Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-07 / 103. szám

LLLi

ELLENZÉK

Angliában is bevezetik a bcvüSL.rJ^sl könyvet

IMSZ'l i i\I)AM, májú* v. \ UNII közli: V brit hirs.'olgálaí jelentés«* sprint Lord WooMon brit kb/i'lrltiH'/vni m'nis/ter ked ilrit kijelentette. hogy lene; dolgozott |;i .1 r eddig mcf. nou» adag< Ü U'rmekek igazságos ■>/rKi> tie ára. Mindenki vásárlást könyvet klip, aiiK'Iy a pontrendszeren .'lapul. A iá- •a. >i megszorítások elsősorban a/ édesség *rck I-- t okohulé árusítását rruiük. (MTI.)

Aü USA korlátozta a vas és acél közhasználati célokra való ' felhasználását

BLR.X. május \ \ DNB közli: Az I v ••haurv* Teilegraph tvnshingtor.i jelentés** >.■<'- t in', kormányri iuii le'l. megtiltották tölilt- s/áz olyan cikk gyártását, amelynek elóuUi- asanál \asat vagy acélt alkalmaznak Tobb- I . er gyár és üzem uUis lást kapott, hogy bá- rom hónapon belül fejezze bo termelését. Így a többi között megszűnik a fürdőkádak, kü*

• nféío fii iöberendczé.sck, gepkocsihf'Ué.v'k. töltőtollak. fémceruzák, öngyújtók, szerszám- dobozok és irodai cikkek gyártása. (MTI.)

Jegytömbök vásárolhatók a Művészeti Hetekre

Kolozsvár, május 7. A május 9-én kezdődő »olozsvári Művészeti Hetek előkészületei befejezéshez közelednek. Az IBUSz hivatalos menetjegyiroda kolozsvári fiókja a tegnapi nappal megkezdte a Művészeti Hetek belépőjegyeinek árusítását. A jegyek megválthatok a Művészeti Hetek összes kiállításaira, hangversenyeire és egyéb eseményeire. Aki 20 nengőt meghaladó jegytömböt vásárol, díjtalanul kapja meg a Művészeti Hetek díszes kiállítású emlékkönyvét A színházi jegyek elővételi tömbjének megvásárlói pedig 20 százalékos kedvezményt élveznek.

Újra elfoglalták hivatalukat a szerb köztisztviselők

BELGRAD, május 7. (MTI ) A Német Távirati Iroda jelenti: A szerb kormány azzal a megokolással. hogy az országban a viszonyok jelentős mértékben megjavultak, elrendelte, hogy az összes állami és Önkormányzati testületekben szolgálatot teljesítő tisztviselők, alkalmazó ti ak ás munkások,

akik jelenleg a szerb önkéntes különítményekben kommunista bandák ellen harcolnak, május 31-ével ezekből a különítmény“k* bői eLbocsátandók, hogy szolgálati helyükre t issaatérhessenekr

Ma hirdet ítéletet a törvényszék a papÉirbakancskészitÖk ügyében. Néhány nappal ezelőtt hirt adtuk arról a nagyarányú közeláíási csalási ügyről, amely már hónapok óta foglalkoztatja a kolozsvári haitósugokat. Mint ismeretes, ez év március havában a rendőri közegek az ócskapia- eon tettenériék és letaixózt attak Mendel Farkas hádogossegédet, aki feleségével, született Iírausz Helén- nel együtt nagytömegű papirbakan- csot akartak árusítani. A letartózta- i ágiban levő bakancshamisitók bűnügyét április 30-án tárgyalta a kolozsvári törvényszék uzsoratanácsa, mivel azonban a bűnügy elbírálására alapos szakértői véleményre volt szükség, a szakértők: Hadadv Károly cipűszmester és dr. Bodó Antal közellátási segédfelügyelő ma délelőtt tárják a törvényszék elé raegállapi- rfisaikat s így valószínű, hogy már a déli órákban Ítélethirdetésre is sor ]•: érül.

LEVÉLPAPÍROK, egys^eiüidl s

legváíasztékcsabfe kivitelig, Isg®!- tsóbban az „ELLENZÉK*4 kBnyvas* boltjában, Kolozsvár, Mátyás király”

Káííay miniszter etnök ts mi-Élelem es felsőhöz külügyi bszoFságtín&ck ülésén

BUDAPEST, május 7. (MTI. A íeLö húz kiiliigvi bi/oUsnya szerdán délután o órakor Kánya Kálmán ni. kir. lilko.s ki nácsos vhioklésével ülést tartott. Az iia Ken íi kormány részéről mrpjolent ;i kie- iigyiniiiis7.trrimii \ cza 1 ésé vei in; ghi/.o! t

Kállai/ Miklós miniszterelnök. rá óz Ke rC*zlcs~FiS( hvr h erenc bdiigy ininisv.tcr vitéz fíttrtha Károly honvédelmi minis/' tor, Rdfiocsay László igazságügy miniszter. Hun ff y Dánná báré» lőldmüvr'é ügyi mi nis/Jer és Inl'.l Is!run nemzetvédelmi •

I» r o p a (ţa n dam i n ifr /-1 e r.

leányét hóiméin elnöki megnyitó besz.é délien meleg szeretet tol üdvö/ohe a kid ügyniini v/U r i és m nis/lerehiöki millnacg bor. a hizoilsúg ii évén elös/ör megjeleni Kállay Miklósi. 1 . illán KáUay Miklós miniszterelnök k i’diigy miniszteri m illőségé Jh'ii ré . Hetesen tájékoztatta; a bizottságot a legutóbbi hizot'sáp.i ölé.-, óta történi kid' po'it k ii e uiéii. kről. \v elhangzott fi* zolalási kra rés/Ioleseii válaszolt. \ hi' zott sáp ülése r le fél 0 órakor ért véget.

Pjrsjdí ?nc:e Lajos: * I

Emlékművekben magyar történelem

ITSaryar Panlhern-gondo'at — Alvilági művészei^ kivirágzik — TTIagyar atkaiÉsox szép kora-í nagyobb tervcsgetések korú is cll-'uvct- kí'zilc. Az ok 'á budai tanács szoborral akart kedveskedni 11. József császárnak, amiért a legfőbb hadi, birój és kiue lóri tisztviselők székhelyét áctelte ide. A kalapom király“ liele is egyezőit. Erre a budai tanács elité

I szil ette a szoborterve»: klrssziku* vonalú In- vasszobor íett volna egy kutniedeucc fölött. A császár később vi.— zavcnta beleegyezés»'r > ekkor a tervező, Kogler Mátyás hu*a!nu.s- diszkuíat tervezett Neplunus alakjával. d a tanács — költséges volta miatt — n m építtette meg. 1785-ben mégis disz ebén faragott rnarvanykuUt épiienek u Dusz-tércn, városvédő Athéné szobrával. A mai Ludovik i Akadt m a terében ebben az időben fed á be a kutat és díszítik 1 ílés próféta szoi/rf- v ai. 1777-ben helyezik e! a napjainkra ? leunmaradt eső emléktáblái. Pc.-l város tanácsa szobrot tervez Batthyány IicrceVnri- inúsnak a \ ároiligetbé.

A felébredi városinitudat 1808 b,!n meg’ alakítja a Szépítő Bizottságot. 1829-ben Boráros János pesti tanácstag disze; emlékmű emelését javasolja a rákosi haiar Kir ly- hegy nevű dombjai a. a rákosi országgyűlések emlékezetére. Ferenc2y István elkészíti Csokonai mellszobrát s később elküldi Debreceni városának. Kazinczy, a magyar irodalom akkori vezére, nuir-múr magyar Pan- theonról álmodozik, a nwgyur toll lelkesüli- jcinek méltó szoborcsarnokáró!. Még egy Szentháromság és egy nepomuki Szent Já- nos-szobor terve bukkan fel ebben az időben; egy k sem vsűosui meg.

A XIX. század nem hiába az ..emlékszobrok százada"; magyar vonatkozásokban is nagy elhatározásokat duzzaszt, nftgY terveket szálf ami már magában ds jelentős, noha c5ak részben valósulnak meg. Kisfaludy Karóiénak emlékművei terveznek a Városligetiié. Ferenczy István elkészíti Mátyás király hatalmas emlékművének tervét. Méreteiben bámula'traméltó lovasszobor lett volna. A ló lábai alatt győzelmi jelvények, ellenségtől cí- veit zászlók, címerek, pajzsok, ágyucső. Hogy méreteiről fogalmat alkothassunk, elég tudni, hogy a talpazat oldalára tervezett dombormüvek életnagyságuak leltek volna. Egykorú metszet beszél errői a nagy művészi vállalkozásról.

Most pedig taktikait változtatunk. Nem követjük tovább idősora? rendben a tervezge- téeeket és kisérietezéfft4cet, az elbukott

magyar inüvészá"mókát. Igen szép dolog volna felkutatni a szabadságharc eszméinek ve- tületét a magyar képzőművészetben, majd az elnyomatás szomorúságát, amikor Tompa Mibíily allegóriálrat ir, Madarász pedig Hunyadi Lászlóban festi meg a kiterített magyar nemzetet. A cseh h ivatajnokh addfd ránhnehezedő osztrák zsarnokság semmivel sem voh kíméletesebb, mint a török hódolt1 ff SeJ€H RA! U (v. ALFA) 1 1 Cse/kész, spori, levente osztályok, £ 1 Iroda és könyvelés, Unlű~1L 11. 1

1 Telefon: 12—87. H

i

;

} 1IÍFÍHCX B§l*l 1

női divafüzíetét á?jll€ly€2l | 1 i^löíyí!S IÜriSlH3ir 15. SZ. alá. 1 (Piébánia-épüLt) |

1 sfÜ ICÄllJI! JÄ(v, ALFA) 1

íj cipőos.tálya, I

1 Mátyás király»íéf ÍL 1

1 s-gikMMMÂ.7n (V. ALFA)! Textil, szövet, férfi divat, gj

1 Mátyás király*fér 15, |

ság: éppen olyan tökéletesen eltörnie n magyar é'leterekct, mint Cm«:. Mindenütt erö- sz.'ke -'in irti g.itta a hazafias érzést, értehni- cegüiikre pedig liajtúva<kíszu»(ot rendezett. Nem csoda hát, hogy a hírhedt Bacb-kor*

I zakból egyeli» u az a hadit éri szoboralkotá• uuk van, az i*- egy d.s/’:ut, mitológiai nőalakká!.

Ezután nem a korszak gondolkozásából emeljük elő a gzoboralkotá.sokat, hanem éppen fordítva, a műn kot ásókból* állítjuk össze p. kor?-;:!-» felfogását, figyeli c az anva- gi és po tzkai lehetőségekre.

Má r;a népe vagyunk — vallják rólunk a nyugati nemzetek körében is. A Hárin-tisztcb.t rvrakii ul m !\ l rgyökérezcltségc érthetővé tes-t, hogy lludu ma is meglévő, legrégibb szoborojkot/iea is a SzüzXtnyn 1702 ből velő kössobra; ma . mindössze“ 240 észten- dós.. A'ketójr: óm rétién. Ma e Kr sziina- ti'ren ál:. Buda polgársága, bálául a pestisjárvány cbuuL áei!, 1706-ban nagy kőszob* iot eme; a Szent háromságnak a Várban. A magas talpazat kői iáiké jébien Magj-ürország

Nagy. -zonyának már*. ányszobrocrkája áll. Kétoldalt pedig Szent István káály és Szent Imre herceg magas k ős zebra emelkedik. A . zobor később a Zsigmond-térre került, mert a búdéi polgárság, könyörgé-iil az ismét kiütött járvány nn g.»ziin!eté: éér!, 1713-ban nagyobb Szenlháromság-szobrot emel a Várban, fiz azóta Is Szentháromság-térnek nevezett részen. Összesen 16 szentnek a szobrát hc-jyezlék c’ a lábánál. Négy év múlva nepomuki Szent János széuntért szobra. 1724--btn a '»hír: a-téri Szűz, Maria-szobor, majd a szép Szerv ta=it 'ri Szi'z Mária szobor (1729), a -Z» rtíéíektéri Sztníbár«amszág- szober (1740), ugyancsak elckortájban épül a Kriăztus-szobcr (Ecee Homo), az Olaez- fasorban, a kő Feszület a Pasaréti-utón (1747). Szent Flórián és nepomuki Szent János homokkőszobra az óbudai templom előtt (1753) és a Flórián-lcri fogadalmi oltár (1763).

Az eddig kizáróing vallásos szobornlkot.é- sol; közé ekkor vegyül az első világi szobor, az úgynevezett városvédő Pallas Athéné ülőszobra (1784). Ez az alkotás zárja le a X\ III. századból ránk maradt szobrok sorat,.

Egy ideig pangás észlelhető nálunk a szabadtéri szobrászatban. A művészet kilépett a zárt egyházi keretekből, átmenetileg ó-görög rcgeolckok után kapkodott, még nem találta meg a vajúdó idők ércereit, amikei a magyar irodalom már megőrzött. A politikában már reformokról beszélnek, inkább Lelkendezve, természetesen, mint józanul s?á- mitgatva. Szobrászatunk azonban még nem .jutott el idáig. Egyelőre Oroszlános kutat készít (1805), síremlékeket termei. A vallás ihlete néha még visszacsap egy-egy feszületben és Krisztus hordozó (Chnistophcros) szobrában (1833), az ingaÜengós túlsó o'lda-. láp azonban már a Nereidák kútja (1835) és a Népliget női szobra keletkezik, meg a Szent Jánoa-téri Nepomuká-szobor. Szobm- szatunk ezzel a kapkodással, kialakulatlan szemlélettel megy neki a nemzet harcának.

Mondtuk, hegy <iz egész B^ch-horszak alett egyetlen említendő emlékmű, az iskoláién Hehe-kút gyarapította Budapest állományát. A kővetkező alkotás azonban már Berzsenyi Dániel ércből kc£ziílt mellszobra (1860) a Miizeum-kertben. Vay Miklós báró mintázta, s Becsben öntötték. A következő Kazinczy Ferencé (1861), szmlén 'Vayíól, litván csak a Muzeum-kertbeu. Mintha Fe- rcnc.zy István szép Pantheon-terve valósulna meg apránként! A nemzet ékesen beszélt a munkácsi rab érc mellszobrával. Néhány más természetű műalkotás iktat!ódik a soro* zait közé: a pesti halász-céh kutat állít, te1 S i 2 /ti ,i j u v. 7

ikJeJ-v

idíison

C5a'- két naplp

Múmia bosszúja

Fősz. Dick Forări.

2.

Harcira sziiîeiiem

Fősz. Tom Tyler.

Következő műsorunk május 9-től.

Bimu

(Szumátra csillaga Marlene Dietrichei)

tején hal.űzleány : ! (1862), :> k■ V:r

zes évében ;i Szeplőtlen Szűz (Immaculata Maria) tiszteletére emelnek vasosziopot és szobrot a Rókns-kórház <-lött két év mv'va Józsel nádornak állítanak szobrot; ide soroljuk a I'crdmáud-hidi kutat és a .szigOnv tartó nőt (1373). Ez a kitérő sem tere hétnél a figyelmet a magyar Pantheon-eszmétői: 1 crenczy István fehér márványból ki felragja Kisfaludy Károly mellszobrát. A magas l.ö- telpazat előtt babérágat nvujtó női alok- lába.inál a .színművészet.-*: jelképező álarcok I (1875). Még egy nagy lépés g elérkezünk a magyar szobrászat egyik jelentős állomása hoz; Eötvös József báró. a jeles művelődéspolitikus más cletnogySúgunúl nagyobb méretű crci-zobrot http Huszár Adolf szónoklat közben ruJn&izta meg az első függeUen felelős magyar mmieztérium vallás- és közoktatásügyi máni«ríeTéi (1879).

A következő szobor már nemzeti ügy. Terveiből, előkéiszületeiLől, méreteiből is látszik, hogy a iátó magyar nemzet emelte Széchenyi Istvánnak-, a Hitéig Xüág% Stádium és Kilát népe Írójának, a Lánchíd. Kazán-szorosi ut építőjének, a dunai hajózás megteremtőjének, a hazai pénzhitelinté- zetek megalapítójának, a magyar lótenyésztés apostolának, a Magyar Tudományos Akadémia mcgaiapitójának, a magyar iparosodás megindítójának, a „legnagyobb magyarnakA talpazat négy sarkánál négy mellék- alak örökíti meg a dob ingi fogoly nemzet- szervező munkájának halhatatlan érdemeit: Minerva. Neptunus, Vu'canus és Ceres ül ott, ki-ki a maga istenségének jelvényeivel. Az ölméteres szobor Engel József, a talpazat Weher Antal munkája (1880).

A magyar Panthcon-gondolat szivet vidi- tóan halad a beteljesít és felé; Huszár Adolf elkészül a magyar hazaszeretet költőjének, Petőfi Sándornak majdnem négyméteres érc- Szobrót, amint az első magyar március 15-én a , Talpra magyarf* szavalja. A talpazat V LI Miklós müve (Í882).

A Kálvin-téri Danubius-kut nem lér ej a magyar gondolától. A tetején álló szakállas alak a Dunát jelképezi, a másod k kihajló tag alatti alakok pedig a Tiszáit, Drávát és Szávát, hirdetve a négy folyam vízrendszerével egybekapcsolt térségnek széttagolhaiai- lanságát. Ez is két évvel később a Liszt Fe- renc-térd diszkül 's A bl Mik 03 tervei alapján készüit (1885).

Mayer Ferenc, a fővárosi fiuórvahiz alapjára hagy akozó cs. és kir. tábornok városmajori mellszobra (1886) után ismét vissza: térünk a magyar Pantheonlwz, hogy kisebb- näzyobb jelentőségű pz oh órai k otá s ok és

emlékművek közbetüzdelésével befejezzük a nemzeti nagyjaink emlékéhez méltó sorozatot. Egyik legnagyobb magyar államférfi, a ..haza bölcseDeák Ferenc kapja a következő emlékszobrot. A lenyűgöző méretű crc- szobor Huszár Adolf alkotása. Jelképes szobrok és szoborcsoportok helyezkednek el ez ülő szobcralak talpazata körül: Justitia, az igazság istenasszonya, a Népnevelés és Nemzeti. Haladás balról, a Kiegyezés jobbról, a Honszeretei mögötte (1887).

Nagyjaink megbecsülésére jellemző, hogy Eötvös József báró nemsokára a Svábhegyen is kap egy mellszobrot (1890). Ez Slróhl Alajos müve. Ott állították fel, ahol a mély gondoikozásu magyar munkait irta. Ebben az évben készült a G'erlitzy-oltár is; & márványfeszület egyik oldaiáu az Isten anya, másikon Szent János szobra áll. Ugyancsak Stróbl A ajos készítette Széchenyi István grófnak a Széckenyi-hegyi kilátónál elhelyezett érc mell-szobrát is (1891). Két év múlva Halió Barnabásnak az Akadémia alapítását megjelenítő Széchenyi bronz-dombomuivét helyezik el az Akadémia-épület falában.

A magyar Pantheon-gondolat ebben az időben Arany Jánosnak Muzeum-kerti illő ércszobrával csúcsosodik hi (1S93). Stróbl Alajos müve. A talpazat melleit baloldalt Toldi, az ereje teljében lévő dalia, jobboldalt Piroska ül, egymásnak háltál fordulva, hogy egymást soha cá. ne érjék.