Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-24 / 141. szám

1 • 12 j ttftltt ft 2A ELLENZÉK { Az állampolgársági kérdések rendezésére átmeneti intézkedést kér a kormánytól az Erdélyi Párt H Hogyan lehet kedvezően megoldani a függőben lévő állampolgársági kérések elintézését ? Erak'J&aÉí , KOLOZSVÁR, június 24. Az Erdélyi Párt si ismételten ezóvátette a kormányzatnál a hr visszacsatolt erdélyi területek állainpoteár- ö sági kérdéseinek rendezését. Ennek a kér­ik désnek végleges megoldása napról-napra E»i' időszerűbbé válik. Számos állami jogosit- iv. ványt csak az állampolgárság megfelelő iga' Ks zolásával leheti megszerezni. Legutóbb a n nyugdijak fózetésével és az ügyvédi gyakor­id iát folytatásával kapcsolatosan merült fel ;c az állampolgárság kérdése. Az Erdélyi Párt (O, ,egyti!k legfontosabb magyar kérdésnek lekin- it: ţii, hogy az erdélyi magyarság állampolgár­ié. sági ügyedt a méltányosság szellemében, a n magyar tömegek kérésének megfelelően és .&• iaz adott lehetőségek figyelembevételével i rendezzék. A párt központja az táliampol- 8 gárság kérdésében részletes beadvánnyal* V fordult a belügyminiszterhez, amelyben lel- a sorolja, a megoldásra váró problémákat és B a jog? felfogás és az érdekelt százezres tö-r 1 megek érdekelt egyformán kielégítő megol­dásra tesz javaslatokat. Az állampolgársági bízó* nyitány megszerzése Mielőtt az Erdélyi Párt badváuyának is- i mertetésére rátérnénk, szükségesnek tartjuk, l hogy röviden összefoglaljuk az állampolgár­ság ügyének, jogi részét. A bécsi döntés ér­telmében mindazok magyar állampolgárok- 1 ká lettek, akik 1940 augusztus 30-án, vagyis a i>écsi dönteö napján a visszacsatolt erdé­lyi területeken laktak, illetőleg állandó lak­hellyel hinták. Köznyelven ez annyit jelent, hogy azok, akik román állampolgársági bi- zonyétvánnyaíl rendelkeznek, aujlomatiku^an magyar állapolgárokká leltek, ha ebben az időben Magyarországnak Ítélt erdélyi területen tartózkodtak. Rendelkezett a bécsi döntés az oplálás kérdéséről is, ennek, gya­korlati megvalósítására azonban egyelőre nem kerülhetett sor. A nagyközönség legna­gyobb része mindezek alapján joggal azt hihette, hogy egyetlen lépést sem kell tenne a magyar állampolgársági bizonyítvány meg­szerzésére, mert azt a román állampolgiár- sági bizonyítvány alapján fogják majd ki­adni. A kormány rendelkezése értelmében az állampolgársági bizonyítvány kiállítását azonban közvetlenül a belügyminisztertől kell kérelmezni, ami aaok számára, akik a bécsi döntés idején román állampolgárság' gal hirtak, nem jelent különösebb nehézsé­get, mert egyszerűen csatolják a román ál­lam polgár sági bizonyítványt, amelynek alap- ján megkaphatják a magyar állampolgárság-- ról szóló hivatalos bizonylatot. A legtöbb erdélyi város törvényhatósági bizottságai foglalkoztak már az állampol­gárság ügyével. Szóváteüték, hogy a vissza­csatolt részek lakossága a legkülönbözőbb igazolványokkal és bizonyítványokkal kell állampolgárságát igazolja, amelyeknek be­szerzése sok időt, fáradságot és nagy anya­gi áldozatot követel, sőt 6űk esetben egész .sereg miagyar embernél a maá viszonyok köpött egyenesen lehetetlenség. Az állam­polgárság kérdése ugyanis sokszázezer olyan erdélyi magyart is érint, akii; nem tartoznak a bécsi döntés állal felsorolt kategóriákba és így helyzetük rendezésére különleges In­tézkedésre van szükség. A törvényhatóságok általában arra az villás pontra helyezkedtek, —: ami egyébként a nagyközönség kérését képviseli — hogy az állampolgársági kérvé­nyek elintézését meggyorsítaná, ha a kér­vények elbírálását a törvényhatóságok első tisztviselőjére bizn/ík. Az Erdélyi Párt emlékirata Az Erdélyi Párt a sokszázezer érdekelt kívánságát ioimácgolva, most a belügyminiszterhez intézett emlékiratá­ban részletesen rámutat az állam polgár s4g ■ megszerzésének nehézségeire és a kor­mányzattól az általános nemzeti érdeknek megfelelő megoldásra tesz javaslatot. A beadvány hivatkozik arra, hogy sofcszáz- ezer magyar ember él Erdélyben, akik nem tudnak eleget tenni a mult században ho­zott állampolgársági törvény kívánalmainak, tekintettel arra, hogy a bécsi döntés követ­keztében rendkívüli helyzet állott elő. A hatóságoknak a törvény betüszerinti alkal­mazásához kell ragaszkodni, ami nagyon sokszor olyan akadályokat jelent, amelyek az érdekeltek /életlekeftő&égeit is befolyá­solja. Ennek a kérdésnek megoldása nem­csak azér! sürgős, mert a jelenlegi helyzet az érdekeltek részére rendkívül hátrányos, hanem azért ks« mert pótolhatatlan nemzet- gazdasági vesnteséget jelent, hogy egy több- százezer embert számláló hatalmas magyar tömeg kimarad abból a konjunktúrából, amit u keresztények számára a gazdasági átállítás kell jelentsen. Az állampolgáirsázi probléma körül kifej­lett sok magyarázat közepette figyelmen ki' víil marad a lényeg, hogy országunknak ma­gyar iparosokra és kereskedőkre van szük­sége elsősorban, olyanokra, akik kellő szak­tudással és rátermettséggel bírnak, hogy a zsidó elemet pótolják. Akiknek ügyét sürgősen rendezni keli Az Erdélyi! Párt beadványa részletesen felsorolja, hogy az erdélyi magyarságnak milyen csoportjait érinti a legsúlyosabban az állampolgársági törvény betüszerúiiti ér' t-elmezese. A következő csoportokat állat­hatjuk fel: . Z. Azok, akik a bécsi döntés napján és 5 éven át megelőzőleg megszakítás nélkül a visszacsatolt erdélyi részeken laktak, de az akkori román hatóságok szándékos akadály- gördítései miatt román állampolgár sfigi bi­zonyítványhoz nem jutottak, vagy illetősé~ galtet, illetőleg 5 évi iltlakást visszamenő• legesen igazolni nem tudnak. 2. Azok, akid; a bécsi döntés napján itt laklak, die megelőzőleg ideiglenesen rövi­dé bb vagy hosszabb ideig távol voltak kato­nai szolgálat, idénymunka, munkavállalás, gyógykezeltetés sib. mialt és akik még ha a román hatóságok rosszakor dévai nem is tér lálkoztak volna, nem igazolhatják, hogy 5 éven keresztül megelőzőleg a visszacsatolt területen laktak. 3. Azok, akik a bécsi döntés előtt jöttek át, de vagy nem jelentkeztek, vagy a román hatóságok nem intézték el jelentkezésüket. 4. Azok, akik a bécsi döntés és a magyar honvédek bevonulása közötti időben érkez­tek vissza a felszabadult területen levő ál­landó lakhelyükre, ahonnan katonai szolgá­lat, munkává!tolás, vagy tanulmylny rnieái voltak ideiglenesen távol. 5. Azok, alzik a bécsi döntés után a hon­védek bevonulásáig, vagy azóta menekültek át magyar területre. Az Erdélyi Pánt emlékirata részletesen kifejti, hogy Berlin, junius 24. jMTJ.) A weimari ifjúsági szellemi olignpiász fényponjta a magyar, né­met, olasz, spanyol és szlovák ifjúsági szín­játszó egyesületek bemutatója volt. A magyar levente színjátszó együttes kétségtelenül a legforróbb sikert aratta v valamennyi közül. Bíró Márton balladáját mdták elő Molnár István feldolgozásában, eredeti ősi népvise­letben, régi dalokkal és tánccal. Nagy sikert aratott az ősi körtánc, amely Európában egyedül csak nálunk él. Az előadás után a Berlin, junius 24. (TP.) „Huszonnégy óra angol hírek cimen" a Völkischer Beobachter hétfői számában olyan angol hírek gyűjtemé­nyét közli, amelyek kétségtelen módon bizo­nyítják a brit hirszolgálati politika hamissá­gát. A Völkischer Beobachter a többi között a következőket írja: „Junius 19-én a VIII. brit hadsereg főhadiszállásáról a következő­ket jelentették: Rommel afrikai hadserege pénteken este igyekezett helyet foglalni Tobruk előtt, ö és olaszai beássák magukat az erőd kapui előtt." ' A newyorki rádió junius 19-én a követke­zőképpen nyilatkozott: „Tobruk már hét hó­nappal ezelőtt is kiállt egy ostromot. Az általános magyar érdek az itt felsorolt ka­tegóriák állampolgársági ügyének végleges rendezése. Szükséges volna, hogy a kérdést elsősorban a lehető leggyorsabb mederben intézzék. Feltétlen előnyös lenne, ha a kormányzó az állampolgársági ügyet rendeleti utón részletesen szabályozná. A méltányosság szellemében igazölt esetek­ben el kellene tekinteni a különböző igazol­ványok beszerzésétől. Az erdélyi álláspontnak az felelne meg a legjobban, hogy a visszatért erdélyi terü­leteken az állampolgársági ügyek elinté­zésével, az állampolgársági bizonyítványok kiadásával a törvényhatóság első tisztvi- ' selő jót bízzák meg. A központi intézkér ' diós feltorlódás miatti lassúsága és a her 1 lyi viszonyok ismeretének hiánya sokszor nchézégeket okoz. Nem célszerű az állampolgársági kérdés rendezetlenül hagyásával törekedni arra, hogy a nemkívánatos elemek beszivárgását ezúton akadályozzuk, meg. Ez a kérdés sok­százezer megbízható magyar létérdeke, te­hát erre a szempontra 'keil a fősulyt helyez­ni. Ugyancsak rendezni kellene a Délerdélv­ből menekültek állampolgársági kéréseit is. Az Erdélyi Párt mindezeknek figyelembe­vételével ctira kérte a kormányzatot, hogy az állampolgárság kérdésében adjon ki átmeneti intézkedést. Az átmeneti rendelkezésben inindasoknak helyzetét rendezni lehet, akik a törvény ü»e- tiiszeriuti értelmezése miatt jelenleg nem juthatnak hozzá a magyar állampolgárságot bizonyító hivatalos okirathoz. Az Erdélyi Párt javaslata szerint a nut- gyár származás, magyar nemzethiiség és kötelességteljesités megfelelő igazolása — azok részére, akik a magyar állampolgár~ ság megállapítását, a honosítást, vagy a visszahonositást kérték, vagy kérik, le­gyen elegendő az állampolgársági igazol­vány helyeitesitésére mindaddig, amig az állampolgárság törvény­hozási vagy rendeleti aton rendezést nyer. közönség a leventéket többször zugó tapssal hivta függöny olé. Fokozta a sikert, hogy a leventék Ízléses kiállítású, németnyelvű fü­zeteket osztottak ki, amelyek színházi, zenei és sajtókéréseket tárgyalnak. A rendezőség és a weimari sajtó szerint a magyar együttes példaadóan mutatta meg, milyennek kell lennie a tiszta ifjúsági művészetnek, amely a népi erők felhasználásával nemzeti: és faji öntudatot hirdet. jitóbbi napokban komoly hadianya’gutánpót- lást kapott és ellentétben az akkori helyzet­tel, jelenleg amerikai légikötelékijk is vé­dik." A Globereuter junius 19-én Londonból a következőket táviratozta: „Tobruk mit sem vesztett jelentőségéből számunkra", junius 20-án pedig: „Tobruk védelme intakt, miköz­ben Rommel haderői jelentős veszteségeket szenvedtek. Kétséges tehát, hogy tovább folytathatja-e a támadást anélkül, hogy csapa­tainak. pihenőt ne adjon." Ugyancsak junius 20-án a londoni Reuter a következőket je­lenti: „Ama hagyományhoz híven, amely az erőd védőrségét az északafrikai hadjárat tör­ténelmében htreaé tette, Tobruk :Alkészü' német támadások elhárítására'' Ugyancsak a londoni Reuter Írja junius 20- án: „Érje bár újabb támadás Tobrukot, ereje nagyobb, mint valaha." A londoni Times junius 20-án megállapít:.): „Tobruk újabb ostrom elé néz. Nern szabad lekicsinyelni a front hallatlan követelménye*! Ezt a frontot feltétlenül tartani kell és me?, kell erősíteni." A londoni rádió junius 21-én a következő­ket jelenti: „Újabb brit haderők erősítették meg Tobruk védőrségét. Ezekkel a csapatok­kal sok nehéz tank és tekintélyes nehéz tű zérség került az erődbe." És még ma is! A londoni Globereuter junius 21- én csak. a következőképpen bátorkodik előkészíteni a közvéleményt Tobruk bevéte­lére: „Mint a Reuter katonai tudósítója érte­sült, Londonban mindezideig nem erősítették meg a tengelyhatalmak ama állítását, hogy Tobruk védőrsége vasárnap reggel megadta magát, ez az állítás még sem nevezhető tel­jesen valószínűtlennek." A tiizlfanaqykereskedők biztosítják a város tüzifaeliálását KOLOZSVÁR, junius 24 A város közellá­tási hivatalában tegnap a tűz if a n a g ykc- r e - ködök és kiskereskedők bevonásával Bih- falvy István dr. tb. tanácsnok elnökletével értekezlet volt, amelyen megtárgyalták a tű’ zifakiszolgjáltatás módozatait. Az értekezle­ten az erdőigazgatóság részéről Illés erdőfö- tanácsos is megjelent. Az értekezlet a nagv- és fcáslüzifakereskedőkbő! bizottságot jelölt ki, amely körletekbe ossza az ellátás szem pontjábói a kiskereskedőket. A cél az, hogy minden kiskereskedőnél legyen megfelelő mennyiségű tűzifa, hogy vevőiket állandóan kiszolgálhassák, viszont a törvényes rendel­kezéseknek megfelelően, a kiskereskedő va- gontételben nem árulhat tűzifát, miután arra csak nagykereskedő jogosult. Ezenfelül u: kereskedő csak. a bejelentett telephelyen folytathat eladást, mert kifejezetten meg-? határozott helyre szól az iparengedélye. Aj. értekezlet során a tü&ifanagykereskedők kö-^ felezték magukat, hogy minden beérkezett saáilitmány mennyiségéből 40 százalékot már most átengednek a kiskereskedőknek * közérdekre való >teikiin teltei. Ezzel a megálla­pítással a város közönségének füzifaeíMátását biztosítottak. Természetesen a rendelkezések­nek megfelelően tűzifái nagy- és káskeres- kedőnéJ mindenki csak vásárlási könyvvel rendelhet. NÉGYHÓNAPI FOGHÁZ ZSED& SZÖKTETÉSÉRT Újvidék, jimiius 24. Báidter György volt kereskedő a limit év novembe­rében Achtig Károly bánáti némettel együtt, törvénytelen utón hat zsidót szöktetett át Magyarországra a bel­grádi mtemiá 1 ótóborbó]. A zsidókat Achtig személyenként 2000 pengőért szöktette át Magyarországra és Bá dernek, közreműködéséért, a zsidók­tól kapott pénz 40 százalékát adta. Achtigot, a belgrádi német bíróság- nyolcévi f egyházra ítélte, Báder pe ■dig most került az újvidéki törvény­szék elé, amely bünrészességért négy- hónapi fogházzal sújtotta. FELOSZLATTÁK A KOLCHOZO­KAT FEHÉROROSZORSZÁGBAN Minszk, iuniíus 24. Fehéroroszom szagban az arra jogosult parasztok, akik már tanúságot tettek arról, hogy részt akarnak venni az újjáépí­tő munkában, a kiosztott földrészek haszonélvezői lettek, Minszk és Luck környékén négy hónap .alatt 1400 kolchozt oszlattak fel. A két boriszo- vi körzetben, amelyekben polgári közigazgatást létesítettek, már 122 ezer parasztnak adtak földet s a voh lengyel részeken is megszüntették a kolchoz-gazdálkodás kezdeti nyo­mait. A parasztok egész Fehérorosz országban mindenütt munkához lát­tak. Mig a tavaszi szántás idáig negyven napig tartott, most 18 nap alatt elkészültek vele, egyes toiüle tele kivételével, ahol a késést külön leges körülmények okozták. (MTI. MEGHALT OLÁH GÁBOR Debrecen, junius 24. (MTI.) Oláh Gábor iró kedden 61 éves korában a •debreceni klinikán elhunyt. Oláh Gábor a debreceni Csokonai Kör egyik legrégibb alapítója és öröké-, tagja, valamint tiszteletbeli elnöke, a Petőfi Társaság és a Tisza. István Társaság tagja és a Tiszántúli Szép- mives Céh társelnöke volt. 1 Személyes bevásárlással sikerült Solingenben egy nagyobb tétel finom zsebkést, ollót és borotvát beszereznem és igy azon kellemes helyzetben f vagyok, hogy még egy ideig igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeit 1 is kielégíthetem. * um raAiYÁs ha Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca L J A Elbocsáitiik a zsidókat a tőrök közigazgatásból RÓMA, junius 25. (TP.) Törökország rövid, utón kezdi megoldani a zsidó problémát, A hivatalos török hírügynökség huszonöt szerkesztőjének elbocsátása után a török minisztériumokat utasították, hogy bocsássák el az alkaimzásukban álló zsidókat. Ily módon kikapcsolják a zsidókat a török közigazgatásból. A török kormány egyidejűleg szigorú ellenőrzést gyakorol a gazdasági élet terén is és mindenekelőtt azokat a zsidókat igyekszik ártalmatlanná tenni, akik spekulációt űztek, vagy üzérkedtek. I! legforróbb sikert aratták a magyar leventék a weimari ifjúsági szellemi olimpiászon noguan irtok az angolszász tanok ü€i nappal ezelőtt TobrnkrOl

Next

/
Oldalképek
Tartalom