Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-11 / 130. szám

1»42 j fett! ti* 11. ELLEN*** Példát mutata Magyar Acélárugyár a muukáskérdés megoldásában Kolozsvár, junius II. Valamely életközös- sdg - - nevezzük itt államnak — fejlődése folyamán* több belső átalakuláson megy ké­résziül; a pásztorkodásról áttér a mezőgazda­sági termelésre, annak is előbb az igénytele­nebb formájára, a szemtermelésre, majd a belterjesebb kertgazdálkodásra, végül pedig ezt az életformát ipari berendezéssel váltja fel. Az átmenet sohasem lehet sima, mindig valamelyik • termelőréteg ki van téve a meg­rázkódtatásnak, hiszen az átrétegződés egyút­tal számára aláértckelést vagy éppen szerepé­nek elvesztését jelenti. Az életforma váltása tehát csendes forradalom: az erők megütköz­nek egymással. A mai Magyarország vegyes gazdálkodá­sú életberendezés képét mutatja: mezőgazda­sági termeléséből tekintélyes mértékben ki­nőtt, ipari termelése még nem érte el azt a fejlettséget, hogy az ország jellegét egyedül határozná meg. Éppen most vagyunk azon a kényes ponton, amikor a néhol szemtermelé- sü, másutt kertgazdálkodásu mezőgazdasági életrend szervesen beleilleszkedik az ipari létforma keretei közé. Tagadhatatlan, hogy ilyenkor társadalmi rétegek érdekei torlódnak fel; tapintatos és körültekintő ember legyen, aki belé mer nyúlni ebbe a súlyos kérdésbe. Röviden: az ipari éleforma törvényszerű következményéről, a munkássors rendezéséről van legtöbbször szó az uj Magyarországon. Mi sem mutatja tisztábban a kérdés döntő jelen­tőségét, mint az a körülmény, hogy majdnem egy időben több oldalról, más-más eszközölc- keí kísérelték meg elérni a kérdés lényegét. Voltak már szakszervezeti próbálkozások. Po­litikai irodalmunk feltárta minden hátrányát. Utóbb a Nemzeti Munkaközpont és a Hivatás­szervezet szorgalmazza az ipari munkásság rendi szervezkedését. Ma pedig egy egészen eredeti szervezési mód vetüli fel, régi ötlet nyomán, de friss erővel és már kezdetben j látható eredménnyel. A megelőző munkás- j szervezési formágban közös jellemvonásként ] megta'á'juk azt az alanvető elvet, hogy az i üzemeken kívül, lehetőleg ,.önrendelkezésre • törő" jelszavak mögött akarják felsorakoztat- i ni a munkástömörületeket. A legújabb eígon- j dolás — bátran mondhatjuk forradalminak is j -— alapjaiból kiforgatja az eddigi szervező- munka menetét; abból indul ki, hogy a kor­szerűség parancsaira hallgató államberende­zésben nincs többé helye társadalmi szaka­déknak, illő ,,uri- távolságtartásnak" a mun­kaadó és a munkás között. Az üzem legyen egy termelési egységre kiszélesített, soktagü család. így a munkaadók és munkások, szel­lemi foglalkozásúak és testi erőfeszítésekből élők, sokkal bizalmasabb, meghittebb viszony­ba kerülhetnek egymással s végeredményül mindenki valóban ember lesz, mindössze a- kenyérkeresetben különböznek egymástól, de. magyar társadalmi értékelés szerint nem. Ez a munkásszervezési elv nagyon közel áll hozzánk; nem csupán gondolkozásunk révén, hanem helye szerint is. A megszállás alatt társadalmunkban kialakult úgynevezett ki­sebbségi ember amúgy is hajlamos volt a valódi értékek szerinti szemleletre, a lényeg megkeresésére. De most különösképpen azért fordítunk nagy figyelmet erre a szervezésre, mert éppen egy kolozsvári nagyüzem, a Ma­gyar Acélárugyár, valósította meg. Amikor a társadalmi érdeklődés minden vonalon a közösségi eszmények szolgálását keresi s az emberek felfigyelnek minden kis eredményre, amit társadalompolitikai, tömeg- jóléti, népegészségügyi vonatkozásban fel tu­dunk mutatni. Ebben a percben tehát a mun­kásszervezés nem lehet egy üzem magán­ügye hiszen a formákat kereső magyar tár­sadalom érthető várakozással tekint az olyan munka elé, amely végre kielégítő eredményt igér. A Magyar Acélárugyár kolozsvári telepé­nek munkásai sajátos módját találták meg a szervezkedésnek. Keretszervül felállították a Corvin Sportegyesületet s benne több szak­osztályban megszervezték társadalmi és szel­lemi igényeiknek kielégítését. Az üzem pél­dás támogatással sietett segítségére, hogy ez a sokat ígérő munkásszervezési forma minél gyorsabban és minél teljesebben megvalósul­jon, a munkásság társadalmi törekvéseinek ki- | elcgitésére. Bár az egész szervezési munka j alig háromhónapos, már komoly eredményei vannak; ez legnagyobb részben a tapasztalt szervezőembereknek köszönhető. Síízeegym ííbíhc índti! uj végezetbe!! harcba A Corvin Egyesület szakosztályonként végzi munkásjóléti tevékenységét. A közművelődési szakosztály messzire elrugaszkodott a hasonló igyekezetek unalmas és céltalan fo­gásaitól; egészen friss uiakat tor magának, mert egészen uj felismerésekből indult ki. Nem csupán a munkásember müveltségszom- ját. akarja csillapítani s igy csak annyit adni, amíg az telítve érzi magát, hanem elsősorban a maga tevékenységi határain belül egy pa­rányi nemzetnevelő feladatot teljesít. Uj ma­gyar munkásnemzedéket nevel fel, a társada­lom és á: am megajándékozására, amelynek gondolkozásában nemzeti eszmények foglal­ják el az előteret. Most éppen szervezés alatt levő könyvtára elsősorban szakkönyvekkel látja el a szakmai ismeretekre törekvő ifjú magyar munkásokat, de nemsokára a magyar népi irodalom valódi nagy értékei is helyet kapnak benne. A tanoncképzés tehát r.em öt­letszerűen, hanem előre jól átgondolt tervek, szerint folyik. Ma mintegy 150, nagyobbára székelyföldi származású, 14—18 éves tanooca van az üzemnek. Ők lesznek, a magyar iparo­sítás lelkes harcosai, a gyarapodó magyar- nagyipar szakmai ismeretekben és magyar szándékban tántoríthatatlan katonái. A közművelődési szakosztályon belül 26 tagú fúvószenekar működik. Mondani sem kell, hogy hangszereiket az üzem vásárolta. A dalkörnek férfi- és vegyeskara van. A mű­kedvelő csoport komoly igyekezettel készül a bemutatkozásra: egyfelvonásos, jól megvá­logatott magyar darabokat tanul. Tettek a magyar faj jüvőjéért A társadalmi szakosztálynak bővebb tere van, hiszen úgyszólván nem lehet pontosan megrajzolni a feladatait. Ennek a szervnek kell gondoskodnia az üzem munkásainak mél­tányos alkalmi segélyezéséről. Bevezetett csa­ládsegélyezési elv szerint születési ajándékot juttat munkásainak; az első gyermek után 50, a második 100, a hatodik után 300 pengőt, íme, megvalósult. amit annyiszor kíván­tunk, nemcsak beszélni kell a magyar fajta szaporodásának szükséges voltáról, hanem tenni, kell érette. A szakosztály e rövid működés alatt is im­már 13 esetben. nyújtóit születési segélyt. Olyan is volt, aki lemondott a segélyről, .Ezt az összeget az oktatás céljaira fordítják. A dr. Tónk Eroii üzemi orvos vezetése alatt álló egészségügyi szakosztály nem elő­irt kötelességet végez, hanem hivatást lát az üzem munkásainak egészségvédelmi intézke­déseiben, Háron-négy havonta egyszer meglá­togatják otthonukban a munkásokat, orvosi megelőzéssel igyekeznek eleve elhárítani a/ egészségtelen környezet következményeit, mert az üzem nemcsak munkaerőt keres mun­kásaiban, hanem azon túl társadalmi lényt, az államiéiépités egy-egy alapkövét. Szervesen idecsatolva tárgyalhatjuk a mun­kásság élelmezését. Az üzem ugyanis tiszt­viselői és munkásétkezőt rendezett be. A tisztviselők, az igazgató is, meg a munkások közös teremben, egymás mellett szép rend­ben elhelyezett, egyszerűen, de rendkívül tisztán kezelt terítékekből étkeznek. Napi 60 fillérért polgári étrendet kapnak. Az üzem egyéb élelmiszer beszerzéséről is gondosko­dik a munkásai részére. A tanoncokat állami és egyházi — róm. kát. és református tanoncotthoookban helyez­tek el, ahol lakásukat' és reggeli, meg vacso­rából álló étkezésüket szintén az üzem fedezi. Az ebédet a münkásétkezőben kapják. A temetkezési csoport megszervezése a munkástársadalom egyik sorscsapását, a vá­ratlan halálesettel járó, nagyobb összegű ki­adásokat hárította el a munkások feje felöl. Ha az üzem munkásának bármilyen felmenő vagy lemenő családtagja meghal, 200 pengő temetési segélyt kap, hogy ez az anyagi meg­rázkódtatás ne sújtsa le, ne. döntse válságos társadalmi helyzetbe, vagy adósságba. MMM, Süertfgfeü, iszoda, egészség A testedző szakosztály több alcsoportra oszlik, hogy a munkások minden játékkedvé­nek, nemes szórakozási vágyának, vetélkedé­sének., férfias erőpróbáinak kitűnő alkalmat nyutjson, öntudatos embereket neveljen, s főként erősítse a vállalkozó szellemet, a küzdelem versengését, a tett önállósági érzetét A labdarugó alosztály saját pályával é.s köréje épített: futópályával rendelkezik. Építkezése rövidesen befejeződik. A horgász csoport már számos jelentkezőnek szerzett halászati jegyet. A testedző telepnek épül a tekepá­lyája, akadályversenyberendezése, céllövöl­déje. Turistacsoport is alakult; a szabadidő­mozgalom elterjedésével egyidőben a hétvégi felszabadulás, a természet . ölén megszerzett üdülés — hála Istennek — tekintélyes roun- kástömeget. vonz a városból a nagy termé­szetbe. Részint a testedző szakosztályhoz tartozik, részint az egészségügyihez, hogy az üzem egy épületszárnyat feláldozott a munkásfürdő he­lyiségének. Külön férfi és női öltözők vannak, kis szekrénykékkel, munkacsoportok szerint, beosztva; a munkások és munkásnők ott he­lyezik el a polgári ruháikat is, amikor be­mennek .az üzembe. Aztán magukra öltik a gyár adfa munkaruhát. Egyenruhának is le­het tekinteni, annyira testhez szabott, egy­szerű é$ rendes. Csupán:az egyes üzemcso­portok gombjelzése különbözteti meg egy­mástól a munkásokat. Étkzezés előtt, továbbá munka után tisztálkodás következik, zuha­nyok, kapvlók. csemcekádak állnak a munká­sok rendelkezésére. Majd ismét polgári ruhába öltözködnek és úgy mennek haza, mintha csak sétálni lettek volna. Most épül. a szabadtéri úszómedence, amely­ben 650—700 ember fürödhet majd. A sportszakosztály egyúttal az üzem saját leventecsapatának'is védnöke. Ez látta el őket levente-gyakorló fapuskákkal, immár kétrend­beli sapkával is. Pgpa$z-é$ véleményeié feizausás A szervezkedés egyik leglényegesebb pont­ja mindenesetre az úgynevezett panasz- és véleményező bizottság. Ez van hivatva elhá­rítani minden félreértést az üzem és a mun­kásság között. Szervezetében is érdekes s ugyanakkor magában hordja a jó munka tel­tételeit, a .kielégítő megoldások lehetőségét, hiszen minden üzemből egy-egy munkás he­tenként megbeszélést tart a főmérnökkel. Ilyenkor adják elő. a munkásság óhaját,, vé­leményét, ilyenkor beszélik meg az elgondo­lások kivételé közben felmerülő külső akadá­lyok eltávolításának módját, eszközét. Ha ez ,a szerv jól működik, a munkásszervezcs eléri eredeti célját: az üzem keretén belül kialakí­tandó bizalmasabb lelki közösség kialakulá­sát:. Ha ez a szerv beváltja a hozzáfűzött várakozást, akkor ez az egész szervezési for­ma futótűz gyorsaságával terjed el majd a többi magyar iparvállalatnál is, hiszen nem kevesebbét, mint a félreértések elkerülését és az általános bizalom, az emberi szándék hi­telének jegyiben folyó munka alkotóerejét jelenti. Ez a. kis alakulat az egész átgondolás idegduca, ahol majd minden akarat és szán­dék csszétorkollik. Ennek tehát kifogástala­nul kell működnie, hogy valóban vonzó példa legyen minden hasonló célú munka előtt. mx Tna^munâeriRi, MmTDPtf» Oettdosficdó iroda Ennek a szélesebb alapokra helyezett közös­ségi felfogásnak egyik megnyilvánulási for­májaképpen az üzem a közszükségleti, első­sorban pedig ruházati cikkek beszerzésében is segítséget nyújtott munksainak, A tél folya­mán kereken 500 pár bőrtalpú bakancsot szer­zett be a munkásainak hogy lábbelihiány ne akadályozza kenyékeresetükben. Most pedig folyamatosan havi ötven pár bőrtalpú lábbe­lit biztosit munkásainak s egyenletesen el is osztja. Egy idő óta mondhatni általános szokás lett, hogy a munkások - hivatalos ügyeit, eljárásait is a7. üzem intézi, erre megfelelő szervei ut­ján. -Szerencséje van a munkásságnak, mert a fárasztó munka után nem kell még ügyes- haj os dolgaiban is szaladgálnia, elvégzi he­lyette az üzem. A hivatalokban pedig rend­kívül előzékenyen kezelik aZ üzem munkásai­nak bármilyen természetű kérdését. Amikor az üzem munkásjóléti berendezései­nek megtekintése után -kilépünk, a kapun, az­zal a megyőződéssel távozunk erről az egyéb­ként ma is épülőfélben levő magyar munka­telepről, hogy itt már megoldották az ipari magyar állam központi kérdését: a munkaadók és munkások egymáshoz való viszonyát, ren­dezték az uj magyar társadalom gerincét ké­pező nagy kérdést, a tőke és munka szerepét, részesedését s rátértek a méltányos emberi életformához vezető útra. A közeli jövőben szeretnénk több ilyen ma­gyar üzemet látni. A jó példát követni erény. (-) ftJessía f«S?«faÍaMi lea^aLotubáiban feiiőxIfo«fiele edálg a szovjetHgyniilcak és a partizánok DL K AREST, junius 11. (TP.) .4 ma reg­geli bukaresti lapok behatóan foglalkoznak a kommunisták Transit'd trióban kifejtett te­vékenységével és részletesen vázolják Odessza alatt lévő földalatti folyosók háló­zatát. Ezekből a földalatti folyosókból irá­nyították a városban visszamaradt seovjet- ügynökök terrormunkáját hónapokon ke­resztül. Már mindjárt a város elfoglaMsa utáni napokban titokzatos összeütközésekre, és merényletekre került sor. Végül is rájöt­tek, hogy a városban lévő ügynökök a föld­alatti folyosókban tartják fenn az összeköt­tetést a partizánokkal. A földalatti folyosók ismert kijáratait tehát befalazták és1 letar­tóztatták azokat: a terroristákat, akik a *zi­1 goru megfigyelés alatt álló kijeáratokon, például csatorna vezetékeken keresztül igye­keztek menekülni. Az Odessza alatt található katakombákat már évszázadokkal ezelőtt vájták, Omidöu a város közelében több kő­bánya volt üzemben. A bolsevisták Odessza kiürítése előtt a technika legmodernebb esz­közeivel szerelték fel ezeket a földalatti fo­lyosókat a városban visszamaradó terrorista ügynökök számlára. Néhány 10 kilométer hosszú folyosóba bevezették óz elektromos áramot, rádió állomást szereltek fel, kollek­tív konyhát építettek, vízvezetéki csöveket is raktak le stb. A román lapok jelenléte sze­rint ezek eláílatóaeodott terroristák még emhorevéatől sem riadtak vissza. Slagomén elfenőrzik «S kenyér minőségéi KOLOZSVÁR, junius íi. ’»Iratán az utób­bi időben az ország több városában panasz merült fel a kenyér minos-eg? ellen, a kor ­mány legközelebb rendelkezést fog kiadrv melynek érteimében a kenyér fogyasztható- «ágát ellenőrizteti és a keletien, rosszul sü­tött kenyeret forgalomba hozó pék fiion az éielmiszerhamisitást megtorló «eljárást azon­nal megindítja. Jgv szigorúbban ellenőrzi az egyébként ás kötelezővé *e4t ken vérebüké- használatát is, hogy a Kenyeret sütő pék személye mindig megállapítható legyen. Az uj kormányrendeükezés modot ad arra, hegy a keletien tésztából, vagy rosszul sütött ke nyerőt árusító pék iparengedélye legrövidebb időn belül eivoaassék. Kilencezer pengői eredménye- zeit a l?őröskereszí Bßagfar Răpi gsijfése KOLOZSVÁR, junius .11. A Magyar le- röskerfíizt erdélyi kirendeltsége többnapos mimica után megállapította fi Magyar Napok gyűjtésének végeredményét. Az elemi isko- ások 3464 pengő 94 fillért, a középiskolás leányok és a református kollégium diákjai 3335 pengéi 95 fiitért, összesen 8800 P 87, fillért gyűjtöttek, ehhez or összeghez főz adódni a Baross Női Tábor külön gyűjtése amellyel együtt a végleges gyűjtési összeg messze felülhaladja a 9000 pengőt. A Magyar 1 öröslcereszt erdélyi kirendelt­sége részéről dr. Mayer Cxörgy terjesztette be a Magyar Nap rendiesvbízottságának a gyűjtési jelentést. A jelentés minden (gyes sora a kolozsvári ifjúság dicsérete. Nemcsak a.z elemi iskolai tanulók, hanem a nehéz vizsgák előtt álló középiskolások drága sza- hadidéjiikét és vasárnapi pihenésüket áldoz­ták fel a nagy cél érdekében. E lelkes tá­borban oly nagy volt az igyekezet, hogy a gyűjtés vezetősége nem rendelkezett elég persellyel, hop)' a gyermekek versengés; lázát kielégíthesse. Kői eg nagy elismerést érdemelnek a kolozsvári le > zcfüskolás leá­nyok, akik vasárnapi egésznuprrs gyűjtés után egész estig járták u rtMo'-í. a sói átért r épünnepélyt, hogy kedvességükkel meglá­gyítsák Kolozsvár szivét. De köszönetét érdemel Kolbzsvár lakos­sága is, mert alig egy hé: leforgása alatt kétszer adózott önkéntesen r.cm:::i cél­jainknak és mindenütt igen nagy szeretettel fcgadta. a gyűjtője seregét. A jrei selyek tar­talma megmutatta, hogy nemcsak a beh\áros közönsége, hanem a külső városrészek lakói is 10—20 fillérrel, kivétel nélkül adakoztak. Ez a gyűjtés megmutatta, hogy Kolozsvár ifjúsága méltó azokhoz a hős férfiakhoz, akik családtagjaikért ez egész gyűjtés megtörtént. UJÄBB RENDELETBE A BUDA­PESTI KÖZLÖNYBEN Budapest, junius 11. (MTI.) A Bu dapesti Közlöny legközelebbi száma rendeletet közöl, amely a visszaess bolt keleti és erdélyi országrészeken székhellyel bíró részvénytársaságok alapszabályainak módosítására átlói t határidőt 1942. december 31:ig meg- hosszabbi t ja. A Budapesti Közlönynek ugyan­csak e-z a száma közli a ni. kir. mi­nisztérium rendeletét, amely a visz szaesatolt keleti és erdélyi országié székén váltók rendezése tekinteté­ben felmerült nehézségek folytán az 1942 május 30. előtt kiállítótt vállu­kon alapuló visszkereseti jog elevii lesi idejét 1943 június 3tHg megliosz* szabbitja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom