Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-09 / 105. szám

í

5

I S i 2 májas S.

SLL'BNZigK

a

w *

Ca y? Í7

lM¥v

KOLOZSVÁR, május 9. A kolozsvári Művészei Hetek, nagyszabású kiállításai közül a \ i. A emz-eti Képzömü-vészdt és fi pitömii - veszeti KiáUitásnqk sajtóbemutaóját tartották meg tegnap, íi délutáni órákban. A Mii ’ veszeti Heteket kultuszminiszteri mfegfcizás- htVl rendező Országos Irodalmi és Művészeti Tanács nevében Gé~a dr. miniszteri

tanácsos, a Tanács ügyvezető igazgatója fo- 1 gadta a sajtó képviselőit. Megjelent a: sajtó- bemutatón ín kultuszminisztert képviselő vitéz ilaász AUtd/ir dr. miniszteri, osztályfőnök, (J edényt Mihályt miniiszíteri titÜvár, PS- löskev Sándor festőművész és mások.

A sajtóbemutaión a kolozsvári sajtó képviselőit Áay Gésa, miniszteri tanácsos vezette végig n képzőművészem kiállítás termein. Sav miniszteri tanácsos kedves és közvetlen modorában adta elő szakszerű felvilágosításait és a kiállítás anyagához fűzött értékes megjegyzéseit. Sajnos. Kolozsvár ezidő- szeriní még nem rendelkezik kellő befogadóképességű képzőművészeti kiállítási helyi* seggel, — a Műcsarnok építkezéseinek közvetlen kezdete előtt útiunk — s igy os kiállítás mennyiségben nem mutat be oly nagy anyagot, mini amennyit amúgy bemutat hatott volna. Természetesen nem a mennyiségen, hanem a minőségen van a hangsúly, s ha valahol érvényes ez az elv, akkor első-“ sorban a művészetben feltétlenül döntő.

A Képzőművészeti Kiállítást Csánéky Dé- nes% az Országos Magyar Szépművészeti Muzeum f őigazgató ja rendezte, s a kiállított fstménydket és szobrokat az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács bírálta ed. Rendezők és bírálók szerencsés kézzel hozták össze ennek s kiállításnak anyagát, amely különösen iestőmüvészeti vonatkozásban teljesen kielégítő átnézetet nyújt, a mai magyar festőművészet legkiválóbbjainak, köztük számos fiatal képzőművészeti alkotónknak törekvéseiről és munkásságáról.

A kiállítás sajlóbemutatójún különösebb feltűnést keltett Baáhdes Barna Kői képmás és Bcsilidcs Sándor Szegénysoron című olajfestményei, előbbiben az érdekes eredeti és egyéni shlizáltság megkapó, utóbbi pedig a szegény, gondokkal terhes munkás- sorsnak súlyosságát érzékelteti fizikailag is szembeszökő módon. Érdekes fíeéd Ferenc temperája a maga magyar elemű középítő* rias st&Lzáitságával. Feltűntek a felvidéki Endrédy György, a kárpátaljai Manxrjló Fedor oroszosán bizánci Ruszin temploma és monumentális hatású Templom című temperája. A szebbnélészebb festészeti alkotások közül is kiválik Horváth József szokottnál is nagyobbméretü Nyugalom című vizfest- menye, mely az okyaţeil-festészet egészen sajátos egyéni modorában oldja meg nagy olajszerü kompozícióját. Itt láttuk a fiatal erdélyi származású és budapesti gyámszülőle nevelte Kun István Falu című egyszerű, levegős, nagy tehetségre valló képét. Érdekes Molnár C. Pálnak a római iskola modorában festett Szent család című olajfastmé0 uye. Futólagos, áttekintésünkben természete-' sen nem fcglaikozhatunk beható részletes- seggel u kiállítás anyagával, csupán a/ áttekintés folytán különösen szembetűnő anyagot említjük fel. Az erdélyi művészek közül Andrássy Zoltán o!aj= és vi'zfpstményét, Luka Hona, M. Mokkay Piroska, Vagy Imre, Szolnoy Sándor, Szopos Sándor. Varga Mátyás, Vásárhelyi Z. Emil müveit láthattuk. A szobrászművészek sorában az erdélyiek közül Kós András, Kása Huba Ferenc és Kudehísz Károly szerepelnek. A szobrászati anyag különösen érdekes abból a szempontból, hogy fába, bronzba1, kőbe, vagy márványba mintázta meg elgondolását az alkotó. A szobrásza kivitelezést ugyanis lényegében és már eleve meghatározza a kivitelezésre szánt anyag nagyszerű sajátossága..

A Nemzed Képzőművészeti Kiállítás megtekintése után, kitűnő vezetőivel az élen a- sajtó képviselői átvonultak a városi Vigadó helyiségeiben rendezett Építőművészet! Ki3 állítás, megszemlélésére. Itt. Bierbauer Virgil dr., a kiváló építőművész és a maga nemében páratlanul álló kiállítás rendezője vezette a megjelenteket és rögtönzött rövid, szakszerű előadásokat a kiállítás különféle csoportjait illetőleg. A.z ugyancsa ka Művészeti Tietek keretében rendezett Épitőmüvé" “zeti Kiállítás átfogó képet kíván adni a magyar építészeti kultúráról, annak múltja** ról és jelenéről, mégpedig erdélyi és országos 'viszonyl atban. A ki állítás első <kism$t retü terme Bethlen Miklósnak, az első személy szerint is ismert magyar építőművész emlékének van szentelve.

Érdekes része a kiállításnak az a fényképes térképcsoporit, mely a magyar épitomii" vészét együk legsajátosabb és legeredetibb alkotására, a magyar íx>roayformára: a to- roaytest elé kiugró eápkézetes, könyöklős, to-rnáeos. fiaiornyo;s ttoronysisakra, s annak szerényebb változatára, az országszerte elterjedt zömök harajigjlaiialrra mutat rá. Ezt a toronyformát a magyar ácsmesterek nyilván * nyugateurópaii garoktornyos toronysí sale nyomán alkották, de a mintául szolgáló formát mind szerkezetében, műid anyagában a maguk Ízlésének megfelelően alakították, mig abból sajátos magyar forma keletkezett. Levéltári adatok szerint egykor lobbezer ilven torony állott a Háromszéktől Gomörig: elnyúló országrészekben. A. magyar tornyok formáit az, erdélyi román nép is szívesen alkalmazta, de rendszerint kisebb méretű huszártoroay formájában, mely nem használható őrtoronyul, amire a magyar tornyok szolgáltak. A . következő fűikében Erdély négy tájának: a, ka lói aszegnek, a Mezőség“ nek, Udvarhely széknek és Gyergvónák népi építészetéről kapunk gazdag képet. Ht kihatjuk azt a 15 tervből álló gyűjteményt, mely mintául szolgál az erdélyi falvak kisebb középületí építkezéseinek.

Az együk, oldal teremben Kós Károly épiiő- miivész életművének eredményei sorakoznak egymás mellett. A szemközti falat, a mai magvar építészet bemutatója foglalja cl. A nagyteremben érdekes fényképek és tervek szemléltetik Magyarország építészeti emié= keinek gondozóéit. Különösen tanulságos Székesfehérvár■ rn'ii városképének a régivel való összehasonlítása. Székesfehérvárt ugyanis a kultuszkormányzat nemcsak a műemlékek szempontjából, «le egykori .szép és patinás városképének visszaadása,- szempontjából is minta-, árossá ..léptette 'fiii". Rend“ Liviit tanulságosak ezek a székesfehérvári régi és mai épület- és varosreszképek, amely ele mintán] .szolgálhatnak Kolozsvárnak is régi patinájának visszavarázsolása szempontjain,!. Ugyancsak ezen a kiál látáson láthatjuk a kolozsvári Mátyás király-tér jövőbeli stílusos beépítésére kiirt tervpályázat eredményeit. A kiállítás egyik résztele kolozsvári példákon mutatja he mode,lek segítségévei, szemléltető módon íi szobrok, helyes le,!lállításának módját.

A k iá kit ás változatos egészében érzékelteti n magyar építészet ezredéves múltját es jelenét. Ezzel egyfelől a hagyományok ápolására kíván emlékeztetni, másfelől pedig utal arra, hogy korunk építészetének meg kell találnia' a módját annak, hogy az építészet mai eszközeivel szolgál ja a maii élet célkitűzéseit. De. ugyanakkor szépet is termtsen.

A lenit két kiállítás sajtóbermilalójún futólagos áttekintésü képet nyerhettünk a változatos és nagyszabású anyagról, melynek beható ismertetésére visszatérünk. Tökéletes meggyőződést szerezhettünk azonban arról, hogy a m.ai élő magyar képzőművészeti kultúra s a méltán anyamüvészetnek nevezett é pilii művészet gazdag változatban terem a

nemes magyar művészeti hagyományokat a mai magyar élettel összhangba hozó tehetséges, friss alkotókat. (—)

Horthy Miklós-ut 4. Telefon 27—42.

URÁNIA

AZ PL

Főszereplői: TOLNAY KLÁRI, CSORTO.% HAjMÁSSY.

Elölte, a legújabb magyar híradó. — Előadások mimten nap 3, 5, 7 cs 0 órakor.

Hfo

Patak-utca 7. — Telefon 11—-71. Előadások : 3, 5, 7 és 9 órai. or.

S~uz és g

NEW-Y

Mvtim

Kornpkll reggeli ~ Kar Is hódi vacsora Tömi, bridge. Telefon 23—88.

Hosszú-utca 51. szám. f Előadások 3, 5, 7 és 9.

Fősz. Don AmecJbt és a három Ritz-testvér.

Kolozsvár magyar közönsége a

9f ***-»« HivtMibm

■ szórakozik.

Halász Lajcsi muzsikál,

Unió-utca 13.

Síié cu Ic I

'ss:

gi

Mát gás királynéi 23. (Udvarban) Naponta friss süiemények Tejeskávé. Kigykäf.

Höríhv-üi í. (Uránia Mozgó melle ti) Sütemény és fagylalt-különlegességek, Telefon 14—40.

,Égető'

Mátyás király-tér 24,

Fîâkkaii. Kíliirí3 Íajböíék.

Puskás Béla muzsikál.

nasi“ étterem

n

a” ^

Unió-utca 14.

Dizőz parádé. Ötvös—Gidály jazz.

Flekken

az ErzséöeLui sarkán Szilagyinál (volt Borbáth) jt«rtbe!yisée, Msnü’.nndszer, kitűnő Halóin

&é

éüeimhm,

Karolina-tér I. sz. Olcsó, bőséges nisftii pengő 1.32-tők BaiatonmelléfeS borok. Urstis-sör. Tulajdonos Petrán Rezső.

N w York GrifUe» j

Iă£Z Va)í és saját zenekara esténként 10—l-ig fellep. Tánc. Jazz, Hangulat. j Telefon 23-88, ]

Késze uns a

9S(iii,Bstaay és Grtii

május havi világvárosi variét! c-müsorát,

j „FÉSZEK“ Miilaté is iár I

iiPál-gii ÉS KÉRI -j

Deák Ferenc-utca. 53. j

jjúkabu, 17o Kéri helyiség ggésf nap itfi.ía,

indái íSSíigfeíűs’,

éítermi ínak!

j Vitán—Saigó jazz. Este. QMől nyitva. |

Bár esie 9-től nyitva. Kitűnő műsor. Jazz.

Kolozs vármegye közit]axgívtási bizottságának kisajátítási albizottsága' elnökétől

Szám: 500—1942. Kb.

Tárgy: Telekkisajátitás a bánffyhunyadi: téli gazdasági iskola és szaktanácsadó, céljára. ,

A m. kir. iparügyi miniszter 20.838 (XV) 1942.j számú rendeletével értesítette Kolozs vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a, bánffyhunyadi téli gazdasági iskola felépítő-: se céljából Mátisz János, volt bánffyhuny adi ( lakos, jelenleg Romániában ismeretien helyen tartózkodik, 2057/1/4. mérnöki szám alatti11.300 négyzetméter területű ingatlanrész meg. szerzésére a kisajátitási jogot az 1937. évi) VI. t. c. 12. §-a értelmében a m. kir. Államkincstár részére engedélyezte és az 1881. évij XLI. t. c. 32. §-ának 2-ik bekezdésében meg-, jelölt feltételek egyikének vagy másikának előállta esetére a kisajátitási eljárást elten-' delte.

Határozat.

Figyelemmel arra, hogy a kisajátitási terv) megállapítása iránt egyezség az érdekelt tulaj- drtossal létre nem jött, az 1381. évi XLI. t. c. 33. §-ának 2-ik bekezdésében biztosított jogomnál fogva bizottságot küldök ki, mely bi-; zotíság a kisajátitási terv megállapítása vé-i gett Bánffyhunyadon 1942. évi május hó 29-éa délelőtt 10 órakor helyszíni tárgyalást tart,, melyen mindazon igények és észrevételek felett határoz, melyeket érdekeltek 1881. évii XLI. t. c. I. fejezet alapján netalán emelnének, a; bizottság a kisajátitási ten.- megállapítása felett. érdemben határoz akkor is, ha az érdekeltek közül senki sem jelent meg. ,

A 7090—1930. M. E. számú rendelet 5. §-a alapján a bizottság elnökéül dr. Szász István; vm. főjegyzőt, mint a vármegye alispánjának) helyettesét, tagjaiul pedig dr. Somodi István; vm. főügyészt és Simák Lajos műszaki tanácsost, a m. kir. államépiteszi hivatal főnökét, jegyzőjéül pedig br. Apor Péter vm. aljegyzőt jelölöm ki.

Felhívom Bánffyhunyatl m. váuos polgármesterét, hogy a kisajátítási tervet és összeírást, jelen határozat vétele uán nyomban fügessze ki, 15 napi közszemlére,

Jelen határozatnak, hirdetmény alakjában, a) Budapesti Közlönyben egyszeri, a kisajátitási' helyen vagy ahhoz legközelebb megjelenő valamelyik hirlapban háromszori közzétételét rendelem. ,

Erről jelen határozat egy példánya utján: •

1. A m. kir. kincstár jogügyi igazgatóságát, mint a m. kir. államkincstár képviselőjét.

2. Matis János, Romániába repatriált, volt

bánffyhunyadi lakost ;

3. Bánffyhunyad ni, város polgármesterét, továbbá

4. Dr. Szász Ferenc vm. főjegyző,

5. Dr. Somodi István vm. tisztifőügyész,

6. Simák Lajos műszaki tanácsos, államép?tészeti hivatali főnök,

7. Br. Apor Péter vm. aljegyző, kolozsvári lakosokat, tudomás és a tárgyaláson való megjelenése végett, értesítem. A határozat egy példányát a m. kir. Földművelésügyi Miniszter úrhoz felterjesztem.

Kolozsvár, 1942 április hó 20-án.

Dr. Inczédy-Joksmaa Ödön sí:., főispán, elnök,

A KOLOZSVÁRI M. KIR. ÁLLAMI TÜDŐBETEGGOIN DOZÓ INTÉZET f. hó Illői kezdve a rendelést a következő időpontban tartja: Vizsgálat, tanácsadás és gyógykezelés hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 3 órakor, kedden, csütörtökön é* szombaton délelőtt 9 órakor.

HÉT HÓNAPI FOGHÁZRA ÍTÉLTÉK

az árdrágító mészárost. Busz míi.lós. Holdvilág-utcai mészáros a mult évben az érvényben lévő irányárakat többizben át- lepte s <t hwe és zsirnepuieket a megengedettnél jóval magasabb árban hozta forgo.“ lomba. A lidozsi'úri törvényszék: néhány nappal ezelőtt megtartott tárgyalásán a va~ drit be igaza linók vére. Busz Miklóst egyhavi fogházra Ítélte. Iz ítélet ellen a Ihr. ügyész felcbhezett. i elei késését <rr it élői obi a t-iin* tető fehi-hriteli tcmicpa dv. Farsangit Emire Ítélőtáblái tanácselnök elnöklete alatt tegnap tárgyalta es Gyajmaihc Beta dr. főügyész vádbeszéde meghallgatása után az árdrágító mészáron büntetését bél hónapra em-ett* feL