Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-13 / 132. szám

^ 0 A P L' o i z&Sh&ziár Ptirlni SZOMBAT, 1942 Jouitus 13. m»-nt LXHt. ISI ti FILLÉR 1 Szerkesztősig éa kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókaim. 18, í. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda; Egyef*«i-öt<?á 8, száüL Telefon ez.: 29—23. aupiinufl: BJJUHI IISKLÓS Kiadótulajdonos: részvény társasig negyedévre 8 P, „PALLAS SAJTÓ VÁLL AL AT" Kolozsvár. Előfizetési árak; félévre 16 P, egész évre 32 ?.- -mu miw """|n - - !', Ji! . . . 11 . 111 1 . 1 -il . __ 1 Bll Mü II _. EMGE I*las VITA Erdély magyar gazdaftáiaádalma kétnapos nagy találkozóra gyűl öss2e Marosvásárhelyt, hogy időszerű kérdéseit és a jövő feladatait megvitassa. Mert az Erdélyi Magyar Gazda­sági Egyesület közgyűlése több és nagyobb esemény erdélyi életünkben, mint jobban, vagy kevésbé jól munkálkodó egyesületeink közgyűlései szoktak lertni. Jelentősebbé neta csupán az azon megjelenő előkelő kormány- férfiak jelenléte teszi, vagy a magyár föld­nek és termelésnek ott megvitatásra kerülő s ma annyira időszcíü kérdései, hanem elsősor­ban az, hogy Erdélynek ez a legnagyobb népi szervezete a legzordabb időkben is meg tudta találni a magyar falu számára az élet lehető­ségeit s a magyar faluban rejlő etőt eddig nem ismert mértékben tudta a fiétózetépltcs szolgálatába állitani. Ha izgat a kérdés, mi­lyen az ereje annak a társadalomnak, amely a legalsó rétegekre épül. figyelmünk az EMGE mozgalma felé főidül, mely elsőnek adott le-- he’.őságet Erdélyben uj társadalmi rétegek ér­vényesülésének éá mindenki másnál eredmé­nyesebben segítetté élő ázt, hö-gy az erdélyi magyar nép felkészülve feladataira, elfoglalja méltó helyét a társadalomban és féjlesiteni tudia kötelességeit nemzetével szemben. 1935 december 31-án az EMGE-nek mind­össze 968 tagja volt, Ma tagjainak a száma megközelíti a 77 szeret. Es párhuzamosan a ; tagok számának növekedésével, nagy belső át- í formálódást, elmélyülést is mutat ez a hatal- I más tábor. Nem valami szalmalángszerű lel­kesedés hajtja őket az EMGÉ szervezetébe, hanem felismerése annak, hogy a falunak gaz- dásáai és művelődési téren egyaránt óriási pótolnivalói vannak s ebben a közönségben, amely mindenkit összefog, aki a magvar föld­ből él. tudást, önbizalmat és tapasztalatokat szerezhet, segitséoet, tanácsot, támogatást kaphat. Az egvesület Érdélv legfontosabb oaz- dasánj és társadalomformáló szervévé vált s munkája nyomán egyre erősödik, gyarapodik, müve’odik a magyar falu s hivatásában tuda­tos földművesosztálv alakul. ki. Az ut, amely 1936-ban az uj elnök, dr. Szász Pál és munkatársai előtt állt, a maga töret- lehségében is nagy lehetőségekkel biztatott. A közép és nagybirtok védelmére alakult Er- délyi Gazdasági Egyesületet át kellett alakí­tani a kisebbségbe szorult magyarság érdekei­nek megfelelően széleskörű érdekvédelmi szer­vezetté, amely elsősorban a földműves lakos­ság gazdasági nevelését és felemelését szol­gálja^ Nemcsak a régi nagy- és középbirtokok elaprozasa, hanem az erdélyi magyar közép- osztály fogyása is arra kényszerűéit, hogy meglássuk a faluban rejlő erőt. Az állami élet­ből való kiszoritottság a figyelmet a társa­dalom keretei felé terelte s egyre világosab­ban jelentkező felismeréssé tette, hogy milyen életbevágóan fontos a nemzet társadalmi megszervezése és hogy azoknak a feladatok­nak a megoldásáról, melyekről eddig az ál­lam gondoskodott, ezután magúnknak kell gondoskodnunk. Az idők ezeknek az igazságoknak a felis­merésére az EMGE újjászervezése idején már alkalmassá tették a magyarságot, amely mind­jobban kezdte közönyösségét és fásultságát le- yeíkezni és szinte türelmetlen sóvárgással igyekezett nekifeküdni a létalapjait biztositó közös munkának. Hiszen bármilyen lendület, szervezőképesség és áldozátosság kudarcot vallott volna, ha első-sorban maga ä tábor, amelynek élére Uj vezetőség áll, nem érzi az uj közöségi munka szükségességét. Szász Pál felismerte, hogy az idők megértek ennek a munkának a megindítására, felismerte a ma­gyar faluban rejlő erőt is, mégis mi lett volna ebből a nagy forrással megindult mozgalom­ból, ha nem jellemzi vezetőit — Szász Pált, majd Teleki Bélát egyaránt — a reális látás s nem tudják a munka során kialakult tanulsá­gokat hasznosan értékesíteni? Ennek a reális látásnak köszönhető, hogy szervezete úgy épült ki, hogy helyet talált benne mindenki, aki a földdel foglalkozik, kisgazda és na­gyobb birtokos egyaránt. A kisgazda és a na­gyobb birtokos nem állhat szemben egymás­sal, hiszen egymásra vannak utalva, nemcsak a föld közös., szeretete fűzte őket egymáshoz, hanem a közös problémák, gatdok, célok és törekvések is, így egységes mezőgazdasági szervezet jött létre, amely minden gazdálkodó embert össze tudott fogni és érdekközösségbe állítani S ezt a községről-községre, alulról- feţlfelc megszervezett társadalmat alkalmassá téítS a felszabadulás után is a mezőgazdasági SÁNDOR reformok megvalósítására. Hiszen szervezet­ien társadalommal, vagy olyannal, amelynek csak egyes rétegei vannak megszervezve, semmiféle reformot nem lehet keresztül vinni s legkevésbé a falu lakosságával akkor, ha annak tömegei magános, szinte robinzoni éle­tet élnek. A gazdasági tudás emelése, a ter­melés irányítása, az értékesítés megszervezé­se, a magyar mezőgazdasági vagyon konzer­válása egyaránt azt követelik, hogy községfől- községre megszervezett gazdat.ársadaiom áll­ton azoknak a háta mögött, akikre a nagy mezőgazdasági reformok megvalósításának gondja nehezedik. S ilyen organizációt csak az önkéntes társulás szelleme, erős közösségi tudat, áldozatkészség és lelkes munka teremt­het .A társadalmat elsősorban saját magát kell •alkalmassá tenni a maga feladatainak megol­dására s éppen az EMGE példája bizonyítja legjobban, mennyire járható ut a társadalmi megoldás s mennyire nélkülözhetetlen a tár­sadalmi1 munka a feladatok megvalósításánál.. Hogy mennyire helyes volt az EMGÉ kon­cepciója, azt legjobban az bizonyítja, bogy a fiiszabadulás után ezt á hatalmas gazda- szervezetet eredményesen tudta a magyár testbe beilleszteni s mozgalma azóta még na­gyobb erővel és lendülettel tör előre. Ha ezt a szervezetét csak a közös elnyomottság és ki­taszítottság érzése és nemes nemzeti jelszavak tartották volna össze s nem lett volna okos, gyakorlati, reális programja, a felszabadulás „!lagyar©rszág összefügg Miláné, június 13. (MTI.) A milá­nói magyar kiállítás megnyitása ün- netpélyés keretek közt folyt le a Vil­la Reale nagyit érméiben. Az első be“ szádét SleVermi helyettes polgármes­ter mondotta. Kijelentette, bogy Mi­lánó város közönsége a legnagyobb érdeklődósisel követi a magyar— olasz kulturális ünnepségeket, ame“ Ivek minden bizonnyal mégj óbban el fogják mélyíteni a két ország kap­csolatait. Ezután Di Gapttani D Ar- sago őrgróf emelkedlétt szólásra. Hangoztatta, -hogy a kiállítás min­dennél ékeisens zó lobban mutatja a szoros magyar—olasz kapcsolatot, amelyhez most a jelen valósága, a közös ellenség elleni harc járul. Mint ahogy az egyes emberek kö­zötti kapcsolatok iis nehéz időkben erősödnek meg és válnak igazi ba.- rátsággá, éppen úgy a népek közötti kapcsolatok is nehéz pillanatokban edződnek meg. így volt ez Magyar- ország és Olaszország között is, ami­kor Róma elsőnek támogatta Ma­gyarország revíziós törekvéseit, Ma“ BERLIN, junius 13. (MTI.) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága jelenti: A Szevasztopol elleni támadás során sok crődiimény elleni szívós harcban újabb tért nyertünk,. Az ellenség ismételt cÜentáma- dasai az ellenség súlyos veszteségei mellett összeomlottak. Harci repülő kötelékek siirii egymásutánban folytatnák támadásaikat a mélyen tagolt védelmi berendezések ellen. A kéleti harctér egyéb részén sikeres támadó után alighánem lassan szétbömlött volna. De az EMGE nem csupán elveket hirdetett, hanem megtalálta a kivitel realizálásának helyes módszereit is s munkája nyomán az erdélyi magyar falu képe lassan-lassan kezdett meg­változni. Az indulás a kételkedők előtt ro­mantikusnak tűnhetett fél, de a hat évi munka elnémította a kishitüeket és megmutatta, hogy a vezetők a feladatokat ás reális adottságo­kat józanul számbavéve, kutatják a lehetősé­geket. Az EMGE nem bizonyult kisebbnek a kivitelben, mint a célkitűzésekben, nemcsak hasznosnak láts2ó terveket készített, hanem vállalta azok keresztülvitelét, gyakorlati meg­valósítását a valóságois életben is, nemcsak mozgatni és felrázni tudott, de megmutatta azt is, hogyan juthatunk közelebb céljainkhoz és ma ezen a téren olyan megszívlelendő gya­korlattal rendelkezik, mint talán egyetlen ha­sonló magyarországi szervezet sem. A gya­korlati élet igazolta á célok és munkamódsze­rek helyességét és időtállóvá tette a kisebb­ségi sorsban életrehözott munkát. Ez a munka uj idők feladatait és kemény Okos gyakorlati érzék önmagában nem bizto­sította volna ennek a mozgalomnak sikerét, ha nem áll a vezetők, irányítók mögött a ki­sebbségi időkben és az azöta eltelt két évben egyaránt egééz sérege az Uj magyar élet ke­mény harcosainak, ha nem segíti, támogatja a vezetőket Erdély mindén készében névtelen, de igaz magyár férfiak, papok, tanítók, kisgaz­dák és nagyobb birtokosok áldozatkészsége és lelkes munkája. A hazátlaijul töltött eszten­dők legnagyobb ajándéka talán az volt, hogy felébredt mindnyájunkban az egymásért való felelősség s az egymásért végzendő testvéri szolgálat tudata. Akinek nagyobb volt a tu­dása, tanuítsága, úgy érezte, nagyobb kötele*­I gyár ország pedig állást fogMit az i Olaszország elleni szankciókkal szemben. A tengelyhatalmak és szó­lj vetiségeseik biztos győzelme a pé­pesség, a kultúra és civilizáció terén is hatalmas fellendülést hoz majd és különösen nagy lesz ama nemze­te 1c közötti kapcsolatokban, amelyek, must egymás oldalán küzdenek. Az olasz szónok nagy tetszéssel fo­gadott beszéde után U11 ein-Reviiczky Antal rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszter beszélt. —• Őszintén örvendek — mondotta — hogy kifejezhetem mély hálánkat a fasiszta kormánytnak és az olasz hatóságuknak, különösen pedig az Istituto di Alta Cultura vezetőségé­nek és Milánó város vezet őségének * hogy lehetővé tették az olasz—ma­gyar kulturális ünnepségek megren­dezését. Támogatásukkal, amely már magában véve is kézzelfogható bizonyságát nyújtotta az olasz—ma­gyar ” barátságnak, igyekeztünk olyan anyagot bemutatni, amely il­lusztrálja a mi országunk múltbeli tevékenységet fejtettünk ki, am"ly Charkól- túl keletre nagyobb méreteket öltött. A i'ol- chol'i arcvonalon a Szovjet több támadása meghiúsult. Észdkafrikában Bir Hacheim várának el­foglalása során kétezer foglyot ejtettünk, nagyobbrészt De Gaulle tábornok hívei, és sok löveget, valamint 500 gépkocsit zsák- mányoltunli, vagy megsemmisítettünk. Az ellenség véres veszteségei igen nagyok. A Földközi.tenger keleti részén egy német bu- vjrímaszád Palesztina pártjai előtt elsüllyesz­tett összesen 4000 tonnányi két gozeşt, va­sigei is vannak népével szembén s a tanult gazdák serege ajánlotta fel tudását és mun­káját népének felemeléséért. Ez a nautika uj idők feladatait és kemény kötelességeit jelentette s nyomán egy uj ma­gyar földmüvfeáréteg nőtt fel, elődeinél több tudással, öntaduttal, igénnyel és telj esi tmény- nyel. Az EMGE nemcsak a népért, de a nép­pel dolgozott s szervezete nem üres keretet jelentett, hanem valóban magában is foglalja a magyar falu népét, amelynek számára na­gyobb érvényesülést akar biztosítani. A közös­ségi érzés és a felelősségtudat mozgatta ezt a népi szervezetet s ez tette lehetővé, hogy a kisebbségi élet nyomorúságában helyesen lás­sa meg a fejlődés igazi útját s ezen mindnyá­junk jövendőjét. Megmutatta, hogyan lehet a. magyar életet lassú és szívós munkával úgy átépíteni, hogy ennek az épületnek a falai időtáUóak legyenek s megmutatta azt is, ho­gyan lehet a népünkben rejlő legjobb szelle­mi és erkölcsi erőket felszínre hozni. Hat év Után bizoQyára túlzás volna máris gyökeres átalakulásról beszélni1, mégsem tagadható, hogy az erdélyi falu kezd járni a maga erejé­ből s egyre öntudatosabban igyekszik megál­dani helyét a magyar életben. hihet, hogy az erdélyi magyarság nehe­zen igazodik él a politika kanyargós ösvé­nyein S áz országot megváltó gondolatokban is szegényebb, mint ezt a Királyhágón túl né melyek feltételezték. De az EMGE munkája bi­zonyítja, hogy a nemes értelemben vett or- szágépités munkájában a maga részét áldozat­tal ég becsülettel kiveszi és változatlan érzé kenységgel a nemzeti lét nagy kérdései iránt folytatja a régi idők nemes erőfeszítéseit, egv Uj magyar életnek feltételeit teremtve meg szürke, de szívós és nem lankadó munkájával. kapcsolatait Olaszországgal és Ró“ mával. Ennek a kiállításnak anyiaga is azt bizony it ja, hogy Magyarország ezeréves múltja felbonthatatlanul összefügg Rómával és OJauzo-r&zág- gal. Az európai szolidaritásnak je­gyében, szemben a közös ellenséggel, különösen pedig az olasz—magyar barátság és testvériség szellemében, a magyar kormány nevében a kiál­lítást megnyitottnak jelentem ki. Üli ein-'Rev i czk y Antal beszédét többször szakította meg lelkes taps. Beszéde elhangzása után az olasz és magyar személyiségek, a megjeleni- rendkívül nagyszámú közönséggé': együtt végigjárták a kmllittási ter­mekét, amelyekben az egyes csopor tok rendezői adták meg a felvilágosí­tásokat a közönségnek, amely a leg­nagyobb figyelemmel tekintette meg a kiállítás anyagát. A megnyitó után Ullem-Rviczky Antal a Principe <1a Savói a nagyszállóban fogadást adott Milánó város vezetősége és az Edi­th to di Alta Cultura vezetői tisztele­tére, lamint két tehervitorlást, egy nagy gőzöst pedig forpcdóbalálattal megrongált. A né- met buvárnaszádoknak d Földközi-tenger keleti részén haladó, erősen biztosított hajó- karaván elleni támadása során, amelyről a véderőfőparancsnokság junius 11-iki jelen­tése megemlékezett, elsül vesztettünk még egv mfiák 6000 tonnás szállít óhajót is. A péntekre virradó éjjel egyes angol born- húzógépeknek Németország, Dánia és Hol- landló felett végzett zavaró repülései során húrom ellenséges repülőgépet lelőttünk. malija felboníEiaíaŰeiiiii Uőmával és Olaszországgal Keleten nagy német támadás indul Afrikában nagy szárazföldi és tengeri tengely-győzelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom