Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-15 / 109. szám

1 s 4 2 május l S. Bit liáliay Msklós EliUENZEtf IMBHHMWHHHIIMI Safái hazájában ahaijak a magyarok ellenségéi megállítani. Segyőzni 4 miiií^ierelsiök bucsuzSaSaii el egy badbaiwJuU ciapaifészt BUDAPEST, május 15. (MTI.) Szerdán délelőtt fénye» katonai ünnepség keretében búcsúztattak Budapesten egy újabb, frontra induló osapötrészt, benne egy magasabb pa­rancsnokságot. A búcsúztatáson megjelent 'Xátíay MiíkÜós mintiszcereinök is, aki a uem- ■yet nevében szólott & kele’íi harctérre in­duló katonákhoz. A Béli pályaudvar indulási oldalán álló katonavonat előtt sorakozott fedi a hadba- t-zálló csapatrész és itt történt az ünnepélyes bncsuvétel. Megjelentek az ünnepségen vitéz Bariba Károly vezérezredes, honvédelmi mi-' n Sioier, vitéz Lukács Béla tárcanélkü'i mi­niszter,. vitéz Szombathelyi Ferenc vezéi ezre­des. a honvédvezérkar főnöke, olt voltak a tábornoki kar tagjai közül sokan és a buda­pesti helyőrség tisztjei. Megjeleli lek a pálya­udvaron a hadhaszállók hozzátartozói és ki­vonultak egy fővárosi fin- és leányiskola növendékei is. A íkatonaaenekar a Nemzeti Hiszekegyei játszotta, majd Kállay Miklós miniszterelnök az alábbi búcsúztató beszédet mondotta: Magyar katonák! A magyar Hiszekegy hangjai után most elindultok egy uj nagy uuigyar útra. egy nagy magyar felad.rí felé. Olyan feladat előtt álltok, amilyen <t magyar történelemben meg a ig v-At, vagy egyúdahr Lan még elő sem fordult. Ezer éven út sok ellenséggel kellett izembe'.záilnunk, de talán meg volt az a magyar hibánk, mulasztásunk, hogy mindig csak akkor akartunk szembe• szállni vele. amikor már küszöbünkön ko­pogtatott és az otthonunkat fenyegette. Md falún először fordul elő történelmünkben, hogy elébe megyünk az ellenségnek. Nem otthonaink kapujában, nem az otthoni ke­servek előidézésének lehetőségéi megadva, hanem saját hazájában akarjuk a magyarok filer-segét mcgáíli':n'!\ legyőzni Ez az uj~ szerit magyar vulletik1 ■:>:$, amelyre indultok, az uj időknek, o: uj magyar szellemnek, uj hitnél,• a megn\tici'.kozása, annak a magyar erőnek uj feíragyogásn, amely alkalmasnak őrzi magát, hogy messze elébe menjen az. ellenségnél:, otthonainkai messze idegenben í édje még. Köszönteiéi: benneteket minden szere te- lemmel, minden megbecsülésemmel és min­den tiszteletemmel. Ezt a szeretet dk megbe csillést és tiszteletet kötelességévé teszem minden itthonmurüdoltn&k. Ennél: u szere tétnek, amelyet ti irániatok érzünk, akik a 1 kötelességtől jesités példaképéi lesztek^ o~ itt fi onmar adott mt okró! való gondoskodásban és abbcui kell megnyilvánulnia, hogy itthon tigv dolgozzunk', hogy ha ti visszajöttök, bot dogabb. jobb hazába térhessetek haza. Arra kérlek benneteket. bár nem is kell kertiem, mert. tudom, hogy úgy is les:. « régi magyar Lázion avir tust okát uj fénnyel övezve mutas­sátok meg os egész világnál,:. Legyetek olyan ni agyar katonai,, amilyennel: lehettek azzal a felszereléssel, azzal a felkészültséggel és az­zal. a kitűnő vezetéssel, amellyel a Imrei erre indultok. Segítsen benneteke* az Lr Isten. I A tártkuru szeretettetjes viszontlátás vágyá­ban és reményében búcsúzom tőletek. Isten áldjon meg benneteket. A minisztered*»ök nagy lelkesedéssel foga­dott szavai után Budapest székesfőváros ve­zetői a város közönsége nevében megye»dö­gölték a hadbaszáüló katonákat. Bikefelfcivást intézett a Szentatya a világ népeihez piispskitésienfelésénefe hnszonötéves évfordulóián | RÓMA, május 15. (MTI.) XII. Pius pápa szerdán délután 18 óra 30 perckor elmondotta rádióbeszédét, 25 éves püspöki jubileuma al­t-almiból, majd apostoli áldását adta a hall­gatókra. — A mai évforduló — mondotta a pápa —, amelynek tiszta és őszinte örömtől kellene ra­gyognia az egész katolikus világban, olyan időre esik, amely telve vau aggodalmakkal és szenvedésekkel. Az események tragikus egy­velege arra késztet minket, hogy magunkba szálljunk és megtisztuljunk. Arra késztet, hogy uj utakat keressünk, kiigazítsuk itéte- tünket, akaratunkat és cselekvésünket. Mind­amellett őszinte meghatottsággal és elégté­tellel tölt el, hogy az egész katolikus világ imádsággal ünnepli meg ezt a mi jubileumun­kat és áldozatokat hoz a Szentegyház javára és adományokat ad sok eser és ezer Ínségben levő testvérünknek. A pápa ezután hangsúlyozta, hogy az egy­ház jövőjébe vetett bizalmit Szent Péter *ir- jából meríti —■ Az egyháznak is volt tavasza — íolylatla beszédét — és ebben a tavaszi korszakban az egyház szellemi profilját a következő, félreis­merhetetlen vonások jellemezték: 1. A győze­lemnek megdönthetetlen bizonyossága, amely mélységes hiten nyugodott. 2. Az áldozat Őszinte és lenn tartás nélküli vállalása. 3. Az eucharisztikus élet belső elve, amely az eucharisztikus gondolat szociális hathatóssá- gának belső meggyőződéséből (fakadt. 4. A törekvés a lelki és a hierarchikus egység felé. — Napjaink igazi kereszténysége azonban nem más, mint a primitiv kereszténység. Az egyház nem változik meg sem dogmájában, sem belső erejében, mert elpusztíthatatlan cs legyőzhetetlen. Mindamellett, akármilyen nagy legy en is az egyháznak nyugalma, meg keil állapítanunk, hogy Krisztus isteni alapí­tása ma sok államban létéért küzd. Az isten- telenség, a módszeres keres ztényellenesség és a hideg közömbösség hadat üzentek az egy­háznak a nehéz küzdelemnek óráiban. Példát kell merítenünk a primitív egyház nagyszerű fiainak áldozataitól és az ő izzó hitükből, er- nyedetien bátorságukból és a győzelembe ve­tett szilárd hitükből. A pápa hangsúlyozta, hogy a hitélet köz­pontja ma is, mint az, elmúlt századokban, az eucharisztikus gondolat. Majil kijelentette, hogy ma jobban, mint valaha, liő ima száll Krisztus felé, hogy ismét egyesítse az egyhá­zat. Ehhez az imához ma olyanok ís csatlakoz­nak, akik nem tagjai a látható egyháznak, de veszélyeztetve látják magának a keresztény­ségnek a létét. A Szentatya részletesen szólott a Vatikán­iján folyó ásatásokról, amelyek uj bizonyíté­kait hozták annak, hogy a Szent Páter bazi­lika valóban Szent Péter sírján emelkedett. Az ásatás során 1500 régi pénz került napvilágra, bizonyitékául annak, hogy már a középkor­ban Is a világ különböző tájairól ide jöltek a zarándokok, mintegy Szent Péter sírjához, imádkozni. A pénzek között magyar pénzek is voltak, mint a pápa megemlítette. — Ma — folytatta a pápa —, a mostani ha­bom kitörése előtt és alatt is, testünkkel- lelkünkkel, minden erőnkkel és apostoli kül­detésünk teljességével, a békéért dolgoztunk. Most, hogy a népek a küszöbön álló uj had­műveletek aggodalomteljes várakozásában él­nek, megragadjuk az alkalmat, hogy ismét a béke szavát hallassuk és ezt tesszük azzal a tudattal, hogy tökéletesen pártatlanok vagyunk minden hadviselő fél iránt és egyformán sze­retünk kivétel nélkül minden népet. Nagyon is jói tudjuk, hogy a dolgok mai állása mel­ieít aligha tehetnénk a siker reménye mellett konkrét javaslatokat az igazságos és méltá­nyos béke helyreállítására. Már a béke szó kiejtése is azzal a kockázattal jár, hogy egyik vagy másik íetest sértjük. A helyzet ugyanis az, hogy miközben az egyik íél a már elért eredményekre hivatkozik, a másik reményét a most következő csatákba veti. Ma olyan a I politikai és katonai helyzet, hogy- pillanatnyi- * lag semmi gyakorlati lehetőség sincs a béke \ azonnali helyreállítására. Mindamellett azon- ’ ban a háború anyagi és szellemi téren olyan pusztítást okozott, hogy minden erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a háborút gyors befe­jezéshez lehessen juttatni, nem is szólva a háború önkényes kegyetlenkedéseiről és erő­szakosságairól, amelyek ellen már annyiszor felemeltük figyelmeztető szavunkat és amit most még nagyobb hévvel és erélyesen te­szünk meg, tekintettel arra, hogy az a ve­szély fenyeget, hogy a még gyilkosabb hábo­rús eszközök alkalmazására kerül sor, a mo­dem fegyverek technikai tökéletessége foly­tán, hihetetlen szenvedéseket, nehézségeket és kínokat okozva a népeknek. Évtizedeken át hihetetlen költséggel, hatalmas erőfeszíté­sek történtek a szociális kérdések megoldá­sára. Most a népeknek azt kell látniok, hogy nemieti jövedelmük és javaik milliardjait em­beri javak és életek elpusztítására tékozol­VATIKÁ1SVAR0S, május 15. (MTI) A Ştefani-iroda jelenti: Több, mint 50.000 hivő vett részt a Szent Péter-székesegyházban el­hangzott misén, amelyet püspökké szentelé­sének jubileuma alkalmából celebrált a Szentatya. XII, Plus pápa, tekintettel a mai rendfkivüli körülményekre, csendes misét mondott, amely után szentbeszédében a te­lik el. — A aetüzelek ,vezetőihez azonban még egy felhívást akarunk intézni: A csalid szent in­tézmény. A család nemcsak a gyermekek böl­csője, hanem a hazáé is. Nem szabad megfosz­tani a családot attól a nemes hivatásától, amelyet Isten adott neki. Nem szabad, hogy a család és vele együtt az iskola, kizárólag a csatatér előtere legyen. Nem szabad, hogy a hiivestársakat állandóan elválasszák egymás­tól, hogy a gyermekeket kiszakítsuk szüleik gondos felügyeletétől. Vissza kell adni a csa­ládot békés hivatásának — mondotta nyoma­tékkel a Szentatya. — Forró és nyomatékos felhívást intézünk minden áilamféríiuhoz, hogy ne mulasszon egyetlen alkalmat, amely utai nyit a becsüle­tes, igazságos és mértékletes bek»? felé, olyan béke felé, amely szabad és termékeny egyet­értésből fakad, még ha nem is felelhet meg minden ponton reményeinknek. — És most, befejezésül, az irgalom és a bö!- cseség Atyjához fohászkodunk, hogy siettesse a mindenki által oly bőn óhajtott nap hajnal- hasadását. Támasszuk fel magunkban a szere­tet «'/jellemét. Legyünk készen hitünkkel és munkánkkal arra, hogy a történelem legálta­lánosabb, legpusztítóbb és legvéresebb’ mé­szárlása után közreműködhessünk az újjáépí­tés hatalmas munkájában. remtő és vigasztaló Mindenhatóhoz • raólotL hofgy megérez lesse és megértesse az emberi­séggel a jelen órák komolyságát és felelőssé­gét1, amikor a régi világ fájdalmas valóságai! egy. uj, szebb világnak kell felváltanod XII. Pius pápa a srentbe^zéd után meg­jelent a Szent Péter-székesegyház erkélyén és „Urbi et Orbií: áldást osztod!!. A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium felhívás* a Magyar Nőkhöz A M. Kir. Honvédelmi Minisztérium 164.005/ein, sz. rendeletével felhívta az Er­délyrészi Nószövetségek vezetőségét, hogy a „Nők önkéntes Honvédé]úri Szolgálatát" megszervezzék. A fronton küzdő férfiak helyét itthon be kell töltenie a nőknek. S a háború kimene­telét illetőleg a férfival egészen egyenlő horderejű a nők áldozata és hűsége, mellyel itthon, erejükhöz mérjen, átveszik a férfiak helyét. Önkéntes vállalkozókat kér a Miniszté­rium, mert tudja, hogy a kötelezőlep; előirt munkánál ezerszerte többet ér a szeretet és áldozatból vállalt munka és kötelesség. A M. Kir. Honvéddhni Minisztérium megbízásúból tehát felhívjuk hazánk asz* szouyuit és leányait: 1. Akiket nem köt le <az anyai hivatás. 2. Akik nem töltenek be állásokat. 3. Akik egészségesek. Jöjjenek, ajánlják fel szolgálataikat a hő­siesen küzdő Magyar országnak. Jelentkezni lehel: 1. Mezőgazdasági munkára. 2. Ipari üzemekhez. 3. Gyárú munkára. 4. Közlekedési eszközökön való szolgálat­ra villamoson, autóbuszon). 5. Tisztviselői munkára. Megfelelő szakképzettség hiányában a ki­képzésről gondoskodás történik. Az állam rendesen díjazza azok«.*, akik férfiak helyéi tői tik be. Ápolásra, katonaságnak főzésre, varrásra. önkéntes munkát kérünk. Felhívjuk a nők figyelmét arra. hogy a Nők Önkéntes Hon­védelmi Szolgálattá nem. munkanélkülié!: el­helyezése. hanem munkakészség általános mozgósítás esetére. Néhány hétre, szótő idő­szaki műnkaszoJgáliat nem fogadható el, mert ez az önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet nem tévesztendő össze a már eddig is mű­ködő időszaki munkaszolgálattá!. Jelentkezés esetén a rendőrségi bejelentő felmutatandó. Az Önkéntes Női Honvédelmi Munkaszer­vezet 9. Kerületi bizottsága inspekciós órákra tart Kolozsvárt: május l’től kez­dődőiig május öl-ig a Római Katolikus Plébánia épületében minden nap délelőtt 10-től 1 ómig. Ide várja a jelentkezőket. A mi kezünk van hivatva fenntartaná a ter­melés menetéi. Minden kényelmesen vissza­tartott kéz a haza romlásához járul hv/rő Vállalhatjuk*« a felöl ős*éget? TEBNAP MA máj1 nwuwiJk sL Kórus ukSat tölt magának ! fiz ERDÉLYI PfiRT HIRES Várospolitikai bizottság alakul Marosvásárhelyt Az Erdélyi Párt maros vásárhelyi tagozatának intézöbizoUsági ülésén elhatározták, hogy várospolitikai bi­zottságot alakítanak. Különösen fi­gyelemmel kísérik a munkásság kér­déseit, mint Szilágyi Olivér képvise­lő ennek kifejezést is adott a part legutóbbi ütésén. Az Erdélyi Párt Szolnokdobokai vezetőinek látogatása Székeu Szék, május 15. Vékás József dr. az Erdélyi Párt szóin okdohok ame- gyei -tagozatának elnöke, Sziiagyi Ferenc országgyűlési képviselő, Fe­jér váry Jenő, a szamosujvári járási tagozat elnöke, Egyed Miklós dr. do­si tagozati titkár, valamint a szol- nokdobokamegyei tagozat titkára, vasárnap meglátogatta a párt Szék községi tagozatát. Velük volt Antal Daniel EMGE körzetvezető és gróf Logothetthy Zoltán előadó. A község piacteréül népes összejö­vetelt tartottak, melyen a székiek nagy számmal jelelitek meg. Fejér- váry Jenő számos újvári járási elnök üdvözlő szavai után Vékás József dr., a. szolnokdobokamegyei tagozat el­nöke mondott előadást. Szilágyi Ferenc országgyűlési kép­viselő az igazi magyar állampolgári kötelességről beszélt, majd Antal Dániel EMGE körzetvezető emelke­dett szólásra, bejelentve, hogy az Er­délyi Párt vezetőinek közbenjárásá­ra a község 'több sürgős és fájlalt pa­naszát orvosolták, igy az állattartó gazdák Bánííytórfaki és Néma köz­ség határában mintegy 480 hoMiiy; legelőhöz jutottak. A községhez ve­zető utak javítására szintén közben­járást helyezett kilátásba. Mihály Károly ref. lelkész a köz­ségi tagozat nevében köszönetét mon­dott a vendégeknek, előterjesztve a község lakosságának panaszait, me­lyek orvoslásában támogatást kért. Vékás József dr. Ígéretet tett a >e re Írnek orvoslására. Végül Fejérváry Jenő bejelentette, hogy mint a járási tagozat elnöke, minden hónap első vasárnapján délután panasznapot tart. Ifjúságunk és a honvédség Az elmúlt hetekben a sajtó isiné lelten foglalkozott az érettségizek ifjúság katonai szolgálatának kér désével. Utalt a honvédelmi mi nlszter tájékoztatására, amely rá mutatott az éreitségi után nyom ban megkezdhető karpaszományos. szolgálattal járó elöuyßkre. E saj tómegnyilatkozások Örvendetes visszhangot keltettek az ifjúság közt. Valósággal az 1848—49-es sza badsáyhare ifjúságának lelkesedé se ismétlődött meg. Ezt bizonyltja az az önfeláldozó hazafias meg­győződéssel áthatott megmozdulás, amellyel a budapesti hadtest pa­rancsnoksága területén 14 közép iskola most érettségiző növendékei önként jelentkeztek és kérték, hogy az érettségi vizsga után meg kezdhessék katonai szolgálatukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom