Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-11 / 130. szám

ELLENZÉK 1 H í 2 ] U Ú I u % 11. 'y 4z Erdélyi IWagyai egy évi (iazdasági munkája 1 gyesíilei «MMUHmiflHnmnnawMmMm Eredményes munkát végzett a mult hónapban a mérnöki hivatal (BcieR/ö kü/H'méuy.) Hobbi három kö/lciuéttyiinkticii uagy vonalokban ielváxolluk. a/ ÜMGE egyévi munkájának egy re szét s ismertetésünkéi abhan a re­ményben íejez/.ük be, hoyy legalább is részben sikerült, ha csak egy hé­zagot» képet Ls adni az Egyesület munkájáról azok számára, akik köz- , gazdasági életünk tényezőinek tevé­kenységét figyelemmel kísérik s akik a folyó he 14-i rendkívüli jelenté­sű közgyűlés eseményeit figyelem­mel akarjak kísérni. 4 (alíenyészíés Utolsó időben szakkörökben és laikusok között egyaránt előszeretettel nevezik Erdélyt Európa második Svájcának. Ezt a megillapi- íst nemcsak idegenforgalmi kincseire, de .illattenyésztésére is vonatkoztatják. Kétség- leien, hogy Erdély gazdasigi térképét meg­nézve, helytállónak kellene lennie ennek a leltevésnek, hiszen ha egy ilyen térkép le­gelők és reteket jelző iide zöld foltjait látjuk ^;rra a következtetésre juthatunk, hogy a ter­mészet minden feltételt biztosított egy fejlett szinovnalu állattenyésztés számára. A valóság­ban a helyzet az, hogy ezek a térképek pa- jnirfonnaszerinli adatokat tüntetnek fel s igen sok állattartó terület, valójában nem az. Az ..adatok szerint kiterjedt legelőterülettel ren­delkező vidékek a valóságban igen sok eset­ben komoly legeJőhiánnyaá küzdenek, ugy- annyira, hogy az erdészeti hatóságok sok esetben kénytelenek voltak az állatlétszám fenntartása érdekében az erdei legeltetést megengedni. Az erdő- és legelőgazdaságpoli- , tikai kérdéseknek ez a bonyolultsága szüksé­gessé tette az erdészeti hatóságok és a me- őgazdasági érdekképviseleti szervek szoros együttműködését, ami Erdély visszacsatolása előtt a Csonkaországban igen kis mértékben volt meg. Ennek a kérdésnek előmozdítása : érdekében az egyesület elhatározta egy er­dőgazdasági szakosztály felállítását. A legelő és rétgazdasgi kérdéseket egyébként az állat­tenyésztési ügyosztály karöltve végzi a .zöldmező ügyosztállyal, amelynek munkájáról később emlékezünk meg. Erdély állattenyésztése az elmúlt 22 év , alatt a mezőgazdasági igazgatás legmosto­hább gyermeke volt. Valójában csak akkor eszméltünk fel, hogy milyen fokú volt ez a : gondozatlansg, amikor a visszacsatolás után sorra megjelent kb. 10 állattenyésztéssel és azzal szorosan összefüggő kérdésekkel foglal- ' kozó különböző szerv, amelyek mind találtak — vagy igyekeztek találni —• munkaterületet. Az állatállomány létszáma lényegesen jaiatía marad az anyaországi — akár terület- egvségre, akár 100 lakosra számított — lét- . számnak s minőségében olyan szinvcnalon áll, hogy pár évtized megfeszített munkájára lesz : szükség, ameddig annak színvonalát eléri. Az EMG£ állattenyésztési ügyosztályára tehát : rendkívül nehéz feladat hárult, mert minde­nekelőtt biztosítani kell a racionális állatte­nyésztés létfeltételeit, jelentős mértékben emelni kell a minőségi szivonalat, meg kell találni, minden vidéknek legalkalmasabb ló, sertés, julv szarvasmarha, baromfi fajtáját, mert hiszen kifizetődő és eredményes tenyész­tés csak azzal a fajtával lehetséges, melynek ■ téíeményképessége az adott viszonyok között a legmagasabb. Â fajtakérdéssel kapcsolatban meg kell ál­■ lapítanunk, hogy Erdély állatállománya a le­hető legheterogénebb képet' mutatja, már pe­. dig köztudomású tény, hogy a korszerű gaz- • dálkodás úgy a terményekben, mint az állat- állományban eredményesen csak egyöntetű ! anyaggal dolgozhatik, mert hiszen bizonyos vidékek sajátos és azonos jellegű produktu­maik révén válnak a