Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-08 / 127. szám

1342 Junius 8. ELLENZÉK Albrecht Dezső kéoviselö» Erdély magyarságának erkölcsi és szel­lemi áriákéi nincsenek eléggé igény té­vévé a magyar miáépités munkásában László Dezső: Valamennyien anyaországbeliek vagyunk, de ugyanakkor csonkaországiak* Venczel Anlaf a munkás- kérdésről beszéli [az Erdélyi Párt szatmári gyűlésén A továbbiakban ismertette az Erdélyi Párt munkatervét és a 'leromlott gazdasági vt­SZA TM ÁRNÉMETI, június 8. Az Erdélyi Párt szatmárnémetii és Szatmár vármegyei tagozatának intézőbizottsága vasárnap a Kölcsey Színházban Boros Jenő esperes el­nökletével nagy fontossága ülést tartott, ame­lyen a város és a megye minden rétegéből nagy számmal gyűltek össze. Különösen a munkásság vett részt jelentős tömegben. A színpadon elhelyezett adtainál az Erdélyi Párt központi képviselői!: Albrecht Dezső, László Dezső és Veneze-1 Antal országgyűlési képviselők, valamint dr. Páll György orszá­gos főtitkár, továbbá dr. Kölcsey Ferenc tő- ispán, Ember Géza országgyűlési képviselő, országos alelnök, S^ücs Kálmán é& Domahidy István helyi országgyűlési képviselők, dr, Tevely József, a szatmárnémetii tagozat el­nöke, Sarkady Sándor tanár, ia Nemzeti Munkaközpont helyi elnöke, N'émedy Gábor, a párt megyei főtitkára foglaltak helyet Boros Jenő mellett. A kenyér é$a szabadság harca Az elnök a bevezető beszédben megemlé­kezett a nemzet mostani létharcáról: szabad­ságáért é* kenyeréért folytatott küzdelmé­ről. 1 — A mai súlyos történelmi pillanatban — mondotta — altig van időnk megáldani és tájékozódni. Nagyon ritkán van alkalmunk hátratekinteni a megtett útra és megvizsgálni azt, ami még előttünk áll. Ez a mai gyűlés i's ilyen rövid megállás. Majd ágy folytatta: — A Paroium különleges1 jelentősége ,a mai időben abból is kitűnik, hogy rövid egy­másutánban immár a harmadik nagyszabású összejövetelt tartjuk ebben a városban. Né­hány héttel ezelőtt gróf ? eleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke erről a heíy­HATRÁLÉKOK BEHAJTÁSÁBAN BUDAPEST, junius 8. (M'lí.) A távbe­szélői díjhátralékokkal szemben a posta ál­tal követett eljárást a közlekedési- és keres­kedelemügyi miniszter a következőképpen módosította: Ha az előfizető a dijat a hó 8-ikáig rém fizeti meg, a posta ajánlott felszólítást küld és ugyanakkor az előfizető számláját 30 fil­lér kezelési díjjal terheli meg. Ha az előfi­zető a hó 14-ig siem fizeti meg a dijat, a posta számiiáját további 80 fillér nyilvántar­tási ilijjal terheli és az állomást a forga­lomból teljesen kizárja. A következő hó elsején a hátrá,lékos állomását a posta lo- .szerelteti és a dij behajtása iránt intézke­dik. A leszerelt állomást visszaszerelni nem lehet, mert azt a posta más állomás bekap­csolására azonnal igénybevevői. KÉZJEGYET ADNAK A HELIKON ÍRÓI KOLOZSVÁR, június 8. A Művészeti He­tek keretében rendezett könyvnapok utolsó napjáu Bánffy Miklós gróf vezetésével hétfő délután 5 órakor az Erdélyi Helikon köré csoportosult irók látogatják végig a könyv­sátrakat és adnak kézjegyeket a vásárolt könyvekre, rőt beszélt Szatmárnémeti' nxagyíipsúgjának. Antal István dr,t nemzetvédelmi propaganda- miniszter ugyanitt mondott nagy beszédet az ország általános kérdéseiről. Vitéz Marton Béla országgyűlési képviselő, a Nemzeti Munkáközpont megszervezője és elnöke «'s innen üzent az egész ország munkásságának. Most meg az Erdélyi Párt képviselői vannak itt, hogy megmutassák Magyarország igazi nagyságához és boldogulásához vezető utat. Ez a látogatás mindennél jobban bizonyítja, hogy az Erdély'! Párt szüntelenül törődik ve­lünk és kérdéseinkkel. Beszéde végén Isten áldását kívánta a vendégekre és munkájukra. Albrecht Dezső a közönség tapsvihara köz­ben emelkedett szólásra. Beszédében meg­emlékezel! 'arról, hogy az Erdélyi Párt most üli megalakulásának egyéves fordulóját. — Ez az évforduló — mondta —arra kö­telez. hogy lelkiismereti szemlét tartsunk I— Szükség van-e Erdélyi Pártra? Igen, mert a nagy jóvátétel a háború miatt késle­kedik. Az erdélyi magyarság még nem töl­tötte be hivatását s nem oldhatta meg ren­geteg életkérdését. De- Erdély magyarsága abban a sajátos helyzetben van, hogy bon. taBanul egy táborban kell maradnia a nem­zetiségi kérdés miatt is, hiszen az erdélyi ma­gyarság egységének fenntartása a magyarság létkérdése. De az országépités befejezése miatt is együtt kell maradnunk. Erdélyt újra kell építeni, merţ most a legszegényebb. A lehetőség megvan rá, szerencsénkre termé­szeti kincseink a föld alatt változatlanul megmaradtak. Bányáink fejlesztése óriási kilátásokkal kecsegtet- Vizi erőink felhász­gyökere van és társadalmi összefogást jelent. Kitért a szórványmagyarság létfontosságú kérdésére. Ennek kielégítő megoldása egyi­ke a legnagyobb erdélyi feladatoknak. — Nem szívesen hallom, amikor anyaor­szágbeliekről és erdélyiekről beszélnek, kü­lönbséget téve magyar ember és magyar em­ber között. Valamennyien anyaországiak va­gyunk, meit ez a fold magyar föld, orszá­gunk földje. De ugyanakkor mindnyájan cSonkanrszágiak vagyunk. (Itt a közönség tomboló tapsban tört ki.) Venczel Antal, a párt egyik munkás kép­viselője a párt munkásprogramjának ismer­tetése folyamán éles bírálatot mondott az ellenzék fölött, mert éket akarnak verni az erdélyi munkásság közé. Az erdélyi munkásság a magyar egységet vállalja. KOLOZSVÁR, junius 8. A kolozsvári ki­rályi ügyészség az elmúlt héten 'leleplezett pipereszappannal való visszaéléssel kapcso­latban a következő hivatalos nyilatkozatot adta ki: Mandel Mámé, Altmunn Manó, Benedek András (nagykereskedő), IlirSch Károly, Borbáth Lajos fililat&zertáros), AuSch Izidor és Benczel Béla gyanusitottaíkat előzetes le­tartóztatásba helyeztem, mert a nyomozás adatai alapján alaposan gyanúsíthatok az zal, hogy Benczel Béla marosvásárhelyi ke­reskedelmi ügynökség-tulajdonos és Hirsch Károly kolozsvári megbízottja a vonatkozó törvényes rendelkezés megszegésével a ható­ságilag megállapított legmagasabb árat túl­lépve, 500 tucatnál több ,,Lanolin“ pipereszap­pant hoztak forgalomba, oly módon, hogy Benczel Béla, Benedek András kolozsvári nagykereskedőnek szál­lított 400 tucat pipereszappant, Borbáth Lajosnak pedig körülbelül 100 tucat pipere­szonyok között levő Erdély bekapcsolódá­sát az ország életébe. A megalakuláskor éppen a leszegényedett magyarság társadalmi egységének megőrzése volt az Erdélyi Párt célkitűzésének egyik sarkpontja. Ha egy táborban maradunk, bajaink orvoslása és elgondolásaink megvalósítása sokkal kóny- nyebben elérhető. — Ma már történelmi tény, — folytatta — hogy az idegen uralom annyira kizsarolta Erdélyt és a magyarságot, hogy múlhatatla­nul szükség volt az erdélyi magyarság jóvá­tételét szorgalmazó szervezet ©létrehívására. Az Erdélyi Párt éppen ezért &ohasem párt­politikát, hanem mindig csak nemzeti poli­tikát folytatott. Nem pártérdeket, hmerp. o nemzet egyetemes érdekeit szolgálja. Amikor igyekezett erősíteni Erdélyt, tudatában volt küldetésének: tudta, hogy Magyarország ke­nálása lehetővé 'teszi egész Erdély villamo­sítását. Az erdő- és mezőgazdálkodás, va­lamint az állattenyésztés gzép fejlődést he­lyez kilátásba. A fa ma már nem fűtőanyag, hanem fontos ipari nyersanyag. Ezeknek az előnyöknek birtokában Erdély gazdasági vezetést biztosát hat magának a Balkánon. Ezután Albrecht Dezső utalt arra, hogy Erdély magyarságának erdzölcsi és szellemi értékei nincsenek eléggé igénybe véve a ma­gyar újjáépítés munkájában. Néhai gróf Te­leki Pál szükségesnek ítélte, hogy illetékes helyeken fokozottabb mértékben használják fel a politikai irányításban azt a szellemet, amelyet Erdély, jelen esetben az Erdélyi Párt képvisel. Az Erdélyi Párt a munkaügyi felügyelőségek megszervezésének követelésével és a mun­kásság egyéb kívánságainak állandó felszí­nen tartásával legteljesebb mértékben szol­gálja az erdélyi munkásság ügyeit. Dr. Páll György Szabó János raunkáskép- viseiő helyett mondott beszédét. Majd Ember Géza a parcium nerazeitpolitikai jelentősé- | géről beszélt. Utána Szűcs Kálmán iparos | képviselő és Domahidy István gazdaképvise- fi lő munkásságáról számolt be. Megemlítette, fi hogy az Erdélyi Pártnak minden társadalmi | rétegből vannak képviselői t ágy tulajdon­képpen a párt minden társadalmi erőnek, az összefogását jelenti. Beszédeik és felszólalások után Boro« Je­nő elnök megköszönte az előadók és a kö­zönség megjelenését és az Erdélyi Párt azat- p márnémetii és szatmárvármegyei tagozatának intézőbizottsági ülését berekesztette. , szappant. Benczel Béla és a kolozsvári ke­reskedők között a közvetítő szerepet Hirsch Károly töltötte be. A zárolt pipereszappan a kolozsvári ke­reskedőkhöz a hatásági árnál jóval maga­sabban került. Benczel Béla ezenkívül Ma - rosvásarhedyről Gallé Antal kolozsvári cég címére ,,cukoráru“ jelzéssel még küldött további 100 tucat ,,Lanolin“ pipereszappant. Mandel Mérné és Állmaim Manó gyanúsí­tottakat pedig azért helyezem előzetes le­tartóztatásba, mert a gyanúsítottak a Benedeh-cégől nagyobb mennyiségű pipereszappant vettek át és zugban, u ha. tósági ár háromszorosáért hozták forga­lomba. Ausch Izidor Hirsch Károly tói vett át na­gyobb mennyiségű pipereszappant és házalva, zugban, háromszoros áron hozta forgalomba a hatóságilag zárolt közszükségleti cikket Az előzetes letartózlatas a főtárgyaláson hozandó érdemleges határozatig ţari. A KORMÁNYZÓI PÁR NYITOTTA MEG A „MAGYAR MŰVÉSZETÉRT KIÁLLÍTÁST BUDAPEST, junius 8. (MTI.) A nagybányai vitéz Horthy Miklósné legmagasabb védnöksé­ge alatt álló „Magyar művészetért" képzőmü vészeti kiállítás szombaton délben nyílt meg. ünnepélyes keretek között. Pontban 12 órakor érkezett a kiállítás szín helyére a Kormányzó Ur hitvese és vitéz nagybányai Horthy Istvánná, a kormányzóim lyettes felesége társaságiban. A nagycsarnok ban a Képzőművészeti Társaság elnöke, Ra kovszky Iván, üdvözlő beszédet mondott. A kormányzói család a meghívott előkelő kö­zönség élén sorrajárták a kiállítási termekel. Az ünnepélyes megnyitáson sokan voltak je len a politikai és társadalmi élet vezető kö­réből. A Kormányzó Ur és társasága több, mint egy óra hosszat tartózkodott a kiállításon. Tá­vozásakor a Főméltóságu Ur kijelentette, hogy a kiállítás legszebb azok között, amelye két az utóbbi időben látott. A „Magyar mű­vészetért" kiállítás junius 22-ig tekinthető meg. I CSELÉNYI JÓZSEF HANGVERSE­NYE KOLOZSVÁRON KOLOZSVÁR. junius 8. Vasárnap este a Mátyás Király Diákházat zsúfolásig meg­töltő közönség előtt vendégszerepeit Ko­lozsváron ezúttal először u magyar rádió orsfcágoshirü magyar nótaénekese. Cseléin i József. A rendkívüli népszerű, lehetséges és I rokonszenves rádióénekes Körösi Dudus ci­gányzenekarának kisérésével a legsikeresebb magyar nótákat énekelte és znindeo egyes szám végeztével hosszan és melegen ünne­pelte a zsúfolt ház közönsége. A pompásan összeállított műsort Ferencz Anikónak, a kolozsvári Nemzeti Színház ég Opera te két­séges művésznőjének jóLsikerült énekszámai egészítették ki, míg a miisort szeMemesen, sok ötletíed Kamarás Gyula- a Nemzeái Szín­ház művészié konferálta.- ---------------------* TILOS A TŐRÖK HAJÓKNAK Á HAZAI VIZEKET ELHAGYNI ANKARA, junius 8. (Ştefani.) A örök kormány nemrégiben megáldotta, hogy 300 lonnánál nagyobb vizkiszoritáan hajók n déli tengereken hajózzanak. A kormány most a kisebb hajókra is kiterjesztett© a tilalmat. I Ez azt jelenti, hogy a jövőbe« egyetlen tö­rök hajó sem hagyhatja ed a honi vizeket. Erre a szigorú intézkedésre az adott okot, hogy szovjet buvárnöszádok a legutóbb is 4 török hajót »üiiyeastaLtek el & Fekete­tengeren. (MTI.) ‘ v HALÁLRA KÍNOZTA VAD HÁZAS- TÁRS ÁT — 12 ÉVI F EGYHÁZRA ÍTÉLTÉK NYÍREGYHÁZA, június 8. (MTI.) Atagú- nyec Gyula ipari munkás a vele radhizas- ságban élő özvegy Kiss Királyné, hatgyer­mekes családanyái három napoo ác gyer­mekei szemeláttár* addig kínozta, anság a szerencsétlen asszony belehalt sérüléseibe A nyíregyházai törvényszék Magányec Gyu­lát 12 évi fegyházbüntetésre ítélt». A MERÉNYLŐK HALÁLBÜNTETÉ­SÉRE VONATKOZÓ TÖRVÉNY ÉR­VÉNYÉT ROMÁNIÁBAN MEG­HOSSZABBÍTOTTÁK BUKAREST, junius 8, (TP.) Miniszter- tanácsi határozat uáján 1945 május 24-éug meghosszabbították azt a törvényrendeletet, amely halálbüntetést szab az idegen állam fők, továbbá a hivatalos teendőket végző miniszterek ©Ilién megkísérelt merényletek tetteseire. KIVÉGEZTEK ÖT BANDITÁT FIÚMÉBAN RÓMA, junius 8. (TP.) A fiumei vés/tör- vényszék halálra ítélte azt az öt banditái, akik február 21-éu cutomaíafegyverekkel és kézigránátokkal felszerelve ez egyik Fiume melletti faluban betörtek egy földműveshez, akitől 10.000 lévát raboltak el, majd a !eg- barbámbb módon erőszakot követtek el a földművé« feleségén. Az ítéletet végreív ■ tolták. BOSSZÚBÓL MEGGYILKOLTA MUNKAADÓJA GYERMEKÉT NYÍREGYHÁZA, junius 8. (MTI.) Vámos- ujfaluban Lukács András cigány Balogh János gazdálkodó 8 éves Magda nevii gyer­mekét kiosalta a határba, ahol a torkát r! vágta, majd a hasát is felmetszette. A csendőrök elfogták -a gyilkos cigányt. Ami­kor bekísérték, a község lakossága meg akar­ta lincselni. A gyilkos egykedvűen azt val­lotta, hogy bosszúból ölte meg a gyerme két azért, mert Baloghék a lakásukból ki- tetbék. „Etáéi? számunkra nemcsak országrészt hanem szenvedésben kialakult swsk&z&szé&B A vendégek közül másodiknak László De. i cső szólalt fel. Beszélt az Erdélyi Párt szel­lemi alapjairól és a legfontosabb erdélyi feladatokról. Erdély számunkra nemcsak egy ország­rész, hanem 22 évig együtt szenvedett magyarok között kialaliuli sorsközösség. Erdély ma ketté van vágva. Ez a szempont döntő fontosságú abban, hogy az Erdélyi Párt területi megjelöléssel működik.. Az er­délyi szellem magyar szellem: történelmi Az erdélyi szellem uralma országos érdek — Az erdélyi szellem fenntartása, sőt az egész magyar politikára való kiterjesztése országos érdek. Az egyházak támogatása nem csupán erkölcsi kötelesség, de nemzeti érdek is. Az egyházi iskolák támogatása Hu­man Bálint kultuszminiszter álláspontjával is egyezik. UJ ELJÁRÁS A TÁVBESZÉLŐ DIJ­8z ügyészség hívaíaíos nyilatkozata szerint: I ^tárgyalásig maradnak letartóztatásban a kolozsvári szappan-panama vádlottal egy esztendő elvégzett munkája fölött. leti bástyáit erősíti. Erdély veseSő gazdasági helyzete a Balkánon

Next

/
Oldalképek
Tartalom