Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-04 / 100. szám

1941 május L

CtLENZfK

V>;

kolozsvári gyermekek nyomában...

Isten hozta mi hozzánk ez itt a mi óvodánk!

, KOLOZSVÁR, május 4. (Az Ellenzék. Ui- 'dósitójától.) Két kisgyerek megy a hosszú 'Magyar-utcán. Szépen fogják egymás kezét, ütemesen koppan cipőjük a járdán. OMa» Alikon szinesre i’estett tarka-hurka uzsonna- jfláslkía, épp úgy, mint a divatos hölgyek vállán a hosszú szájú modern kézitáska.

Óvodisifák, négy-ötévesek. A gyermekkor leggondatían'abh Világában élő kicsik. Még leckegondjuk sincs, játszva tanulnak, e játék számukra az egész élet. játszanak, esz» nék, alszanak, nyiladozó értelmükkel kíváncsian vizsgálják ft csodált, a körülöttük levő I nagyvilágot. Külön világ fiz övék, amelyben : a karácsonyfát hozó angyalka, Piroska és a ' farkas, s Tündér Ilona csaknem olyan reálr ’ eak és valódiak, mint a kicsi testvérük, aki ' még nem tud beszélni.

I — Az óvodába mentek? —- kérdezem e I ívéit kislányt.

r— Igen -—- felelik.

f Szőke az egyik, kicsi copfja van, a másik barma, nagy kerekszemü. Megmondják 'szépem a nevüket. Juliiba az egyik, Annuska a másik.

— A néni is az óvodába mén? — kérdi Juli ka.

—- Igen — felélem'.

—• És miért mén a némi az óvodába? — kérdezi aztán.

' — Megnézem, hogy mit játszóitok, mit

•tanultok, hogy viselitek magatokat.

Juliivá ötéves, s <az óvoda mellett egy ele- míiiskola is van. VaDamit hallott, ami benne maradt a kis szőszke fejében, hát megkér- Ulezi.

A néni tanfelügyelő?

Megnyugtatom, hogy nem vagyok tan fel“ ügyelő. Erre mindjárt bizalmasabb lesz, ő fis, meg Annuska is. Szépen felelnek minden ! kérdésemre.

— Az én apukám karosszériát csinál —- mondja büszkén Julika —, olyan rém nagy

tkarosszériát, ami az autókon van,

—- Az enyém pénzespostás — szól Annuska — és mán éccakia hat órakor he kel' menjen a postára.

— Miit csináltok egész nap, gyerekek?

Azt feleli Juüka:

Hát jáccunk. Nekem van egy kicsi ■ testvérem, de olyan rém kicsi, hogy még nem tud rendesen beszélni, csak azt mondja egész nap, hogy oáoáoá gágá. — Mostan sí" iszik, de ha nem alszik, játszok vele anyukát, És babákkal is anyukát játszok . . ,

— És mikor mentek az óvodába?

— Minden nap megyünk kilenc-tiz órakor szól Annuska.

I — Nem kilenc-ttóz órakor, te buti, — ja* ívitja ki Jultika — hanem kilenc órakor és [maradunk, ömig dél lesz és éhesek leszünk, j És délután megint megyünk kettő órakor és i maradunk négy óráig, amíg uzsonna van. És akkor hazamegyünk és megint jéccunk . . .-— És hol szerettek jobban, otthon, vagy laz óvodában?

A válasz diplomatikus.

Otthon is és az óvodában ás.

— Neked van testvéred, Annuska?

— Van. Fiú. Azt szokja mondani, hogyha i nagy cipője lesz, akkor elmegy katonának.

Mert most még kicsi cipője van, teecik tudni . . .

Megérkezünk az óvodához. Az ajtó előtt 'Juliba megráncigáija a kabátomat:

— Törölje meg jól a lábát, némi, mert ba neam töröli meg, az óvómén! megharagszik,,,

Isten hozta mihozzánk,,*

Benyitunk a nagyiterembe. Elénk jön a mosolygó óvónéni, a gyerekek meg felpattannak a helyükről s fújják, uniat

folyás

a .víz*

Isten hozta mihozzánk,

Ez ám a mi óvodánk.

Örülünk a vendégnek,

Bár csak többen jönnének,

(essék helyet foglalni.

Kicsit fogunk szavalni, játszani fogunk sokat.

Jól viseljük magunkat . .,

Hál ilyen szívesen nem fogadtak eddig sehol, az bizonyos. Bemutatkozom az óvónéninek, Bartha Lajosnénak, mialatt a gyerekek csendben ülnek s néznek. Jobboldalon a lányok, baloldalén a fiuk, szép rendben « fa! mellett, parányi székeken. A falon tarka képek, mesejeleuetek, húsvéti tojásokat festő nyuszik, Hófehérke, Piroska és a farkas, mindenféle áílalképek. A sarokban hinta, mögötte üvegajtóju szekrény, amelyben sok játék néz hivógatóan a gyermekekre, Ba* bak, bababutorok, edények, hinialó. A falon fogasokon a parányi kabátok Végignézem a gyermekarookat. Mindegyik olyan keaves, olyan csMJogó szemű. Ruhájuk rendes. tiszta, karjukat omzéfonják mellükön, bámulatos jók, legalább ebben a percben. De óvónéni azi mondja, hogy ebben az óvodában n^cs tossz gyermek. Égy látszik,

olyan mintaóvoda ez a Magyar u’cai református kisdedóvó, vagy pedig az ovi néni nagy szeretető és pedagógiai tudása varázsolja jóvá és rendessé az öt ven kislányt, kisfiút.

— Milyen módszerről tanít? — kérik vem Bartha Lajosáét.

— Azzal a közvetlen módszerrel, amelyet

már régen bevezettek a magyar óvodába. Még román világban is ezt a módszert kö* vettem. * Hűvé vagyok Mon tess o rínak is, sok újítását tanítom. A versek és játékok, amit a gyermekek tamilnak, kilencven százalékban Gedeon Jenié óvónő gyennekpedagógus- áró versei, aki nagyszerűen ért ahhoz, hogy még a gyermekversekbe is irodalmi értéket vigyen. Játék, ritmusfejlesztés, ének, kézügyesség fokozása g főleg a magyar érzés felkeltése már ebben a zsenge korba« az óvoda feladata ... <

A gyermekekhez fordul.

— Megmutatjuk a néni nők. hogy mit tudunk. gyerekek?

— Meg, meg —'siállják kórusban s magasba lendülnek a sis gyermekkarok.

„Majd ha én megnövök“

Legelőször versekéit mondanak el. Bámu* latosan hosszú verseket tudnak hallás után megtanulni.

Kisfiú áll a placcra. szépen naeyfiugan meghajol, s elkezdi:

„Majd ha én megnövök . ,

Hiába nőikül fújja a bosszú verset, összecsapja a bokáját. Rudi <a neve. Utána Ferike következik, aki áhitatosan szavalja:

,,Elmondjuk sássor is ast azs imádságot,

Isten áldja meg a sép Magyar or Ságot

Nem mindegyük seiypit. ám, sőt kilencven százalékban nagyon tisztán beszélnek. Ennivalók a kis bóstáliak, fiuk, lányok, csizmában, kötényben. A fiuk hazafias verseket mondanak, a kislányok pedig babákról, bárányokról szavalnak inkább. Bátrak és kedvesek, az óvónénijükön a .szemük, versmondás közben némelytik kis kötényéi gvii- rögeti. A lány-ok versmondás előtt jobblábu* kat óvatosan hátrac&usztiatják pukedUzuek szabályosan. Nagyon kedves az -a kisfiú, aki „ha megnő, huszár lesz“ belőle, a másik, aki leventesapkával a fején, a „Tessék nézni jő vendégek, beálltam én leventének“ kezdetű verset szavalja. Ilyen verset szaval Árpi, a kicsi székely gyerek is.

Anyák napjára tanultak verset a gyerekek, olyan szépen, kedvesen mondják el magánosán vagy kettesben, hogy valósággal meghatja az embert. Egy nemzetiszinii szalagos kislány harsogva mondja a jókívánságot:

Édesz jó Uztcnem, cak egyet kívánok,

Ál Id meg jószágoddal az édesz anyákat.

Játékok

Odamegy un*, ezután a nagyszekrényhez, s odatódulnak a gyerekek is. A kész gyermekjátékok mellett vastag paoirból készült kicsi bútorokat, taligákat, gyufásskatuíyák- tól készült szekereket látunk. A gyerekek maguk készítik elezeket éspedig úgy, hogy az egyes részeket sajátságos „óvodas/eggel“ tűzik össze. Ez a szeg *em más. mint vé* ony rudacskára tűzött, szárítót* borsószem. A kicsik, úgy iálözik, megoldották a nyers- anyagbiányt,

Latunk 3’jU'Án gyerek-rajzokat, meg olyan álluIképek^r, amelyeket ők festettek ki fantáziájuk szerint. Van lit piros malac, zöld szamár és Ida oroszlán. Sokszor azért, mert a kicsinek nem volt más szinii ceruzája, sokszor pedig, mert így túliba szépnek. Arra ügyeltek nagyon, hogy ne fessék ki a vonalon túl & képet.

Most egy kis mozgás következik a sok szavalás után, Riiilmusfejles>:tó gyakorlatnak lábukat keményen csapva, énekelve mennek körbe-kórbe. Bizonyos rendszer és leiv szerint. Ezután énekelnek harsányan és bátran. Nagyon kedves, amikor ismert magyar népdalok dallamára adják ólő a maguk kicsi világához illő dalokat, igy például- a „Jaj de magas ez a. vendégfogadó" dallamára ezt éneklik: „Már én többé pajkos gyermek nem leszek. a sarokba büntetésből nem megyek“.

— Csakugyan nem mentek? — kérdezem. Az óvónémi azt feleli, hogy nem, * ők ss kórusban kiáltják: Nem, nem!

Közben egy-egy kislány, vagy kisfiú odaszalad az óvónőmhez és diszkréten kérdez valamit. Az óvónéni bólint, a gyerek, kirohan. Mindez feltűnés ég lárma nélkül.

Most a játékokat mutatják be a kicsik. Nagyon tetszik a könyvkereskedő-játék, ami abból áll, hogy az egyik gyerek papírt, pi ros-fehér-zöld ceruzát, radirgumit és egy földgömbiét vesz a másik gyerektől, aki e pillanatban könyvkereskedő bácsi. A vevő azután versben elmondja, hogy a ceruzával) a papírra rá rajz ólja N ag y ni a gyár orszá g térképét s a földgömbrőí a radirgumával 'kitöröli Trianont. Arra a kérdésre, hogy mi

n 1 rí'.UK'i., 1. jrusbau feleli/. »zsa gtaían

beke“.

Azután a szőlőpászlort játsszák el, ezért a játékért rajonganak, mert a szőlőpász- bernak botot adnak a kezébe és szabad meg- kergetni vele a többi gyereket, akik. mialatt ű alszik, megdézsmálják a szőlői. !>:• még népszerűbb a Názáreti odron jótok. amely ben a főszereplő kezébe liliomot, fejére koszorúit kap s ő lesz a ki» Jézuska. aki megbocsát annak a ross-z gyereknek, aki nein aka ír neki énekelni. Úi a kisfiú középen, komolyan imádkozó helyzetben, feje fölé a kislányok betlehemi csillagot tartanak s azt mondja: „Én nem haragszom rád, gyere a szivemre*',

Ezután tornásznak, pici nemzetiszinii zászlókkal, ami már a Zaróünnepcly miiso rámák egyik része. Ezután következik •' nap fénypontja: a tízórai. Szépen, csendben visszaülnek helyeikre1, az óvónémi kiosztja a kis uzsonniatáskákat, amelyekből a legkülönbözőbb és legfantasztikusabb uzsonnák kerülnek elő. Nemcsak lekváros, vajas, vagy paprikás zsíros kenyeret hoznak, hanem van olyan kisgyerek, aki egy nápolyiszeletet eszik 8 a másik egy kis darab kenyeret, meg

I&aifsfilcir'iiy

kalap- férfidivatüzlete

Mátyás király-tér 5.

szám az II 0 \ <1 F l> ü it.

ügy kockacukrot szed elő. Egy páron, H U-g szegényebbek, nem hoztak gemmát, de ezek se húsúinak, mert. az óvónéni ezeknek kenyeret oszt szét. Szépen esznek, nem mór zsáznak, s a papirost befliedobják a tere-nj közepére helyezett szemetesládába.

Csak most veszem észre, hogy végigültem az egész délelőttöt, nem tudtam otthagyni ezeket a kicsiket, Most felállnak, elmondják a Miatyánkot, aztán a magyar Hiszekegyei Már hallottam ezt az imádságot szabad ég illáit, tízezres tömegtől, de az sem -zoritot:.* úgy össze a torkomat, mint mikor ezek az édes kis gyerckhangok mondották: „Hiszel: Magyarország fel támadásában", (M !

Vádőszentjfik, Széni Flórián emlékét ünnepelték

a tűzoltók

$?és graáméonyel zárult a fust3i?ik tüzeHó tanfolyam

KOLOZSVÁR, május 4. (Az Ellenzék tudó- silójától.) A kolozsvári tűzoltó főparancsnokság által rendezett hatodik tűzoltó tanfolyam befejeztével szombaton délután és vasárnap reggel tartották meg a záróvizsgát. A tanfolyam hallgatói szombat délután az elmélet' részből, vasárnap reggel pedig gyakorlati rész- . bői vizsgáztak. Az eddigi hat tűzoltó tanfolya- . mot 248 növendék, hallgatta végig, túlnyomó részben erdélyi falvak és községek tanítói és intelligensebb falusi emberek, akik a vizsgán kitűnő előmenetelről és képességről tettek bizonyságot. Ezeknek a tanfolyamoknak, amelyeket a kolozsvári tűzoltó főparancsnokság kezdeményezett és rendezett, az volt a célja,

‘ hogy az erdélyi falvakat cs községeket is bekapcsolja a tüzrendészeti munkába cs kellően kiképzett önkéntes tűzoltókat neveljen a falvak és községek számára is. Az elméleti záróvizsgán a város polgármestere nevében Muth Mihály városi tanácsnok is megjelent és a vizsgabizottság előtt a tanfolyam hallgatói teljes sikerrel adtak számot tudásukról. Vasárnap reggel ugyanolyan szép eredménnyel folyt le a laktanya udvarán a gyakorlati vizsga is.

A záróvizsga végeztével a tűzoltó főparancsnokság bensőséges, szép ünnepséget rendezett a tűzoltók védöszentjének. Szent Flóriánnak emlékezetére. Az ünnepségen részt- veítek a tanfolyamok hallgatói is, valamint a kolozsvári hivatásos és önkéntes tűzoltók, továbbá a MÁV, Deraiata, és a többi gyárak szervezett tűzoltósága is. A gyülekezés a gyakorlati záróvizsga befejeztével a Post:.: ort-úti tűzoltólaktanya udvarán volt is innen d élei ót- 10 órakor a tűzoltó zenekarral és a szerek!-: együtt a főtéri Szent Mihály templomba vonu’ a tűzoltóknak több mint száz főből álló csopor‘- ja, vitéz Zombory A. József főparancsnok * dr. Dévényi Endre parancsnok vezetésével, s. Szent Mihály templomban Bálint József szentszéki tanácsos, országgyűlési képviselő, a kolozsvári önkéntes Tűzoltó Egyesület társelnöke celebrálta a misét, majd a szentbeszéd keretében üdvözölte Kolozsvár és a vidék déré tűzoltóit, akik védőszentjüknek, Szent Flórián nak a tiszteletére gyűltek össze. A templom istentisztelet végeztevei ünnepi díszbe öltözött tűzoltók a felszentelt zászlóval és üzoiie zenekarral az élen, végigvonult a Mátyás király-téren, majd visszatért a laktanyába, aho a tanfoivamot elvégzett tűzoltó hallgatókhoz vitéz Zombory A. József főparancsnok intézet- beszédet. Az erdélyi falvakból és községe-eb. a tanfolyamra bejött tanítóknak megköszönt, azt a meleg érdeklődést, amelyet, a tanfolyam egész ideje alatt a tűzrendészet elmélete cs gyakorlata iránt tanúsítottak s arra k-'rtc őket hogy hazatérve falujukba és községeikbe. o-‘ is mindenkor legyenek lelkes munkásai a tűzoltó hivatásnak, igyekezzenek tovább terjes/, leni odahaza is mindazt, amit a tűzrendészet terén a kolozsvári tűzoltó laktanyában tanultak. A főparancsnok beszéde után a Himnusz hangjaival ért véget a záróvizsga és az azzal egybekötött Szent Flórián emiékünnepság.

ii Epetemi limkm iieniületlcszása

Kolozsvári százados hagyománya van a város társadalmi összefogásából szülefő zenekarnak. Ruziiska György* Brassat .Samuel, Farkas Ödön képviselte egykor leghívebben az ilyenfajta zenekedvelés te remtő gondolatát. S a gondoltat éli és hatott a megszállás két évtizedében is. A magyarság erőiből évenként kitelő szimfonikus hangversenyek fényesen tanúéitól ták külturfölényünket. Ma Kolozsvár országos viszonylatban is kiemelkedő érté kü filharmonikus zenekarral dicsekedhetik, ám a hivatásos' együttes magas szin vonala és zeneéletiink feltűnő gazdagsága sem altatta el a vágyat: társadalmunk zenekarba tömörülve akarja látni és halani műkedvelő muzsikusait E város kultúrateremtő ereje bizonyítja, hogy immár két zenekara dolgozik, egyik az operai egy üt tea, a mask, amelyben orvosok, kiadónak, vegyészek, diákok és professzorok játszanak, az egyetemi zenekar.

Szombaton este rendezte bemutatkozó hangversenyét az uj együi les a Mátyás Király Diákházban. Szépszámú közönség előtt, Kölouits Barna dr. karnagy' pálcájának intésére a Himnusz és a Rákóczi induló szólalt meg bevezetésül. Azutau Anniau Ernő dr. professzor ajánlotta rövid beszéddel a közönség figyelmébe a zenekart, amelynek rnegalakitásábaai és támogatásában a ti egyetem hódoló elismerése nyilvánul meg a zene nevelő ereje iránt. A zenekar műsorán Mozart G-moU szim fordája, DTndv Hegyi szimfóniája és Liszt Mefisztó-köriugője állott. A zenekar, mint friss szellemi vállalkozás, támogatást és erősítést érdemel és nem bírál gat ást, mégis úgy érezzük, lebecsülés volna, ha kritika helyett csak tudósítást közölnénk a hangversenyről. A legszigorúbb bíráló sem állapi Ihat meg mást az egyetemi zenekar első fellépéséről, minthogy éz a műkedvelőkből álló. kezdő együttess a vára hozásokat meghaladó, szép telje v!f- mérni nyújtott a három szimfonikus mii előadásával. DTndy szimfóniájának bemutatásáért. külön elismerést érdemel Ko Ion its Barna dr., meri az ezerszer hallott müvek szüntelen ismételgetése idején ezt a ragyogó ötéi ességgel hangszerelt é? eg> francia parasztdalra épített szimfóniát tűzte műsorára. Külön érdekessége D'Indy müvének, hogy a zenekan színek köze a zongorahangot is belekeverte, sőt csak nem olyan szerep! játszat vele, legalábbis kevéssel szerényebbet, mint egy zongora- versenyben. Weimer Tibor zongoramii vész fellépése ai Hegyi szimfónia clőada sát a másik kél műnél jóval sikerültebb»* tette. Technika tag kitünően felkészült művész, nk a zenei mondanivaló megformálásában. és határozott ritmizál áéábau if váló értékeket csillogtatott meg. A közönség lapsiait három ráadással viszonozta. Chopin egyik keringőjét játszotta ró K<> dály két kis szerzeményét, az „Esik a városban" címűt és nz Allegro giocosot.

A kolozsvári műkedvelők szimfonikus zenekara régebb a zenekonzervatórium ke relében működött, most egy más k. sok kai nagyobb méretű nevelő intézményünk, niz egyetem tette magáévá a gondolatot. Ez b zonyara nem jeleni olyan inegszüki test. hogy más társadalmi rétegeink jó képességű műkedvelő zenészei ne kapcsolódhatnának be a zömében egyetemi hat gutókból, tanársegédekből é*> professzorokból álló együttes munkájába. Meri ennek megvalósulása esetén a zenekar évek múltán odáig fejlődhetik, hogy hivatták«- vezetőt kap es zenekultúránk jelentős te nyezőjévé növi ki magát. (K. fi.

LEVÉLPAPÍROK, egyszerfUdl n legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az „ELLENZÉK * könyvesboltjában, Kolozsvár, Mátyás* király-