Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-05 / 101. szám

MMil I I iéí 2 äsäj as 5­ELLEN ZÉK 3 „MäsodköxßQfsiQk** lapunkban többször és behatóan foglalkoztunk a magyar városiasodás kérdéseivel. Arra is rámutattunk, hogy a magyar jövendőnek elkerülhetetle­nül szüksége van vidéki központok kiépítésére. A százezer lakosú magyar városoknak félmilliósokká kell gyara­podniuk, hogy egy-egy földrajzi és gazdasági tájegységnek természetes súlypontjaivá legyenek. Szvatkó Pál a Magyarország reggeli lapjában újból kiteríti a „másodköz- poutok" súlyos magyar kérdését. Ben­ne többi közt az alábbiakat írja: )fA miniszterelnök erdélyi útja álltaiméval megállapította, hogy Kolozsvár az ország második fővárosa. így volt a múltban s igy lesz a jövőben is; a magyarság tudatos el­határozással fejleszti második lelki köz­pontjává Erdély legjelentősebb városát s el- szakit hatat lanul beilleszti a magyar fejlődés egészébe. Kolozsvár ma határváros„ de még­sem „hinterland“-nélküli, mert a Székely­föld s az egész visszatért keleti rész termé­szetszerűleg benne találja meg ma is köz­pontját. Aki a másfélmilliós keleti területek­ről Budapest felé indul, Kolozsváron átha­lad, s tQrmészelszerüleg megáll az utbaesö centrumban. Budapest különben is igen messze van, a keleti végeken automatikusan kifejlődik tehát az a hely, az a músodhoz- pont, amely természetes gyújtópontjává vá­lik egy nagy, lüktető és zárt jellegű terü­letnek. Trianon után jóformán tehetetlen voii ai kis országban másodközpontokot létesíteni. A vidéki nagyvárosok háttér nélkül maradtak, sorvadoztak. Az ország olyan kicsiny volt, hogy az élet egyetlen központ felé fejlődött: Budapesti felé. Nem vált természetes szük­ségszerűséggé a decentralizáció, mestersége* sen éts a fejlődéssel ellentétben ilyesmit le­hetetlen kierőszakolni. A decentralizáció hiányának hátrányait pedig mind nyáján is- ! merjük: Pest túl mohón szívta magába a vi­déki kisembereket, gyökértelen proletárrá változtatta külvárosaiban a bevándorolt pa>- rasztot, idegen stílust és gondolatot adott neki, kiszaggatta természetes kerete bőlu Budapest színházaival, életmódjává#, zsidói­val és óriási népkeveredésével különben is Newyorkoit játszott a Duna partján s mesz- szire elkanyarodott a talán lassúbb és ne­hézkesebb, de természetesebb magyar fej­lődésből. A vidék elsorvadt. Erejét elisziivta ia metropolis. Lenéztük, elhanyagoltuk a vi­déki várost, meiy elaludt, mint Csipkerózsl- loa. Néha-néha puszta kulturális eszközök­kel életet akartunk szivattyúzni a vidéki vá- joisokba, mint Klebelsberg tette, de ez a ki- záróüaigios Lskofiás-krilituráfJ is-szellemi fejlesz­tés minden szépsége mellett, mégsem pótol- háttá az igazi, biológiai növekedést. Most, hé’a IStefinek, már önmaguktól ki- fejlődhetnek a vidéki központok, megvonnál: hozzá a természetes adottságok. Az ország •nagy lett, Budapest túl messze került egyes részeitől, Ilokális érdekek keletkeztek, az állam tájegységekre tagozódott: Erdélyre, Felvidékre, Bácskára, Kárpátaljára, Mura­közre, Székelyföldre, s a törvényszerű ki­sebb életegységek kialakulása magával rán­totta a volt trianoni országot is, amennyiben a sokféeség miatt ai régi egysíkúság helyett ott is kiszínesedtek a külön tájrészek: na­gyobb lelki központot kapott a Dunántúl, az Alföld és a Tiszántúl. Elsősorban azért, mert ezek a Iájak is kirekedtek s visszakap­ták elvágott részeiket. A Dunántúlt teljes­sé tette a Muraköz és különösen a Dráva- köz, az A föld kinyüt dél! felé és összeölel­kezett a Bácskával, a Tiszántúl lényegesen nagyobb lett Nagyvárad felé, de különösen északkeletre, ahol a visszatért Szaitmár egé­szítette ki ballal más területekkel csaknem Nagybányáig és a Szilágyságig. A ktegészité- í-ek következtében a trianoni határ nagy pe­remvárosai megszűntek légüres térben lebeg­ni és önálló gravitációt kaptak. Szegednél ma már nem áll meg a világ: délről nagy erők érkeznek a városi)», megtelepednék ott t ^ nem rohannak a tulmesszi és tulidegen Budapestiig. Debrecen különösen sokat nyert. Nemcsak dz ország egyik legfonto­sabb vasúti központja lett, hanem vonzóere­jébe jutott az egész északkeleti alföldhatári magyar rész jó messzire, Szatmárnémetin túlra. Pécs a Drávaközzel ugyancsak levegő­höz és tág térhez jutott s befolyását a Mu­raközig kiterjesztheti. A legtermészetesebb vidéki központ Ko­lozsvár, a „második fővárosItt valóban kifejlődhet az az önálló urbanitás, amily nincs többé kedvezőtlen értelemben Buda­pest bűvkörében. Az étet, amely Erdély fő­városában megindulhat, nem periféria-élet, hanem önálló, sajátos zamatot, illatot, egyé­ni stílust és törvényszerűséget kap s igy kiegészítheti, vagy előnyösen befolyásolhatja az egész magyar urbanitást, s megkönnyít­heti egyik legfontosabb feladcrtunk: az igazi népi eredetű, leniről fejlődő magyar polgá­rosodás kialakulását. De nemcsak Kolozs­várral lehet így. A többi nagy vidéki cent­rummá] is. Ami annál könnyebb, mert a magyar vidéki városoknak mindenfelé meg- [ van önálló és egyéni jellegük, ha eddig nem í ts érvényesülhettek kellő világossággal. A magyar várost különböző elvek, történelmi és kulturális 'tényezők fejlesztették. Általá­ban négy alaptípust különböztetünk meg vi­déki városaink között. Az egyik a dunán­túli város. Latin eredetű, római tradíciókra épült e jellege még ma is némileg mediter­rán. Ilyen város például Pécsi, vagy Szom­bathely. Más típus a felvidéki város, amely­ben több a germán kultúra nyoma, az északi befolyás és több a kereskedelmi Európa alapelvcinA hatása is. Ilyen felvidéki, erő­sen poigárosodott Hansa-városunk közül kevés tér: vissza az országba, a legszebbek és a legfejlettebbek egyike: Kassa ózonban itt van. A harm(idik típus az erdélyi város, amelynek zárt, önálló, védújkezŐ egysége erősen mutatja, hogy mindegyik nemzeti, Szeged, május 5. (MTI.) A duna-tiszaközi mezőgazdasági kamara kezdeményezésére az árvíz- és belvizsujtóttá területek gazdaközön­sége vasárnap a szegen ■. városháza dísztermé­ben országos jellegű nagygyűlést rendezett, hogy megbeszéljék az Alföld déli részét súlyo­san érintett elemi csapásból eredő feladatok megoldását és megtegyék a szükséges határo­zati javaslatokat. A nagygyűlést Bárczay Já­nos földművelésügyi államtitkár, az árvízvéde­lem országos kormánybiztosa nyitotta meg. A határozati javaslatok előterjesztése után, amelyek felölelik a legszükségesebb megoldá­sok kérdését, nagy érdeklődés közben Bárczay János államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos beszélt. Rámutatott arra, hogy 8—10 évvel ezelőti aszály látogatta ezt a vidéket. Abban az időben sok árvízvédelmi társulat azt javasolta, hogy temessék be a vízlevezető csatornákat. Most pedig olyan területeken is áll a viz, ahol viz emberemlékezet óta nem volt. réndkiviTTi helyzet tehát megköveteli a kérdés tudomá­nyos szempontból való vizsgálatát is. A föld­BUDAPEST, május 5. (Az Ellenzék buda­pesti munkatársa távbeszélőn jelenti): Hit­ler és Mussolini salzburgi találkozása után fokozódó érdeklődés előzi meg a külügyi bi­zottság szerdai ülését. Ká’üay Miklós minisz­terelnök ugyanis ez alkalommal részletesen tájékoztatja az illetékeseket az ált alá nos po­litikai helyzetről és annak m»gyar vonatko­zásairól. A bizottság üléséről összefoglaló jelentést adnak ki. Antal István miniszter vasárnapi beszédé­nek visszhangjára illetékes helyen kijelen­tik, hogy a magyar sajtó jól értelmezi a SSl©pdsO'í» «3 Baja, május (MTI.) Reményi-Schneller La- los pénzügyminiszter szombaton délután Papp Sándor dr., kormányfőtanácsos, a MÉP orszá­gos pártigazgatója kíséretében választókerüle­tébe, Bajára érkezett. A vasárnapot is ott töl­tötte. Szombaton délután fogadta választóit, vasárnap délelőtt pedig istentisztelet után megjelent a nagyválasztmány ülésén a Köz­ponti szálló színháztermében. Garai Béla ér­seki tanácsos, pártelnök megnyitójában a pénzügyminiszterben a szociálisan érző embert köszöntötte. A pénzügyminiszter beszélt ez­után. Többek között ezt mondta: Kedves magyar testvéreim! A mai idő pa­rancsa a kötelességteljesités és fegyelmezett­ség. Ne felejtsétek, csak most kerülünk igazán bele a háborúba, ami fokozott mértékben teszi szükségessé, hogy fegyelmezettek legyünk és teljesítsük kötelességünket példásan. Gondol­jon mindenki arra, ha áldozatról van szó, a leg­nagyobb áldozatot bajtársaink adják odakint, e mellett a mi áldozatunk, a fegyelmezettség és az itthoni kötelezettség ugyanolyan módon való teljesítése szinte alig vehető számba. Már többször mondottam, de nem győzöm eléggé ismételni, nincs különbség abban, hogy a nem­zeti munka mely őrhelyén teljesíti valaki kö­telességét. Mindannyiunk munkája egyaránt fontos a nemzet szempontjából. Egyikünké sem hiányozhat a nemzeti élet nagy gépezeté­ből, mert egyaránt baj származnék belőle. Erez­zük tehát át, hogy egyformán fontos valameny- nyiünk munkája, de hasson át mindenkit az a tudat, hogy a munka nemcsak kenyérkeresetet jelent, hanem hivatást is. —. A nemzettől kapott megbízatást jelent, amit a maga he­lyén mindenkinek hiven, lelkiismeretesen és fegyelmezetten kell teljesíteni. Egyik legfontosabb teendőnk az átmeneti gazdálkodás előkészítése. Már most, a háború alatt kell előkcsziiinünk a háború befejezésé­nek idejére. Már most kell gondolnunk arra, hogy a hatom után milyen gazdasági viszo­kulturális és gazdasági végvár volt a keleti népek és áramlások tengereim. Mindegyik „bástya“ volt, s ezért kötött, belső dinamiz** musfl igen nagy. Ilyen például Kolozsvár vagy Marosvásárhely, A negyedik típus vég­re a legfiatalabb és a legköteflenebb, falusi eredetét még ma is műit alté: az alföldi vá­ros: Szeged, Debrecen, Szabadka, Kecske­mét. E négy típus mindegyikében annyi egyéni zamat, külön jelleg és önálló fejlődési prin­cípium van, hogy valóban iftít is, ott is ki­fejlődhet közöttük (mo»t már megnagyob­bodott hátterük természetes adottságainak következtében is) a vágyv^-vágyott magas- rangú és ■dinamikus országos másodcent rum: Erdélyben Kolozsvár például, a Felvidéken Kassa, a Dunántúlon Pécs, az Aljúidon Sze­ged, — s mivel az Alföld igen nagy, észak­keleti részén még Debrecen is. s a Bácská­ban a kivételes helyzetű dunai város. (Jj­müvelésügyi kormányzat előkészített egy tör­vényjavaslatot, amely a vizi társulatok érde­keit tartja szem előtt, még pedig úgy, hogy a kártalanítási járulekokat nem csak az fizesse, aki az árvízveszélytől érintve van és a pon­tosan mcghatároít árterületen él, hanem a já­rulékok fizetésében vegye ki részét az ország minden egyes polgára, mert a katasztrófa, amely ezt a vidéket sújtotta, az egész országra kihatással van és a kérdés gyors és sikeres megoldása az egesz ország egyetemes érdeke. Bejelentette az államtitkár azt is, hogy a je­lenlegi árvízhelyzet rögzítésére légi felvéte­lek készülnek. Közölte, hogy a földművelés­ügyi minisztériumban átfogó terv készül, amely szerint a vizszabályozással kapcsolatban a fo­lyók és csatornák hajózhatóvá tétele is meg­oldást nyer. Bárczay János államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos bejelentéseit a gyűlésen részt- vett gazdák nagy tetszéssel fogadták. Az államtitkár Debrecenből a Bácskába indult szemleutra. szeli'mi nemzetvédetem feladatait, s ebben a maga hivatását, amikor behatóan foglalko­zik a miniszter munkásságával. Ezeknek a kijelentéseknek -— hangsúlyozzák ugyanott — éppen az a rendeltetésük, hogy a sajtó támogatásával a legszélesebb nyilvánosság elé kerü jen'eik. Árra a kérdésre, hogy mi­képpen kell érteni a pártok viszonyára tett célzást, illetékes helyen nyomatékosan kije“ lenteáték. hogy a pártcivódás mindenütt, de kivált nálunk a háború utánra való. Most már célegyenesbe jutottunk a gigászi fegy­veres küzdelemben. g»£nzugy miniszter j nyok lesznek. Milyen lesz nyersanyagellátási ! helyeztünk és mennyi munkaerővel számol­hatunk, mekkora lesz fogyasztásunk, mi­lyenek kivételi lehetőségeink. — Mind­ezt összegezve, már ma kell fokozatosan elő­készíteni azt, hogy a harctérről annakidején visszatérő honvédetek egy nap se maradjanak munka nélkül, hanem mindenki azonnal el­kezdhesse polgári foglalkozását. Majd igy fejezte be szavait: Nem élhetünk csak a mának, gondolnunk kell a holnapra is. A ma nagy kérdése: megnyerni a háborút. Mindent meg kell adnunk ezért. A tervezés­nek azonban a holnapra kell gondolnunk, mert amennyire meg kell becsülni ma köte­lességünket, éppen úgy nem áldozhatjuk fel a holnapot. Legyünk tehát méltók a kötelesség- teijesités és a fegyelem terén is azokhoz, akik fegyvernél védik ezt az országot, akik életük kockáztatásával küzdenek értünk. Ismerem fajtámat, éppen ezért nincs kétségem abban, hogy a nemzet minden tagját valóban áthatja ez a törekvés és mert ez erős hitem, nincs két­ségem Magyarország jövőjéről sem. A pénzügyminiszter beszédét, melyet gyak­ran szakított félbe a taps és helyeslés, nagy lelkesedéssel fogadta hallgatósága. Hack Mü@$ Irodalmi hagyatékának könyvei: A megváltás könyve. Az Isteni Élet. Az Ember Könyve. Mo­dern miszticizmus. A láthatatlan világ mun­kája. A Teremtés Könyve (2 kötet). A Tör­vények Könyve. Az Isten Könyve. A Bukás Könyve. — Kötete 6 pengő. — Kaphatók az ELLENZÉK ^ KÖNYVESBOLTBAN, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékieknek postán, után­véttel is szálitjuk. Kérje a tavaszi tönyvuj- donságok. jegyzékét. vidék. Báresay János: Átfogó terv készül az árvízveszély elhárítására Rendkívüli érdeklődés <3 külügyi bizottság üléséi Már most (el kell készülni a háború utáni rendre MA mapimnamăt I UKÖRT TOLT ! ] I?3szsdeímes fiatal szélhámos : nőt seit orizsíben a rendőrség KOLOZSVÁR, május 5. (Az Ellenzék tu dóritójálól.) Az utóbbi napokban számé- feljelentés érkezett a rendőrség bűnügyi, ősz tályához, melyek mind arról számoltak be bogy egy fiatal leány szél hú diósa ág utján sorozatos lopásokat követ el. A rendőrség a/ ügyben széleskörű nyomozást indított és hétfőn délben sikerül! is a detektíveknek el­fogni a tolvajnőt. A rendőrség defektive! őrizetbe vették Gál Zsuzsa 19 éves háztartásbeli alkalmazót tait, aki kihallgatása 6orán bevallotta, bog' több lopást követett ei a város területén Megszokott módszere az volt, hogy bekopog taftott idegen házakhoz és eílpaaaszolva két­ségbeesett helyzetét és pénztelenségét, kér.; a ház lakóit, hogy- éjszakára adjanak neki szállást, mert nem tud hova menni. Ölt az­után, ahol a ház lakói megsajnálták ti leányt, éjszaka, amikor mindenki aludt, ősz - szecscmagolta a kezeügvébe kerülő értéke* 8ebb holmikat és nyomtalanul eltűnt, i Vallomása szerint azonban nemcsak szál- j láskérég ürügye alatt követett el lopásokat hanem ha alkalma nvilt rá és egy nyílva hagyott lakásajlót pillantott meg, azonnal besurrant a lakásba és az első kezeügyébe kerülő értéktárgyat ellopta. A rendőrség a megrögzött tolvajnőt át* adta a járásbíróságnak, majd megtelte a lé­péseket, hogy a leányt büntetésének kitöl­tése után kitiltsák Kolozsvár területéről A törvényszék slrendsíls ct fesztsnyitást as Imrédy* Halász sajtóperben BUDAPEST, május 5. (Az E'tenzék mun­katársa távbeszélőn jelenti.) Belpolitikai vo­nalon Imrédy sajtópere foglalkoztatja élén­kebben a közvéleményt. A volt miniszter elnök Halász Sándor dr., az 8 órai Újság felelős szerkesztője ellen sajtó utján elkö- vételit rágalmazás miatt emelt vádat.. A büntetőtörvényszék dr. Szemák Jen«' elnökletével hétfőn kezdte meg a főtárgy.» lást. Feltűnően nagyszámú hallgatóság gyük össze a teremben, mert a sajtóügy tükrében a belpolitikai étet több jelentős tényeződé nek egymáshoz való viszonya mutatkozott meg. A büntetőtanács elrendelte a bizonyí ­tást. Számos 'tanmt Idéztek meg, köztük sok politikai előkelőséget. Több képviselőházi napló, miniszteri nyilatkozat, hivatalos táv íroiti jelentés, újságcikk, a Magyar Meguju lás Pártjának és a Nyilaskeresztes Parinak több körlevele, valamint a két pártnak egy­mással kötött többrendbeli megállapodása kerül a bizonyitó anyag közé. Az ügyben szereplő rengeteg tanú közül hétfőn kevésnek a vallomására került sor Elsőnek vitéz K e rés z tes-F i se he r Ferenc bel­ügyminiszter, utána vitéz Jaross Andor kép­viselő, Riadocsay László dr. igazságügym! niszter, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár, Tasnády Nagy András a képvi selöház elnöke, Ivády Béla nyugalmazott miniszter, Sipeki Balázs Károly egyetem tanár, országgyülésd képviselő, Kundv Fe­renc, Mezey Lajos. Alföídy Béla, Maróiiiy Meister Károly. János Áron, vitéz kolozs­vári Borosa Mihály, Németh Andor, Pajor Győző, Csicseri Rónay István képviselők, báró Nagy Láisziló felsőházi tag, a kormány­párt egykori elnöke és Szállási Ferenc ma gántásztviisoiő, a Nyilaskeresztes Párt elnö«k. tett vallomást. Antal István dr. tárcanélküli miniszter és Péehy László dr, képviselő ki meutebte távolmaradását. A törvényszék ma. kedden dé&eiolt foly­tatja a lannk kihallgatását. LEVÉLPAFIROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, lego!* csobban az „ELLENZÉK“* könyves­boltjában, Kolozsvár, Mátyás klrálv- tér & szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom