Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-10 / 129. szám

ti ii j O ». 1 íi S i •­AA PELSOH a zsidók sportegye&ületl tagságétól A A KÉPmSELOHÁZ a zsidó földbirtokok kitalátitáfáról mSázoSiie&tsa&i ülésén HémasI a líiat és Bínliy DÉmeS báró min testietek beszédeik­ben részletesen ismertetnék a zsidók magyarországi helyzetet [ >s8 bo ha ist éri sg ísí ÍV oí Budapest, junius 10. (MTI) A felsőház ülését Széchenyi Bertalan gróf 10 óra után pár perc­cel nyitotta meg. A kormány részéről Hóman Bálint, Varga József, Eadocsay László és An­tal István miniszterek jelentek meg az ülésen. Az elnök jelentette, hogy XII. Pius pápa 25 éves püspöki jubileuma alkalmából a felső- ház nevében szerencsekivánatát fejezte ki. Ezután a felsőház legutóbbi ülése óta elhunyt Sztranyavszky Sándort és Weisz Füíöpöt, a felsőház volt tagját, továbbá Ruprecht Olivér, Visnya Ernő és Széchenyi Gyula gróf kalo­csai érsek, felsőházi tagokat parentálta el, méltatva pályfutásukat. Az elhunytak emlé­két jegyzőkönyvben örökítették meg. Benyúj­totta az elnök ezután a miniszterelnök átira­tát arról, hogy a Kormányzó Ur Lamotte Ká­rolyt, a pesti Kereskedelmi Bank vezérigazga­tóját és vitéz Kárpáthy Kamilló nyugalmazott vezérezredest, a felsőház életfogytiglani tag­jává kinevezte. Esterházy János gróf interpellált ezután na­pirend előtt a kultuszminiszterhez a 239.000— 1942. V. K. M. számú rendelet ügyében. Han­goztatta, hogy a kultuszminiszternek a sport- szövetségi szervezetek tárgyában kibocsátott rendeletét alkotmányellenesnek tartja. Sze­rinte nem lehet kétség az iránt, hogy a ma­gyar alkotmánynak alapvető tétele az, hogy a magyar állampolgárok összes állampolgári és politikai jogukat gyakorolhatják és a kor­mány rendelete sem térítheti el őket ettől a szabálytól. Törvényellenesnek látja a kultusz­miniszter rendeletét azért is, mert kiterjeszti olyan személyekre, akik. a korábbi zsidótör­vény, szerint nem tekinthetők zsidóknak. Hatásköri túllépést iát abban a rendelkezés­ben, is hogy a kultuszminiszter egyes sport­egyesületeket feloszlatott. Hangoztatta, hogy nein zsidó érdekek védelméről van szó, hanem a magyar alkotmány és jogrend érdekében szólal fel. Idézte Deák Ferenc mondását: „Jobban kell szeretnünk hazánkat, mint gyű­lölni ellenségeinket.“ A kultuszminiszter válasza Hornau Bálint miniszter válaszában kifej­tette, hogy a kultuszminisztérium rendeleté­vel az ifjúság honvédelmi nevelésének és a testnevelésnek egységes vezetése tárgyában Rendelkezett és a rendeletben a kultuszmi­nisztérium a társadalmi és sportegyesületek megalakulásának és működésének szabályait, továbbá a sportszövetségek szervezetét álla­pítja meg. A kultuszminiszternek törvényes foga van azt is megállapítani, hogy ki lehet és ki nem fehet valamely sportegyesületnek a -tagja. A legnagyobb határozottsággal visz- szautasitja azt a feltevést, mintha a vallás- és közoktatásügyi miniszter törvényellenesen cselekedett volna és törvényszegő lenne e ren­delet kibocsátásával. Sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem hajlandó tör­vénytelen cselekvésekre és ezért miniszteri működése alatt a hozott hatáfozatokat minidig a jogszerűség és a iogi formaságok keretében és azok betartásával gyakorolja. A miniszter a továbbiakban kifejtetne, hogy rendelkezé­seit a sporttáxsadalom meghallgatása után hozta meg. A sporttársadalom óhaja pedig az volt, hogy a sportegyes^leteknek csak olyan faoiaí lehetnek, akik zsidónak rom tekinthetők, Illetve zsidónak tekintendő házastársuk nincs. fezt á kívánságot ő maga is megfontolandónak találta, de elhagyta a házastársra vonatkozó rendelkezést, fenntartva az egyesületek sza­bad elhatározásának. Az interpelláló által ki- 5 fogásolt rendelkezéseket nem tartja törvény- elleneseknek és tiltakozik is ilyen beállítás ellen. A kifogásolt rendelkezés nem tartal­maz olyan intézkedéseket, amelyek törvénye­ink alapelveivel és szellemével ellent étben állanának. Ezért a rendelkezést, amelyre szűk- j ség volt, nem hajlandó módosítani. j Gróf Esterházy János viszontválaszában ki­jelentette, hogy a rendeletet, ha azt az össz- Kormány hozta volna és nem egyedül a kul­tuszminiszter, akkor is alkotmányellenesnek tartaná. Szerinte a kérdést másképpen is meg lehetett volna oldani, mert nem a testneve­lés fontossága áll szemben a törvénnyel, ha­nem a megoldás módja, amely alko-tmánv- ellenesen nyilvánul meg. A miniszter válaszát nem veszi tudomásuk Hóman Bálint második válaszában hangoz­tatta, nem kivan alkotmányos vitába bocsát­kozni c-s ismételten kijelentette, hogy az ál­tala kibocsátott rendelkezésiben nem látja az alkotmány megsértését s törvényszegést ,sem lát, kéri tehát a felsőházat, szívlelje meg és mérlegeve a válaszában elmondottakat és ennek alánján vegye tudomásul. Az elnök kérdésére a felsőház túlnyomó többsége felállással jelezte, bogv a miniszter válaszát tudomásul veszi1. Ezután áttértek a napirend tárgyalására. Eméb iavaslalok A feisőház vita nélkül elfogadta az 1941. J évi zárszámadásról szóló bizottsági jelentést, az 194ü-ben Berlinben kötött magyar—német konzuli egyezményről szóló, a mértékek és azok használatáról szóló, az izraelita vallás­felekezet jogállásának szabályozásáról szóló javaslatokat. Utóbbihoz csupán Kaas Albert báró szólt hozzá és Radocsay László igazság­éig ^miniszter válaszolt a felszólásra. Az 1914— 1918. évi világháborús hadikölcsönök' valori­zálásáról szóló javaslathoz Szilágyi Lajos szólalt fel. Seményi-Schnellcr Lajos pénzügy miniszter megnyugtató válasza után a felső­ház " ezt a javaslatot is elfogadta. Az egyes közéleti visszaéléseket büntető rendelkezé­sekről szóló törvényjavaslatnál Kolosvárv Mi­hály és Szilágyi Lajos szólalt fel. Radocsay László igazságügyminiszter válaszában hang­súlyozta, hogy a magyar közhívatalnokok minden tekintetben kiérdemlik a közvéle­mény és a kormány nagyrabecsülését és bi­zalmát. Tehát nem a bizalom megingása volt az oka a törvényjavaslat beterjesztésépek, hanem az, hogy háborúban élünk, amikor rendszerint bizonyos fokig meglazul az er­kölcsi felfogás és történhetnek visszaélések. A javaslat tehát prevenció, nem a közhiva­talnokok rovására, hanem azok védelmében, I A felsőház a javaslatot elfogadta. Ugyan­csak elfogadta Közi-Horválh Józsefnek a kcp- viselőházban előterjesztett és ott is elfoga­dott határozati javaslatát, amely szerint a felsőjráz. is felhívja a kormányt arra, hogy a Közi-Horváth József határozati javaslatában említett kérdést, szigorai álláspontra helyez­kedve, tegye törvényes szabályozás tárgyává. Végül Percnyi Zsigmond báró közölte, hogy a felsőház legközelebbi ülésének idejéről a i felsőház tagjait kellő időben fogja értesíteni. A képmselőház ülése A képvíselőház ülését 10 óra után nyitotta meg vitéz Tors Tibor alelnök. Napirend sze­rint folytatták a zsidó erdő- és mezőgazdasági ingatlanairól szóló javaslat tárgyalását. Az şlso felszólaló, Lázár Imre, szükségesnek tartaná, hogy miután a zsidóság most házin­gatlanokat igyekszik szerezni, ezekre is ter­jesszék ki a tilalmat és olyan törvényt hoz­zanak, amely a zsidók házingatlan vásárlásait meggátolja. A javaslatot elfogadja. Gostonyi Sándor szintén helyesnek tartja a házhelykérdés megoldását. Indítványozza, hogy a 100 holdnál nagyobb zsidóbirtokokat nyilvánítsák hadiüzemmé. A javaslatot nem fogadja el. Padányi Gulyás Jenő szerint felmerült az a gondolat, vájjon külföldi állampolgár egyál­talán birtokolhat-e magyar földet. Kifogásolta azt a kérelmet, hogy a zsidó birtokból köz- alkalmazottak ne kaphassanak. A javaslatot elfogadja. A földművel* s&ßsl miniszter részletes táiékeztatóla A felszólalásokra Bánfíy Dániel báró föld­művelésügyi miniszter válaszolt. —• Ez a javaslat — mondotta többek között — az eddigi jogszabályoknál sokkal súlyo­sabb és szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz. Szigorítása, hogy fajvédelmi alapon állapítja meg a zsidó fogalmát és igy minden zsidót érint, de szigorítása az is, hogy az eddigi jogszabályok csak lehetőséget adtak zsidó bir­tokok elvételére, a mostani javaslat már kö­telezően előírja az összes zsidó birtokok elvé­telét. A régebbi jogszabály lehetővé tette azt, hogy a zsidók kifogással élhettek és megtá­madhatták a határozatot, a javaslat alapján pedig ezf már nem tehetik meg a birtokon belül, hanem csak a birtokon kívül, ami szin­tén az eljárás gyorsítását teszi lehetővé. Az eddigi jogszabályok értelmében ki kellett készpénzzel fizetni a zsidóknak birtokaikat, most pedig már kötvényekkel elégítik ki őket és ezeket a kötvényeket, is zárolják. Lehetővé vált ezzel az is, bogy az ingatlanokat azonnal birtokba lehessen venni. A jogszabály meg­alkotásánál rendkívül ügyelni kell arra, hogy ne akadályozzuk és ne csökkentsük a terme­lést. A jövőben erdő- és mezőgazdasági In­rn&wmamum mnmmm mmm gallant csak a földművelésügyi miniszter en­gedélyével lehet bérh’eadni és az ő engedélye szükséges a fakitermeléshez is. A jövőben zsidó még árverés utján sem szerezhet ingat­lant. Kis és nagyközségekben nemcsak erdő és mezőgazdasági ingatlan szerzését akadályoz­zák meg a zsidók részére, hanem egyéb ingat­lanét is. A javaslat általános kivételezést senki javára sem tartalmaz. Korlátolt mérvű és átmeneti mentességet is csak a háború és a forradalmak alatt kivételes érdemeket szer­zett zsidók részére biztosit. A kivételezéssel kapcsolatban felvetették azt a kérdést— foly­tatta a miniszter —, hogy meg kellene vizs­gálni az elmúlt 22 év alatti magatartását is a kivételezett egyéneknek. Erre már-gondolt a javaslat és az benne is van. Nem tudja osztani azt, a felfogását, hogy a kivételezést a gyermekekre és feleségre is kiterjesszék. V végrehajtás során azok a célkitűzések és el­gondolások fognak érvényesülni, amelyek a javaslat megszerkesztésénél irányadók voltak A termelés a mai időkben legfontosabb köte­lességünk. in&nsen stem adnak senkinek t&Stíat Az ingatlanok felhasználása kérdésében ál­láspontja az, hogy mindenekelőtt a köz érde­keit és a nemzeti szempontokat kell szem- előtt tartanunk, Különös gondot fordít a ház­helyszerzés előmozdítására, ezenfelül az élet­képtelen törpebirtokoknak életképes kisbirto- kokká való kikerekitésére is. Osztja azt a né­zetet, hogy azé legyen a föld, aki a földet megtartani és művelni tudja. Ezek a szem­pontok lesznek irányadók az elvett zsidó in­gatlanok felhasználásánál. A házhelykérdést a legsürgősebb megoldandó feladatnak tekinti. Ingyen földet senkinek sem fognak adni, protekcióiban senkinek sem lesz része és strohmanrendszer sem lesz. Az állam a kis­emberek részére kedvező fizetési feltételeket biztosit, sőt kölcsönöket is nyújt a szükséges gazdasági eszközök beszerzésére. A javaslat­ba nem tudott beállítani olyan rendelkezés* hogy a zsidók ezután földet egyáltalában u< bérelhessenek. Lehetnek olyan esetek is amikor a tulajdonos semmi körülmények ko zött nora kezelheti birtokát és keresztény haszonbérlő sem akad. A felszólalók közöli többen hangoztatták, hogy az ötszáz holdas minimális határt rffera szabadna általánosa megállapítani, mert vannak országrészek, ahol az ötszáz holdat csökkenteni lehet. Az »ír- vonatkozó javaslatokat, a bizottságban fogjál megtárgyalni. A miniszter végül hangoztatta, hogy a ja vaslat nem birtokpolitikai javaslat, hanem i nemzet érdekét szolgáló tájvédelmi javaslat amelyre a nemzetet a z-sidóságnak magvai földön jelentkező mohó térhódítása kénysze- ritette. A miniszter ezután az összes hatá­rozati javaslatok elutasítását és a javaslat el fogadását kérte. A miniszter felszólalása után folytatták a javaslat vitáját. Vájná Gábor megállapítja, hogy a zsidóság nak szenvednie keli az Európa és Magyaror­szág ellen elkövetett évezredes bűneiért. Nem helyesli a kivételezéseket. Felvetette azt a gondolatát, hogy azokban az országrészekben, ahol nincsnek zsidó birtokok, a főnemesek­nek kellene önként, felajánlanfok földjük egy részét földbirtokpolitikai célokra. A javaslatot nem fogadja el. Endrey József a javaslatban az első komoly elhatározását látja annak, hogy abból a föld­ből, amelyet őseink ezer évvel ezelőtt elfog­laltak, ismét magyarok kezére kerül a zsidók tulajdonában levő terület. A javaslatot elfo­gadja. Nagy Ferenc határozati javaslatban kérte, utasítsák a kormányt egy uj, átfogó íöidbir- tokpolitikai törvény sürgős benyújtására. A javaslatot nem fogadja el. A Ház szerdán délelőtt folytatja a javaslat vitáját és a szerdai ülésre 37 interpelláció van előjegyezve. A keddi ülés negyed 3 óra­kor ért veget. Kihallgatáson jelentette a kormány­zónak Kállay Miklós miniszterelnök németországi utjának eredményét BUDAPEST, junius 10. Kállay Miklós miniszterelnök az alkotmányos szokásoknak megfelelően kihallgatásén jelent meg a kormányzónál és beszámolt neki Hitler birodalmi vezér és kancellárral és Bihbenizon bi­rodalmi külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről. Sajtónyilatkozatot ad a kormáityofnik Budapest, június 10. (MTI.) Kállay, Miklós miniszterelnök a sajtó képvi­selői előtt a következő nyilatkozatot tette: — Külföldi utániról most nem. kí­vánok nyilatkozni, mert 'Csütörtökön számolok be róla a parlament két házának külügyi bizottságában és a pártban- Ami más kérdéseket illet., azt hiszem, ennek a nyárnak a mim­ica, jegyében kelj az egész országban lefolynia és igy a parlamentinek is a készenáiló és még készülő tör­vényjavaslatokkal kell majd foglal­koznia. Ezek a javaslatok mind olyan természetűek, hogy a mai rendkívüli időkben a kormányzás munkáját, a közigazgatás, termelés rendjét és az alkotmányos élet fűnk­éi ójat biztositják. —r A földművelésügyi miniszter keddi beszéde mindenkit tájékozta­tott arról, milyen jelentősége van a zsi d óhirtok- javaslatnak. Remélem, hogy az országgyűlés két háza rövi­desen a végrehajtás útjára bocsátja a törvényjavaslatot. A vita menete kielégitetl, természetesen jobban szerettem volna, ha egységes hangu­lat nyilvánul meg a javaslat elfoga­dásánál. Minden biaadmaASansáigy amely az országban keletkezik, nem. szolgálja azt az ügyet, amelyet; ve­lem együtt azok is, máit a legfőbb célkitűzést tartanaik, szem előtt, akik moist a java&iat ellenzői között vol­tak. Ezt a nemzetet nagy célokra és munkára nem a biaatenakkoaság lég­körében lehet beállítaná, mert a bi­zalmatlanság a legnagyobb rcKűiboH* tényező. Azok a nagy emópai nem­zetek, amelyek oldalán küzdünk, nagyságukat, erejüket és hatalmu­kat. annak köszönhetik, hogy nem engedték meg a nemzet és a nép ér ú'ekében folyó munka megakaszta- sát. Minden erőnket faladata-mkra. kell összpoaitositammk és megin­gást, megfíorpanást engednünk nem szabad. Ma feladatunk elsősorban a háborúban való részvétel, az erre vo­natkozó megállapodásokat, melyeket még elődeink kötöttek, száz százalék­ig betartjuk. De ugyanilyen fontos ságu a magyar termelés maximum­ra fokozása mind mezőgazdasági, mind ipari téren és ebben lehetetlen bármi f cunakad á st i s élt ü rnün k, mert a nemzet azzal áll vagy bukik, hogy belső rendje és nyugalma fenn marad-e. Tájékoztatta a kormányt a vezéri főhadiszálláson történtekről a miniszterelnök BUDAPEST, junius 10. (MTI.) A kormány tagjai kedden délután öt órakor Kállay Miklós miniszterel­nök elnöklésével minisztertanácsot tartottak. A minisztertanácson Kál­lay Miklós miniszterelnök és kül­ügyminiszter részletes tájékoztatást adott a vezéri főhadiszálláson tett lá­togatásáról. Reményi- Schneller La jós pénzügyminiszter pedig a tizévé*, erdélyi beruházási programra való elgondolásokat, valamint az 19í3. évi állami költségvetés első tervet ismertette. A minisztertanács a fo­lyó kormányzati ügyek letáxgyalása után este 10 órakor ért véget. DAKDZZUMK a 99.000 $z, csskklapoB a HóUnátufz&tc tiU seqét^{tfiá$át& /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom