Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-05 / 101. szám
MMil I I iéí 2 äsäj as 5ELLEN ZÉK 3 „MäsodköxßQfsiQk** lapunkban többször és behatóan foglalkoztunk a magyar városiasodás kérdéseivel. Arra is rámutattunk, hogy a magyar jövendőnek elkerülhetetlenül szüksége van vidéki központok kiépítésére. A százezer lakosú magyar városoknak félmilliósokká kell gyarapodniuk, hogy egy-egy földrajzi és gazdasági tájegységnek természetes súlypontjaivá legyenek. Szvatkó Pál a Magyarország reggeli lapjában újból kiteríti a „másodköz- poutok" súlyos magyar kérdését. Benne többi közt az alábbiakat írja: )fA miniszterelnök erdélyi útja álltaiméval megállapította, hogy Kolozsvár az ország második fővárosa. így volt a múltban s igy lesz a jövőben is; a magyarság tudatos elhatározással fejleszti második lelki központjává Erdély legjelentősebb városát s el- szakit hatat lanul beilleszti a magyar fejlődés egészébe. Kolozsvár ma határváros„ de mégsem „hinterland“-nélküli, mert a Székelyföld s az egész visszatért keleti rész természetszerűleg benne találja meg ma is központját. Aki a másfélmilliós keleti területekről Budapest felé indul, Kolozsváron áthalad, s tQrmészelszerüleg megáll az utbaesö centrumban. Budapest különben is igen messze van, a keleti végeken automatikusan kifejlődik tehát az a hely, az a músodhoz- pont, amely természetes gyújtópontjává válik egy nagy, lüktető és zárt jellegű területnek. Trianon után jóformán tehetetlen voii ai kis országban másodközpontokot létesíteni. A vidéki nagyvárosok háttér nélkül maradtak, sorvadoztak. Az ország olyan kicsiny volt, hogy az élet egyetlen központ felé fejlődött: Budapesti felé. Nem vált természetes szükségszerűséggé a decentralizáció, mestersége* sen éts a fejlődéssel ellentétben ilyesmit lehetetlen kierőszakolni. A decentralizáció hiányának hátrányait pedig mind nyáján is- ! merjük: Pest túl mohón szívta magába a vidéki kisembereket, gyökértelen proletárrá változtatta külvárosaiban a bevándorolt pa>- rasztot, idegen stílust és gondolatot adott neki, kiszaggatta természetes kerete bőlu Budapest színházaival, életmódjává#, zsidóival és óriási népkeveredésével különben is Newyorkoit játszott a Duna partján s mesz- szire elkanyarodott a talán lassúbb és nehézkesebb, de természetesebb magyar fejlődésből. A vidék elsorvadt. Erejét elisziivta ia metropolis. Lenéztük, elhanyagoltuk a vidéki várost, meiy elaludt, mint Csipkerózsl- loa. Néha-néha puszta kulturális eszközökkel életet akartunk szivattyúzni a vidéki vá- joisokba, mint Klebelsberg tette, de ez a ki- záróüaigios Lskofiás-krilituráfJ is-szellemi fejlesztés minden szépsége mellett, mégsem pótol- háttá az igazi, biológiai növekedést. Most, hé’a IStefinek, már önmaguktól ki- fejlődhetnek a vidéki központok, megvonnál: hozzá a természetes adottságok. Az ország •nagy lett, Budapest túl messze került egyes részeitől, Ilokális érdekek keletkeztek, az állam tájegységekre tagozódott: Erdélyre, Felvidékre, Bácskára, Kárpátaljára, Muraközre, Székelyföldre, s a törvényszerű kisebb életegységek kialakulása magával rántotta a volt trianoni országot is, amennyiben a sokféeség miatt ai régi egysíkúság helyett ott is kiszínesedtek a külön tájrészek: nagyobb lelki központot kapott a Dunántúl, az Alföld és a Tiszántúl. Elsősorban azért, mert ezek a Iájak is kirekedtek s visszakapták elvágott részeiket. A Dunántúlt teljessé tette a Muraköz és különösen a Dráva- köz, az A föld kinyüt dél! felé és összeölelkezett a Bácskával, a Tiszántúl lényegesen nagyobb lett Nagyvárad felé, de különösen északkeletre, ahol a visszatért Szaitmár egészítette ki ballal más területekkel csaknem Nagybányáig és a Szilágyságig. A ktegészité- í-ek következtében a trianoni határ nagy peremvárosai megszűntek légüres térben lebegni és önálló gravitációt kaptak. Szegednél ma már nem áll meg a világ: délről nagy erők érkeznek a városi)», megtelepednék ott t ^ nem rohannak a tulmesszi és tulidegen Budapestiig. Debrecen különösen sokat nyert. Nemcsak dz ország egyik legfontosabb vasúti központja lett, hanem vonzóerejébe jutott az egész északkeleti alföldhatári magyar rész jó messzire, Szatmárnémetin túlra. Pécs a Drávaközzel ugyancsak levegőhöz és tág térhez jutott s befolyását a Muraközig kiterjesztheti. A legtermészetesebb vidéki központ Kolozsvár, a „második fővárosItt valóban kifejlődhet az az önálló urbanitás, amily nincs többé kedvezőtlen értelemben Budapest bűvkörében. Az étet, amely Erdély fővárosában megindulhat, nem periféria-élet, hanem önálló, sajátos zamatot, illatot, egyéni stílust és törvényszerűséget kap s igy kiegészítheti, vagy előnyösen befolyásolhatja az egész magyar urbanitást, s megkönnyítheti egyik legfontosabb feladcrtunk: az igazi népi eredetű, leniről fejlődő magyar polgárosodás kialakulását. De nemcsak Kolozsvárral lehet így. A többi nagy vidéki centrummá] is. Ami annál könnyebb, mert a magyar vidéki városoknak mindenfelé meg- [ van önálló és egyéni jellegük, ha eddig nem í ts érvényesülhettek kellő világossággal. A magyar várost különböző elvek, történelmi és kulturális 'tényezők fejlesztették. Általában négy alaptípust különböztetünk meg vidéki városaink között. Az egyik a dunántúli város. Latin eredetű, római tradíciókra épült e jellege még ma is némileg mediterrán. Ilyen város például Pécsi, vagy Szombathely. Más típus a felvidéki város, amelyben több a germán kultúra nyoma, az északi befolyás és több a kereskedelmi Európa alapelvcinA hatása is. Ilyen felvidéki, erősen poigárosodott Hansa-városunk közül kevés tér: vissza az országba, a legszebbek és a legfejlettebbek egyike: Kassa ózonban itt van. A harm(idik típus az erdélyi város, amelynek zárt, önálló, védújkezŐ egysége erősen mutatja, hogy mindegyik nemzeti, Szeged, május 5. (MTI.) A duna-tiszaközi mezőgazdasági kamara kezdeményezésére az árvíz- és belvizsujtóttá területek gazdaközönsége vasárnap a szegen ■. városháza dísztermében országos jellegű nagygyűlést rendezett, hogy megbeszéljék az Alföld déli részét súlyosan érintett elemi csapásból eredő feladatok megoldását és megtegyék a szükséges határozati javaslatokat. A nagygyűlést Bárczay János földművelésügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa nyitotta meg. A határozati javaslatok előterjesztése után, amelyek felölelik a legszükségesebb megoldások kérdését, nagy érdeklődés közben Bárczay János államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos beszélt. Rámutatott arra, hogy 8—10 évvel ezelőti aszály látogatta ezt a vidéket. Abban az időben sok árvízvédelmi társulat azt javasolta, hogy temessék be a vízlevezető csatornákat. Most pedig olyan területeken is áll a viz, ahol viz emberemlékezet óta nem volt. réndkiviTTi helyzet tehát megköveteli a kérdés tudományos szempontból való vizsgálatát is. A földBUDAPEST, május 5. (Az Ellenzék budapesti munkatársa távbeszélőn jelenti): Hitler és Mussolini salzburgi találkozása után fokozódó érdeklődés előzi meg a külügyi bizottság szerdai ülését. Ká’üay Miklós miniszterelnök ugyanis ez alkalommal részletesen tájékoztatja az illetékeseket az ált alá nos politikai helyzetről és annak m»gyar vonatkozásairól. A bizottság üléséről összefoglaló jelentést adnak ki. Antal István miniszter vasárnapi beszédének visszhangjára illetékes helyen kijelentik, hogy a magyar sajtó jól értelmezi a SSl©pdsO'í» «3 Baja, május (MTI.) Reményi-Schneller La- los pénzügyminiszter szombaton délután Papp Sándor dr., kormányfőtanácsos, a MÉP országos pártigazgatója kíséretében választókerületébe, Bajára érkezett. A vasárnapot is ott töltötte. Szombaton délután fogadta választóit, vasárnap délelőtt pedig istentisztelet után megjelent a nagyválasztmány ülésén a Központi szálló színháztermében. Garai Béla érseki tanácsos, pártelnök megnyitójában a pénzügyminiszterben a szociálisan érző embert köszöntötte. A pénzügyminiszter beszélt ezután. Többek között ezt mondta: Kedves magyar testvéreim! A mai idő parancsa a kötelességteljesités és fegyelmezettség. Ne felejtsétek, csak most kerülünk igazán bele a háborúba, ami fokozott mértékben teszi szükségessé, hogy fegyelmezettek legyünk és teljesítsük kötelességünket példásan. Gondoljon mindenki arra, ha áldozatról van szó, a legnagyobb áldozatot bajtársaink adják odakint, e mellett a mi áldozatunk, a fegyelmezettség és az itthoni kötelezettség ugyanolyan módon való teljesítése szinte alig vehető számba. Már többször mondottam, de nem győzöm eléggé ismételni, nincs különbség abban, hogy a nemzeti munka mely őrhelyén teljesíti valaki kötelességét. Mindannyiunk munkája egyaránt fontos a nemzet szempontjából. Egyikünké sem hiányozhat a nemzeti élet nagy gépezetéből, mert egyaránt baj származnék belőle. Erezzük tehát át, hogy egyformán fontos valameny- nyiünk munkája, de hasson át mindenkit az a tudat, hogy a munka nemcsak kenyérkeresetet jelent, hanem hivatást is. —. A nemzettől kapott megbízatást jelent, amit a maga helyén mindenkinek hiven, lelkiismeretesen és fegyelmezetten kell teljesíteni. Egyik legfontosabb teendőnk az átmeneti gazdálkodás előkészítése. Már most, a háború alatt kell előkcsziiinünk a háború befejezésének idejére. Már most kell gondolnunk arra, hogy a hatom után milyen gazdasági viszokulturális és gazdasági végvár volt a keleti népek és áramlások tengereim. Mindegyik „bástya“ volt, s ezért kötött, belső dinamiz** musfl igen nagy. Ilyen például Kolozsvár vagy Marosvásárhely, A negyedik típus végre a legfiatalabb és a legköteflenebb, falusi eredetét még ma is műit alté: az alföldi város: Szeged, Debrecen, Szabadka, Kecskemét. E négy típus mindegyikében annyi egyéni zamat, külön jelleg és önálló fejlődési princípium van, hogy valóban iftít is, ott is kifejlődhet közöttük (mo»t már megnagyobbodott hátterük természetes adottságainak következtében is) a vágyv^-vágyott magas- rangú és ■dinamikus országos másodcent rum: Erdélyben Kolozsvár például, a Felvidéken Kassa, a Dunántúlon Pécs, az Aljúidon Szeged, — s mivel az Alföld igen nagy, északkeleti részén még Debrecen is. s a Bácskában a kivételes helyzetű dunai város. (Jjmüvelésügyi kormányzat előkészített egy törvényjavaslatot, amely a vizi társulatok érdekeit tartja szem előtt, még pedig úgy, hogy a kártalanítási járulekokat nem csak az fizesse, aki az árvízveszélytől érintve van és a pontosan mcghatároít árterületen él, hanem a járulékok fizetésében vegye ki részét az ország minden egyes polgára, mert a katasztrófa, amely ezt a vidéket sújtotta, az egész országra kihatással van és a kérdés gyors és sikeres megoldása az egesz ország egyetemes érdeke. Bejelentette az államtitkár azt is, hogy a jelenlegi árvízhelyzet rögzítésére légi felvételek készülnek. Közölte, hogy a földművelésügyi minisztériumban átfogó terv készül, amely szerint a vizszabályozással kapcsolatban a folyók és csatornák hajózhatóvá tétele is megoldást nyer. Bárczay János államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos bejelentéseit a gyűlésen részt- vett gazdák nagy tetszéssel fogadták. Az államtitkár Debrecenből a Bácskába indult szemleutra. szeli'mi nemzetvédetem feladatait, s ebben a maga hivatását, amikor behatóan foglalkozik a miniszter munkásságával. Ezeknek a kijelentéseknek -— hangsúlyozzák ugyanott — éppen az a rendeltetésük, hogy a sajtó támogatásával a legszélesebb nyilvánosság elé kerü jen'eik. Árra a kérdésre, hogy miképpen kell érteni a pártok viszonyára tett célzást, illetékes helyen nyomatékosan kije“ lenteáték. hogy a pártcivódás mindenütt, de kivált nálunk a háború utánra való. Most már célegyenesbe jutottunk a gigászi fegyveres küzdelemben. g»£nzugy miniszter j nyok lesznek. Milyen lesz nyersanyagellátási ! helyeztünk és mennyi munkaerővel számolhatunk, mekkora lesz fogyasztásunk, milyenek kivételi lehetőségeink. — Mindezt összegezve, már ma kell fokozatosan előkészíteni azt, hogy a harctérről annakidején visszatérő honvédetek egy nap se maradjanak munka nélkül, hanem mindenki azonnal elkezdhesse polgári foglalkozását. Majd igy fejezte be szavait: Nem élhetünk csak a mának, gondolnunk kell a holnapra is. A ma nagy kérdése: megnyerni a háborút. Mindent meg kell adnunk ezért. A tervezésnek azonban a holnapra kell gondolnunk, mert amennyire meg kell becsülni ma kötelességünket, éppen úgy nem áldozhatjuk fel a holnapot. Legyünk tehát méltók a kötelesség- teijesités és a fegyelem terén is azokhoz, akik fegyvernél védik ezt az országot, akik életük kockáztatásával küzdenek értünk. Ismerem fajtámat, éppen ezért nincs kétségem abban, hogy a nemzet minden tagját valóban áthatja ez a törekvés és mert ez erős hitem, nincs kétségem Magyarország jövőjéről sem. A pénzügyminiszter beszédét, melyet gyakran szakított félbe a taps és helyeslés, nagy lelkesedéssel fogadta hallgatósága. Hack Mü@$ Irodalmi hagyatékának könyvei: A megváltás könyve. Az Isteni Élet. Az Ember Könyve. Modern miszticizmus. A láthatatlan világ munkája. A Teremtés Könyve (2 kötet). A Törvények Könyve. Az Isten Könyve. A Bukás Könyve. — Kötete 6 pengő. — Kaphatók az ELLENZÉK ^ KÖNYVESBOLTBAN, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékieknek postán, utánvéttel is szálitjuk. Kérje a tavaszi tönyvuj- donságok. jegyzékét. vidék. Báresay János: Átfogó terv készül az árvízveszély elhárítására Rendkívüli érdeklődés <3 külügyi bizottság üléséi Már most (el kell készülni a háború utáni rendre MA mapimnamăt I UKÖRT TOLT ! ] I?3szsdeímes fiatal szélhámos : nőt seit orizsíben a rendőrség KOLOZSVÁR, május 5. (Az Ellenzék tu dóritójálól.) Az utóbbi napokban számé- feljelentés érkezett a rendőrség bűnügyi, ősz tályához, melyek mind arról számoltak be bogy egy fiatal leány szél hú diósa ág utján sorozatos lopásokat követ el. A rendőrség a/ ügyben széleskörű nyomozást indított és hétfőn délben sikerül! is a detektíveknek elfogni a tolvajnőt. A rendőrség defektive! őrizetbe vették Gál Zsuzsa 19 éves háztartásbeli alkalmazót tait, aki kihallgatása 6orán bevallotta, bog' több lopást követett ei a város területén Megszokott módszere az volt, hogy bekopog taftott idegen házakhoz és eílpaaaszolva kétségbeesett helyzetét és pénztelenségét, kér.; a ház lakóit, hogy- éjszakára adjanak neki szállást, mert nem tud hova menni. Ölt azután, ahol a ház lakói megsajnálták ti leányt, éjszaka, amikor mindenki aludt, ősz - szecscmagolta a kezeügvébe kerülő értéke* 8ebb holmikat és nyomtalanul eltűnt, i Vallomása szerint azonban nemcsak szál- j láskérég ürügye alatt követett el lopásokat hanem ha alkalma nvilt rá és egy nyílva hagyott lakásajlót pillantott meg, azonnal besurrant a lakásba és az első kezeügyébe kerülő értéktárgyat ellopta. A rendőrség a megrögzött tolvajnőt át* adta a járásbíróságnak, majd megtelte a lépéseket, hogy a leányt büntetésének kitöltése után kitiltsák Kolozsvár területéről A törvényszék slrendsíls ct fesztsnyitást as Imrédy* Halász sajtóperben BUDAPEST, május 5. (Az E'tenzék munkatársa távbeszélőn jelenti.) Belpolitikai vonalon Imrédy sajtópere foglalkoztatja élénkebben a közvéleményt. A volt miniszter elnök Halász Sándor dr., az 8 órai Újság felelős szerkesztője ellen sajtó utján elkö- vételit rágalmazás miatt emelt vádat.. A büntetőtörvényszék dr. Szemák Jen«' elnökletével hétfőn kezdte meg a főtárgy.» lást. Feltűnően nagyszámú hallgatóság gyük össze a teremben, mert a sajtóügy tükrében a belpolitikai étet több jelentős tényeződé nek egymáshoz való viszonya mutatkozott meg. A büntetőtanács elrendelte a bizonyí tást. Számos 'tanmt Idéztek meg, köztük sok politikai előkelőséget. Több képviselőházi napló, miniszteri nyilatkozat, hivatalos táv íroiti jelentés, újságcikk, a Magyar Meguju lás Pártjának és a Nyilaskeresztes Parinak több körlevele, valamint a két pártnak egymással kötött többrendbeli megállapodása kerül a bizonyitó anyag közé. Az ügyben szereplő rengeteg tanú közül hétfőn kevésnek a vallomására került sor Elsőnek vitéz K e rés z tes-F i se he r Ferenc belügyminiszter, utána vitéz Jaross Andor képviselő, Riadocsay László dr. igazságügym! niszter, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, Tasnády Nagy András a képvi selöház elnöke, Ivády Béla nyugalmazott miniszter, Sipeki Balázs Károly egyetem tanár, országgyülésd képviselő, Kundv Ferenc, Mezey Lajos. Alföídy Béla, Maróiiiy Meister Károly. János Áron, vitéz kolozsvári Borosa Mihály, Németh Andor, Pajor Győző, Csicseri Rónay István képviselők, báró Nagy Láisziló felsőházi tag, a kormánypárt egykori elnöke és Szállási Ferenc ma gántásztviisoiő, a Nyilaskeresztes Párt elnö«k. tett vallomást. Antal István dr. tárcanélküli miniszter és Péehy László dr, képviselő ki meutebte távolmaradását. A törvényszék ma. kedden dé&eiolt folytatja a lannk kihallgatását. LEVÉLPAFIROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, lego!* csobban az „ELLENZÉK“* könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás klrálv- tér & szám.