Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)
1942-06-16 / 134. szám
2 CLLEN7.HK I % i2 Junius 1C A magyarok és a Távolkeiet Előadás Rómában a szkíták-, a hunok- 6a a magyarokról Megnyílt Téfh Katalin női divat, fehérnemű, harisnya és rövidáru tl/fete. Unió-utca 2. Róiuj, junius hó. A magyar tudomány kivé .'Jós megbecsülésének tekinthető, hogy rövid dón belül, Foh inczi Tfikáts Zoltán, a kolozs- \ iu egyetem kiváló tanárának nagysikerű előadása után cuv-.lyról megemlékeztünk újból magyar előadó jelent meg az előkelő r.'nuii kelet intézet (Isíitulo Italiano por il Medio ed Eslremo Oriente) dobogóján. A római keleti intézet ugyanis, amelynek igazgató iát, Tucci professzort, a híres orientÁlistat, ez Olasz. Királyi Akadémia tagját nem kell Kolozsváron bemutatni, Körösi Csorna Sándor emlékének áldoz most, s ebből , az alkalomból dr. Bendefy László, a jeles tudós és kutató tart ,,GIi ungheresi e 1‘estremo Oriente: sciţi, enni, ungheresi" (A magyarok és a Távol- Kelet: szkiták, hunok és magyarok) címmel clasznyelvü előadást. Bendefy Lászlónak - - mint ismeretes — „Gyeretyán fejedelem őrsi.ága" címmel a magyar sajtóban és a tudományos világban nagy érdeklődést keltett müve került a könyvpiacra, s ebben a középeid kaukázusi Magyarországról ir és logikus érvekkel bizonyítja, hogy a XI. század végén a magyarság egyidőben három államot alkotott: az Uraiban, a Kaukázusban és a Duna— Tisza közön. Bendefy jelenleg is kutatásokat folytatott a vatikáni levéltárban, ahol számos, ezt n kérdést jobban megvilágító dokumentumra bukkant. Az előadáson a római keleti intézet: a Pa- ■ azzo Brancaccio diszes nagy előadótermében hivatalos magyar részről itt van dr. Luttor Ferenc apostoli protonotarius, a vatikáni követség kánonjogi tanácsosa, dr. Papp Gábor quirináli kövtségi tanácsos, Huszka István sajtófőnök, dr. Páll Antal kulturális attasé, dr. Genthon István, a Római Magvar Intézet igazgatója, olasz részről pedig Giovanni Gentile szenátorral, a római keleti intézet elnökével az élén az olasz tudományos világ szinejava. Az előadót az intézet részéről Tucci profesz- „szor köszönti és mutatja be a hallgatóságnak, méltatva eddigi működését. Bendefv megköszöni Tussi professzornak az üdvözlést és a jelenlevő magvarok tapsa közepette megemlíti. hogy a közelmúltban éppen ő tartott előadást a kolozsvári egyetemen Körösi Csorna Sándorról. Bendefy ezután belekezd az előadásába, amelynek az első felében Körösi Csorna Sándor küzdelmes és áldozatos életét s a nemzetközi tudományt gazdagító áldozatos munkáját méltatja. ,,Azok közé a fanatikusok közé tartozott — mondja -—, akik egy eszméért vállalni tudnak minden szenvedést s a szentek, meg a rajongók lemondásával, nekikészülodé- sével tudatosan mennek a végzetük elébe sokszoros kálváriákon át, sorsuk végső betelje- ■sedése felé . . . Körösi Csorna a magyarság bölcsőjét kereste. Ott sejtette az őshazát valahol a kínai nagy fal tövében, vagy a tibeti hegység gigantikus sziklás ormai között. .. .'lem adatott meg neki, hogy kérdéseire fejezetet találjon. Ez a nagy örökség: a feleletkeresés, az eredetkutatás vágya, ösztöne, parancsa reánk maradt". Bendefy vetített képekkel kiséri az előadásit és amikor a vásznon elsőnek feltűnik Ko- Töci Csorna Sándor képe, a nagyszámú hallgatóság. tapssal hódol a világhírű „székely-magyar" kutatónak! Előadása további részében Bendefy a szki- •±k, hunok és magyarok összefügését vizsgálja és bzonyifja: „A mult század kutatásai — mondja — őstörténetünk finn-ugor vonatkozásainak kedveztek. Ez a század a hun hagyományok ujjáértékelésével kezdődött, amit a magyar történet-tudomány kiváló tudósa: Homan Bálint végzett el. Ma száz és száz bizonyítékkal a kezünkben bátran valljuk: ezer és ezer szál fűz bennünket Kelethez, a hónokon és szkitákon keresztül. Ez a kapcsolat uj feladatokat ró reánk!" Az előadás végén felhangzó és sokáig zugó taps bizonyitja a tetszést. Még csak annyit, hogy — mint értesülünk róla — a roma keleti intézet a centennárium alkalmából egyik Rómában élő magyar festőművésszel megfested és az intézetben helyezi el Körösi Csorna Sándor arcképét Az olasz sajtó is nagy érdeklődéssel fordul a nagy székely tudós és kutató felé így most éppen a genovai „Corriere Mercantile" s több északolaszországi: milánói, trieszti, como-i, joerpamo-i lap közli e cikk írójának hosszú, há- romhasibos cikkét Körösi Csorna Sándorról. * A Római Magyar Intézetnek a magyar Akadémia, a Palazzo Falconieri termeiben rendezett hagyományos reprezentativ kiállítása, amelyet III. Vittorio Emanueie olasz király és császár nyitott meg, az idén is az olasz főváros kiemelkedő művészi eseménye volt cs a nagy római lapok: a „Giornale dTtalia", a „Tribuna", a „Messaggero" és a többi hosszú, meleghangú cikkekben méltatták. A római magyar Akadémia tizenkét ösztöndíjas és vendég művésze több mint nyolcvan alkotással szerepelt. A sajtó megállapítja ugyan, hogy az idéi kiállítás általános tónusa elüt a régebbi kiállításokétól s az újabb magyar képzőművészeiben kialakult úgynevezett „római iskolától", viszont dicsérettel emeli ki, hogy a kállitáson több eredeti és különálló magyar tehetség jelentkezik. A festők közt első helyen Koczka Andrást méltatja, akinek egy női ta- nulmánvfeie és egy fiatal férfi-portréja az olasz, főként a klasszikusok, tanulmányozását mutatja, anélkül, hogy a művész megtagadná magyar sajátosságait. Kuruez Dezső robusztus rvejij temperál a QuattnJcento-beli olasz Ireskófesfőkre emlékeztetnek. Szépek ugyancsak 1'eUovszky-Munkay 1 vár1 jellegzetes római részleteket ábrázoló szón rajzai és karcolnia). A szobrászok közt a székely származású Ugrav Gyöigy aki tavaly már római és pa- dovai kiállt.isán aratott sikert —■ néhány kisebb munkáját, egy portréját és eredeti felfogású Szeut István szobrát állította ki, amelyeket elismeréssel emlegetett az olasz sajtó. Nemcsak a kritika, de a miiértő közönség li- gyelme is reáirányult, ami örvendetes bizonyítéka annak, hogy mennyire megbecsülik a baráti Olaszországban az arra érdemes magyar tehetségeket. * Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt a gyászt, ami a fascista Olaszországot és Rómát — amelynek szülötte volt — Vezio Grazi, Zára prefektusának elvesztésével érte. Orazi Ze- gar közelében, az olasz—horvát határon, kommunista lázadók golyójától hősi halált halt. Ez a dicsőséges halál méltó befejezése egy fiatalon, tüneményes pályát befutott fasiszta karriernek. A 118 éves kortiban elköltözött Vezio Orazi a magyar nemzet őszinte barátja volt és ezt 1927-ben, a Rómában megtartott nemzetközi diák kongresszuson, mint a G. U. F. (Olasz Fascista Diák Szövetség) külföldi kapcsolatainak vezetője, ki is mutatta. A Berlin, jirnius 16. (DNB.) Rosenfold. Alfréd, a megszállt területek birodalmi minisztere a Német Távirati Irodának adott nyilatkozatában átfogóan vázolta a német vezetés feladatait és a bolsevizmus alól felszabadított területeken folyó épitő munkát. Először is „-teiTitoriális“ minisztériumot kellett kiépíteni — mondotta — amely keleten önmagában egyesitette majdnem valamennyi birodalmi hatóság tevékenységét és azonkívül két nagy területre szóló birodalmi kormány biztonságot, amelyek szervezete történelmi és népi szempontból nagyon különböző. Az éveken át folytatott destruktiv bol- seviki tevékenység miatt a volt szovjetterületeken esetről-esetre más felépítő módszereket kell alkalmazni. Igv például az uj agrárrendszer, mint Rosenberg megái lapította, kizárólag a régi szovjet tér öletekre vonatkozik, tudatosan nem terjesztették ki a balti államokra és a nyugatukrajnai részekre, amelyek lengyel fenhatóság alatt álltak. Az uj rend célja keleten a bolsevista kollektivizmus kiküszöbölése. Megállapította Rosenberg miniszter, hogy a kol- ! hozok feloszlatásával mindenütt növekedett a lakosság mimkakészsége. Rosenberg Alfréd elmondotta ezután, hogy a kolhozok néven ismert állami birtokok tovább fognak dolgozni német, vezetés mellett, hogy célszem irányítással helyrehozzák a bolsevista rendszer által mindenütt okozott károkat. Az önálló kézműipar és kereskedelem helyreállítása a keleti tartományokban és Ukrajnában bizonyítják, hogy kezd helyreál- larii az élet ezen a téren is, nemcsak a mezőgazdaságban. Ami a keleti részek kulturális életét illeti, ma már 18-9 újság jelenik meg a lakosság különböző nyelvein. Hat reprezentativ német újság működik a német vezetés szócsöveként. Ahol csak lehetiséÉRSEMLYÉft. junius 16 A ma divatos termin o 1 ó riá val kifejezve: valahol Szilágyság és Bihar határán, az Érmeiteken fekszik Érsemiyén, amely községnek a nevét két irodalomtörténeti nagyság is megörökítette* a történelemben. Az egyik nagyszüleiül a mn~ gynr nyelv pallérozója volt, költő, akinek feli épcse (irodalmunk uj fejezetét jelenti, a másik nevétől pedig most a pesti mozgósziu- lüázak plakátjai hangosak. Az egyik közel kétszáz évvel ezelőtt született, a másiknak még sok barátja, ismerőse, sőt a hiívese és gyermeke is itt él Biharban. Az egyket Kazinczy Ferencnek hívták, a másik Fráter Lóránd nő tás kapitány volt... Érmihályfalvától mindössze öt kilométerre fekszik Érsemlyén. A XIV. század elején kongresszuson ugyanis bizonyos résziül, az egyik kis entente állam diák kiküldötteinek oldaláról el akarták gáncsolni a magyar javaslatot, mire Vezio Orazi spontán elszántsággal, lelkes beszédben, bajtársidnak tapsvihara közben védte meg a magyar álláspontot. 1933-ban „Federale deli" Urbe", vagyis a római lascista federáció vezető titkai a s ebben a fontos tisztségében Ls minden magyar megnyilatkozást melegen támogat. Végig harcolja ■abeszin hadjáratot, részt vesz a hódított terület szervezési munkálataiban, majd itthon Cuneo és Görz prefektusa, később pedig az olasz, nápmüvclcsügyi nrics/térwnbnn a bűnügyek vezérigazgatója. Éhben n fontos hivatali állásában is különösen sokat használt a magyar ügynek. Legutóbb Zára prefektusa lett s a mostani nagy világháború ide- nn hűségesen állt Olaszországnak ezen a Jelentős őrhelyén, kockáztatta életét is, amelyet most szeretet olasz hazájának áldozhatott. Igazi képviselője volt a régi római erényeken nevelkedő tetterős mai fiataloknak s nemcsak fasiszta bajtársai, hanem mi magyarok is emlékezünk reá mindig, mint barátra. pes, már megnyitottuk az iskolákat, is. A balti országokban a műszaki intézetek már élénk kutatómunkát végeznek. Ukrajnában pedig az operákat és zenei intézményeket nyitottuk meg, amelyek nagy látogatottságnak örvendenek. A lakoság mindenütt szabadon gyakorolhatja vallását. Megelégedéssel szólt ezután a birodalmi miniszter arról, hogy a lakosság túlnyomó része készségesein áll a német felépítő intézkedések rendelkezésére. Arra a kérdésre, külföldiek is résztvesznek-e keleten a felépítés munkájában, Rosenberg m egem li” ! tette, hogy dán erők bevonásáról éj** pen tárgyalások folynak, egy holland csoport pedig éppen útban van keletre. Más államokból közgazdászok, orvosok, technikusok kiküldéséről folynak megbszélések. Rosenberg miniszter beszélt ezután a Sztálin utasítására felrobbantott gyárakról és elpusztított városokról. Hangsúlyozta, miniden erőre szükség van, bogy az újjáépítést előmozdítsák. Az Észtországból elhurcalt 60 ezer emberből például 40 ezer javakorabeli férfi volt. A keleti területek lakosságának magatartásától függ, hogy a németek által nyújtott lehetőségeket j az élet minden terén kihasználják, i Ami nemcsak az ő létüknek adna uj i értelmet, hanem egynéhány helyen J még teljesen kiaknázatlan kincseket ! is tárhatna fel, amelyeket mindenki érdekében lehetne felhasználni. Kelet népeit ezen a télen különben is egyedül és kizárólag a német véderő óvta meg a maradéktalan biológiai kiirtásuktól. Szilárd meggyőződésem — mondta a birodalmi miniszter — hogy a legtakarékosabban, de kettős energiával keresztülvitt erőfelhasználással a keleti terület már néhány év alatt más képet fog mutatni, mint ma. (MTI.) , Simflán, Ujsimiónnak nevezték s BaioghSemlyén nemzetség birtoka volt. Egykori járási székhely. Fráter Lóránd édesapja voit benne az utolsó főszolgabíró. Álmosd községgel együtt a régi magyar főurak és nemesség egyik fészke volt, Zomolyiak 1500- ban, Me.kófalviak 1560, Fráterek 1600-tol, Pécky, BdSsányi. Kazinczy, Kfajúik, Szuny ogh, Kölcsey, Dobozy, Pogány, Tajtv, Erős, Sízirmay, Nagy-családok lakták. Egykor a község főterén, nem messze a református templomtól, szemben Fráter Ló- ránd (Szülőház,ával állt az a szobor és emlékoszlop, amely hirdette, bogy e községben született Kazinczy Ferenc, a nyelvújító és emeltette a másik nagyszülőt!. Fráter Lóránd. Áll még az a ház is, amelynek egyik, ma már lebontott c/obájában «züietrlt 1*59 oV. iúber 27-én Kc.ánczy Ferenc. Az oszterheó alatt, a falon, ina is ■ 1 az emléktábla. Szürke márvány.-V Kazinczy emléket 1859-ben a Mag':1' Tudományos Akadémia ‘közvetítésével, a Ka zinczy-, illetve Batsányi-ház közelében, templom előiti l:::s térim szép emlékkor« ., örökítették meg. Ez voit a felírása: Kazinczy Fcrencz. czületése bolyén /.« /.ados emlékül a hazaüni kogyeiet. MDCCCLIX. Az emlékkő felülit ári költségéi Krajnik Alajo» v sdte nagybátyja iráni kegyeletből Negyvennyolc évvel kérőbb pedig zu" szobrot is állított a kegyelek Fráter Tórán«* kiváló szobrászművészünktől, Horvay .fá- nosfial « Ikészittelto a nagy nyelvújító mell szobrát és ráhelyezték azt az uj talpazatra A szobor melső részére p*dig ez i. felirat került: Kazinczy F. E mellszobrot adományozta Fráter Lóránd érsemlyéni születésű honvéd huszár százados Elhelyezte terét rendezte és kerítéssel ellátta 3 Magyar Tudományos Akadémia Fenntartja a Kazinczy-csniád. 1907. szept. 22-éa Mullott az idő, jött a nagy háború, azián Trianon. A Kazinczy-csnlád tagja? messze elszármaztak Érsemivcnbol. Igv hát nem i- teljesíthették vállalt kötelességüket, a szobor és környező park gondozását. Megdobogott azonban a semlvéni lányok szive, érezték, hogy honleányi kötelességet kell teljesíteni és éveken keresztül a gyönyörű park ezer és ezer illatos virága őrködött Kazinczy szobrára. Mig aztán a romin sovinizmus nem tűr- Edt&e tovább, hogy a trianoni határ mentén a magyar örökkévalóság, nagyság, hivatástudat, ezeréves kultúra őre álljon érebe- öntve és hirdesse a feltámadás bizonyságát. A szobor eltűnt helyéről, ledöntöttek, a f"- 1 apzutert lerombolták., majd elhordták. É- Kazinczy Ferenc szobra ott várta a bécsi döntést a zilahi zugba nagy társával. Wesselényi Miklós bronzba öntött másával együtt. ,Ez a szobor története. A mull, amelyre szeretne mindenki fátyol t borítani. Kitörölni még az emlékezetünkből is azokat az időket, amikor a szoborrombolók dühe szeretett volna elpusztítani mindent, ?.mi az ezeréve» Mű gyarországra emlékeztetett. És most (kezdődik a szobor történetének uj fejezete. Itt ül velem szemben a község kiváló kálvinista papja: Szath nyíri Km oly tiszteletei uram. Nagy gondban van. Már haza kerítette a zólaiii száműzetésből Kazinczy szobrát, azonban a fölállításhoz szükséges költséget nem tudia még előteremteni. — Bizony, még legalább ezer pengőre volna szükségünk. Ezer pengő? Csak annyin múlik. hogy Kazinczy szülőfalujában ismét ott álljon a gondosan ápolt park közepén Horvay híres szobra. Ezer pengő? A magyar társadalom bizonyára hamarosan összefogja adni ezt az összeget. Amikor ennek a véleményemnek hangot adok, fecstllan a tiszteletcs ur szeme: — Én ás abban bízom. Ezzel buzdít la- héry Géza, a nagyváradi Szigligeti Társasás ügyvezető alelnöke is. r-kit arra kértem, hogy a szoborváss^aáTitás ünnepségeit «*'» Társaság égisze alatt rendezzék meg. Ó is azt hózi, hogy az irodalmi társaságok, az Akadémia, társadalmi egyesületek, köz illetek és magánosok rövidesen összeadják a szükséges összeget s akkor még ez év őszén visszaállithatj.uk a szobrot. — Már csak azért is bízom a sikerben. — folytatja a tiszteletes ur lelkesen, — mert a román megszállás alatt is volt nekünk egy nagyszerű ünnepségünk. Kazinczy halálának századik évfordulóján, 1931 augusztus 23-án országos ünnepséget rendeztünk. Az erdélyi irodalmi társaságokon kívül képviseltette magát "z ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy, Pdlőfi, Kazinczy S‘T> irodalmi társaság. Ha akkor sikerült, akkor most ás sikerülnie kell, mielőbb ott kell álljon a szobor, ahová a község másik halhatatlanja, Fráter Lóránd állította. Bizonyos, hogy* a magyar társadalom ezer oldalról ián igénybe véve. Sok lemondásra vagyunk kényszerítve. De Kazinczy szellemi nagyság», öröksége, ha.lhatatan voita arra kötelez mindnyájunkat, hogy szobra mielőbb ismét ott álljon í?bban az ekácvárágos községben. ahol az elsé' napsugár végig csókolta nagy fia szemét... Daróczi L^jas. MIHÁLY LÁSZLÓRosenberg AHréd a keleti nagy problémáiról nyilatkozott Ezer pengői! múlik az érsemlyéni lerombolt Kazinczy-szobor újbóli felállítása