Ellenzék, 1942. június (63. évfolyam, 122-145. szám)

1942-06-01 / 122. szám

ELLENZÉK Uersiilc^ei a hazáévá 1 „Bármerre iiarcoláölí, mindentől az ezeréves magyar hazaéri köztliö«“ Vírágerdével liuciuziaiáa eS a haicáérre íoilu é iiizérellíei Kolozsvár ialiossága ~ Fohhezer cigarciáái oszfoáínL széá a áársaJalmi egycsfiicielt a honvédek közöii KOLOZSVÁR, juni tt* 1. (Az Ellenzék műnk:» társától.) Szombaton délben indult útnak Kolozsvárról az egyik lü/eiiiteK, hogy a mess/-. keleti húrom'/.okon „tecüi/öí/c/ hazáért" ujubb babérokul arasson a magyar nemzet é.< (j magyar hon rúd dicsőségére. Az /.o májusvégi nap gyengéitek bizonyult u .eJke&edé-s lángolása nudlcöl, amely a tágas Baross-téren a búcsú meghitt perceiben kü- rólöblte az elvonulókat. Ezerén és ezercn jöttek el virággal a kezükben és a szivükben nagv-naav szeretettel, hogy levett kalappal. I ísszui árón köszörűséi; okét. chili o johh >s szehh magyar jövőért fegyveresen, távoli ut. ra kelnek. Ott voltak n még »itthon maradó bajlár- >-ak: tisztek és legénység. Ott voltak a város cs vármegye vezetői: Inezé*dy~Joksm&n Ödön Űr. főispán. C<<úl Elemér alispán, Keledy Tibor dr. polgármester, a társadalmi egye­sületek képv iselői, a Magyar \ öröskereszt és .1 Baross Női Tábor hölgyei ak>ik sokezer cigarettát oszlottak ki a hadbnvonalók közt. lés ott voltak a hozzátartozók, könnyes büsz­keséggel a szemükben és még nagyon-nVigyou sokan: testvérek, magyarok. Becslihlle! miodent és oiiadig a hazáért! Î A hadba induló üteg kevéssel 12 óra elölt vonult a té>rne. Mindannyian egyszerű harci díszben, de a szürke tábori disz felett tisz­tek és tüzérek virágosak. Az arcukon büszke Idzakodás, A lovak járása is táncos és vig. jut virág az ő szerszámukra is. A vezénylő tábornok néhány perc múlva érkezik. A zenekar a Himnuszt játssza. Min­denki feezes vigyázzbau tiszteleg» S az ütegparancsnok jelenti: IS agy méltóságod! Az üteg menetkész! A tábornok végighalad a hadbaándulók előtt, majd a tüzérosztáiv parancsnoka lép az üteg elé, hogy mint apa jó fiait, kö­szöntse katonáit: — Tüzérek! Bajtársak! — 4 haza hivó szavára útra késben áll­tok, hogy a biztos győzelem reményében felvegyétek a harcot az Istent tagadó orosz holsevizmu$sal szemben. Ezeréves fennálló- sunk aktit a magyar nemzet valahányszor lábontoita zászlaját, valahányszor a magyar nemzet fegyvert jogotti küzdelmének min- denkori végcélja: hazájánál:, szabadságának megvédése volt. — Ez a mostani harc élet re.halálra szól! Ebből a küzdelemből mi csak győztesen ke­rülhetünk ki! Ae feledkezzetek meg arról. hogy bárhol, bármerre küzdőtök, mindenütt ! az ezeréves magyar haza táji határaiért harcoltok A7e feledkezzetek meg arról, hogy „A honvédséggel áll vagy bukik Magyaror­szág!“ Jelszavatok: Becsülettel mindent és mindig a hazáért!