Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-12 / 107. szám

ELLENZÉK

P'arajdi Incze Lajos:

Emlékművekben magyar történelem

Állam- és egyházvédelem — Magyar célok szobra —* Igazságaiért kiáltó nemzet — Ezredéves emlek: u] magyar ezredév kapuja

1 ixiboru utáni csalódéinak isméi tüzet .vhoinak Ki a iumz*thól; <; műveszvtben is : huzafűtssug lángja csap magasba, s minden "gye[tét háttérbe szőrit egy időre. A meg- aposott nemzet s a szét darabolt ország mert inast még nem tehet — a maga isteni o gárul k tudatában az elszakított magyar Iöljek szobraiéul kitilt a magyarok bosszuló istenéhez, \ Szaluidalűg-tén’u felállít iák víz úgynevezett Irredenta szobrokat: k sfidudi-Mrobl Zsiguaond F.szak-s’obttr- . söpört jóban Hungária. :i védi lmot kereső •ót fiú és a kivont kardos kuruc all; Szent- ' órgyí István Dél-szoborcsoportján a kardos magyar iéili pajzzsal védelmezi a sváb cányt; Pásztor János Kelet című szobt>r- müee Csaba királyfit mutatja, amint fel— 'z;U*aditja víz Erdélyt jelképezd. Bilincsbe

' őrt alak olt; a Nyugar-fSZoborcSoport Sidld

Ferenc müve. rajta Hudur siet ciz elszakított nyugati országrészeket jelképező ifjú felse* bitesére (1921).

X. ,,nemzet mesemondója", Jókai Mór. Stróbl Alajos müveszkeze révén méltó em- Tkcuiihöz jut. Egy diszkut és egy Nepo- muki-szobor után Kapisztrán Szent Jt'mos- uak, Hiuiyady János lelkes segítőtársának ••ímeltek szép s/obrot (1922). Danikó Jó- z.sef alkotása, a rohamra lelkesítő szerzetesf •joniosan belelhet a magyar nemzet lelki ál- opotaba. .1 Körtéjén Hősök emlékműve a Ludovika Akadémia előtt (1921) már akkor ezt hirdette: ..Az nem lehet, hogy ,lnnyi szie hiúba unta vért..." Ezt hirdeti 1 Fáicostalii, hősi emlékmű is (1925). Erre figyelmeztet a iiatlhyány-örökmécs í?, M agyaror- -zág első felelős miniszterelnökének vér- tanúsága helyén (1926). A műegyetem hősi halottainak emlékszobra, ßory Jenő a'ko- tása is ezt kiáltja (1927).

Közben, természetesen, még esik egy-cgy szent-szobor, feszület, diszkül, miegymás, de az rn.ir nem számit. A magyar emb^r nem gyönyörködni alter, hanem léiében, szellem- ben és testben, edzésben felkészülni: arra pedig másfajta emlékművek szolgálnak, nem diszkutak és Rdkászfiuk, Csirkefogók, kerti •zobrok, Kacsáé kutak, vízöntők (19271. stb.

licrvay János meglepő Kossuth-szobor- csoportja (1927), elől a felelős magyar minisztériummal, hátul a szabadságharc nép- mozgalmának jelképes alakjaival, sokáig v uaaany.agot nyújt a szellemi életben. A csendőrvértanuk emlékére Pásztor János készített szobrot (1928).

Ekkor építették az u) Magyarország egyik legjcdegtetesefab mozgalmának szentélyét, a: Lreklyés Ürszagzászlót is, A busz méter magas zászlórúd csúcsán egy három ujját esküre emelő kéz van, Horthy kormányzó keze után mintázva', jelképéül annak, hogy ez a nép soha nem törődik belé a neki szánt szelepbe. A félárbocra eresztett zászló tiltakozás a békepartnerok ellen. Az Árpádot. Anjouk és Hunyadvak címere alatt Urmánczy mondása olvasható: „A mi országunk n Kár- indok országa, Nagy-Magyarország. 896'ban nkipitolta Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig.“ A talpazat egyik oldalán l ord Rothermere egyik Trianon elleni cikkéből van márványba vésve egy mondat;

■ Magyarországnak helye vart a nap alatt.“ Túloldalt az olaszok vezérének, Mussolminek egy 1927-ben elhangzott kijelentése: „A békeszerződések nem örökkévalók.“ Az idő eddig sorban mindhárom férfiút igazolta.

Ebben az időben még Bihari János híres < igánykirálynak (Vaszary László) állítanak meJszobrot. Erdey Dezső Yizhordó fiúját, loth István Polipölőjét 6 az Ifjúság kútjának szobrát (Horváth Géza.) megemlítve, három népi szoborhoz érkezünk. Beszédes László Pányvarvető szobra immár a második szobormű, a fővárosban a magyar fajta egyik • jellegzetes fiáról, a csikósról. Holló Barnabás Toldi-szobra is ehhez a sorhoz tartozik; a farkasokkal viaskodó Toldiit ábrázolja. Horvüy János Népdal című szoborcsoportja a juhai között térdepelve furulyázó juhászf ábrázol.

Az 1929, esztendő ismét nagy mmmentót '.Ilit arra, hogy nem vagyunk egyedül igaz ügyünkben segítettek már nekünk, mint ahogy mi is segítettünk másoknak. Monti Sándor báró, olasz ezredes emlékére, aki egy olasz légióval küzdött a magyar szabadságharcban, atz újjászületett Olaszország nagyszerű adományából emlékművet emeltünk a IV!uzeumkerthen és mellszobrot a Muzeum csarnokában. Az emlékmű egy, a római ásatásoknál napfényre került kétezeréves oszlop; Róma városa az egész olasz nemzet hangos helyeslése mellett adományozta Tiírr István és Kossuth Lajos népének. Ez az úgynevezett Fórum Romanurn- oazlop, mert a római Fórumról, az ősi Róma. az Örök Város főteréről, az egykori tagi: birodalom politikai éjeiének színhelyéről hozták ide. a un földünkre, ahol hajdan, m/A:félezei «.* tendöeil ezelőtt némely helyen eokak ilyvnszerü római u'zlup.tk (Aquincum).

Jelen tűsé géről nem kell beszélni; elmond ja a/, oszlop maga. O nyelt ii, Olaszor- szdghtui hé:,:üh felirata „magyar-olasz /egyeers-övetségel“ és „közös függetlenségit' enuegei. felavatásánál nz egész hivatalos Olaszország képviseltette magul; latinnál;, államférfiak. tudósok, közéleti embere!;, írok. politikai szervezetek. társadalmi egyesületei; stb.

Negyvennyolc éti tervezés, előkészület, munka és háborús iiuza-vonui után. 1929-ben fejezték be a magyar történelmet főbb mozzanata Iran megörökítő Ezredéves Emlékművet, s veié egyszerre a Nemzeti Hősök Országos Emlékművet is. Az Ezredéves Emlékműnek tiszontag.-ágOs története van. iluss/u sor to’na elmondani, mi minden <-sett meg rajtunk és körülöttünk, amíg Zala Gyiirgv- nck 1891-ben adott megbízásból készült ierte megvalósult. A 3b méter magas, sudár oszlop tetején Gábor föongva/ u Szmit Karóráit lórija: ez/.el Zaila az 1900-| páiisi kiiii- lita son nagydijat nyert. \/ oszlop körül a hét vezér lovasszobra: Árpid (Zala) kihangsúlyozva, jobbján é-9 balján barom- három: Ekid, Ond, Kund, Tass, Kuba tő Töhötöm. A mögötte levő szeles ivü, félkör- alakú oszlopcsarnok baloldali félnének tetején a Háború vágtató Inuriszckcic. külső végén a Munka és Jólét kettős csoportjO; a jobboldali féliven a Béke nyugodtan léptető kocsija, kiviil meg a i adós és Dicsőség s/.o- borpárjn. Az oszlopok között tizennégy álló szobor: királyuk és 'kormányzó; balról jobbra sorban következik: Sz.nt Istvin, Szent 1/iSzlu, Könyves Kleméin. 11. Endre, 7 i .

Beli, Róbert Károly és Vfgv í/ijos, a jobboldalon folytatódik: Hunyady Jár.<■<; kor

mányzó, Mátyás király, I. Ferdinand, III. Károly, Mária Terézia. II. l.ipót, 1. perc i< József. A királyszobrok alatt egy-egy dombormű az illető király életműt ének. i ,:y jelenetét ábrázolja. sorban: Szent István Vsztrik apáttól átveszi a II. Szilveszter pápa küldte Szent Koronát, Szent László harca i leányrabló kunnal. Könyves Kálmán Magyarországhoz csatolja Horvátországot és Dalmáciát, 11. Endre keresztes h adj .'iratot vezet, i\ . Ili-Ja visszatér a tatárdulii honba, a morvamezei ütközetben Kun László szöret- sége1 megmenti az osztrák házat a cSehcktőL nápolyi Johanna fogadja Nagy Lajos kirá yf, Dugonics Titusz hösihxdáln Nándor} ■tjérrár ostrománál, Mátyás király tudósai körében. a magy ar asszonyai; itósies$cg< m*z- l édi Egert, a zentai győzelem, o h’r. s ..\ i- taru et sanguinem“ a pozsonyi országgyüié- sen. a Szent Korona viss-cahozatala Béc:bők I. Ferenc .iózsef megkoronázása.

Zaja meLietit Kö'iő Miklós, Senyei Károly. Margó Ede, Kiss György, Füredi Richárd

és Teles Ede :■•/.obraH/iuüvés/. cs Sebt- 1- .dun/ miiépite'./ vett reszt a nniukában.

Az I ziH'deves emlékművel egyszerre atat- tak lel a Hősök Emiéi.á;övét Jsţ ,(z. Árpád s/ulnir elölt. A világhúboriiban a köteles»

•N égteljif Hév közben husi halit.; hűlt néndi’len rnugyarnul; állítottál; időtlen emléket. Az örökös üldözni népe, a mugvnr, soha nem felejtheti, hogy cs ti; küzdelemmel, szakadat hm helytállással tartotta meg t :L u földet. Horthy kormányzó koszorúján ez a felirat volt: árpád, apánk, ki őseiül; 'lé.i ezt az országot elfoglaltad, és te névtelen hős, ki becsülettel és lelkesedéssel tudtál meghűlni (i hazáért, tudom, mi a kötelességem

Magyarország barátjának. Lord Rolhcr- mere-nek tiszteletére állítottál. :t Magyar L-.izság kútját, Szentgyörgvi P-\an szobor- csoportjával, amely Justitiút, az sg"a/.ság istennőjét ábrázolja és egy fiatal nőalakban a magyar nemzetet.

Néhány jelentéktelenebb szoboralkotás ntuu, megemlítjük Széchenyi István kamaraerdei szobrát. Krisztus sirbatésdét, Jairus báuyáiutk fekámasztfiisát, Hermann Ottó domborművűt, Pó*»a Lajos szobrát, Zichy Nándor grófét, hogy <*z önmagába tekintő magyarság egyik szép szoborét!kolA<áál, Kis- fuludi Stróbl Zsignioudnok Szent Imre hercegről, a magyur ifjúdig védöszentjéről készített szoborcsoportját vegyük jobl>au sz.em- í'gyre (1930). Ugyanekkor készült Zala György műtermében <‘z egyetemi ifjak hősi emlékműt1; <i Pázmány Pét< r 'Tudomány- egyetem sarkán áll, S az elhaladók kalupot (melnek elölte. Azoknak a fiatal főiskolá- soknak a szobra, akik a tudományokat félretették, s .1 harcmezőkön életüket adták a magyar ügyért.

Rákosi Jenőnek, a magyar ujságirófejede- lemnek Kisfaludi Stróbl ZsigmOnd altod készített szobra a magyarok barátjának, Ro- tlnrrneic lordnak ajándéka.

Az 1918—19. évi nemzeti vértanuk ea* lékmüve (1930) oldalán a vörös rémuralommal bátran szembeszálló bősök neve van feltüntetve, termeszete?Cn, csak u csonka- ország területéről.

Hazakerült műemlékek között említjük meg a Bautzeni emléket. Szászorszóg akkori fejed*.me. Mátyás izirály iránti hódolnta j-tih léü‘, lJoó-bon hiteles dombormücrrcképet farcgtaluit a nagy magyar királyról, s Bau- /en város Kaputornyán helyezte cl. Az ezredéves kiállitasra pontos gjipszmjisoioitot Késztettek róla. de amikor az eredeti ment* betetlenül pusztulni kezdett, n főváros mc- rude.ndó anyagból készíttette el a nagy m<r- gyr-r király hiteles arckepét, « a budavári

domokosrendi szerzet Szent Miklós templomának torony-maradványán, Mátyás tudományegyetemének bolyén állíttatta fel.

Mii bed (adni a hadbavottuíitzk hoszátwi&zóínak segélyezéséről ?

Diidapest, május 12. (MTI.) A katonai szolgálatot teljesítő személyek rászoruló családtagjainak segélyezése körül a vonatkozó kormány- és miniszteri rendelet ismerete hiányában a közvélemény körében téves nezet és felfogás uralkodik. Ezért a rn. kir. honvédelmi miniszter tájékoztatás céljából a következőket közli:

Az 1942 február 28. előtti időben katonai szolgálatba bevonultak ellátatlanul maradt hozzátartozóinak támogatása első tényleges szolgálatot teljesítőknél a „rendes" családi segély, inig a tartalék, illetve póttartaléki viszonyból behivottaknál a „rendkívüli" családi segély folyósításával történt. Ez a segélyezési mód az említett időpontban megszűnt és helyette 1942 március 1 -tői a kormányzat a hadisegélyezést léptette életbe. A hadisegély kiutalásánál tekintetbe jönernek 1) bármilyen cimen katonai szolgálatot teljesítő és a nem hivatásos állományba tartozó, de őrmesternél alacsonyabb rendfokozatu egyének hozzátartozói; 2) közérdekű munkaszolgálatot teljesítő egyének hozzátartozói. Hadisegélyt csak az kaphat, aki azt kérelmezi. A kérelem előterjesztésének két alaptétele van. Az egyik feltétel: a bevonult katonai családja jövedelműnek nagysága — az úgynevezett vagyoni cenzus —, amely lakóhely szerint változik és amelynek nem szabad meghaladnia ez alábbi jövedelmeket: 12.000 lakosnál kevesebb lélekszámú községben havi 80 pengő, 12.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községben, megyei és törvényhatósági jogú városban havi 110 pengőt. Minden hadisegélyben részesíthető gyermek vagy unoka után az említett összegek 10 százalékkal emelkednek és az igy emelt összegek adják az úgynevezett vagyoni cenzust. Akinek a fenti összegekben megszabottnál nagyobb jövedelme van, annak hadiss- gélyre igény joga nincsen.

Úgyszintén nincsen igénye annak sem, akinek a katonai szolgálatra történt bevonulása előtt a fenti összegeknél — vagyoni cenzusoknál — kevesebb jövedelme volt ugyan, azonban ezt a járadékot a család változatlanul megkapja annak ellenére, hogy a családfő (fűkereső) bevonult. A hadisegély iránti kérelem előterjesztésének második feltétele az, hogy a bevonult katona eltartásra kötelezett hozzátartozót hagyjon hátra. Ezek a hozzátartozók, uk:k tulajdonképpen a hadisegélyt kapják, az alábbiak lehetnek: feleség; törvényes, törvényesített, örökbefogadott, mostoha 3 neveit gyér mek: szülő, nagyszülő, örökbefogadó s nevelő szülő, após, anyós, unoka, testvér, mostohatest- véinek árva és feláram gyermeke; házasságon kivül született gyermek és e gyermek anyja. Amennyiben a kérelmezőnél az említett feltételek megvannak, a kérelmet a bevonult katona az elöljáró parancsnokságánál adja eit>.

A hadisegély, összege lakhely szerint változik, mégpedig 12.000 lakosnál nem nagyobb lélekszámú községben a feleség után 16 pengő, más családtag után 10 pengő. 12.000 lakosnál nagyobb lélekszámú községben megyei és törvényhatósági! városban feleség után 20 pengő, más családtag után 12 pengő. 50 százalékkal magasabb hadisegélyre van igénye annak, aki 1938 szeptember 1. napja óta legalább már harmadizben vonult be, azonban e harmadszori bevonulást megelőzően előbbi kétszeri bevonulásának ideje legalább eléri a három hónapot. Ebben a három hónapba és a bevonulások számába nem lehet betudni a rendes tényleges katonai szolgálatot, vagy póttartaléki kiképzést. Ha a bevonultnak fenti szolgálata nincs ugyan meg, azonban háromnál több gyermeke, illetőleg unokája van. ebben az esetben a negyedik cs minden további gyermek, illetve unoka után felszámítható segély (10, illetve 12 pengő) 50 százalékkal emelkedik. A gyermekek létszámába soroltatnak azok a gyermekek, illetőleg unokák is. akik a bevonult háztartásá1 8 í 2 iü á ] 11 a 12.

nmtmmmn nxtm/smM mu

hoz . .tio.uv.-: 'g/aü, ■* VuiutzUyi.u • -tue- 16 éven felul van a gyermek, ónálló te

van) h*dísegélyt nem kaphattak.

Attól a családtagtól, aki híullsegiiy engedi1 lyezése lolytán munkáját abbahagyj» / 1 - té ke» elöljáróság i segélyt megvonja, ped.

ntuntak'Miilő egy'.Itu' • ■ in Ti; >ti ' . .

segélyre.

Az igényjogoaultKág imgailupitií*áií. hivatod '> község: elölj áíóíág, . v ál Olt pólyáira« ! n-;.

A megállapított h.idiscgíTyt .««nak .1 hónapnál az első napjától kell lolyósilani, arm ly hónapban <1 családfő ff •(kereső) Levonult. Megszűrik o hedisegély annak .1 hónapnak u végével, ami kor a családfő (főkereső) leszerel. A hadis fiély egyéb okból történő megszüntetésen éi esetleges szüneteltetésére a konaányr'-ndelet ‘ :;r talrn.iz intézkedéseket, ll.i c bevonult betör a a harctéren hősi halált hal, vagy a katonai szolgálattal okszerű kapcsolatban szerzett betegség, vagy sérülés folytán a vzolgáK ‘ megszűnése előtt meghal, ilyen esetheti íz igénv jogosult, családtag egy évig, illetve a hadi- gondozási járulék folyósításáig a hadisegéiv élvezetének marad. Azok a közszolgálati, köztestületi, közintézeti és közüzemi családos alkalmazottak, akik munkaadó vállalattól illetményeik c'gy részét rendeletileg megálT- pitott százalékát — megkapják, az illetmény ben részesülő csa'árltapok (feleség és gyermeki után hadisegélyt nem kaphatnak.

Végül tájékozásul közli a honvédelmi miniszter, hogy a belügyminiszter a közeim árban országosan megszervezte a bajtársi szc - gálatot, E szolgálatnak minden községben és városban megvan a helyi szervezete, sőt járásonként egy ügy véd is .tartozik a szervezethez, aki az arra rászorulókat jogi tanáccsal ellátja. A bajtársi szolgálatnak célja, hogv a bevonultak hozzátartozóit érdekeik védelménél, panaszaiknál cs kérelmeiknél jó tanáccsal, útbaigazítással és esetleges közbenjárással támogassa.

R Szépmiivészet kolozsvári ünnepi száma

A kolozsvári Művészeti Hetek alkalmából a Mariay Odón szerkofcsítésében megjelenő Szépmüvészet ünnepi számot jelentetett meg, amelyet egész terjedelmében Kolozsvár műemlékeinek e9 művészeti életének szentelt. Kotozsvár művészeti és műveiődéstör- téneti gazdag múltjához és jelenlegi élénk művészeti életéhez méltó módon a legkivá*1 lóbb tudósok, szakemberek és irók tollából közöl összefog aló. áttekintő és n legfontosabb részletkérdéseket ii feiiüeiö tanulmányokat és cikkeket.

Geretich Tibor Korvin Mátyás művészeti politikája című bevezető cikkében a magy.'ir, századok legnagyobb művészet-barátjának j alakját idézi. Mátyás király ta bőkezű mű- barátnál több volt. Nem egyszerűen csak miipártoló fejede'em, hanem maga is értett a művészethez, szerette és szenvedélyesen átélle, életformájához, világszemléletéhez tartozott. Művészié lek volt. művészi hajiama irányította műpáríolását, amelyben lehetetlen fel nem ismerni a tervszerűséget. Joggal beszélhetünk tehát Mátyás művészeti politikájáról. így gyökerezhetett meg Magyarországon, Itáiián kivül elsőnek, a renaissance, az akkori európai művészet legmodernebb irányzata, megelőzve a művészetben vezető szerepet játszó oly országokat, mint Német- és Franciaország, vagy Németalföld. Mátyás idejében Magyarország volt az Alpeseken túl a remaissance-müvészet második hazája. Roska Márton az Erdélyi Nemzeti Museum érc-fn- és régiségtárának fejlődését vázolja. Különös érdekességre tarthat számot Balogh Jolán Kolozsvár műemlékei cámü cikk1'. Ko’ozsvár püspöki vagy fejedelmi székhely sohasem volt, — írja a cikkíró — a hatalom pompája, ragyogása hiányzik falai közül, an- ! n-ál melegebben sugárzik nemes szépségű i emlékeiről a szellemi kultúra fénye. Műemlékeit nem gazjitg es fényűző mecénások jó- í voltából kapta, hanem önnönmaga erejéből alkotta. Műemlékei nem is egységesek, nem egy korból valók és együk stilus sem.« jutott benne uralkodó szerephez. Fejlődé-se egyik korszaknál sem állt meg, hanem az Európát végigszántó mindegyik stílusáraimat lurkr maúba beúesimntlt. Ez bizonyitja a város folyton buzgó, soha meg ivem merevedő életerejét. A történet városa ezért a szó legnemesebb értelmében. Dercsényi Dezső Kolozsvári Márton és György' szobrászokra, a prágai Szent György-s-zobor és az elpusztult nagyváradi királyszobrok alkotóira emlékezik a kolozsvár i Művészeti , Hetek a'lkaJmá- bóí, mint akikben csodálatos mértékben egyesül) a középkori magyar művészet mindkét jellegzetessége: magyarság és európaiság. Csabai István Egy tér életrajza címen a Mátyás király-térről mint nemcsak a városnak, de kicsiben ezt a tájat lakó népeknek sorsát ,is tükröző térről ir, melynek központtá válásából é őrt éneim.j erők küzdelme olvasható le. Grctndpierre Edith A kolozsvári Szent Mihály templom címen ismerteti a templom történetéi, Lux Géza A kolozs• vári ferencrendi, egykor dominikánus kolostorról ir, A Farkcts-utcai református templom műtörténetéit Debreczcni László irta meg. Kolozsvár magyar művészeti életének 22 éves történetét Miksai Albert foglalta egybe. A Szépmüvészet ünnepá számát. 24» oldalnyi mümeliéklet. köztük Gy. Szabó Bélának számos szép fametszete egészíti kL