kereslet szinte kizáróla­gos piacává. Ezért a fajtakérdés tisztázása érdekében az állattenyésztési ügyosztály ja­vaslatot tett a földművelésügyi minisztérium­nak a különböző szarvasmarha, juh, sertés és baromfi fajták tenyésztési körzetének elhatá­rolására s ebben a javaslatában egész újszerű volt. az az elgondolás, hogy a szarvasmarha fajták közül a Máramarosban tenyésztett borzderes fajtának a felsőerdélyi magasabb dombvidékeken megfelelő tenyészterület biz­tosíttassák, mert kétségtelen tény az, hogy ez a kis testű, nagyon igénytelen, de bő te­jelő és a pirosfarkánál értékesebb tejet szol­gáltató, jól igázhaíó fajta, ezeknek a vidé­keknek legalkalmasabb fajtája lesz. Segély is leelék Az EMGE minden vonalon kifejezésre jut­tatott törekvéseit az állattenyésztés vonalán is a minőség és mennyiségi tenyésztés elő­mozdítása révén érvényesítette. Ezek törek­vésnek megvalósitására a földművelésügyi Vi'tVá sarf f A Darrnoí hashajtót uíánoí« zák. Ügyeljen, mert minden tablettán a „DARMOl* szónak és T aiaku bevágás« nak keli lenni. Kimondotta!* «nsdfiü csomagban kérje. !E konnány, illetve annak erdélyi kirendeltsége • >ai .. ■ múl évi ...............ílábbl al J ciót bonyolította le: l renycs.-kanca akció, tehén és üs/.őborlu uU l ci.\ tonyészbaromti és naposebbo akció, a f. í\ben pedig ezeknek folytatása mellett a juhtenyésztés fejlesztése érdekében egy cigája jerkebárány, egy racka jerkebárány, egy ba- romfiólépitési akciót bonyolít le. Ezeknek a mozgalmaknak a tenyésztési szempontok li- gyelembevétele mellett az egyesület raunka- tervének megfelelően, jóvátétel! jellege is volt, mert azt a felbecsülhetetlen érték veszte­séget, anrt a kizsákmányoló román rendszer utolsó éveinek katonai igénybevételei okoz­lak, n lehetőség határán Belül pótolni kellett. A fent említett akciók során az állatte­nyésztési ügyosztály kiosztott összesen 114f> darab anyaországból hozott értékes kancát, összesen 534.715 pengő hozzájárulással és öt­évi részletfizetési kedvezménnyel. Továbbá 531 darab1 téliénél, 125.215 pengő segéllyel, 7M»i dâmb borjút, 91.764 pengő segéllyel, 2Ü75 darab tony észbarom! it, 28.830 pengő segéllyel. A lótenyésztés előmozdítása érdekében az egyesülőt magéra vállalta vármegyei lóte­nyésztő szakosztályok létesítését, melyeknek hivatása lösz mindenekelőtt a osikónevelésnól elengedhetetlen csikónevelő telepek létesíté­se, az értékes lóállomány türzskönyvelésc, n tenyér,zanyug beszerzésénél való segédkezés, a tenyésztésre alkalmas csikók nyilvántartása stb. Itt meg kell emlékeznünk a honvédség és a mezőgazdaság lóigényei közölt eddig fennállott különbözőségről, mert inig a honvéd ség a céljainak inkább megfelelő, könnyebb melegvérű ló tenyésztését kívánta előmozdí­tani, addig a mezőgazdaság igényei a teste­sebb, nehezebb, gazdasági használati ló felé irányult. Egy igen fontos cél tehát .ennek a két véleménynek összehangolása, amire re­ményt nyújtanak az uj háborús tapasztalatok. 11] intézmények A szarvasmarha, juh és sertésállomány törzs- könyvelésének beindítására az állam Erdély­ben is létrehívta az állattenyésztő egyesülete­ket, melyek eredményes működésüket az EMGE támogatásával meg is kezdték. A szarvasmarhatenyésztés fellendítése ér­dekében a földművelésügyi kormány az apa- állatellátás terén ma még Európában egyedül­álló olyan korszerű megoldást talált a tör­vényhatósági állattenyésztési alap létesítésé­vel, amellyel a legszegényebb községek bika­ellátása Ls kedvezően oldható meg. Az állattenyésztési ügyosztály által lebo­nyolított akciók során meg kell még emlékez­nünk a juhmétely elleni gyógyszernek, a Dis- tolnak kiosztásáról. Ennek során több, mint GOO ezer darab Distol tek került kiosztásra, ami egész Erdély juhállományának