó része készségesein áll a német felépítő intézkedések rendelkezésére. Arra a kérdésre, külföldiek is résztvesznek-e keleten a felépítés munkájában, Rosenberg m egem li” ! tette, hogy dán erők bevonásáról éj** pen tárgyalások folynak, egy hol­land csoport pedig éppen útban van keletre. Más államokból közgazdá­szok, orvosok, technikusok kiküldé­séről folynak megbszélések. Rosen­berg miniszter beszélt ezután a Sztá­lin utasítására felrobbantott gyárak­ról és elpusztított városokról. Hang­súlyozta, miniden erőre szükség van, bogy az újjáépítést előmozdítsák. Az Észtországból elhurcalt 60 ezer em­berből például 40 ezer javakorabeli férfi volt. A keleti területek lakossá­gának magatartásától függ, hogy a németek által nyújtott lehetőségeket j az élet minden terén kihasználják, i Ami nemcsak az ő létüknek adna uj i értelmet, hanem egynéhány helyen J még teljesen kiaknázatlan kincseket ! is tárhatna fel, amelyeket mindenki érdekében lehetne felhasználni. Ke­let népeit ezen a télen különben is egyedül és kizárólag a német véderő óvta meg a maradéktalan biológiai kiirtásuktól. Szilárd meggyőződé­sem — mondta a birodalmi minisz­ter — hogy a legtakarékosabban, de kettős energiával keresztülvitt erőfel­használással a keleti terület már né­hány év alatt más képet fog mutat­ni, mint ma. (MTI.) , Simflán, Ujsimiónnak nevezték s Baiogh­Semlyén nemzetség birtoka volt. Egykori járási székhely. Fráter Lóránd édesapja voit benne az utolsó főszolgabíró. Álmosd köz­séggel együtt a régi magyar főurak és ne­messég egyik fészke volt, Zomolyiak 1500- ban, Me.kófalviak 1560, Fráterek 1600-tol, Pécky, BdSsányi. Kazinczy, Kfajúik, Szu­ny ogh, Kölcsey, Dobozy, Pogány, Tajtv, Erős, Sízirmay, Nagy-családok lakták. Egykor a község főterén, nem messze a református templomtól, szemben Fráter Ló- ránd (Szülőház,ával állt az a szobor és em­lékoszlop, amely hirdette, bogy e községben született Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és emeltette a másik nagyszülőt!. Fráter Lóránd. Áll még az a ház is, amelynek egyik, ma már lebontott c/obájában «züietrlt 1*59 oV. iúber 27-én Kc.ánczy Ferenc. Az oszterheó alatt, a falon, ina is ■ 1 az emléktábla. Szür­ke márvány.-V Kazinczy emléket 1859-ben a Mag':1' Tudományos Akadémia ‘közvetítésével, a Ka zinczy-, illetve Batsányi-ház közelében, templom előiti l:::s térim szép emlékkor« ., örökítették meg. Ez voit a felírása: Kazinczy Fcrencz. czületése bolyén /.« /.ados emlékül a hazaüni kogyeiet. MDCCCLIX. Az emlékkő felülit ári költségéi Krajnik Alajo» v sdte nagy­bátyja iráni kegyeletből Negyvennyolc évvel kérőbb pedig zu" szobrot is állított a kegyelek Fráter Tórán«* kiváló szobrászművészünktől, Horvay .fá- nosfial « Ikészittelto a nagy nyelvújító mell szobrát és ráhelyezték azt az uj talpazatra A szobor melső részére p*dig ez i. felirat került: Kazinczy F. E mellszobrot adományozta Fráter Lóránd érsemlyéni születésű honvéd huszár százados Elhelyezte terét rendezte és kerítéssel ellátta 3 Magyar Tudományos Akadémia Fenntartja a Kazinczy-csniád. 1907. szept. 22-éa Mullott az idő, jött a nagy háború, azián Trianon. A Kazinczy-csnlád tagja? messze elszármaztak Érsemivcnbol. Igv hát nem i- teljesíthették vállalt kötelességüket, a szo­bor és környező park gondozását. Meg­dobogott azonban a semlvéni lányok szive, érezték, hogy honleányi kötelességet kell teljesíteni és éveken keresztül a gyönyörű park ezer és ezer illatos virága őrködött Kazinczy szobrára. Mig aztán a romin sovinizmus nem tűr- Edt&e tovább, hogy a trianoni határ mentén a magyar örökkévalóság, nagyság, hivatás­tudat, ezeréves kultúra őre álljon érebe- öntve és hirdesse a feltámadás bizonyságát. A szobor eltűnt helyéről, ledöntöttek, a f"- 1 apzutert lerombolták., majd elhordták. É- Kazinczy Ferenc szobra ott várta a bécsi döntést a zilahi zugba nagy társával. Wesse­lényi Miklós bronzba öntött másával együtt. ,Ez a szobor története. A mull, amelyre szeretne mindenki fátyol t borítani. Kitörölni még az emlékezetünkből is azokat az idő­ket, amikor a szoborrombolók dühe szeretett volna elpusztítani mindent, ?.mi az ezeréve» Mű gyarországra emlékeztetett. És most (kezdődik a szobor történetének uj fejezete. Itt ül velem szemben a község kiváló kál­vinista papja: Szath nyíri Km oly tiszteletei uram. Nagy gondban van. Már haza kerítette a zólaiii száműzetésből Kazinczy szobrát, azonban a fölállításhoz szükséges költsé­get nem tudia még előteremteni. — Bizony, még legalább ezer pengőre volna szükségünk. Ezer pengő? Csak annyin múlik. hogy Kazinczy szülőfalujában ismét ott álljon a gondosan ápolt park közepén Horvay híres szobra. Ezer pengő? A magyar társadalom bizonyára hamarosan összefogja adni ezt az összeget. Amikor ennek a véleményemnek hangot adok, fecstllan a tiszteletcs ur szeme: — Én ás abban bízom. Ezzel buzdít la- héry Géza, a nagyváradi Szigligeti Társasás ügyvezető alelnöke is. r-kit arra kértem, hogy a szoborváss^aáTitás ünnepségeit «*'» Társaság égisze alatt rendezzék meg. Ó is azt hózi, hogy az irodalmi társaságok, az Akadémia, társadalmi egyesületek, köz ille­tek és magánosok rövidesen összeadják a szükséges összeget s akkor még ez év őszén visszaállithatj.uk a szobrot. — Már csak azért is bízom a sikerben. — folytatja a tiszteletes ur lelkesen, — mert a román megszállás alatt is volt ne­künk egy nagyszerű ünnepségünk. Kazinczy halálának századik évfordulóján, 1931 au­gusztus 23-án országos ünnepséget rendez­tünk. Az erdélyi irodalmi társaságokon kí­vül képviseltette magát "z ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfalu­dy, Pdlőfi, Kazinczy S‘T> irodalmi társaság. Ha akkor sikerült, akkor most ás sikerülnie kell, mielőbb ott kell álljon a szobor, ahová a község másik halhatatlanja, Fráter Lóránd állította. Bizonyos, hogy* a magyar társadalom ezer oldalról ián igénybe véve. Sok lemondásra vagyunk kényszerítve. De Kazinczy szellemi nagyság», öröksége, ha.lhatatan voita arra kötelez mindnyájunkat, hogy szobra mielőbb ismét ott álljon í?bban az ekácvárágos köz­ségben. ahol az elsé' napsugár végig csókolta nagy fia szemét... Daróczi L^jas. MIHÁLY LÁSZLÓ­Rosenberg AHréd a keleti nagy problémáiról nyilatkozott Ezer pengői! múlik az érsemlyéni lerombolt Kazinczy-szobor újbóli felállítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom