Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-12 / 131. szám
11 ELLENZÉK ttSMUDtfttl £1 legújabb hadviselő: Dlexíkó Ahogyan egy halálos ellenségből „szösetsőges fegymlíirs“ lelt Irta KÖRÖSI SÁNDOR A hadviselő országok száma ismét szaporodott: hosszas nekikészülőd és után most Mexikó - vagy ahogyan hivatalosan nevezik, Es- lados Unidos Mexicanos (Mexikói Egyesül t- •Mlaiuok) — is hadiállapotba lépett a három- liatalmi egyezmény táborával, miután annak idején az USA-val együttesen megszakította .vele a diplomciaü viszonyt. Washingtonnak tehát sikerült még egy amerikai államot be- jántania a háborúba, mégpedig egy olyan államot, amely hosszú évtizedeken keresztül ádáz elszántsággal küzdött az. ellen, hogy a jenki- imperializmus csatlósává tegyék. Az a kíméletlen gazdasági és politikai erőszakosság azonban, amellyel az USA az utóbbi években uralma és vezetése alá igyekezett kényszeríteni Amerika valamennyi' államát, többek között Mexikó ellenállását is megtörte s az az- kétok egykori birodalma, amely az első világháborúban még meg tudta őrizni semlegességét, most botcsinálta szövetségesként kénytelen annak a hatalomnak az oldalán háborúzni, amelyet mindig ellenségének tekintett. Ennélfogva az. USA nem is ér vele sokat, nemcsak azért, mert Mexikó mintegy 18 millió lakossága érthetőleg korántsem lelkesed k a háborúban való részvételért, hanem mert ennek az egyébként hatalmas terjedelmű országnak (majdnem kétmillió négyzetkilométer) gyér lakossága (egy négyzetkilométerre alig 9 lélek esik) és fejletlensége következtében aránylag még csekély az úgynevezett ,.háborús potenciája''. Nem is annyira emberanyaga, mint sokkal inkább nyersanyagforrásai és hadászati támaszpontjai miatt tette rá a kezét az USA a megkaparintás minden amerikai eszközének felhasználásával. De vegviik sorjában a fejleményeket. Hz USH is lüexíftó hááorusttodűsai Idestova száz esztendővel ezelőtt, pontosan 1864-ben, véres háború során az amerikai Unió elcsatolta és bekebelezte Mexikó azelőtti területének jó felét, a Rio Grande folyótól északra fekvő egész részét Texas, Kalifornia, New Mexico, Arizona, Nevada és Utah államokkal. De nem érte be ezzel sem, hanem mindent elkövetett, hogy megkaparintsa a megmaradt Mexikó természeti kincsei fölött való uralmat is. Valóban, a legkülönbözőbb : beavatkozások folytán elsősorban az USA-tőke ' lett úrrá Mexikó dús olajmezóin és kincses fémbányáin, sőt később közlekedési vonalain j is. Persze az angol tőke sem maradt tétlen s igy történt, hogy 1936-ban a jenki-tőke mexi- ;kói beruházásainak az összegét, mintegv fél- milliiárd dollárra, Anglia érdekeltségét pedig ‘ aegyedmilliárd dollárra becsülték, miután j pontos adatokat sohasem lehetett szerezni. A nagy gazdasági befolyás természetesen erőssé tette az angolszászok politikai hatalmát I is s ennélfogva a washingtoni kormány köz- i vétlenül, vagy közvetve, állandóan beleszólt Mexikó belügyeibe. Nem volt elnökválasztás, ; reform, vagy kormányintézkedés, amelyet az ; USA ne igyekezett volna a maga érdekei ^szerint befolyásolni vesztegetéseivel, fenyege- ítcssel, ha kellett, hát erőszakkal, belső felkelések ás államcsínyek szervezésével. Különösen a legutóbbi három évtizedben, amióta Mexikó államügyeit a nemzeti-forradalmi párt irányította a függetlenség és társadalmi haladás szellemében, a Fehér Ház folyton gáncsos- kodott és a reakciós elemek tömörülése, az úgynevezett .jFüggetlen Szervezetek Szövetsége“ által állandóan zavarta az országnak a nemzeti önállóság és megerősödés jegyében való fejlődését Ki ne emlékeznék Villaalba .és VillaKueva, meg más tábornokok felkeléseire, amelyek mind az északi, tehát az USÁ-val határos tartományokban törtek lei, hogy meg- űöntsék a nemzeti-forradalmi pártra támaszkodó elnökök, mint az első világháborubeli Carranza, majd Obregón, Calles, sőt mindössze néhány évvel ezelőtt Cardenas tábornok .uralmát, mert azok a földbirtok reformján kivül törvényeket hoztak a külföldi tőke-érdekeltségek önhatalmuságának a megnyirbálására is. így történt, hogy az angolszász petróleum- . vállalatok nacionalizálása miatt 1938-ban kitört az úgynevezett „olajháboru", amelyben az USA odáig vitte a küzdelmet, hogy Angliával megszakította Mexikóval való kapcsolatait és bojkott alá vette déli szomszédját. Cardenas akkori kormánya jó ideig állta a harcot, amiben nem kis segítségére volt Németország, Olaszország és Japán azáltal, hogy felvásárolták kőolajipari termelésének nagyrészét s ezzel megmentették Mexikót a gazdasági válság és elnyomorodás veszélyétől. Akkoriban Mexikó a legjobb utón volt ahhoz, hogy függetlenítse magát a jenki-imperializmustól, az uj világháború kitörése s ezzel ösz- szefüpgésben az USA és Japán közötti viszony állandó rosszabbodása következtében azonban hatalmas és túlerőben levő északi szomszédja minden ereiével ránehezedett. fí! x kő az USB karmaiba® Washington fojtogató gazdasági és politikai .nyomása mindjárt az európai háború elején arra kényszeritette a mexikói kormányt, hogy engedményeket tegyen mind gazdasági, mind nedig hadászati tekintetben. Olyan együttműködésre kellett lépnie az USA-val, mint Kanada. meg a nála is gyengébb közép- és dél- amerikai államok: a közös védelem cimén bele kellett mennie, hogy az USA-hajóhad ellenőrizze vizeit, meg kellőit engednie kikötői szabad használatát és egész haderejét USA- vezclcs alá kellett helyeznie. A jelenlegi cinük, Avila Camacho (ejtsd: Kamacsó) 1940 novemberében történt liivatalbalépése aztán be- teljes tette u dollárimperUilizmusnuk való kiszolgáltatottság politikáját s azóta a mexikói kormány engedelmes csatlósa a Fehér Ház urainak, akik fenyegetésekkel és vesztegetésekkel elérték céljukat. Carnacho USA-burát kormánya nemcsak hogy megkegyelmezett a régebbi felkelések vezetőinek és a Washington szolgálatában álló politikusoknak, hanem együtt is működik velük. Mi több, még a volt elnököt, Cardenas tábornokot is sikerült a dollárimperialistáknak megnyerniük. Washíngoni parancsra ... Az 1939 októberében tartott panamai Pán- amor ka-értekezlet után Mexikó megkezdte az általános hadkötelezettség bevezetésének előkészítését s a mult év januárjától azzal vált ofta fel az addigi önkéntes katonai szolgálatot. A hadsereg létszámát a mult évben 110 ezer főről 300 ezerre emelték fel s kiképzését főleg USA-tisztekre bízták A mexikói haderő ilykcpen valóságos függelékévé lelt az USA- be'inek, amit jellemzően bizonyított az a minap megjelent rendelet is, amely szerint mexikói állampolgárok jogvesztés nélkül közvetlenül az USA haderejének a szolgálataim it> beléphetnek. A mexikói fegyverkezés persze jobbára fjolláI-kölcsönökből történik, miután a newyoi- ki Export-Import Bank a szó szoros értelmében pénzzel vásárolja meg a gyengébb középes délamerikai államokat, hogy aztán nyers- és emberanyagukat egyaránt kizsákmányolja. A nagy és drága kölcsönök révén Mexikóban is rátette a kezét minden hadigazdaságilag valamelyest 'fontos természeti kincsre, kikötőre és vasútvonalra. Nem csoda ezek után, hogy a mexikói kormány és kongresszus, bár nyilván kényszeredetten és csak a közvélemény mesterséges megdolgozása után, kimondta a hadiállapotot a háromhatalmi egyezmény államaival, vagyis hadat üzent nekik. A nagy íöiényben levő erőszak nyomása alatt tette és aligha önkén*, hiszen Mexikó egész múltja kizárja azt, hogy őszinte szövetségestársa lehessen nemzeti liig- getlensége és szabadsága évszázados ellensé- p nek. Az ürügy, a „Potrero de Llano" névre átkeresztelt teherhajó elsülyedése, meglehetősen komolytalan, ha tekintetbe vesszük, hogy a szóbanforgó hajó eredetileg olasz tulajdon volt, amelyet a mexikói kormány a diplomáciai viszony megszakítása után önkényesen elkobzott. Ráadásul a mexikói kormány semmivel sem .tudja bizonyítani, hogy a hajót a tengelyhatalmak tengeri hadereje sülyesztette el. A hadüzenet egyszerűen washingtoni parancsra történt, a csatlósnak engedelmeskednie kellett. Hogy aztán az USA-nak valójában mennyit fog érni ez a botcsinálta szövetséges, amelv- nek népe csak gyűlölheti a jenki-imperializmust, azt a háború további menete fogja megmutatni. ft* . .KOLOZSVÁR, június 12. (Az Ellenzék munkatársától.) Teşi: p délben kezdte meg a kolozsvári törvényszék hármas büntető- tanácsa, Szabó András dr törvényszéki tanácselnök. tTnökiésével Mailender Ernámul és társai küzokirathamisitási bűnügyét, «melyet március hónepb-n lepleztek le a hatóságok. A vádlottak padján Mailender Emánuel német száirmazásu nyomdász. Elek ÉUú'> volt .szállodaiuiajdonos és Földes Imre kávé-házi iizlctvczi iő. kolozsvári illetőségű lakosok üllek, akik ellen a királyi ügyészség csalás és közok irat Hamisít ás miatt emelt vádat. Bűnpártolás miatt ugyancsak a vádlottak padjára került Neifz Álruhám, a Varga-kávéház főpincére és sógornője, Hoffman Sarolta, a kávéház ruhatárosa is. Elsőnek Mailender Emánuelt halig itta ki a bíróság, aki egyedül mutatott megbánást a vádlottak közül és sírásba csukló bangen teke meg drámai erejű vallomását. Elmondotta, hogy január bér elején Földe.: lm. te a kávéházban bemutatta neki Elek ÉJiást, aki üzleti ügyről akart tárgyalni vele. A kt- véhaz egyék sarkába vonuii.a!< hármai, ahol Elek Éliás elmondotta tervét, mely arra irányult, hogy Moskovits Áron Széchenyi-léri dúsgazdag textiikercskedői, a kinek egymillió pengőn felüli vagyona van, rászedjék és tőle néhányszáz pengőt szerezzenek könnyű utón. Elmondta ugyanis Elek Éliás Mailende írek és Földesnek, hogy Mo&kovits Áron altól fél, hogy katonai munkaszolgálatra hívjak he és nem sajnálna semmilyen összeget sem, ha behívását elhalaszthatná. Mai- lenderre azért lenne szükség, mert őt i era ismeri Moslkovits és igy mint német származású egyént mutatják be. eki összeköttetései révén ilyesmit el tud intézni. Miután megegyeztek a terv kivitelében, a látszat hitelének emelése céljából hamis okiratot szerkesztettek, amelyet a kolozsvári honvéd hadtestparancsnok nevében a város katonai ügyosztályához címeztek, felkérve a város katonai hivatalának vezetőjét, hogy a munkaszolgálatos zsidók névjegyzékét mielőbb állítsa össze. A hamis okiratot Mailender Emánuel látta el megfelelő pecsétekkel, majd Földes Imre ráhamisitotta a megfelelő aláírásokat. Ezt az írást megmutatták Moskovitsnafc, aki megbízta őket azzal, hogy katonai ügyét intézzék el ég ezer pengőt fizetett ki számukra. Később Moskoviíts másik rokona, egy Lef- kovits nevezetű egyén is hasonló értelmű tárgyalásokba akart bocsáifkozui velük, azonban ezúttal nem volt szerencséjük, mert a rendőrség tudomást szerzett a dologról, sőt megkaparintotta a ..bűvös okmányt“ is, amelyről fényképmásolatot készítetitek. Még aznap este razziát tartott a rendőrség a Var- ga-kávéházban, ahonnan több, mint nyolcvan egyént, közöttük Mailender Emánuelt előállítottak a rendőrségen. Mailendernek a.zonban, mielőtt a detektívek elszállították volna, voll ideje arra, hogy szemüvege tokját, melyben a hozzá visszakerült hamis okmányt őrizte, a kávéház ruhatárában eldobja. A szemüvegtokot később a főpincér kapta meg és átadta Földes Imrének, aki az írást megsemmisítette. Ma'len derű ele a rendőrségen tett vallomása. után hamarosan letartóztatták Elek Illést és Földes Imrét is, akik ellen szintén megindították az eljárásit. Mailender vallomásához hasonlóan vallott éi íoroll Zsidó eB katon&ssabadiS&k a kolozsvári törvényszék előtt I üldes Imre harmadrendű vádlott is, aki elmondotta, hogy az egész üpy értelmi szer- 7,ő j • Elek Illés ÉHás volt. Elek El ás tagadta, hogy ő lenne a bűncselekmény értelmi szerzője és Mailenderre akarta hárítani a dolgot. Kihallgatta még a törvényszék Neigz Abraham és Hoffrníir.n Sarolta vádlottakat, ők azonban tagadták, hogy tudták volna, miféle irás van abban a szem üvegtokban, amit a ruhatárban megkaplak. 1 amiként kél jelentéktelen tanun kívül Moskovits Áront hallgatta ki a bíróság, aki eljnoudolta, hogy Elek Éliás telt ajánlatot neki arra vonatkozókig, hogy katonai behívását elhalasztás?«. A bizonyítási eljárás befejezése után • ízacsvay László dr. kir. ügyész valamennyi vádlottal szemben fenntartotta a vádiratban foglalt vádat és a három elsőrendű vádlottat két-kétrendbelá közokirathamisitisért, Mailender Emánuelt és Elek Éliás! ezenkívül egyrendboli csalás miatt, a negyed- és ötöcí- rendü vádlottat pedig bűnpártolás miatt kérte elmarasztalni és vak menny ük számára a legsúlyosabb Ítélet kiszabását kérle. A védőügyvédek: Pirosky Miklós dr.. Mailender védője, Huszár Hála dr.. Elek Éliás védője és PeieUe Ernő dr.. Földes Imre védője valamennyien azt fejtegették, hogy nem közoki rath am isitásró! van szó- Az enyhítő körülmények legmesszebbmenő figyelembevételét és legenyhébb iiélei kiszabását kérték. A törvényszék Mailender Emánuelt tizhó- aapi börtönbüntetésre és politikai jogainak ölévi felfüggesztésére, E.ok Éliást másfélévi fiiiitöure és politikai jogúnak ötévi felfüg- j gesztedére, Földes Imrét héthónapi börrönre és politikai jogainak háromévi felfüggesztésére ítélte. Az ítéletben Mailender Emánuel és Földes Imre megnyugodtak, míg a királyi ügyész, a másodrendű vádlóit és a védőügyvédek felebbeztek. Ugyanakkor megfoteb- bezte az ügyész az ítéletnek IVeaíz Abrahárn- ra és Hoffmann Saroltára vonatkozó részét, akiket a biróság bűncselekmény hiányában felmentett a vád és következményei alól. Elrendelte még a biróság az elsőrendű vádlottak további fogvatartását az Ítélet jogerőre való emelkedésiéig. ötven hold után egy közcélra hizlalt sertés. Borsod vármegye kisgyülésén Borbély-Maczky Emil kormánybiztos-főispán bejelentette, hogy a borsodi gazdatársadalom minden 50 hold után köteles egy sertést hizlalni közcélra. Borsod vármegye gazdái szivvel-lélekkel magukévá tették a főispán bejelentését. A FcUoliár e linnyí tagjai IWDAPEST, június 12. (Ml Ej A felsőba/ elnöke u hivatalim lap pénteki számában közli, hogy a felsőház uz 1942. évben tartott 3. ülésén hozott határiatok értelmében a fcLsőház, tagjai közül a következőket törölték: bodor Jenő, Húzni Samu báró, vitéz Horthy látván, Hunyadi József gráf, Pékár Mihály, Hu )>pi I elet Obrer. Steurer Ml Itb'r •> S*abo János, Tisza Lajos gróf, Viuiya Ernő, \Vej'., Eidnp ér Zichy Gyula ur<tj A felsőház 'igazolt tagjai lettek: Angyal lleJ<i. Bársony K(Urnán, Ertyedy Andor, vitéz Fektéin > Károly gróf, vitéz Kárfjáthy Kamilla, Er. main Károly, M'halovUs ZMgmond, /’róna Gábor báró, S^a/xi/y Gyula gróf és V'r.ziáu István. Az © lasz haditengerészeti erőket is harcba vetik az oroszok eilen RÓMA. június 12. (Búd. Tud.) Az Olaszország hadbaJépésének második év fordulója alkalmából megjelent sajtókéin mentárok tág terei szentelnek az olü^z francia kérdésnek és Franciaországok mint az egyik főellenséget jelölik meg a rendkívül élesbangu cikkekben. Az egyik római lap azt írja, hogy Franciaország ahol tehette, minden al kaimat felhasznált arra, hogy Olaszországot büszkén, gyilkosán és önlelten megsértse éls megalázza. Ettől a magatartásiól a mostani háborúig Franciaország sohasem fért el. Olaszország második összeférhetetlen ellensége marad Anglia. Nem kell másra, mint Gibraltárra. Mái tára és Szuez erődítéseire utalni. Ezek ben a nevekben nyilatkoznak meg ugyanakkor Olaszország aspirációi i«. Franciaországgal szemben a háborús célokat már több ízben leszögezték. A háború eddigi folyamán Olaszország már számottevő eredményeket ért el, különösen a tengeren. Az egész olasz nép baj- lithatatlan akarata az, hogy valamennyi hadszíntéren meg nagyobb mértékben folytassa a harcot. Mats nem olasz lapok is következtetni engednek arra, hogy Olaszország intenzivebb részvételére kerül sor, különösen a szov- jetoroszországi arcvonalon. Az olasz sajtóban ez alkalommal első Ízben történik említés arra, hogy az olasz haditengerészeti erők is harcbalépnek a szovjetoroez vizeken. ZSÁVOLYNADRÁG ÉS FASARU. A szegedi felsőipariskolai tanulóotthon vezetője nemrég felszólította a tanulóifjúságot, hogy kivéve részét az anyaggazdálkodás nehéz munkájából, a nyári időszakban viaaljen rövid zsávolynadrágot és íasarut A íelsőipar- iskola önképzőköre egyhangúlag elíogadta a javaslatot, melyet mihamar meg is valósított Hétfőn reggel az intézet ifjúsága már ebben a ruhában sorakozott fel az igazgató és a tantestület előtt, jelentve, hogy minden áldozatra kész a nemzetért. Az Uj Élet júniusi számában Sinkó Ferenc a keresztény munkáról ir, Fehér Mátyás O. P. a katolikus irodalom vitájához szól hozzá, Csertő György a fegyelem, Hunya Dániel a kultúra és fegyelmezetlen problémáját tisztázzák. Erdélyből Parajdi Incze Lajos irt cikket (Egy nemzedék három arcvonalon). A további cikkek: a felvidéki és kárpátaljai iparrev'Zió mérlege, a művészek együttmun- kálkodása (Padányi Gulyás Jenő), a katolikus diákinternátusok szelleme és problémája (András Károly, Bakó József), mély magyarság (Erőss Alfréd), a színházi front (Vass László), a magyar filmesek és a giccs (Kemény Gábor), kérdések vonalán stb. Szerkeszti András Károly és Sinkó Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Margit-körut 36. Egyes szám ára 1 pengő. A hát'orus élelmezési viszonyókra való tekintettel mit érdemes és mit kell termeszteni e kerttulajdonosoknak és a gyümölcsösben? Erre a kérdésre ad választ a ,.Magyar Gyümölcs" junius 10-én megjelent száma. Mutatványszámot e lapra való hivatkozással díjmentesen küld a kiadóhvatal, Budapest, V.. Vilmos császár-ut 76. szám. Zsidóknak nincs kivételezés Romániában cs munkaszolgálat alól BUKAREST, június 12. (TP.) A kormány különböző rendszabályokhoz nyúl a zsidóknak a munkaszolgálatra való erősebb igény- bevétele céljából. Már néhány nappal ezelőtti minden kivételezést megszüntettek a munkaszolgálat alól való felmentésre vonatkozólag. Most a zsidó biztosság felülvizsgálta az összes zsidóknak gazdasági helyzetét a romániai gazdaságii élet szükségleteinek szempontjából. 9670 bukaresti cég kért raunkaengedélyl 18.600 zsidó számára, akiket mint szükséges munkaerőket hoztak ja- 1 vaslatba. Ezen beadványok elbírálásában nagyszámú zsidót már eleve kizártak ebből a kedvezésből. A beterjesztett -indítványok közül a zsidóbiztosság 6700-hoz hozzájárul', ezek számára munkaengedélyt állítanak ki. Minden más munkaképes zsidónak munka- szolgálatot keli végeznie. A megadott munkaengedélyek között hatvan százalék a szellemi munkásoknak, mérnököknek. szabad-, foglalkozásuaknak és negyven százalék a kézimunk ísok"-aL- 37, aránya. \
