Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-13 / 132. szám
C tr f. r. N Z £ K 1 9 { 2 |up!ti<( 1 3 ma Hajnali támadás A baj nőin szórót magánosait járni. Mimiig ItoKr.isal szakiul az out born*. Rólon-p is n v♦*It*I len mosl kát káz/a'l szuria a bajt. V furcsa tbrtánct miau rear akkor clitululi valahol, bizonytalanul ás Höre nem lat bato zarolo- jezoittel, amikor Rotor átkozottul pocsék hangulatban lvolópotf a Hungária Parkba. Az óvatos ember ilyenkor szaporán menekül önmaga elöl, mielőtt kárt tenne magában, kebel, hogy Páter is titkon valami ilyesmire gondolt, amikor elvegyült a kissé t.ulhangosan vidam tömegben. Egy ideig járt-kelt fel ás alá, hallgatta a harsány nevet ást, a nők boldog si- kongásáI a hullámvasúton, ügy árez- te, mintha neki is némi vésze voihna masok örömében. Csak amikor a szeszélyes tömeg váratlanul szétoszlok!, valmelyik ,,üzem“ mellől s neki is tovább kellett mennie, akkor érezte, mennyire egyedül van; a tömeg beszéde, kacagása, sikongása, 1 állhat ó mámora semmivel sem több, nem közelebbi neki, mintha egy holló állatsereglet tréfáit nézné, vagy egy papagájhad rikoltozását hallgatná. Ekkor látta meg a leányt. Egyedül állt, távolról nézte az embereket, amint örömtől teli szájjal cipelték és tuszkolták egymást egyik üzemtől a másikig. Félrebiccent fejével önkéntelenül elbeszélte, hogy ő is kívülről szemléli, ami itt történik. Péter nem tétovázott; melléje lépett, megkérdezte, volna-e kedve felülni valamelyik hintára, vasútra, csónakba, akármire. Volt. S mint a maga csapdájába esett ember, Péter most jóleső kis kábul ássál vitte végig mindenütt, ahol kacagni és si- kongani lehet, egykedvűen dobálta oda a pengősöket, mert most már volt, akivel sokat, tudóan összenevetni, .mint a csinytevő gyermek. S amikor egy órakor zárták a Parkot s eloltották a lámpákat, már vállon fogta a lányt, úgy indult el vele az utón hazafelé. Csakhogy a lány Angyalföldön lakik, a Szent László-uton, a Rákos rendezőpályaudvaron is túl. Mire visszajött a villamosmegállóig, az utolsó kocsi is elment. Megáll. Ezen gondolkozni kell. Gépkocsi nem 'téved erre. Villamos, földalatti nincs. Innen Budára, a XIV. kerületből a harmadikba, majdnem háromórai gyaloglás. Reggeli kapunyitás előtt még otthon lehet. Arcát felfelé fordítva, mélyen lélekzik a tiszta levegőből. Amint igy áll, mint az eget kémlelő szobra, kövér, májusi esőcsepp pöttyén a homlokára. Meglepetés és düh összefoly benne, de csak egy villanásnyit tart, az- ,tán gyors léptekkel elindul a kihalt, sötét Hermina-uton. A járda már szeplős az esőcseppektől; s ahogy sűrűsödnek a cseppek, úgy gyorsítja ö a lépteit. A villanyégők körül úgy látszik az eső, mintha ezüst hunok volnának függőlegesen kifeszit- ve. Felgyüri az esőköpeny gallérját, már majdnem szalad. Egy villalakás boltíves kőkapujából három lompos alak lép magabiztos lomhasú egál eléje. A helyzet félreismerhetetlen: a három alak és közte levő alig lépésnyi távolság egyenesen megfélemlítésnek van szánva. ^ — Fiatal ur -- mondja csendesen az egyik — vesse le az esőkabátját. Nem szeretnék megázni, amíg hazamegyek. Péter a szeme sarkából mind a hármat figyelte, de bár a kezét sem húzta ki a zsebéből. — Rendben van — mondja. — Eső- köpenyem a magáé. — Jói van, latus — kacag egy másik vastagon. — A cipő meg a.z enyém. — Helyes. Holnap délben mindketten jöjjenek érre a lakásomra. Egv pillanatnyi csend támad. A két fickó, aki beszélt, összenéz. — Sajnos, nincs időnk sétálni — szólal meg ismét az első. — Alighanem megkérjük arra a szivességre, hogy mái- most adja át. Péter a világ legtermészétesebh hangján felel: — Nem lehet. .7 ót é kon y kod ásom helyét és idejét magam szoktam megjelölni. Ismét rövid hallgatás nehéz csend. - — Nem, talus, lépre nem megyünk kacag a másik. Majd rábeszéljük, bogy adja szélien ide - szólal meg a harmadik is, aki eddig hallgatott. A hangjában fenyegetés volt, amely, mint. tüskésdrót, szúrt és horzsolt. Péter azt is látta, amikor az megmozdult, de a Pirsa egy szem földit ássa! büntette. Egyikük sem törődött a süni esővel. \ barom alak ronggyá volt ázva. — Hallja:? — kezdi egy hanggal magasabban az első. —■ Szólítson továbbra is csak fia- ta urnák — vág a szavába Péter. — Fiatal is vagyok, meg ur is, az kétségtelen. Meg aztán egyáltalán nem érdemeltem ki a bizalmát. A beszélő kissé meglepődik erre a hangra. Ez vagy részeg, vagy lacskó — gondolja magában. Aztán hangosan hozzáteszi: Mi őszinte emberek vagyunk. Megmondjuk úgy, ahogy van. 11a néhányszor odaverjük ehhez a kőkapuhoz, azzal remélhetőlg meggyőzzük arról, hogy jobban teszi, ha szép szóra ideadja. Egymást sokra becsülve, kedélyesen eíbursiizunk a viszontlát ácsra. A háix>m cinkos halkan egymásra kacag. — Boldog ember maga — kezdi a harmadik. — Szabadon választhat. Nem befolyásoljuk. — Örök hálára köteleznek, kiilö- nősén az őszi n t eségü k k el. Aki utoljára beszélt, a kisebbik, egy tömzsi alak, topogni kezd: — No, gyerünk, gyerünk — mondja s mintha fel akarná frissíteni a Péter emlékezetét, ismételgeti: — Köpeny, cipő, kalap. De a társa, a nyurga legény, aki először szólalt meg s feladta a leckét, feddőleg néz rá, mintii a kémé, hogy csak finoman, ne rontsa el a játékot. — Mit tenne, ha bokájánál fogva odavernők a kimpavashoz? — Nagyon lekötelező — szól Péter. — Nyílt, kérdésre nyílt válasz jár. Nem igaz? Majd minden küloiio s('bl) hangsúly nélkül hozzáfűzi: — Hármukból kalangyái raknék az ul közepén s aztán felhívnám! a mentőket, hogy ne vizüljenek reggelig. Alig köpte ki az, utolsó hangol, a három áizoll, lompos alak egyszerre rávetette magád. De Pétéi- tudta, mi lesz n. tánc vége. Éppen olyan hangulatban volt, amikor az embernek legjobb, ha kidühöngheli magát. Amint a legények megmozdultak, két csontos ökle tompán puffon ál 1 - csonton, szemgödrön, já romosom ton, mások vizes öklével csattan össze; a támadás az életuntat is védekezésre ösztökéli. A három alak a csikasz- farkas elkeseredésével csap le az ál- dozat.ra. Sarkat lan, átázott lábbelijük vartyog és esős szán az aszfalton. Hárman sem tudják megközelíteni Pétert. Az egyik, az a magas, félreteszi a kültelki tisztesség utolsó gátlását is: a lábát is harcba veti, egy kemény rúgás Péter térdét találja. A tömzsi a pillanatot kihasználva, ráveti magát Péterre, átöleli, ráicsim- paszkodik. A másik keltű is vérszemet kap: még epry-két ütést elhelyez I Péteren, aztán átkarolja. Péter egy forduláttál kitépi magát a szorításból, de a drága esőköpeny, amiért a harc indult, egész hosszában kettéhasad; egykük még után akap, de csak a köpeny sarkát, markolja meg I s az a kezében marad. Péter már j szembenáll a támadókkal, de egyik sem mozdul. Az elveszett zsákmá- I nyon keseregnek. 1 Valamelyik utcában rendőrsip hal- ük. A három legény idegesen felüti a fejét, beleszimatol a levegőbe, de a körülvevő jótékony sötétség és a süni eső zokogása megnyugtatja. Péter végigtekint magán. Lehúzza azt is a karjáról s a villamosvasút védőkarfújára dobja. Hiába, odaadni gyávaság lett volna- ők a hibásak, miért türelmetlenkedtek? Holnap nem lett volna jó? — No. most aztán hova-állunk az eső elöl? — kérdi Péter. A 1 tárom alak válasz helyett elindul a kőkapu felé. Péier utánuk. Itt megvárja az eső végét, vagy az első hajnali kocsit. Négyesben mégis kellemesebb. Gyorsabban telik az idő. (P. i- 1.) NEDVES a háza, !a!:űs, belzik a kátráry- papir fedéllcmezzel ledéit ház letejc? Használjon iflZOil L bitumen emulzió nedvesség elleni szigetelő anyagot! — Gyártja: Vifeol Kálmán aziegteSö ét vegyi anyagok üzeme, Gyufagyár-utca 1. szám. Tel. 19-02 építő mistereknek szívesen adunk szakszerű tanácsot! Kérjen prospektust! CSENDES RÓM RÓMA, junius hó. Most venni észre, amikor a tavasz legszebb napjai telnek, hogy milyen csendes Róma. Ha az ember végigsétál a főutcákon, azt tapasztalja, hogy a forgalom lassúbb, nyugodtabb ütemű. A háború előtti lázas ütemü autósitott életből alig maradt valami. Járnak ugyan autók, sőt aránylag, a háborús gazdálkodáshoz viszonyítva, még sok is van belőlük. Főleg önellátásra berendezett autó van sok. Ezek hátulján vagy tetején ügyes kiképzéssel van elhelyezve a gázfejlesztő készülék, vagy a már kész gázzal töltött hosszú palack. Ezek a kocsik azonban a milliós város rengetegében nem tudják nagyon észrevétetni magukat. Helyüket inkább a kerékpárok százezrei vették át. Azok meg nem zajjal mennek. Túlságosan is csendesek. Még az autóbuszok is lassan átalakultak. A leg több közlekedési vonal villamosításával az eddigi benzines kocsikból is villannyal hajtott kocsi lett. És ezek. a filobuszok, ahogy az olaszok hivják, csendesen, nesztelenül futnak az utcákon. Villamos kocsik, a cirkoláre-k, is modem átalakítással a kényelem mellett zajtalanabbak lettek. Az aranykorát, élő bérkocsi gumikerekeken gördül. Az egyre divatosan szaporodó egylovas kis .könnyű fogatok is, gumival abroncsozottak. Taxi kevés van és szigorúan megszabott irányba és irányból közlekedhetnek. Talán a teherautó forgalom az, ami a legjelentősebb zajjal jár. A mindennapi szállítások, az élet elemi szükségleteinek fedezésére, az építések anyagának pótlására zavartalanul járnak a nagy szállító autók. A esendss külső m&göif azonban nagyobb munkás élet húzódik meg. Ennek a munkás életnek külső jelei is vannak szerte a városban. Parkok egy része, terek, utcák, hegyoldalak, vagy még be nem épített területek művelés alá kerültek. Az az elv, hogy egy talpalatnyi terület se maradjon ma kihasználatlanul. Természetesen ez nem azl jelenti, hogy a parkok végleg például veteményes kertté változtak, hagymával, babbal, borsóval, lencsével, krumplival, vagy repcével. Gondosan ügyelnek ma is a városkép egységére; virágágyakat veteményes ágyakkal váltogatják. Veteményt csak oda tesznek, ahol a föld erre kiválóan alkalmas, így a figyelve sétáló láthatja, hogy az Angyalvár kertje, a Lateráni templom előtti nagy térség, a Via DellTmpero eddig pázsitos részei, a Palatinusz, az Aventinusz, a Termák megfelelő területei, a Villák poétikus és finoman szép területei művelés alá kerültek. A mult év első háborús kertjei — ahogy ezeket a hasznos művelés alá vett területeket nevezik — nagyon szép eredményt mutattak. A föld mindenütt kiválóan jól termőnek bizonyult. A lakosság pedig a lehető legnagyobb gonddal és szeretettel vette körül ezeket a területeket. Bár nem voltak elkerítve, csupán egy tábla hívta fel a figyelmet rájuk, mindenki elemi kötelességének tartotta védelmezni ezeket a kerteket. Ugv, hogy mikor a termés betakarítására került a sor, várakozáson felüli mennyiséget leheteti eredményként elkönyvelni. Ez a siker arra indította az illetékeseket, hogy az idén illetőleg már a mult évben a termés betakarítása ulán, még nagyobb területeket vonjanak művelés alá. Az idén azután a tavaszi napsütésben megindult a munka meg nagyobb lendülettel. Mindenfelé uj ,,Orti di guerra" felirásu táblácskák jelzik a célt a termelés ilyen rnódoni fokozását is. Eddig egy-egy testület vállalt kisebb vagy nagyobb területet művelésre és gondozásra. Most az idén a családi-kert intézménye kezd terjedni. Mindenki, aki erre képes, vállal egy darab földet, művelésre. Vetőmagot kap. Csak a földet kell megművelnie és 'azután a termés betakarításáig gondoznia, művelnie. És a jelek azt mutatják, hogy ennek a kezdeményezésnek is nagy sikere lesz. Főleg a gverekek láttak a munkához nagy szeretettel és megértéssel. Az iskola után, vagy a munka után pibenésszámba megy a föld művelése. És egyfajta szórakozás is, nem is beszélve a testedzésről, Nem kétséges, hogy ezzel a termés mennyiségét lényegesen emelik. KBTUNŐ F&ZKKEM JÉGMDSG SOR Tslfoffäsa voll újságíró mm ÜCrlIiellliS^&CII Maxim- nluiiiy SlüJUi zenekar. (Volt Budai-kert) Rákóczi-ut 134. sz. Érdekes megfigyelni hogy milyen nagy arányokat öltött a házi- nyul tenyésztés. Ez különösen a külvárosokban szembetűnő. Nincsen olyan ház, vagy udvar, vagy majorság, ha már egészen a külső részekről van szó, hogy ne sorakozna szén icriüben egy-ket sor nyulketrec az udvaron. Egyszerű, lábas faházak ezek a ketrecek. Szel- lőse.k és nem nagyok, de arra nagyszerűen megfelelnek, hogy bennük fehér, barna, fekete, vagy tarka nyulak .hízzanak, vagy szaporodjanak. Egyszerre észrevette a római a nyul- tenyésztésnek nagy hasznát. Majdnem semmi fáradtságba sem kerül egy kisebb, öt-hat ketrecből álló nyulfarm kezelése és a kis munka aránytalanul nagy jövedelmet hoz. Ma a hus- jegyes világban pompásan lehet a nyulte- nyésztéssel is a hiányzó husmennyiség egy részét pótolni. És még minden kis nyulprém darabka jelentős értéket képvisel. így azután ennek a tavasznak elején nagy mértéket öltött a nyultenyésztés. Ahol erre alkiamas terület van, benn a városban is megtalálni a nyulket- receket. Bármennyire mosolytkeltő is az első pillanatra például az a látvány, amit egy-egy antik szobor, vagy szarkófág alatti nyulketrec nyújt, nem is kell nagy idő még a legkényesebb Ízlésű rómainak sem, hogv természetesnek találja az egészet. És a rokonszenves, nagvfülü, tiszta bundájú nyulak nagyon hamar megnyerik a ház lakóinak tetszését és kedvencei lesznek mindenkinek, antik szobor ide, vagy szarkofág oda, egészséges kedéllve! teszik túl magukat a rómaiak a formaságokon. Azokon a formaságokon, melyek már amugy is korszerűtlenek. Fő ma az idők parancsa, ezt pedig mindenki érti. A nyulak mellett sok a tyuk-telep is. De ez már kimondottan a külvárosok és a római campagna-k kiváltsága. Hogyne volna fontos a lyuk, mikor a, háztartások tojás és husszükségleteinek éllé-' tója? Ma a heti egy tojás fejadag világát él-’ jük. Tehát csak természetes, hogy aki teheti, tart egy-két, vagy ha erre módja van, tíz— busz tyúkot. Élelemről gondoskodik a tavasz a maga sokféle zöldféléivel. De meg a külsőségeken mindig terem valami, ami a tyúkoknak eleségül szolgál. Természetesen csak fajbaromfi tenyésztésről lehet szó. Mindenki könnyen hozzáférhet kiscsirkékhez a keltető, vagy tenyésztő telepekről. így a faj kitenyésztésre is nagy gondot fordítanak eguttal. Nagy divat a méhészkedés Mind nagyobb népszerűségnek örvend az ingyen édesség szolgáltatásának ez a módja.. Statisztikai adatok mutatják ki, hogy a háború óta milyen nagy emelkedést mutat a méhész- kedés. Főleg a nem hivatásszerű méhészkedés. Nyoma ennek már a könyvkereskedések kirakataiban megvan. Sok szakkönyvkereskedés kirakataiban megtalálni majdnem a középpontban a jó s praktikus méhészeti -szakköny veket* Méhészeti eszközöket pedig mindenütt kapni a megfelelő üzletekben. És az emberek lassan de biztosan tesznek ezen a fronton is egy-egy léoést előre. Fáradtságmentes és teljesen szórakozásszámba menő a méhészet ma az embereknek. A méhek békés, épitő világa jő hatással van a lelkületre. Derültté és egyénsü- lyozottá tesz. fis ki nem akar ma derült és kiegyensúlyozott lenni? így csak terméezles, hogy a villák kertjeibe szép sorban ál'r.ak a kaptárok. És a napi munka után mind többen öltenek méhészruhát és végzik a méhészeti teendőket a tavaszi napsütés békés, csendes délutánjain. fiam feledjük el a gyümölcstermesztés ugrásszerű növekedését sem. Az utolsó két év nagy lépéssel vitte előbbre az olasz gyümölcstermesztést. Azok a területek, melyek valami oknál fogva nem voltak más célra kellő jövedelmezőséggel ki- használhatók. mind gyümölcsfákkal nyertek beültetést. Különösen szembetűnő ez, ha valaki utazik. A vonat ablakából majdnem mindenfelé nagy, újonnan ültetett gyümölcsösöket látni. Ha nem is narancs, vapy alma díszük mindenütt a leg-igénytelenebb és mindenütt megtenné olajfa azonban megtalálható. A jövő élelmezése kétségtelenül a évűire.!csilléknek biztosit, nagy szerenet, nagyon természetes. hogy a háborús évek nem akadályozhatják meg terjedését. Annál inkább sem. mivel ma énpen a háborúban a gyümölccsel nagyon sok és lénveges dolgot lehet oótolni. loy mindennapi látvány a gyümölcsfa ültetés és a nagy komolyan végzett gyümölcsös gondozása. Tehát valóban csendes a római étet. Békés, «•vuekiLs. kiegyensúlyozott. Jövőt érdtő. IfiKE LiÄU