“ — Kötelességérzet, fegyelem, hősiesség, bptorság legyen a vezér csilla got ok! Legyen ’S közül etek mindegyik a maga helyén fény- csepp, mely felissza és besugározza a sörét magyar éjszakát. Lüktessen szivetekben a hazáért mindent merő hősiesség és bátorság! Így élve és cselekedve, dicsősége, dísze lesz. teJc a honvédségnek, a tüzéreknek és áldott fiai a magyar hazának! — Hősiességgel, a magyar hazához való törhetetlen ragaszkodással, legfelsőbb Had­urunk iránt halálig hűséggel előre a meg- kezdett utón és akkor eljön az idő, hisszük, hogy rövidesen, amikor kiálthatjuk: Mienk a Kárpátoktól koszoruzott é .TíW,Y,7 nagy Magyarország! — Az Isten áldjon, az Isten vezessen és oz Isten hozzon vissza titeket győztesen, rruiriéi hamarább közénk! — Egy búcsúzom tőletek, mint fiaimtól: Isten veletek'! A viszontlátásra! Szavai után a közönség ajkán feltör a lel­kes, ünneplő kiáltás: — Etjén a magyar hadsereg!... pisién mmUeí úgy segélyes*I*' lncsédy-Joksman Ödön dr. főispán lép j most í’z üteg elé> hogy Kolozs vármegye és j Kolozsvár város nevében üdvözölje: •— Kolozs vármegye és Kolozsvár váro3 j közönsége nevében állok előttetek. Nem azért, hogy búcsúzzam, mert győztesen mi­nél hamarább ismét itthon akarunk látni titeket. Csak köszönteni akarlak kiteket és levett kalappal megállni előttetek. Lehetet­len. hogy az Isten hatalma ne begyen vele­tek. — S mielőtt elindultak őseitek, atyáitok útjára, fogadalmat szeretnék tenni. A hoz­zátok tartóz okért való goiul pillanatig se nyomja vádiatokat. Mi irihonmaradt hozzám tartozóitokról gondoskodunk. Isten minket úgy segédjén! \ fokpún togadalomlételc utjn ismét fel­tör 0/ ünneplők éljenzése. „Győzni akotunl és győzni fogunk!' A/ üdvözlésekért az ütegparancsnok mond kösz önetet: — Bajtársi szeretettel fogadom és köszö­nöm mindannviunk nevében azt a ezoretetet •k ragut.'kodás!, ümelyel runde a várcMiuk a iakoüivága tanúsított velünk szemben ezek ben a percekben. ígérjük, hogy ehhez a se« rétéihez cm ru''.'fvi)kodashoz. soha n* ni leszünk méltatlanok. Mi honolni én győzni akarunk- és győzni is fogunk, unit bízunk Istenben, bízunk ly.» jtársainkbnn »« önmagunkban’ Oda megyünk, uliova a magyar köteles-égte!- joyités szó lit és ahogy kotr lessé giinke' lelje Mijük, úgy segítsen minket .íz. Isten! Ismét felzug az „Éljen!“, maid a/ üteg-pa­rancsnok vezényszavai hangzik: — Imához! Katonák és polgárok feszes vigyáv.zban, állítatna csendben hallgatják a Magyar Hiszekegy imáját. Utána az ütegparnncsuok a tábornok eb- lépteti lovát: \ng\inéit óságod, alázatosan kérem a további parancsokat. — ...elvonulni és berakódni — izól a parancs. \ ezényazó hangzik és az üteg indul. Ezer­nyi a jakon felzug az éljen s virág záporozik u tüzérekre. Egy kislány íatizmáni ad Így tart az ut a be rakodó helyig, világi k s lelkes kísérők között. A sokaság nem tö- rődvo az izzó déli nappal, bokáig érő por­ral a-z üres kocsisorig követi a harcba in­duló tüzéreket, hogy még megszoríthass i kezüket, ismeretlenül is testvéreikként. Könnyes szemek is vannak, de nem a bá­nat paraja áztatja a szemeket. A büszkeség s győztesként visszaváró szeretet harmatától csillogóak. Megható szép jelenetek virágoznak ki a kocsisor mellett. Férfias, meleg kézfogások és jókívánságok utravajóul. A lelkekben most öaszecscndül ugyanaz *a törhetetlen Ilit és a Hiszekegy vis8zazengő -zent imájában nagy