Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-17 / 135. szám
2 ELLCN7.es. 14 4 2 Junius 17. Érdekes részietek az angol«orosz szerződés titkos záradékából (II RUM, június 17. (TÍM A Churchill és Moloiov közölt létrejött uj szövetségi •szcr- őilfN s>ro«'*l;!i mogvi/sgii’taMa, illetőleg ;«•” rugói t's bolsevista részről a ívtCTZődés «la. II is i után lett hivatalos és félhivatalos utalniuk r« vallomások, nemkülönben az ismertté vált értesüléseik gondosabb szem- ügvrevélt-le után világos fény derül az egáVz. szerződés härteren-. A bolsevistáik tárgyalásainak főcélja elsősorban ív európai második front felállítása, másodszor a szöve.sé- •» c ••ek Ősei leges győzelme után messzemenően -.'.ihutl ikezet nyerni Európa felett . Ezzel szemben Anglia azt a célt tartotta -. cm ol(. t a tárgyalásokon, hogy a hol" ristáh herei kedvét élctfbciitcrtsti. <jniikiil. hogy a második- front felállítását illetően kötelezettségeket válUdjon és az európai népeket a nagyobb területekre és licfolyási ővez< tökre vonatkozó orosz igények tekintetében megtévessze. Az esemény annál is ■iiikáhh komplikált volt, mivel a tél óta állandó \ Íj follyt a téma felelt es közismert dolog, hogy a propaganda keretein ’túlmenően állandóan diplomáciai ha gyalusok folytak a második front é.s a 'területi terjeszlkc- décre vonatkozó Ivolsevistffl igények felciit. V két szerződésit kötő fél cinizmusára jel- < 1 ciuző. hogy ezeket <*s egymásnak teljesség, gél ellentmondó szempontokat ugyanabban a szerződésben, és egy teljesen különböző értelmű titkos záradékban fektették le. • A második front természetesen ez esetben kevésbé érdekes, mi ved a kérdés, tekintette! a szövetségesek hadianyag termelésének jelenlegi helyzetére, egyáltalán nem fcktuálte Éppen ezért nem is veitek lel a szerződés czövegébe, hanem csupán egy hivatalos közleményben tetteik róla ernstest. Ami azon- lotn az európai területekre vonatkozó moszk- vai követelések kérdését Éledi, a szerződés egyik paragrafusában szeméi inctlen módon felfektették, hogy a szerződő felele nem tö. redzszenek területnyereségekre, a szerződés egy másik paragrafusában azonban megái lapítják, hogy a szerződő feleknek- jogában •ill az idöJtözben, vagyis a háború befejezés- séig és a végleges európai határok megvonó, sóiig biztonságukról gondoskodni. Az említett paragrafus alapján a Szovjetnek módjában all elfoglalni mindazokat a területeiket Európában, amelyeket ..biztonsága érdekében“ . szükségein ok tart, tetszése szerint. Ennek alapján érthető, ha a Times a szer- . ződéssel kapcsolatos eóső kommentárjában másedríingu dolognak nevezi a határok megvonásának kérdését. A néhány évos botee- lvista megszállás alatt levő államok közötti i határok megvonásának kérdése ily módon valóban csak másodrangu természetű lenne ' és Sztálin elérné mindazt, Gmi az európai népeket közös összejogpsra ösztökélte a bol- seviznuis ellen, vagyis Európa bolsevizálását. Az angolok éppen ezért palástolták ed ezt oly szívesen a szerződés ötödik paragrafusával, amelyben ugyanis az angolok és a Szovjet territoriális követelésüket tagadni igyekeznek. Kétségtelen, hogy a titkos záradék, amelyet Eden az alsóházban egy feltett kérdésre válaszolva, egyszerűen letagadott, nesn&sEik a háború befejezéséig eltelt idő' tartja szem előtt, hanem azon jóval túlmegy, ügylátszik, hogy ebben a 'titkos záradékban körvonalazták szorosabban a területi terjeszkedés és a befolyászóna fogalmát. A különböző helyről nyert értesülések egybehangzóan azt bizonyítják, hogy Sztálin a titkos záradékra vonatkozó tárgyalásokon a következőket követelte: 1. Mindazokat a teiöleteket, «melyek 1941 juuius 22-én a Szovjetunióhoz tartózlak, vagyis a Finnországtól ős a Romániától el* gzaikitott területeket, nemkülönben a balti országokat és KeLetlengyelországot. 2. Táníiszppntekat, mégpedig a Skagera- kot é-s a török tengerszorosokat, ?>. Jelentsék ki, hogy mindazok az országok a Szovjetunió érdekszférájához tartoznak, amelyek ezeket az összekötő útvonalakat körülveszik, vagy érintik. A félhivatalos Times ezeket a követeléseket is védelmébe veszi, legalább is utalásaiban, amennyiben azt Írja. hogy az orosz biztonság követelménye kell, hogy az uj Most jelent meg: tflcli üriizbacli: Hermann Ciirinşi egyénisége, munkássága. A katona, az államférfi és a hazafi erős szí- r-ekkel megfestett arcképe ez a könyv. Da még ennél is több: egy rendkívüli egyéniség -hetének izgalmas, sokszor tragikus és miauén mozzanatában letemető regénye. A remek kiállításban megjelent, ízléses kötésű 1 önyv, sok képpel 9 pengő, az ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel te azonnal szállítjuk. Kérje a tavaszi könyvujdonságok jegyzékét. rend alapja legyen, ügy látszik lehűt, hogy az angolok ezzel szemben Molotov beleegyezését Kaptáik ahhoz., hogy ugyancsalk biztonsági oikokból támaszpontokat fofţlalhâsisianuk el az Atlanti-óceán tengerpartján és hogy ezeket ír támaszpontokat ugyancsak angol befolyási övezetekkel vegyék körül. Mindenesetre diplomáéi;’ i mesterfogásnak nevezhető az, hogy a/ ilyen természetű meg- álil'apodá'-'t a/./al a megállapodással álcázzák, hogy nem támasztanak territoriális igényeket, mindenese re olyan diplomáciai mesterfogás, amelyet az angol agitáoió nap, mint nu|), sót óráról-órára telhasznál. A katonai események jelenlte1. i lefolyása niimh-iiCK«t)re alapos kétséget támas/t az említeti tervek megvalósulását illetően. Az angolok ri<-rn mulathatnak fed síikért sem láldában, sem pedig Kelot-Azsiáiiau, tíz angolok második és harmadik frontján, de a bolsevista hadsereg s'ius olyan helyzetben, hogy olyan tá- imiszpnntok télé- k öze |rd jenek, cinjei vek után sóvárognak. A londoni eseményekből kitűnik az is, hogy milyen veszélyben forog Európa a brit j)ölitíka gyengesége és íejveszródtsége következtében. Olyan veszélyben forog, amely továbbra is Kiükségessó teszi uz európai népek összefogását és legmesszebbmenő Cröinegfeszitésél. tsaGAtni soxhí: Közösségi élet: a japán nép fő jellemvonása A közösségi éledre való vágy a japán népben sokkal mélyebben gyökerezik. mi ív bármely más ország népében, söl c z az egyik jellegzetes alapve jő ténye és természetes 'következménye annak p képn- k. amelyet magának í: felkelő uap népe az. államról :< kot. AMabinas .szempontlHÍl azt lehelne mondani, hogy az emberiség általános törekvése bizonyos keretek között közösségbe tömörülni, köz.ö» célok megvudós-itása végett. A történetemc-lőtti időkben a verség köteléke volt az a klokziitos erő. amely az emberokft összetartotta: közös anyának fiat termő«/'lesen együtt éllek és felnőve, együtt vadásztak az erdőben, együtt küzdöttek a közös okén ség ellen és .segítették egymás ti vz élelem, ruházat, lakás megszerzésében. Azonban q nemzedékek szaporodásával a vérségi kötelék gyengülni kezdett és akkor a csoport, begy tömörségét fenntarthassa, uj eszközhöz folyamodott: a közös ősök imádatához. Ez volt az a tényező, amely Japánban n közös leszármazás emlékét fenntartotta és ezáltal a közösség, amelyet vérrokonság fűzött: egybe: növekedése és fejlődé« dacára is megtűri-o-tta egységét és tömörségét. .Eképpen Japánban az alattvalók egy százmillió lelkei .számláló nagy csaladot képez- ! nek. mert legnagyobb részük, valóban egyenes leszármazottja a Császári Családnak, amely megszakítás nélkül uralkodik 26 évszázad óta. így ez első n-igy őst, a Császári Üst imádva, egyut a’. mindnyájuk közös ősét is imádják. Ebből származik az a bensőséges viszony, amely az alattvalói a Termő Szent Felségéhez, fűzi, ami mnic? <k jogi viszony. hanem vérségi is és ebből ered az a tevékeny és termékeny együttműködés unt oly a nép é.s kormánya kői ül* van. Ly módon a család — amidv fejlődésében és kiterjedésében immár politikai szervezet — a mindennap’ rieben ft’ţioijlhalal- Isuul egyesíti a Császári Felséget egész népével. alattvalóival. A fennö pedig n ilyen at is érzi nemzetének családapái tisztségét, melt úgy érdekli alattvalóinak jóléte, mintha azok saját fiai tennének. A századok folyamán sok szép példáját látjuk ennek az együttérzésnek. A legiiáre- sabb a IV. században élt Nintuko császárról szól, aki, hogy a sorozatos Ínségek által okozott nyomorúságot megszüntesse, elrendelte, hogy bárom évre az összes adók fizetését függesszék fel, udvarában pedig ezen idő alatt minden ceremóniát é.s ünnepséget eltiltott, hogy ezzel a takarékoskodással is hozzájáruljon birodalma jólétének helyreállításához. A hónapok múltak, a királyi p&- j»te egy része összeomlott, mert javítására asm költöttek, de milyen nagy volt az uralkodó öröme, midőn a 3 év lejártával palotájának legmagasabb tornyába fel menve, látta a dúsan termő földeket és jólétben élő alattvalóinak füstölgő kéményeit. Leghíresebb költeményeinek egyike erről szól; Tnkükiya ni noborite mireba t Icemuri ta<t?u tnm.i no kamad-o tea mgiwai nikeri. Magas tornyéiba felmenve nézegette felszálló füstjét népe. tűzhelyeinek, jólétben vannak ismétj '(Ősrégi versforma, lanka. — 5-J—7—j—5—}—7~f~T szótag.) Természetes léhát, hogy ez a Szeljemi közösség, amely az alattvalók és a legfőbb államfő között van, a mindennapi életben is magnyilvánul és ezáltal miad erősebbek lesznek a barátság és kölcsönös szeretet kötelékei; így aztán természetes, hogy mindenben, ami öröm az egyénnek, részi vesz a közösség is. Összejöveteleket rendeznek tehát, nagyrészt a szabadban, mert a természet szí-r&tebe a japán nép leikéből fakadt, A grégibb idők óta szoku« voll kirándulni éfi csodálva « természet alkotásait, sétálni a s/abadb&n és az ilyenkor lelkűkben ébredő érzéseket irodalomban, festészetben, vagy zenében fejezték ki. Legrégibb versformák az előbb közölt lanka, 5-j-7 j-5-|-7-j-7, valamint a liaikaá 5-r7-f-5 gzótagjíól átlló rövid költemények. Ezekben fejezik ki érzelmeiket. 1 yen az alái/bi is, Otoruo no Fabric, \ III. cxázadban élt költő verse: (Vara korS /-ilk» i Tavaszi réten járva, ibolyái szedtem, s hazatérni már többé nem akartam én, — Mezőn találj a: éjjel. (tanlui) Legrövidebb vers-ük, a haikai, olyan könnyű, mint egy sóbaj-tás: Fehér habienger I és könnyű bánat engy te, esc résznyi'virág! A Helgán (79-t—1182.) és Kam<okura (1185—1392.) korszak óta kedveltek voltak a szabadban való összejövetelek, .sőt n*ár a mitológiában is egy tisztáson tartották az istenek gyüiekeaeteúkcl, auiiueJt jellemző példája az a tanácskozás, amelyen az ö&z- szes istenek résziveltek, hogy megtalálják a módja i, miként tudnák a napisíennőt, Ama- lerasut rávenni, hogy elhagyja barlangját, ahová — megsértve — visszavonult. Manapság is számtalan közös, nagy kirándulást rendeznek: tavasszel a virágzó cseresznyefák, ősszel a juharfa pirosló le- veLe’nek kedvéérü, — vagy madárvadászaira mennek, máskor pedig gombát szedni. A mezőnek a művészetben is fontos szerep jut. Az ősi klasszikus színház, a No, szabadtéri előadás; éppen igy a Kagura, vallásos dráma, a templomok kertjeiben, vagy a templom előtti téren. A mai No színház rendezése is feztetetben tarja a hagyományt, bár a szereplők zárt helyen játszanak. de a színpad és nézőtér közt szabad térség van, ahová fákat ültetlek és kerítések, sziklák állnak festői elrendezésben. Ebből, a természet szeretetéve] párosult közösségi életből fakadtak a japán nép vallásának megnyilvánuláScii. így a Buddhg- szertarrás O-bon (Halottak ünnepe, jul. közepén), amikor, hitük szerint, az ősök szellemei leszabnak az égből, házaikhoz: akkor nagy tüzeket gyújtanak a házak előtt, útmutatónak. Az ünnepségek e-gy hétig tartanak, a végén az egész család kimegy a szabadba és a szellemeknek ló, vagy ökör alakú faragványokat ajánl fel, ezeket ugorkahéjba helyezik és elengedik a folyókon. Újév napján kora reggel a kerületi templomokba mennek imádkozni, majd nagy csoportokban kivonulnak a határba, az érnek első napfelkeltét megnézni. Okilóber 15-én, a hold ünnepén, a család valamennyi tagja összegyűl a hagyományos — gombóchoz hasonló — étel elfogyasztására. Ilyenkor a hold tiszteletére verseket költenek, melyeket: a kertjükben hajladozó bambuszágakra aggatnak fel. Ezek a naiv és primitiv szertartások megőrizték a régi Japán hagyományainak régi báját és mai hivatásuk az, hogy megőrizzék a lelkekben a szeretet és barátság gyöngéd érzelmeit, amelyek annyira megkönnyítik a mindennapi élet gondját és fáradalmaiit. Ne hiigyjük, hogy ezeket a régi hagyományokat csak a nép kedveli. Ugyancsak megtartják ezeket az ünnepeket az udvari méltóságok és nemesek is. Voltak olyanok is, mini például az „Uiawase“ (költeményverseny), vagy a „Shozumo“ (szépirásver- seny), amelyek olyan n-agy ^terjedtségnek örvendtek, hogy „Oyaminshu“ (kerületi verseny) néven a város illető kerületének ö«z- szes lakói, társadalmi osztályra, vagy rangra való tekintet nélkül resztvettek ebben a szórakozásban. Hasonlóképpen a te-aszerlariás, ,,Cha-no- yu“, a legjellegzetesebb japán hagyomány, nemeseket, polgárokat, fö-ldmiiveseket és tudósokai hoz ö»szr. 1,/, • /oko* l.ulönö--n a Moromachi é Tokurava koinzakiiau vi I ág/ ott. aMi-nde/i-l. a )vö/iA -<- :i élelmegnj ovánulu sok, amelyek «/éltetni liöttdékeil I.cl h/.oro- aabban iiizik egymáshoz az alatt valóka! nagyban hozzájárult"'k a különböző tár/.i- dalrni osztályok köztilt-dőséh*•■/. í-, megO-iein- tették a nemes demokráciának azt a formáját, amelyik szintén egyik a’apvető elve a/ emtieri társadalomnak. Ez a közöseég.i élet gyümölcseit különösen háború idején hozza meg. Akkor, a imrctei • ken, a barátság mély bajtár-iassággá alakul át és a tisztek én katonák ezáltal megerősödött léVkkef, szívesen viselnek el minden fáradtságot és boldogan hozzák a legnagyobb áldozatokat is a császár dicsőségére és a haza boldogulásáért. Ily nemes érzelmek természetesen nincsenek olyan népek lelkében, akik az életet csupán anyagi javak i>a*z.együjtéaére w'm versenynek tekin'Uc, a szellemiség egv zik rája nélkül. Az angolszász népekre értem ezt, akik mostan a neme« civilizáció hagyományait őrző népek. eredményei folytán mélahiuan nézik összeomló légváraikat, iá éppen azért, mert érthetetlen számukra a mi étet felfogásunk: a hirveré'ük gyakran nagyon ía nevetséges. Jellemző a következő eset: Angol lap fényképet közölt — tábori sátor, tunely alate japán százados volt L ’ ható, amint mélyen aludt katonája oldalán. , Ilyen hadsereg sohasem győzhet, — szólt a magyarázat — figyeljétek a szervezetlenség és fegyelem hiányát, amely soraikban uralkodik“. Valóban, azok a népek, akik az életet két nagyon ellentétes túborrn osaţ'fâk. o./, egyik, ahol esznek anélkül, hogy- dolgoznának, a másik tábor pelig dolgozik, hogy amazoknak ennivalója legyen, az liyen nép fel nem foghatja, mit jelent az: „Veszélyben élni“ és ,,Hátizsákon aludni“. De a történelem hely re ál híja azt az egyensúlyt, amelyet a hojtaimaskodók megzavarnak. És ma éppen azok a csapatok, amelyeket a nevetett angol lap fegyedmezetlen hordáknak nevezőit, azok a csapatok okozzák az angol birodalomnak a legnagyobb vereségeket a Csendes-óceán vizein, mialatt hatalmas európai szövetségese;, áldozatos hősii lélekkel egymásután rombolják szét védőbástyáikat Afrikában éa a Födközi-tengeren. Fordította: DA MIN JÓZSEF NE i; Szegény“ gazdagok l Nem Jókai-iegény cime. Az alábbi tanulságos történet szerzője maga az élet, színhelye Kolozsvár, szereplői mai emberek. A Tűzharcos Szövetség kolozsvári csoportja — mint ismeretes — ajándékba zászlót kapott. A szövetséghez és a zászlóhoz méltó ünnepélyes külsőségek között akarta felavatni. Gyűjtést szervezett a költségek fedezésére: szegeket árusított, mint akármelyik más egyesület teszi hasonló helyzetben. Ki-ki vásárolt is belőle, egyik aranyszeget, másik ezüstöt, rézszeget, kinek mihez van módja. A gyűjtők nálunk általában tapintatos emberek: csak attól kérnek, akinek akaratán múlik, hogy aá-e. így léptek be egy íöbbíszörös háztulajdonoshoz is. Jómódú polgárember, fél világi életet él, neve közismert a mulatóhelyeken és szórakozási lehetőségek körül. S amikor előterjesztették a tűzharcosok zászlóavatás! ügyét, a háztulajdonos mosolygós arca egyszerre elborult, tekintete zord leit,' hangjában némi ingerültség volt, amint mondta: Nekem nincs ehhez jövedelmem, különben is miért rendeznek iiyeo ünnepet ilyen időkben? Hogy’ van-e jövedelme, vagy nincs, két nagyobb és több kisebb bérháza ellenére is. ez nem ránk tartozik. Amint mondja, nincs. Erre nincs. Tudomásul vesszük. A tűzharcosok valamikor az ő házaiért és szuronyTO- hamra mentek, a honvédek ma az ő vagyonáért is háborút viselnek. Behát neki, szegénynek, nincs módjában egy rézszeg áránvi pár fillérrel jelét adni annak, hogy’ nem feledkezett meg a köteles tiszteletről és illendő áldozatról. Ellenben nekünk ne adjon leckét abból, hogy milyen időkben kell ilyen ünnepet rendezni Még akkor sem volna jogcíme ebben a kérdésben másokat kioktatni, ha letette volna a garast. De nem tette le. Inkább tanácsot adott. A tanácsot ellenben tartsa meg magának. A magyar táradalom jobban tudja, mikor kell a magyar ember harci erényeit nevelőén befolyásoló mozgalmak sikere érdekében ünnepet rendezni. Egyébként, akik valamikor készek voltak életükkel együtt mindenüket feláldozni a honért s benne a kérdéses gazdag ember házaiért Is, azok igazán megérdemelnek mimten magyar embertől, még e! tői a szegény háztulajdonostól is egy’ szeget. ROBBANÁS CHILE LEGNAGYOBB VEGYÉSZETI GYÁRÁBAN MADRID. június 17. (DNB.) Vasárnap robbanás törtéül Chile legnagyobb vegyészeti müveinek, az ország északkeleti részében, Oliangue közelében levő gyártelepén. A robbanás a berendezések legnagyobb részét szétrombolta, három embert megölt, haitoí sulvosan megsebesített.
