Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-06 / 126. szám

1 S 4 2 j u li i ti S 6.

wmsaumammswim

ELKENS Él*

!\ Az Etdéíyi Magyar Gazdasági

egy évi munkáin

Irta: Nagy Miklós EMGE ügyosztály vaz@8ő

Junius 14-én, a visszatérés óta 2-ik évi rendes közgyűlését tartja az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. A közgyűlés színhelye ezúttal. Marosrp. sárhely les*. Ezzel biztosiihmó « Székelyföld olyan menü képviselete, amilyennel az erdélyi mezőgazdaság elöbbrevitelére irányuló munkából részét kiveszi.

Az EMGE-t — mint Erdély legcrű- sebh mezőgazdasági szervezetét — nemcsak a mezőgazdasági népesség, de Erdély minden magyar tokosa ismeri. Ezért szükségesnek látszik jel- mérni azt a munkát, amit ez a nemzet- és mező gazdaságpolitikai szempontból oly jelentős egyesület at elmúlt esztendőben végzett.

I.

Á bécsi döntéssel kezdődd első csonka év a régi á&Lamkeretbe való beilleszkedést jelenlétté. Részletes tájékoztatást kellett adni a.7, erdélyi föld és az erdélyi iáin népességének helyzetéről, hogy ennek aíaT"";'m el; lehessen indulni a történelmi jóvátétel, utján. Az aj keretekbe való beilleszkedés maga után i'onla a szervezet kibővítésének, újjáalakításának szükségességét. mert a feladatok, vularrunl a lehetőségiek és ííz egyesüket és ábainhíitaJom közötti viszony gyökereiben változtak meg. Fentiek érdekében elvégzett munkáról az 1941. évi jelentés számol adott.

Az átmeneti év lezárásával hozzákezdhettünk Erdély mezőgazda-ági újjáépítésének gyakorlati kérdéseit megoldó produktiv tevékenységhez. Ebben a munkában a háború csak mint hátráltató tényező szerepelt, de nem akadályozhatott meg cg? olyan mérvii fejlődést, amelynek eredményei ma már nem vitathatók el. Ezeknek kivívásában különösen két erőforrás szerepére kell rámuta:nunk: az egyik a földművelési kormány, atneh a maga elé tűzött céloknak megieleiden olyan értékű támogatást nyújtott ehhez az épitömunkához, amely a bábom?, nehézségek dacára is sokszorosan meghaladta azt, amit az elmúlt 22 év földművelésügyi kormányai összesen lettek Erdély mezőgazdasági fejlődésének élőbbre- viteie érdekében. A másik erőforrás maga az egyesület kereteit kitöltő magyar kisgazdatársadalom volt, amely az eddigi évek munkájának eredményeként immár elérte az értelemnek, a műveltségnek és közösségi szellemnek azt a fokát, amelyről teljes biztonsággal léphetett át a közösségi munkaköreibe. Ez az öntudatos és a szervezkedés sokoldalú előnyeit ismerő kisgazda tárjad a lom olyan talajt jelentett minden nemzeti munka számára, amelyre teljes bizalommal lehetett .épként. Ennek a rétegnek az ön tudatosítása, általános és szakműveltség! szinvonahi- nak emelése, valamint munkasorba állítása érdekében dr. Szász Pál végezte el azt a munkát, amit ma még súlyosabb körülmények között., de törhetetlen energiával folytat a Délerdélyben maradt magyarrá g gazda-tár.*adaimáért.

Erdély mezőgazdaságénak mai frisi^seskép®

Annak megállapítására, hogy- az EMGE munkája helyes irányban folyik-e, reá kell mutatnunk a természeti a de ti súgókra és az egyes termelési ágak helyzetéró.

.Erdély — miként a történelem folyamán politikailag is sokszor — mezőgazda sági la g is egy olyan zárt egység, amely bizonyod” okú autarchiára van utalva. Ezt az egységet a bécsi döntés két — ériekben egyenlőtlen — részre osztotta úgy, hogy a viszakerüit rész önellátó lehetőségei úgyszólván megszűntek. A nehézségek növeléséhez hozzájárult a közlekedési — tehát ipzáílitási — utak megszakítása, amely az áruforgalom sima lebonyolítását sokszor leküzdhetetlen akadályok elé állította. Ezenefeliil azonban a köz- és mezőgazdasági igazgatás bizonyos mérvii decentralizációjának eziikségéssé- gét iis maga után vontai. Az eredményeket kedvezőtlenül befolyásoló harmadik s talán a legjelentősebb tényező az elmúlt 22 esztendő romboló munkája volt, amit éppen a mezőgazdaságban a legnehezebb helyrehozni, mert hiszen itt az ülőmet a természet törvényei szabályozzák. A román rendszer alakító hatását legsrezniéltetőbben pár statisztikái adat*

tal mutathatjuk be. Míg például Dunántúlon a mezőgazdasági ‘terül-et százalékos megoszlása 77.8 százalék szántóföld, 10.8 százalék rét s 1.1.4 százalék legelő, Erdély ben pedig .73.6 százalék szántóföld, 23.7 százalék rét és 22.7 százalék legelő, addig 100 kát. hold területre vonatkoztatott állatállomány a Dunántúlon, 33.47 drb.„ Északerdélvben viszont mindössze 18.87 drb. Már pedig a takarmányt szolgáltató területek (rét és legelő) alapján közel 70 darabnak kéne lennie. Ugyanilyen kedvezőtlen eredményekre- jutunk,

ha a katasztrális holdanként? termésátlagokat vetjük egybe, alibi a különböző terményüknél az alábbi számokat kapjuk: Egv kai. hold átlag terţnese:

Termény i búza rozs tengeri burgonya

Dunántúlon ] 0.2%

7.8%

13.3%

47.1%

Az elsorolást folytathatnék nyi terménynél..

Az állatállomány létszámát é.s minőségét illetően o helyzet cseppet sem volt kedvezőbb. Éppen ezért a termelési vonalon munkánk mindenekelőtt a mennyiségi és minőségi színvonal emelését célozta. A feladat tehát kétszeresen súlyos volt, mert el kellett érni a csonkaországi I s?invonaJat és lépést kellett tartani a7.

egész ország fejlődési ütemé vek

Szervezés

Ahhoz, hogy a fentiekben elsorolt feladatokat megoldhassuk, mindenekelőtt a termelő tömegeket kellett továbbra is egységes szervezetbe foglalni, mert a háborús termelési és ellátási politika csak a szervezet! egyénnel dólgozhalik eredményesen.

A bécsi döntéssel súlyosan meredi elén

A bécsi döntéssel1 súlyosan meredt elénk a kérdés, hogy a magyar ki-gazda történelmi hagyományokból é'ő azon élet- szemlélete, amely egy tömbben sorakoztatta őt Egyesületünk keretéi közé. tényleg; hivatástudatból, meggyőződésből táplálkozik-e, vagy ez a kohéziós erő az erőket mindig tömörítő é» aeéh>zó kisebbségi sors volt? A rövidesen mutatkozó eredmények aztán, beszédesen igazolták, hogy ez a kisgazda réteg ezután sem kivan az állam, eltartottjaként, élni, hanem sorsát továbbra is kezében tartva, erkölcsi szem leletével felismert felelőssége tudatában, saját munkájával és immáron megismert szervezetének kerekeiben kívánja családja és fajtája jövendő sorsát biztosítani. Ezt a tényt egyesületünk ingmozgalmi adatai igazojiák, amelyek szerint a Dél- erdé’y leszakításóval elvesztett tagok száma 6 hónap alatt szinte kétszeresen pótlást nyert, mer!

mig a bécsi döntéssel 5795 tagot vesz feliünk d, addig 1941 áprilisáig töld) mint 10.000 uj tag lépett az EMGE I gmunkások sorába. Tagmozgalmi adataink grafikonja 1936 tói folyó évi áp~ lis 30-ig egy olyan meredek oszlopsort. mutat, amelynek, alapszáma 500-nál kezdődi!: és 34,000-nél fejeződik be. 1940 augusztus 30-1 ál a mai napig tagjai ni: létszáma megháromszorozódott, mi élő bizonysága annak, Iwgy az uj államkeretben ennek a szervezetnek jelentősége nemhogy megszűnt volna.de — bár nem azonos szempontból — 1 rendkívüli mértékben megnőtt. Nemzeti hi válásának gondját részben levette vállár ál az uj éle tf cram, de lársar dalomszervező és gazdasági feladatai fokozottan máradlak meg. !

Ennek a szervezetnek alapját a falusi gazdakörök és a guzdaválasztmányok jelen lile. amelyeknek fokozódott hivatás- tudatát. n i som (igazolja jobban, mint azok a jelentésék. amelyek rendszeresen futnak be az EMGE központjába, lannbi- zon\-5.jíffá( adva annak, hogy a gazdaköri ékt lankadatlan intenzitással folyik és a fahi népe sorsának irányításában a reá eső részt hiánytalanul elvállalta.

(Ffílytaiára követJ-ezUi.)

ínra lesz a féSen fapíid

Meg rendszabály ózz a Katevár kizáíelmezési hivatala a flizifakereskedShet

KOLOZS\ \ft, junius 0. A tél még messze van, de a város Uizitaszükségietéuek ellátásáról már most kel; gondoskodni, nehogy az ő*zi idő beálltával üresen maradjanak a tüsif»kereskedők raktárai. A múlt tél nagyobb zavarok nélkül műit el, a tavasz végén azonban már kifogytak a kész* letek és a tiizifaellátást irányító kü/élolme- zési hivatalnak fi szükségletek kielégítése néhány napig gondot adok. Az átmeneti ttizifahiáryon a város ugv segített, hogy néhány vagon tűzifát a kiskereskedők utján osztott ki. A tiiziíaeHá'ás megoldásai az erdő: gazgnlóságok hatásköréim tartozik, ? ezért a város vezetősége arra kérte a/, erdőigazgatóságot, hogy addig is, mig. a magánkereskedelem ellátja a várost, folyamatosan gondoskodjék a szükséglet kielégítéséről.

A város közbenjárásának eredményeképpen a besztercei erdőigazgatóság újabban háromszáz vagon tűzifát -bocsátott a város rendelkezésére. Ennek a mennyiségnek 40 százalékát, százhúsz vagon fát, ugyancsak a kiskereskedők utján a napokl an osztják szét. A. tűzifa szétosztása — amint arról meggyőződtünk —- nem kifogástalan A lü- zifa-kercskedő között v"nnnk olyanok, akik a nekik kiutak mennyiségei a vasali csúszdában kereskedő társai Ln<rk adták át, telepeikre nem is szállították el, s igv egyes kerületek, főleg a város külterületei, í:i nélkül maradtak. A kijelölt íüzifakereskedŐk eljárásukat azzal indokoltál;, hegy a vasúttól a, telephelyre való szállítás rgen nagy költségbe kerül, úgy hogy a fa kiosztására ráfizetnének. Ez a magyarázat azonban nem j állja meg helyét, mert egyes tűzi fa kereskedők a hatósági rendelkezéseket szabotáljak, ideje lenne közöltük rendet teremteni.

Annakidején, mikor n kijelölések megtörténtek, mindenki tüzifakereskedŐ akart' lenni. \ «lósággal megostromolták ki jelölésekért. az i. fokú iparhatóságot, s különböző protekciókat v-otlek igénybe. \zt hitték, hogy a vüziíaelohztá.xsal gyorsan vagyont lehet szerezni s most, hogy számításaikban csalódtak, a közönség érdekeivel mit rém törődnek. Ezeknek n kijelölt: kereskedőknek Iclki'ismere! fenségéről tudomást .szerzett a Közélelmezési Hivatal is s jövőben a kész. letek kiosztásánál: szabotálok nemcsak ki

Hifié fim eSierei védő* líolozsváft

Kolozsvár, junius 6. A polgármester az alábbi közleményt adta ki: Az 1876. évi XIV. t. c., valamint az 1937. évi 246.600 B. M. számú rendelet alapján évenként megtartandó drf- téria elleni védőoltások végrehajtása tárgyában, következőkről értesítem Kolozsvár város közönségét:

Oltásra kötelezett minden gyermek, aki 1940 március 1-től 1941 március 1-ig terjedő időben született.

Az oltás ingyenes és kötelező. Az oltást magánorvos is végezheti, de ebben az esetben is tartozik a beoltásra kötelezett hozzátartozója az oltóbizottság előtt megjelenni és az oltás megtörténtét igazolni vagy pedig meg-' jelölni azt az időt, amely alatt a gyermeket magánorvossal be fogja oltatni.

Az oltásokat folyó évi junius hó 7-én délelőtt 8 érától 12 óráig az illetékes oltóorvo- j sok a következő helyeken végzik: I. kerület: Király-utca 23. szám alatti ref. elemi iskolában. II. kerület: Méhes-utca 40. szám alatti elemi iskolában. III. kerület Az állami tanitó- nőképző intézet gyakorló iskolájában, bejárat az Eszterházy-utca felől. IV. kerület: Horthy Miklós-ut 52. szám alatti elemi iskolában és a Nagy Lajos király-utca 20. szám alatti eiemi iskolában. V. kerület: Bem-utca 1. szám alatti Aueu'szteüm elemi iskolában.

Mindenki a lakásához legközelebb eső oltóhelyet választhatja még az esetben is, ha nem tartozik az illető kerülethez.

Figyelmeztetem a szülőket, hogy indokolatlan elmaradás esetén kihágást követnek el és 200 pengőig terjedő büntetésben részesülnek.

Meglse;sdőtí.8tt as igazság* ügyi segódliinatali tanfolyam íialigatóinak

tatása a & ítélőtáblán

Kolozsvár, június 6. (Az Ellenzék munkatárs át tói.) B os z á m ol 11 ffik a itóI , hogy az igazságügymi niszter a kolozsvári kir. Ítélőtáblán igazságrus'vi segédhivatali tisztviselői tanfolyamot rendezett, hogy az országrész igazságiigvi intézményeit megfelelő segédhivatalt tisztviselőkkel lássa eb A hathetes tanfolyam, amelynek előadói a. kolozsvári birói kar tagrjai voltak, végétért és megkezdődött a, szép számban résztvevő hallgatók vizsgaztátása. Az igazságiigyminisz- ter kiküldöttjeként Farnos Dezső dr. igazságügymi ni szí éri osz t á ly főnök, az igazs ág ü gym inisztéi~in m bi ró sági felügyeleti osztályának vezetője és Javornitzky Jenő dr. miniszteri tanácsos, az igazság ügy miniszteri

számvevőség igazgatója érkezett Kolozsvárra, bogy a vizsgákon részi vegyen ok.

fogják zárni az elosztásból, hanem az iparhatóságtól a kijelölések visszavonását is fogja kérni. Az Iparhatóság, — miután erre utasítása van — a kijelölt tüzifakereskedŐ- két meg fogja rostálni., s csak azoknak en.. gödölyét tartja fenni akik foglalkozása Lat neme ak konjunktúrának tekinti):, hanem a közellátási hazafias kötelességüknek tartják.

lit ii'ji’.k meg egyébként, liogv a közelmúltban Budapesten az 1942—4.2. fűtési év előkészítése és resz-leJkérdéseinek megbeszélése céljából a budapesti Kereskedelmi és iparkamarában értekezlet volt. amelyen az érdekelt .szakma, minden rétegének képviselőm. kívül a földművelésügyi minisztérium is képviseltette masát. Az értekezlet keretében letárgyallak a kis- és nagykereskedelem egymással való viszonyát. a szakmai létszám revíziójának kérdését, a tiizeíő- unyageLoszláiS racionális megszervezésének problémáját, a hitele Háté« kérdését és a vasúti vagonok helyes elosztásának dolgát. Szakmai körökben nagy megelégedést kellett a hatósági kiküldötteknek ama kijelentése, 'hogy a termelési határidő raeghosszah- .látásával sikerült a kitermelendő famennyiség mértékét annyira emelni, hogy a/ ország tüzifc.í tlatása az elkövetkezendő fűtési szezonra már nagyrészben biztosítva vau.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legd- esőbban az „ELLENZÉK*' könyv&i» boltjában, Kolozsvár