testvérközösségbe olvad polgár és ká­lónk. Egy könnyesarcu kisleány az ütegpa- roneznok elé «11 a talizmánt fiiz. « gomblyu­kába. Az ütegparancsnok tiszteleg, megkö­szöni. Jelkép ez a talizmán, amely az üteg- parancsnokon keresztül az üteg minden egyes emberéé: uz otthon visszaváró gond­ját, éber szeretőiét fejezi ki. Aztán az ütegparancsnok búcsúzik, kéz­fogással. mint bajtárs a baj-társtól; — Százszázalékos köteles ségi elje»iiéa éf l/tdiszerencse! Isten veletek! I«en, Isten és valamennyiünk szerető gondja eiki&éri s óvja a köttlee-ség diadal­mas utján, hogy győzlcaként haza vezeí*e okot. , (h. j.) Marész lovasmutaíványokSial szarepeitek a huszárok a védoszentjük tiszteletére rendezett emlékünnepen KOLOZSVÁR, junius 1. (Az Ellenzőit munkatársától.) Röviden beszámoltunk már a kolozsvári huszárok ,.Szent György“ lo- vasnítpjárói, amely a félszabadulás utáni idők egyik Icghangulatosabb. legkedvesebb katonai eseménye volt Kokvarnak. A huszár^zázad ünnepgége, melyet a lo­vasság védő8zentjéi>ek, a sárkányölő Szent Györgynek tiszteletére renck*zte3». szombaton reggel 9 ói-í'-kor kezdődött a 6Úrkányölő, Szent György_téri szobrának. ünnepélyes megkoszorúzásával. A ko»zoruzási ünnepélyre már a kora reggeli órákban gyülekezni kezdett a közön­ség a Szent Gvörgy-íérre és az Arany Já- nos-utcában. Háromnegyed 9-kor megérkez­tek a katonai és polgári hatóságok képvise­lői. A hadtestparancsnok kép viseltei ében megjelentek Bezcrédv Tibor és Demeter Lfr~ jós ezredesek, a rendőrség részéről Csidak Béla dr. főtanácsos és vitéz Radnóthy István főfelügyelő. A vármegye képviseletében Gaál Elemér alispán és Szász Ferenc dr. főjegyző. Néhány perccel 9 előtt Karátson Pál főhad­nagy vezetésével, tömör sorokban vonult fel a diszszázad az Arany Jáaos-utoán s a könnyű lovasok ércfíUa tiszfeletadóan tor­pant meg a véaszeut lovasszobra előtt. Az ünnepség imával kezdődött, majd a honvéd gyalogezred zenekara a magyar Hi­szekegyet játszotta. Azután fíerctvás Endre alezredes, a huszárszázad parancsnoka a kö­vetkező szavak kíséretében koszoruzta meg a szobrot: — A buszárszáz^ad természetes kötelessé­gének tesz eleget, midőn lovas ünnepségé­nek megkezdése előtt eljött, hogy tisztelet­tel adózzék a lovasok és a lovasság vódő- ezentiének. Szent Györgynek emléke előtt és annak szobrát megkoszoruz.za. A huszárszázad büszke arra. hogy tisztel­gését olyan szobor előtt teljesithetá, melynek eredetijét e város szülöttei készítették és az nekik világhírt szerzett. Ennek a szobor­nak eredetije 1373-ban készült, -alkotói Ko­lozsvári Miklós festőművész két fia: Márton és György szobrászok. A szobrot Nagy Lajos király Prága városának ajándékozta, ahol az ma is a Hradzsan legszebb ékessége. Yilág- hiriive lett a .szobor azáltal, hogy az olasz mesteriket is megelőzve, a renaissance kor­szak első lovasszobra. De a hu8zárszázad számára a 6Zobor vi- iághirességénél Ls jelentősebb az a tény, hogy a szobor alkotói Kolozsvár szülöttei és ma­gyar szobrászok voltak, akik a sárkányölő Szent Györgyöt a lovagviiág nehézfegyverze- tii korszakában a könnyű lovasság felszerelé­sével örökítették meg. Így a magyar huszár- súg, mint a könnyű lovasság megtestesítője, méltón tekintheti Szent Györgyöt saját vé­dőszentjének. , Midőn a huszár-század nevében védőszen- tüuknek. Szent Györgynek szobrát megko­szorúzom, arra kérem őt: óvja és oltalmazza meg <a messze keleten, Európa kultúrájáért harcoló huszárbajíársainkat — a keleti sár­kány legyőzésével szerezzenek elődeikhez a vörösördögökéhez hasonló hírnevet és dicső­séget. Úgy legyen! A fzázadparuncsnok beszéde után a disz- század tisztelgő menetben vonult el a meg­jelent előkelőségek előtt. Fél 11-kor a huszárszázad feüegvári lak­tanyájában kezdődött meg az ünnepség má­sodik része, amely a felejthetetlen, régi békeidők csodálatos lovasjátékaát idézte fel. A hatalmas gesztenyefák üdezöld lombjai alatt már a mutatványok megkezdése előtt jó félórával élénken pezsgett az élet. A nyalka húszárgyerekek izgatottan szaladgál­tak egyik islállóból a másikba, ahonnan vi­dáman hangzott odő egy-egy táltos paripa nyeritése. Másutt a nyeregszerszámon fénye­sítettek, vagy- a tündöklő csizmán húzlak egy utolsó vonást a kefével, hogy az öltözék is úgy ragyogjon majd, mint amilyen ragyogó a magyar huszár lovastudománya. A .Szabadban felálliíot étkező asztalai kö­rül ugyancsak vidám voLt az élet. Kolozsvár legszebb lányai és asszonyai adtak itt ta­lálkozót egymásnak, a hölgyek koszorúját pedig természetesen Kolozsvár társadalmá­nak legelőkelőbb tagjai vezették fel az ün­nepségre. Örömmel fedeztük fel a szinpom- pás tarka tömegben a német—olasz vegyes­ÉíoSáay Magda * Feleky Mária, a budapesti Moulin Rouge elsőrangú dizözei énekelnek esténként az Ofrjös—GSdl&ly-gäzz kísérete mellett a tf Suso^Ú^’-tteremben, Unió-uica 14. Mám dhgőz és iaxs't»arádé ! Szolid éttermi árak 1142 június 1 ( UH! EV, GYAPJÚ, V AT] A Jj^LAfrSOKAT KESm. ÁRUSÍT, ÁIDillOOZ VAS LAJOS, UNIÓ-IÍTCÁ ». SZÁM bizottság ti.szttagjait. akik a hadteulparJn&s- iiok és n főispán társaságában csodálták meg a húmiilulraméltó lovíisjátékokml. Pontos,an fél il-kor felbar.san'ak a hon­véd gyalogezred -trombitái « a frissen fel - öntözött .szabadtéri lovardába Ixrobogott a Imszárszázad uezthelyctU-ói és tisztesi szürke araba osztálya. A műsor szűkszavú jelenté­se szeiint lova* carusKelt mutattak lie zcn<- kiiércttel, o mutatvány azonban a lovagló művészet remeke volt s akármelyik világh'rií Jóidomilé, csodálkozni jöhetett volna nk, .» telivérek pompás táncán. Majd ezaiLagtép - következett. A század lisztjelöltjei koziii n ) legjobb három lovon. Albrecht Dezső, Pun szász Károly dr. és Lepobzky Károly had- upródok, a század lisztbelycftcsoj és tisztesei hármasával mutatták be a játszi könnyedsé­get, de mégis akrobatikus erőt kiváuó sza- 'agtépcs játékát. Azután Q század újoncainak humoros u látványa, a azékfoglalóverseny következe amely szintúgy ágim nagy lélekjelenlétet él. lovaglótudományt követel. Arról van szó ugyanis, hogy a körben vágtató lovat yipjet- rc ki tudja leghamarabb megáliitOul, hogy a lovarda közepén elhelyezett székeken helye1 ioglalhoáson. Akinek nem jut szék. ruegnyu'- orral Nézeti ki lovát « küzdőtérről, míg az utolsó győztes felemelt fejjel, lóháton távo­zik a porondról. Ugyancsak az ujonco-k mu­tatták be a eolyószóróversenyt. amely már a legmodernebb haditudományok egyik leg merészebb mutatványa. Vágtatva érkezik a golyószórós katona, két vezetékióvoíI, a hepe­hupás, erdős terepre, majd nyeregből szök­ken g a golyószórót kézbe kapva, rohanva kúszik fel o hegyoldalon, hogy a peremre érve vészesen üvöltsön fel a száz Laláit osz­tó puskacső. Ment minden, mint a karikacsa­pás, csupán az egyik huszárgyerekkel történt egy kis balesel. Megcsikkant a lába, mior leszokott a lóról, de fel se vette, elsőnek ro­hant fel a meredeken s csak azután kezdett jajgatni, makor a versenyt már megnyerte. Végül a változatos terepen bemutatott p;- neroika elnevezésű lovasbravur kápráztatta el a szemlélőket. Ehhez igazán a legmerészebb lovastudomány szükséges. Mogyoróssy Ödön őrnagy, Karátson Pál főhadnagy, Mátyu* Ferenc zászlós. Albrecht Dezső, Pnpszás: Károly dr. hadaprodörmesterek. Gaál Péter és Alzél Ede báró karpaszományosok, vala­mint a század tiszthelyeíttesei és tisztesei viszont száz százalékig rendelkeztek mind­azokkal a képességekkel, amelyek a rendkí­vül változatos és nehéz terepen, árkon-bok- ron keresztül, lejtőn le, hegyen fel való vág­tához szükséges. Csupán e,gv rövid órácskát tartott az egész lovasjáték, mégis hetekre szóló élményt nyújtott a résztvevőnek. Nyíró József németországi etoariö-kärutra indul KOLOZSVÁR, junius 1. Nyirö József or­szággyűlési képviselő, -a neves székely iró i német propagandaiigyú minisztérium meghí­vására előadóutrJ a közeli napokban Né­metországba utazik. Nyirö József, akinek az utóbbi időben német nyelven több könyve jelent meg és aratott jelentős sikert, Drezdában. Berlin­ben, Stuttgartban, Münchenben. Weimarhan és Lipcsében tart előadást. Az előadásokat mindenütt a vezető német egyesületek és közüietek rendezik. Nyirö József előadóes­téin az erdélyi irodalomról beszél és egy- egy elbeszélését olvassa fel. Emlékbélge^zc) a szegedi ellenforradalom eifordalö^an SZEGED, junius 1. (MTI.) Az ellenfor­radalom emlékünnepén, junius 4-én, a sze­gedi elsőszámú postahivatal ,.A szegedi el­lenforradalom emlékünnepe Szeged 1. 1942 VI. 4.“ szövegű különleges keretbélyegzőt használ a postai küldemények egy részének lebélyegzésére. NEM VÁLTOZIK A TŰZIFA ÁRA Budapest, junius 1. A Budapesti Közlöny vasárnapi száma közli a közellátásügyi mi niszter 8100—1942. K. M. számú rendeletét v. tűzifa legmagasabb árának megállapításáról szóló árkormánybiztosi rendelet újabb módo­sítása tárgyában. A rendelet értelmében a/ 1940—41. gazdasági évben kitermelt tűzifára megállapított legmagasabb leadóállomási árak az 1941—42. gazdasági évben kitermelt tűzi­fánál is érvényesek. Változás csupán annyiban van, hogy az 1942 október első napja után kitermelt és a kitermeléstől számított hat hó­napon belül szállított tűzifa (friss fa) ára, akácfa kivételével a tavalyi árakíá) méíenuá- zsánként 40 fillérrel alacsonyabb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom