Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-02 / 123. szám

kral I«ai ti ar. icjbi* a n zxm «i iiiiiitiiaiiiiiiwin'iaiiifiifii mmm Nagyszabású város íejies ictvektól nyilatkozik Szabó Miklós Nagybánya uţ polgármestere 5 4GYBĂNYA, június 2. Nagybánya vá­rosa a fejlődés szempontjából uj haitárkoköas érkezett. Köztudomású, hogy a város még az erdélyi f&jedelemiségek idejében, sőt még azelőtt is a mozgékony, forgalmas életii s ai megszokott kis városok közül messze 'ki­emelkedő életet élt. finnéit oka elsősorban az ércben gazdag bányái voiltak, amihez ké­sőbb csatiakoztak híres vásárai, majd gyü­mölcstermelése, végül pedig idegenben is jó fernen festőtelepe és iskolája. Tehát min­den -adottsága meg volt, hogy ugrásszerűen emelkedjen ki a vidékies jellegből, A jól indult kezdetet azcnbau megállította a bu~ szonkétéves megszállás felelőtlen közigazga­tása, amely nemhogy előrevitte volna, de vissza fejlesztette & várost. A boldog vissza­csatolás után a remények újra fellendültek. A város uj vezetőt kapott s így Nagybánya előtt megnyílt a fejlődés kapuja. Rövid Idő alatt miért eredmények Szabó Miklós dr., Nagybánya uj polgár- mesterének első útja a fővárosba vezetett, hogy Nagybánya fejlődési lehetőségeiről tárgyaljon az illetékesekkel. A (tárgyalásokba Kölcsey Ferenc dr. főispán is bekapcsolódott és a földművelésügyi minisztérium engedélyt -adott egy nagyszabású export-vágó hid fel­építésére. Ezzel kapcsolatban egy húskon- zervgxár felállítására is sor kerül, ahol az exportvágóhid fölöslegét már a helyszinen feldolgoznák és szállítanák tovább. Szabó Miklós dr. polgármesternek sikerült megsze­rezni a belügy- és pénzügyminisztérium hoz­zájárulását is és igy remélhető, hogy az épít­kezések már a közeljövőben megindulnak. Egy másik, az egész bányavidékre nézve igen fontos, ugyancsak a közeljövőben meg­valósuló terv, egy hatalmas gyümölcstároló felépítése, amelynek különböző gyümölcs­feldolgozó üzemei lesznek, aszalók, hütőhá- zak stb. A terv, amely az egész bányavidék gyümölcstermelés! szempontjából végtelenül fontos és szinte hihetetlen, hogy ezidáig még senkinek sem jutott eszébe, egészen uj, észszerűbb, gazdaságosabb alapokra fekteti a bányavidék gyümölcstermelését és értéke­sítését. Nyilatkozik a polgérmmtmr —■ Mit szándékszik a polgármester ur —■ tesszük fel a kérdést — legelsősorban orvo­solni a város sok sebe közül?-— Legeúsősorban — mondta Szabó Mik­lós dr. — a vízellátás megoldása és az utak javitása a legfontosabb. Erre vonatkozólag az összes rendelteteket kiadtam. Részletezni a dolgokat hosszadalmas lenne, csak any- nyit mondok, hogy a roppant nehéz anyag- beszerzési lehetőség mellett is sikerülni fog a várost megfelelő módon vízzel elütni, Eddig az volt a helyzet, hogy a lakosság sem kapott rendes vízszolgáltatást s mellette még a város is ráfizetett. A vízfogyasztás G városnak jövedelmet kell jelentsen, vagy leg­alább is annyi bevételt, amiből a kiadások megtérülnek, mint ahogy az más városban is van. Az útjavítási műnk ólai okot pedig nemso­kára megkezdjük. Az ide, szükséges anyag a város rendelkezésére áll. A laké skér dús — És hogy szándékszik « lakáskérdést megoldani a város? — A város lakossága a legutolsó magyar Olcsó propaganda áron! Cs«h ti Milwésaeti H®fek ülüit és & könyvnapokon! Reményi!* Sándor: Wégwáti versek 6 kötetben a „Segítsetek" és „Mindhalálig" eimeu már egyszer megjelent versek, uj gyűjteményes kiadását jelentették meg. Ez a kiadás azért foglalja magában mindkét soro­zatot, mert a kettő egy gondolatkörnek, egy érzelmi világnak a tükre, egyes darabjai ki­egészítik egymást s igy együtt történeti képét szolgáltatják az előbbi megszállott, majd a trianoni békével elszakított hazarészek ma­gyarsága akkori lelki életének. Propaganda ára 1.26 P„ Kapható korlátolt példányszimban az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, Vidékre 1.40 P. beküldése ellenében azonnal szállítjuk. Kér­je' a könyvnapi könyvek díjtalan árjegyzékét * nép szárad álfáig .ótia tizenkétezerről buszosa- négyezerötszázra emelkedett. A város n/.zel szemben alig épült valamit. Nagybánya :1 legnagyobb szaporulatot felmutatni tudó város az egész Magyarországon és igy szinte természetes, hogy a lakáshiány is talán itt a legnagyobb. E*t megoldani csak építke­zéssel lehet. Erre vonatkozólag komolyan ki­dolgozott terveink vannak, amely szerint egyes utcasorokat, sikátorokat, ahol az om­ladozó és korszerűtlen épületek miatt a tel­keknek úgyszólván csak telekértékük van, megvásárolunk, kisajátítunk és karöltve a nagyszabású üzemiekkel, amelynek amúgy is épilőszándéjkaik vannak, ezeken a helyeken építünk. Uj hízókra gondolok, korszerű be. osztással, lehetőleg egyemeletes házakra és akkor is ezen a területen két-hárornszor annyi egészségesebb, korszerűbb lakás! kú­punk. De egészen pontos adatokat az épk- kezéöekre vonUitkozólag az ápaiügyi miniszter ur közeli nagybányai látogatása utón mond­hatok. Szépül a váró« — Városrendészeti és szépészeti szempon­tokból mik a tervei a polgármester urnák? — Nagybánya raiivészváros és súlyt he­lyezek a művészi kiépítésére is. Felsőbánya városa a fővárosból meghívott egy kerté­szeti tanárt, egy festő- és egy szobrászmű­vészt, hogy a helyszínen tanulmányozzák a várost és így késídisenek terveket. A fővá­rosi művészeket megkértem, hogy munkájuk végeztével Nagybányát is keressék fel és helyszíni tanulmányok alapján készítsenek néhány várvSsgépé'SZ*:ti tervet — Mi lesz az országgászló talapzatával, amelyre már a mult évben előirányoztak tíz­ezer pengőt, de amely még ma is l uUott- levelü fenyő gályákká! díszített deszkí* tákol­mány? ' — Ez a kérdés megoldásra vár. Első el­gondolás szerint a főtéren helyeztük volna el ■» díszes talapz»lu orszag/.ászlót, a nősük emlékművét ée a megfelelő talapzat'aj el­látott Lendvay-szobrok Így a főtéren zsúfo­lódott volna össze három díszes építmény, miig a város többi részének semmi sem ju­tott volna. Azonkívül, véleményem szerint az országzásziónok egy olyan helyet kellene ta­lálni, ahol megfelelő méltósággal állhatna, ahol katonai és polgári alakulatom lÖlill- haitnak és el vonul hatnak előtte 63 ahol meg­kaphatná mindazt a -tiszteletadást, írni egy országzászlót megillet. — Ezenkívül számos városfejlesztési ter­vem van, legelsoäorban uz állomás környé­kén egy uj hid építése, amivel teher mén te- âiteni lehetne a főteret és a főutcákat a te­herforgalomtól ami különösen fontos, mert az üzemek érctermékatt ezeken az utakon szállítják és 0 rendkívül súlyos alkalmatos­ságok állandó közlekedése hihetetlenül rea­gálja az utakat. .— Remélem, — fejezte íré nyilatkozatát Szabó Miklós dr. polgármester — hogy gyak­ran lesz alkalmam találkozni a sajtó képvi­selőivel, amikor majd nemcsak a tervekről, hanem az elért eredményekről is tájékoztit- hatóm Önöket. Azzal a meggyőződéssel lm:ózunk. kegy Szabó Miklós dr,, Nagybánya uj polgár­mestere valóban nyugodtan fogdákat ja a sajtó embereit, mert bár csal; nemrég rHte át o város vezetését, mii Tik,ás súgó. máris olyan méretű, hegy méltán a városért dol­gozó magyarítok példájaként átláthatjuk a nyilvánosság elé. (gy. j. !■■) Nyilatkozat Tekintetes Szerkesztőség! A sajtótörvény idevonatkozó rendelkezései alapján kérem helyet adni alábbi soraimnak. Az Ellenzék 1942. V. 27-iki számában „Egy alkalmi arabusnak . .cimmel hosszú válasz jelent meg a Keleti Újság május 7-iki vezér­cikkére, mely személyemmel kapcsolatban helyreigazításra szorul. Következetesen még a nevemet sem irja helyesen. Az én megszállás alatti „művészet-politikai' működésemet Erdély közönsége igen jól is­meri, erről szükségtelen „felvilágosítani1’. Ha informátorain kivül még utánanézett volna, . tudná, hogy én Bukarestben nem a harmincas évek derekán, hanem 1928 év február 24-től április 30-ig tartózkodtam, Mindenki tudja rólam Erdélyben, hogy megbízatásokat, megrendeléseket sem kijárni, sem kijáratni nem szoktam; annál kevésbe igaz, hogy: „mindent elkövetett, hogy vala­melyik román „kegyelmes ur" arcképet ren­deljen nála". Ha „román kegyelmes ur" kel- \ lett volna, közelebb is kaphattam volna, mini Bukarest. Nem a Sala Mozartban rendezett „bemutat­kozó" kiállításért mentem le, hanem elsősor­ban megbízatásnak tettem eleget; arcképet festeni az udvarnál, Cisar bukaresti róm. kát. érsek és gróf Doici, akkori pápai nunciusról. Ezt a megbízatást, azt hiszem, bármely nem­zetiségű művész szívesen elvállalta volna. Elég naiv voltam, rábeszéltek, hogy tartsak kiállítást is. Nem csináltam nagy „derendóciat" erről sem. Két szatmári, de akkor Bukarestben lakó újságíró — Farkas és Mikes — irt először a szatmári lapokban s onnan értesültek, onnan vették át a kolozsvári lapok is. Nem igaz azi *sem, hogy Miron Neagu arc­képe piros-sárga-kék szalaggal a mellén, an- tirevizionista kiadványával a kezében van áb­rázolva. Itt a „hálátlan kórtársak" hazudtak neki. Nagyfokú képesség kell egy ilyen kitalált „Ízelítőt" ráfogni a többire is, amiket nem is látott. A Barabás Miklós Céhnek nem vagyok és nem is akartam tagja lenni. Konzervatív fel­fogású művészeket erre nem- is kértek fel soha, Thorma János is csak „zászlódnak ke­rült bele- Mellébeszélés, hogy tagokat nem művészi hitvallás, hanem nroder alapon veszik fel maguk közé s ezért nem vagyok tagja. Hogy a céh végvára lett volna az utolsó tiz esztendőben az erdélyi magyar képzőművé­szetnek? Hogyan? A két budapesti kiállítás miatt? Ez lehet egyesületi vélemény. Amit pedig az Esterházy díjazásokkal kap­csolatban oly lekicsínylőleg állít, a tiszta valóság ez: Herceg Esterházy Pál, sok más- célu, nagyösszégii áldozatos segítségén kivül — az Országos Magyar Képzőművészeti Tár­sulat 80 éves fennállását megünnepiő jubiláns kiállítása alkalmából még 1940-ben nagy dija­kat tűzött ki — és évről-évre ki fog tűzni — magyar történelmi, magyar életkép, több ala­kos szobor és akt-szobor jutalmazására, cca 25—30 ezer pengőt. Olyan müvekre, melyek „a régi, tiszteletreméltó művészi hagyományok alapján készültek." (Conservativ!) Ennek a fő­úri ..dilettánsnak szeszélye" után nem egy ! .művész törte, töri és törni fogja még magát, í mert jutalmazásai, vásárlásai a magyar kép- j zőmüvészet élőbbrevitelét szolgálják. Ami az | idén történt a Szántó Mária: „Rege a csoda- • szarvasról" című díjazott és már azelőtt raeg- I vásárolt festménnyel kapcsolatban, az lehet í mindkét részről sajnálatosan emberi, de a cé- í íokon nem változtat semmit. I A tavalyi tárlaton kiállított „Madéfalvi ve- I szedetem 1764" cincii festményem díjazása és 1 megvétele lehet „egy főúri dilettáns szeszé- j lyének gyümölcse, ami nem hivatalos érték­mérő". Az ideivel, a „.Lármafát gyújtó, esik) székelyek 1705"-ben cíművel kapcsolatban történt, hogy Budapest székesfőváros „Lotz Karoly aranyérmét" az odaítélő bizottság" ja­vaslata alapján nekem adták. „Ez az érem a székesfőváros közönségének elismerését jelenti az ön eddigi munkássága iránt, de jelenti azt a bizalmat és reményt is, melyet az ön további működése iránt táplál" . . . irja az erről szóló 223.537—1942. XI. hiva­talos értesítés, melyet a főváros XT. ügyosz­tálya, valamint az Országos Irodalmi és Mű­vészeti Tanács is megkapott. Ez, remélem, nem egy főúri „dilettáns” döntése. Ez történt hát sz­én „felnagyított illusztráció”-iramai. E helyreigazító sorokat meg kellett írnom, mert V. Ziegler Emil cikkíró tollából tavaly, ősszel, nevem megemlítése nélkül jelent még meg ilyeáféle „méltató" írás az Ellenzék ha-' sábjain. Szopos Sándor, Másfélévé ítélték a meg­rögzött elégedetlenkedőt KOLOZSVÁR, június 2. (A/ Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári (törvényszék ötös (külön tanácsa Zalán Endre dr., tábla- bíró elnöklésével vonta tegnap felelősségre Fehér Gergely román nemzetiségű kolozs­vári alkalmi piaci munkást, aki eben az ügyészség egyrendbe.li, a miagyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség, ogy- rendbeli neníssetrágaknazás és kétrendbeli kormányzósértés miatt emelt vádat. A vád­lott a terhére rótt bűncselekményekét 1940 november 6-án égjük Széchenyi-téri korcs­mában, majd 1942 január 25-én a Szedte- nyi-téri piacon nagy nyilvánosság előtt kö­vette el. Káhtallgatfea alkalmával a vádlott tagadta bűnösségé^ arm hivatkozott, hogy :i bűn­cselekmények elkövetésekor a beszámitha- taílianságíg ittas állapotban volt és semmire sem emlékszik. Miután a vád állításait iga­zolták, o. bíróság Fehér Gergelyt másfélévi fogházbüntetésre ég politikai jogainak há­romévi felfüggesztésére ítélte. Súlyosbító körűlméavyként vette ugyanis figyelembe a bíróság azt a tényt, hogy a vádlott köz is­merten izgága természetű ember, aki állan­dóan bírálja a közáHapottokat s akit már a román bírósagok is hasonló büneseiekmény navali négy hón api i’ogházbünkeíésre ítélték. A7, ítélet kihirdetése után a törvényszék a kir, ügyész előterjesztésére elrendelte a vádlott előzetes letartóztatását az, ítélet jog­erőre való enaiei.kedéséijj» VARAD! NOTESZ Az Erdélyi Párt nagyváradi Uárzüicnc? értekezletén Szabó Lajos alolnök szovuX.XU , hogy a roman megszállás éveiben :t lelem házban elhelyezett magyar gyermekeket cu nakidején vidékre, román Családokhoz ad lak ki, főleg azért, hogy a magyar gyemre kéket elrománo&itsak é» azért is, hon 1 i< mán családokat az állami hozzájárná - :d igy is jövedelemhez juttassák. Mivel :> megvár ságnak minden elkallódott magy re lélek-,, szüksége van, indítványozta, hogy a párt vezetőség küldjön ki bizottságot, amely a lelencházakban a feljegyzések aiapjúu kn tasson ilyen magyar gyermekek után Ugyanilyen értelemben keressék meg a tan felügyelőségeket és kérjék, hogy a falusi te ni tők is legyenek figyelemmel erre és ti. ilyen magyar gyermeket találnak, azt -jeleni sék az illetéke» hatóságoknak. A párté.le- kczlet nagy helyesléssel magiévá tette indítványt, ebben az ügyben emlékiratot fognak kidolgozni s eljuttatják a .</árvám ügyi kormánybizlos.sághoz, hogy ennek tű mo gátasát is megnyerjék. Dr. rá ión Kálmán titkár beszámolt azokról az, eredményekről, amelyeket a börzeit a s-zegenysorsu magva­rok egzisztenciális elhelyezése terén < lér', így újabban több délerdélyi menekültet ;mi­tek állásba helyezni. A központ kép; I -,e!< tében Soós Lajos főtitkár mélv.;tt'a a kör/.A ki tűnő munkásságát. Előkelő vendege volt \ áradnak Ucdrv Béla ny. altábornagy személyében, nini ezúttal bélyeggyiijtési passziója hozná <1 h őrös parti metropolisba. Hedry Béla al­tábornagy ugyanis egyike, az ország legne­vesebb filctclislédnak és miután úgy érte­sült, hogy Nagyváradon több gyújt öné’ igen értékes sorozatai vannak, ezeket I rant a megtekinteni. Alizaimat kereset . hogy a várnái kiválóbb filateíistákkcl be­szélgessen és miután ezek értékes mun­kásságáról alaposan meggyőződök. ‘meg­ígérte, hogy közreműködik a nagyváradi bélyeggyűjtők megszervezésére. Bensőséges házi ünnepség szán helye volt n. nagyváradi vasúti pályaudvar állomásfőuö-ki helyisége. Ilí gyűltek össze azok a v-asuia sok, akik a fólia tolom visszavétele alkalmá­val önfeláldozó munkásságukká! lehetővé tették, hogy a legrövidebb idő alatt helyre­áll* jón a rend a v onalon és eltűnjenek, azok i hibák, 2miket a románok kivonulása oko­zott. Nagyrészben az ő érdemük volt, hogy az elmúlt uralom kellein ellen emlékeinek és nyomainak adottságai mellett is aránylag rövid idő alatt sikerült Nagyváradot, annak1 környékét és Nagyváraddal együtt az er délyrészi vasúthálózatát csaknem zökkenés- mmtesen belekapcsolni a MÁV Eiuópaszertc elismert igen magas színvonalú forgalmába. A magyar vasutas szívás kitartása, tudása és becsülctesége (tette lehetővé, hogy bámula­tosan rövid idő alatt a rend helvreálljon s m!a Erdély -i onaíUiín az utast a legteljesebb bizton'.' á-gerzet fogadja. Ebben tt nagy ép i tő - munkában tüntefltek ki magukat azok .1 nagyváradi vasutasok, akiket Horthy István kormán > zóhelye;Lte>s intencióinak megfelt' lővn. emléklappal tüntettek ki önfeláldozó munkásságuk megjutalmozásául. Az emiék lapokat a nagyváradi vasutasuknak az áüo- másfőnök bensőséges szép beszéd klséreté- bea ujujíolta át. Közel 150 vasutas kapta meg az ,.EmlékJap“-ot, ezt a dísze? kiállí­tása oklevelet, lamelr a késő utódok elolt X tanúsítom fogja, hogy a derék magyar vas- utasok mily kiválóan vették ki részüket * abból az épitőmunkából, amelynek végső! célja a. boldogabb és szebb magyar jövendő. A m. kir. posta és távírda intézmény női tisztviselői már néhány éve megalakították az anyaországban, azt a szociális és koilegiá its szellemű egyesületüket, melynek pro­gramja: mindnyájan egyért, egy mininya junkert. Ennek a nemes célokért dolgozó egyesületnek nagyváradi alosztályát is meg­alakították a főposla nagytermében tartott: gyűlésen. Erre az alakuló közgyűlésre Nagy­váradra érkezett Murányi Márta országos el-, nöknő és nagy' tetszéssel fogadott beszédben; talaló szavakkal jellemezte a trianoni elsza-; kitás ideje alatt szenvedő magyar postások küzdelmes muukáját. Hatásosán szólott megértés szükségességéről, az egymásra utaltságról cs arról a magasabb feladatról, amelyre a postások vállalkoztak. Beszélt a nőemanclpáció szükségességéről és arróL hogy női felletbvalókat is óhajtana már látni. Mert — mondotta nagy derültség és viharos tetszés közben — akármit is mon­danak a férfiak: mi vagyunk az erősebb nem! Női munka nélkül a posta talán lé­tezni se tudna. Ám ez a tudat ue bízzon el senkit, minden kolleganő tisztelje a feljebb valóját, dolgozzék, igyekezzék és legjobb tudásával szolgáljon mindent, mindenütt Nagy m ag y arorsz ágért. Dr. Erdélyi Géza posta főig az gate üdvö­zölte a vendég elnöknőt és utalt arra, hogv az alakulat tisztin társadalmi-kollegiális tö­mörülés, a magyar összefogás gondolatának tábora, mely kizár minden politikát és csu­pán egyetlen szent célt ismer: a boldogabb és szebb magyar jövendőt. Szabó Endre fő­felügyelő ismertette a programot, majd lel­kes és bizakodó hangulatban elvégezték az alakulás hivatalos formaságait, 10 m i

Next

/
Oldalképek
Tartalom