szükség­letét hozzávetőlegesen fedezte. Ennél az ak- ciónál mutatkozott meg legcklatánsabban az EMGE és a földművelésügyi minisztérium er­délyi kirendeltsége közötti harmonikus együttműködés, amikor is nevezett kirendelt­ség az EV1GE által lebonyolított akció sikeré­nek biztosítása érdekében ingyen bocsájtott az egyesület tagjai rendelkezésére egy, a mételykórról és az ellene való küzdelemről Írott értékes ismertető füzetet. A háborús állapot következtében súlyos fel­adatot képezett a városi lakosság fejellátása és az állatállomány abraktakarmánnyal való ellátása. Ezen kérdéseknek ugv a termelő, mint a fogyasztó szempontjából kedvező meg­oldása érdekében az ügyosztály javaslatokat terjesztett az illetékes minisztériumokhoz, mert a fennálló rendszer mellett a tejkérdés­ben egészen abnormi-s állapotok uralkodtak. Mindezen azonnali megoldást kívánó és végrehajtásuk után közvetlen gyakorlati eredményekre vezető tevékenységeken kivül az áilattenvésztési ügyosztály, az adatszol­gáltató tudományos munka fontosságát sem tévesztve szem elől, u zöldmező ügyosztállyal karöltve,! egy olyan havasi legelőmül tógaz­daságot létesít, amely mindenekelőtt a szé­kelyföldi havasi legelők teherbiróképességét és a termelésre, valamint tenyésztésre gyako­rolt hatását lesz hivatva megállapítani. Ez az intézmény nagyon sok rendkívüli jelentőségű kérdésre hivatott feleletet adni, mert annak ellenére, hogy mezőgazdasági és állattenyész­tő állam vagyunk, a legelőkérdésre vonatko­zóan úgyszólván semmilyen komoly adat nem áll rendelkezésünkre. Az erdélyi állattenyésztés jövőjének kiala- kilásánál mindenekelőtt a háború utáni kon­junkturális helyzetet kell figyelembe venni, inert Magyarországra elsősorban a Balkán és Kisazsia, másodsorban Ukrajna tenyészállattal való ellátása terén rendkívül nagy feladatok várnak. Európa legfejlettebb állattenyésztés­sel rendelkező országainak egy része kényte­len volt jelentékenyen csökkenteni állatlét- számát s ezért a háború után mint kiviteli országok nem jöhetnek számításba. A háború utáni exportlölöslegre való előkészülés és ál­latállományunknak jelenleg is a külföldre való szállításoknál erőnkön felüli igénybevétele o!van erőfeszítésekre kényszerítenek, amelye­ket azok. akik a kérdéssel közvetlenül nem érintkeznek, fel sem becsülhetnek. Említettük, hogy az állattenyésztés alapja a lét- és legelőgazdálkodás. Ennek az ügynek a szolgálatára az EMGE egy Zöldmező Ügyosz­tályt létesített, mely úgyis mint az Országos Zöldmező Szövetség erdélyi exponense, zöld- mezőgazdasági és pásztorképzőlanfolyamokkal, gyepnövénymag nemesítéssel és termesztéssel, szárítóberendezések előállításával és terjeszté­sével, legelóüzemtervek elkészítésével, mész- porakcioval, a legelő mintaközségek szervezé­sével igyekszik megteremteni az állattenyész­tés kedvezőbb alapfeltételeit. Értékesítés A termelés és értékesítés szétválasztása helytelen politika. Bár az EMGE értékesítési hálózata tulajdonképpen ezután fog kiépülni, egyelőre az állalértékesités kézbevételére egy állatértékesitést beszervező ügyosztálya mű­ködik. A német és olaszországi szarvasmarha szállításokat ez a szervezet végezte s ezen tevékenysége során 1941 április 1-től folyó évi március 31-ig kiszállított Olaszországba 4161 darab és Németországba 852 darab hí­zott szarvasmarhát. Tekintve, hogy a rossz száliitási viszonyok következtében a Székely­földről kiszállított anyag utiapadója rendkívül nagy volt, ezeknél a tételeknél az ügyosztály darabonként 60—80 pengő értékű utiapadóté- ritést eszközölt ki a szállító gazdák részére. A hizlaló gazdák szállítási előlegeket kaptak („gurulóhitér'), melyeknek folyósítása eleinte nehézkes volt, később az ügyosztály kieszkö­zölte, hogv ezek a hitelek röviduton folyó­síthatok legyenek. Az elmúlt év folyamán ilyen címen 1,309.700 pengő került kifizetésre a gazdák részére. Az állalértékesitéssel kapcsolatosan ugyan­azt a megállapítást tehetjük, mint bármilyen mezőgazdasági termelési vagy értékesítési ág­gal kapcsolatosan: szervek, illetve egyesüle­tek tulfnngése. Ez az egységes megoldást ne­hézkessé teszi és szétesésre vezet. Ezért a kö­zeljövőben az EMGE és az Erdélyrészi „Han­gya" társulásával, valamint az erdélyi ke­resztény állatkereskedők bevonásával egy mérsékeltebb haszonnal megelégedő olyan ái- latértékesitő szövetkezet megalakítására kerül sor, amely valamennyi állatkereskedeimi ágat felölelhet és nem a saját, hanem elsősorban a gazdák érdekeit tartja szemeiéit. A jövő A közgazdasági élet egyes mozzanatai iránt kevésbé érdeklődő olvasóközönség részére ta­lán hosszasan, de az elvégzett munkához és a faládátokhoz mérten röviden vázoltuk az EMGE egyéves munkáját. Sok kérdést meg se említhettünk, a kérdések zömét csak kör­vonalaztuk. A jövőre útmutatást a múltból és az eddigi munka eredményeiből merítettünk. A munka szellemét a legvilágosabban látó társadalomszervező erdélyi magyartól, egye­sületünk nagy reformátorától: Mikó Imrétől kapott tárgyilagos idealizmus hatotta át. Az Ő hitével és alkotó erejével folytattuk a munkát azon a területen, amelyen időtálló ké­pességünkét egy 100 éves mult igazolja. Ezen a területen a gazdaérdekképviselet ellátására más szerv nem létesült, de nem is létesül­hetett. Ez a tudat yezethette a magyar kor­mányt, amikor az cszakerdélyi és keletmagyar- országi területekre az EMGÉ-t bízta meg a mezőgazdasápi kamarai feladatok, az érdek- képviselet ellátásával. Egy uj érdekképviseleti törvény megalko­tása küszöbön áll s az előzetes tárgyalások már régen folynak. Az egyesületek, szervek és hivatalok szerteágazása egy bejárhatatlan labirintust teremtett, ami a bürokrácia által előidézett nehézségekkel amúgy is súlyosan küzködő gazdaközönség részére sokszor meg­oldhatatlan talányt jelent s a sokféle intéz­mény között eligazodni sem tudva, problémái­nak jelentős része rendkívül lassan oidódik meg. Anélkül, hogy jóslatokba akarnánk bo- csáj tkozni, feltételezzük, hogy amennyiben hi­vatalos érdekképiseleti szerv felállítására -— az e célra hozandó törvény alapján — sor kerül, úgy az, mint az egyetlen jól kiépített szervezettel biró és a termelés, értékesítés és érdekképviselet feladatát egyaránt egységesen megoldani képes, EMGE szervezetből fog ki­épülni, anélkül azonban, hogy ez a változás az egylet eredeti célkitűzéseit, szellemét és állás­foglalását a legkisebb mértékben mnaválto-z- tathatná. * Munkánk megismertetésénél egyetlen nevet sem említettünk. Ezzel azt akartuk kifejezésre jutatni, hogy az egyéni hiúság és személyes érdek teljes féiretevése mellett csendben és kizárólag a közösségi cél érdekében dolgoz­tunk. Élmunkásaink sorából két tartóoszlop kiesett: Telegdy László ügyvezető alelnök és Korompay Tivadar szilágyvármegyei» kiren­deltségvezető az elmúlt év folyamán befejez­ték földi harcukat. Telegdy Lászlóban egy olyan vezetőegyéniséget vesztettünk el, aki­nek pótlása ma igen nagy gondot okoz. Mun­kájuk jutalmát Erdély magyar gazdái szivük­ben hordják. Nagy Miklós, EMGE ügyosztályvezető. KOLOZSVÁR, juni un 11. A váró# méz- noki liivaUilu a mu+t hónapban f< Ayx u a/ uthiirkoJási iiiumkóLfttol. 1460 uégyzetrn«- U-r kín iulat. .336 iii-zv/etmé'ir ól javiloLL ki íuvzfulttnl, 2700 uéjryzetjoétcr Kockakő é# 3600 négyzetméter macskafejkó hiirkola'M fektetett át. A vicinális é-s <l*iáö- utakon 3140 folyóméter, a törvényhatóság utakon 300 m. uj árkot készített, a nie■; levőket pedig állandóan takarítja. Külön munkája az osztálynak a levente gyakorlótér megépítése, itt 105 köbméter földje* ágii- és egyen gélé s i munkál végzett. A hídépítési osztály u Kiaszarno.., part öv szolgálatát látta el. Ezenkívül elvégezte Nádas-pataknak Csillaghegyi-utj szakaszán a Szamosnak pedig íj Cukorgyári léd, vüly mint Benkő .József-ut menti szakaszán meg- ron.gáliódoU pacijainak helyreállítási mim káiatait. Folyamatban vau a Békás és ka jántó-pata rendezése, valamint a .szamov falvi vizárok takarítása. Az építési Osztályhoz május folyamán 23 építési engedély iránti kérést adtak be. Ca­kóház használatba vételi «“ngcdély iránti ké­rés 14 érkezett be. 39 szükségóvóhely hasz­nálatija vételére és 13 átalakítására kértek engedélyt. Az építési ügyosztály elvégezte a Mékes- utcái hat tantermes iskola, a Műcsarnok, í z óc-skaházak tervezési munkálatait, a közvá­góhíd átalakítását, a vo-lt Vasgfárd isták há­zának szeretetház, a Jókai-utca 2. gzárn alatti bélháznak levente-otthon ég EKE székház céljaira való ital aki tás4c. a város­ház homlokzatának és kapualjának rendbe­S hozási, valamint a céHövölde építési munká­latait. A kertészek külön munkával a köz­területek zöldségmagvakkal való bevetését ei végezte. Zöldségmagvakkal vetették be ti Bem-, Farkas-, Horthy Miklós-, Magyar­os Kiss-utcákban, valamint a Sze»t György- téren és a városháza udv3ián levő területe­ket. Zöldség- és vírágpadántákat ültettek a Mátyás, király-, Hitler- és Szent György- tértm, az ítélőtáblánál és a Bethlen-bástyá­nál. Folyamatban van a Hunyadi-tér és a szentpéteri templom körüli közterület ren­dezése és befejeződött a német konzulátus kertjének beültetése. A magyar flap mérlege KOLOZSVÁR, junius 11. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata, mint a Magyar Nap rendezője és központi irányítója, tegnap es'le körzetvezetői értekezleten számolt be a példátlan sákerü ünnepség eredményeiről Az értekezletet Nyirő Józsej országgyűlési képviselő, tagozati elnök távollétében —- aki Németországban körúton van — Botos Já­nos főtitkár vezette le és megállapította, hogy az ünnepség úgy belső tartalmában, mint külsőségeiben, kitünően sikerült. Az ünnepség előtt és alatt rendezett gyűjtés eredményét a ^ óröeere&zt helyi titkársága mé-g nem közölte ugyan, de a jelek szerint a gyűjtött összeg tekintélyes ts így a Hadi- gondozó és a Vöröskereszt segélyalapja több-, ezer pengővel fognak gyarapodni. Az érte­kezlet elhatározta, hogy a Magyar Nap ren- dezőinek és szereplőinek köszönőlevelet küld. Az Erdélyi PáTl belső ügyeinek letár- eyalája során Botos Júnos főlitkár bejelen­tette. hogy LipcSey Ákos kerületi titkár ka­tonai szolgálatra vonult be, Orbay Ferenc vármegyei titkár, tart. főhadnagy pedig ön­ként jelentkezett harctéri szolgálatra és teg­nap ki is utazott Ukrajnába ISMÉT 41 EMBERT VÉGEZTEK KI A CSEH PROTEKTORÁTUSBAN Prága, jimiois 11. (MTI.) A prágai rog-tönifcélő bíróság 24 személyt, kö­zöttük az állaimi statisztikai hivatal elnökét és egy miniszteri osztályt a-, n ács őst, a brtmni rögtönitélő bíróság 17 személyt halálra ítélt-, mert feldi-' csérték a Heydrich elleni merényle­tet, azonkívül fegyvert és he nem je­lentett egyéneket rejtegetitek. Az Íté­leteket végrehajtották, az elítéltek vagyonát elkobozták. VACSORA RÓMÁBAN ULLEIN RE~ VICZKY ANTAL TISZTELETÉRE Milánó, junius 11. (MTI.) Milánó főpolgármestere Gallaradi Scoţi Ul- lein-Reviczky Antal rendkivüli kö­vet és meghatalmazott miniszter tiszteletére vacsorát adott és azon pohárköszöntőt mondott, melyben méltatta a magyar—olasz barátsá­got. ULlem-Reviczky Antal válaszben szédében hangsúlyozta, hogy a ma­gyar nemzet nem feledkezett meg arról, amit a Dúcénak és a baráti 8 olasz nemzetnek köszönhet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom