Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-30 / 121. szám

ELLEN 7.EK 14 4 2 m ;« juí, J lk Ü V&XBBJKA SSHETU WTJOá'-. iSi W Parajtíi Inczs Lajos riportja Látogatás a HarJimuzEurrsban (1914—1918) A. első emelet termeiben a Viűgbaboru hadivonatko/.isu tárgyait találjuk. A s-'oV '• ki nem fejezhető gazdag anyagból csupán i”'* iemző tárgyakat kapkodunk ki. két teremben {XV—XVI.) a Világháborút bo.vez.et6 esemé­nyek. anyaga, a mozgósítás es « harctéric in­dulás látszik: a részleges, majd általános moz­gósítás, végül a népfelkelés hirdetményei, 'Egyenruhák, felszerek si tárgyak menetalaki'.- tatok zászlói, ligv terem (X\'II.) a balkáni had­színtér, és a dunai hajóhad saját és ellenséges vonatkozású tárgyait mutatja be. Magyar es montenegrói zászlók váltakoznak a hadiíestök képeivel. Kismintákban (modell) egész dunai hajóhadunk látható. Legnagyobb hadszínte­rünknek, az. orosz harctérnek, két terem van szentelve (XVIII—XIX). Prezmysl várának emlékei a legendás magyar várvédelmet idézik fal; a volt szegedi 23. honvédhadosztály ezre­seinek fogságon, fogolytáborok szigorán és a • örös fonadalom viharán át is megmentett ászlomaradványai szenvedélyig fokozódó ma­gyar hazaszeretetről tesznek bizonyságot. Pán- éívonat-minta, egy teljes orosz kotonazene- viar hangszerei, Ivángorod várának ágyúja, egy hadifestő csataképe az uzsoki szórós -védelmé­ről a szembeötlőbbek itt. A következő terem fXX.) az orosz hadszíntér folytatása s itt .van a 'Omán harctérrész szegényes anyaga is, köztük a bukaresti (Buftea melletti) 1917-es békekö­tés alkalmával használt béketollak es tintatai- "ók gyűjteménye. Tengeri hadszínterünk és egyéb haditenge- 'észeti emlékeink külön vannak összegyűjtve iXXI). Itt van Kormányzó Urunknak a világ­háború alatt készült olajíestésü arcképe, vezér- hajójának, a Novarának kismintája s a pa­rancsnoki zászlója. Kismintákban megvan az 3gész akkori osztrák—magyar hadihajóraj s mellett az olasz hajóhad is. A légi harcterek és hős repülőink is külön ’•érmét kaptak' (XXII). Sok kis repülőgépminta és harctéri cmlékdarab után van egy léggömb- kosár, légcsavar, több repülőmotor, bombaso- rozat, egyéb légi fegyver s egy tárlóban hí­res repülőnknek, Kaszalának emlékei. Két terem (XXIII—XXIV.) az olasz hadszín­tér emlékeinek gyűjtőhelye. Sok különleges hegy if el szerlés, olasz fegyver és egyéb tárgy között a Görz melletti hadállások egy dombor­művel vannak szemléltetően megörökítve. Egy ‘eremAXXV-) a,szövetségeseinkké. A monarchia osztrák léiénél, hadi bemutatása mellett n ne­met haderő, a török és bolyát seregek, az al­bánok velünk harcoló csapatai és a lengyel légió látható itt emlékekben. A tokon bolgár nemzet készségesen megajándékozótt minden szükséges anyaggal, hogy a hadsereg méltókép­pen és teljesen bemutatkozzék a magyar hadi- múzeumban. I'z a gyűjtemény hiánytalan és igen értékes. A mi főhadszinterünktol távo­labb eső hadszínterek külön teremben (XXVI.) akkori ellenfeleink ajándékából jelentős gyűj­teményben vannak képviselve. A hadtápterületet és a hátországot, szóval a harcoló csapatok mögötti területeket bemu­tató két terein (XXVII -XXVIII.) a Vörös Ke­reszt, hadikórházak, háborús egészségügy, hadsegélyezés, háborús irodalom, hadiipar és o különféle hátország! őrségek emlékeit tartal­mazza. A világháborús csapatemlékek: ezre- dek diszkürtjei, kisebb-nagyobb egységek em- léktárgyai mellett a hadifogság néhány meg­rázó erejű emléktárgya is látható itt, mint a magyar fiuk mérhetetlen szenvedéseinek örök­ké megmaradó, égbekiáltó bizonyítéka. A hát­ország nagy eseményeinek: Ferencz Jóska ha­lálának cs TV. Kíroiv megkoronázásának is vannak emlékei itt. A háború változatos eseményei után ismét magyar szomorúság terme következik (XXIX.): a forradalom és ellenforradalom emlékeinek gyűjteménye s az összeomlás gyászos követ­kezményei, a Trianonban ránk parancsolt ,,bé- kefeltétclek''; kétségtelenül „hadidoigok", bár nem annyira az ők fegyvertényei, mint inkább a mi fegyvereink csalafinta kicsavarása okoz­ta. Ugyancsak ez a terem őrzi Horthy fővezér Nemzeti Hadseregének sebtében beszerzett egyenruháinak, egyéb tárgyainak, rögtönzött zászlóinak ránk maradt részeit. Csodálatos, mennyire egy és azonos tnd lenni az akarat, ha összefog a nemzet még ha az egyenruha ennyire tarka, ennyire változatos szabású isi A Nemzeti Hadsereg 1921-ben átalakult a mai honvédséggé s igy a fóvezéri törzszászló is a hadimuzenmba k,erült. Az első emelet folyosóin a megszűnt ezre- dek és egyéb világháborús csapatok emléktáb­lái emlékeztetnek azokra az egységekre is, amelyeknek a csonka-országban nem volt ki­egészítő területük. Mindenszentek napján örökmécsest gyújtanak e táblák előtt. Néhány világháborús kereszt. egyszerű magvar szö­veggel: valamennyi egy-cgy hős emléke. Vi­lágháborús hadvezérek szobrai, kének és raj­zok mellett szekrényekben kiilönféle lövedé­kek gyűjteménye látható. sében a legfiatalabb magyar fegyvernem, a lcei haderőnk is átesett, a tűzkeresztségen. Még ez év szeptemberében, <1 lengyel ellenál­lás megtörés - után, Kárpátalján leszerelik a hozzánk menekülő lengyel csapatokat. 1940 nyaiáin honvédségünk n teleti határszakaszon várja a döntő pillanatot. Az augusztus 30-i, második bécsi döntés után, szeptember 5—13. között honvédségünk megszállja a felszabadult I zak' Erdélyt és a Székelyföldet. 1041 április li-án kitört a német—szerb háború. Másnap szerb repülők bombázzák Szegedet, meg egy sereg más délmagyarorszúgi várost és helysé­get. Április 10-én honvédéin!: harcba lépnek s három nap alatt visszavetik a szerbeket a ba- ranyai háromszögből és BácsvidékrőL Szoptcm- berben birtokukba vették vették a Muramen­tét és Muraközt is. Ezekben a fegyveres küz­delmekben ismét magyar vérrel megszentelt f-mh ktárgval: kerültek hadimuzeumokba. Nem lehet minden jelentősebb tárgynak kü­lön helyet szorítani itt. Pedig mennyi magyar remegés, mennyi magyar áldozatkészség, mennyi szent hazaszeretet kell ahhoz, hogy valaki két évtizednél is hosszabb, házkutatá­sokkal zaklatott, besúgókkal mcgkescritelt ki­sebbségi életen át, minden viszontagságon ke­resztül dugdosv.a is megőrizzen egy-egy megté- petl, megkopott, harcterekről hazamentett, forradalomban rejtegetett magyar zászJót, amelyet magyar emberek véráldozatn, önfelál­dozó honszeretete szentlé tett előttünk! író és bankszolga, főszolgabíró és tartalékos tiszt, vagv derék tizedes, erős férfi és gyenge nő, egyforma odaadással végezte ezt a kötelessé­gül felfogott feladatot. Ezredek neve a m a zászlók alatt s azok neve, okik megmentettek. Cseh és román zászlók a bevonulás ideiéből származnak. A kárpátaljai és sz.erb zászlókhoz hatíiténvek fűződnek. A. ..csetnik" zászlók sem önm.aguktól kerültek a múzeumba. A fegyverek mutatják a legnagyobb válto­zatosságot. Cseh, román és szerb lo- és szál- íegyverek halmaza, a tárlókban fegyveralkat- részek, töltcnytárak és töltények; különféle rendszerű géopuskák, golyószóról:, repülőgép- vegyverzet. Különösen a szerb anyagon lát­szik, hogy ellenfeleink mindenféle hadianya­got úgyszólván válogatás nélkül felszerlésül: közé számítottak: lüvegeik között olyanok is voltak, amelyeknek csöve a mai világháborús tüzérségi anyagunkból származik; sebaj, ők akadálytalanul átszerel ték uj kerekekre. A ruházati gyűjtemény nemcsak ötletes, de tanulságos is. Külön bemutatja az 1938—41-es események magyar részről résztvevő csapa­tait s külön a velünk szemben álló seregek és csapóitok egyenruháit és felszerelését: cseh, román és szerb katonáit (bábuk), kárpátaljai szics gárdista, stb. Az itt bemutatott gazdag felszerelési tárgy gyűjtemény részint, a bevonu­lások esetében, a gyors ütemű ,,kiürítés" al­kalmával hátrahagyott tárgyakból, részint zsákmányból (Kárpátalja, Délvidék) származik. Szobrok, kepék és fényképek a honvédség nagy napjairól .szines plakátok és hirdetmé­nyek a megszállott országrészek részleges fel­szabadulásánál: határtalan öröméről, könyvek, újságok, zenemüvek a magyarság szellemi fel- villajiyózásáról, a kitüntetések pedig a ma­gyar katona kötelességleljesitéséről beszél­nek. Ez időszak filmjei, hanglemezei, léiképei és vázlatai is szervesen ide tartoznak. Itt van­nak a iegfe'sőbb hadúr hadparancsai is, ame­lyekkel uj fordulatot adott a magyar történe­lemnek. Itt említjük meg, hogy a Eladimuzeum terv­be vette a festők, szobrászok idevonatkozó müveinek összeválogatását és kiállítását, illet­ve, hogy pályázatot "ir majd ki az 1938—41-es események történelmi pillanatainak művészi megörökítésére. Az érem« és zsákmány gyűjtemény A legújabb rendszerű cseh, lengyel és francia fegyverek, szétnyitható talpú lövegek, gyorsan működő géppuskák s egyéb hodizsák- mánytárgyak között érünk fel a lépcsőn a má­sodik emeletre. A folyosó közepén a viiághá- öoruban eiesett csendőrök márvány emléktáb­lája, körülötte világháborús képek, szobrok sorozata. A • parancsnoksági folyosórészen egyenruházati képgyűjtemény borítja a falat: rajta valamennyi történelmi fegyver- és csa­patnem tiszti és legénységi egyenruhaviselete, még változatokban is. Itt van a rnuzeum egyik érdekessége: a rend­jel, világháborús érem és sapkajelvénygyüjte- mények. terme (XXX). Nyolcezernél több tárgy van ebben a teremben s még igy is a i?ndjelgyüjteinény nem egészen teljes. Céak ennek a teremnek megtekintésére napok kel­lenek. Utána a különleges gyűjtemények két terme (XXXI—■XXXII.) következik: fegyvér- fejlődéstörténet, műszaki kisminták, magyaror­szági várak kismintái és metszetei. E két utób­bi és az ágyujgyüjtemény az 1715. év előtti anyagot is tartalmazza. Egy terem a hadse- xeggel legszorosabb kapcsolatban levő fegyve­res alakulatnak, a csendőrsegnek van szentel­ve (XXXnij. Itt csak szervezetére, katonai vonatkozású működésére és világháborús hadi­szolgálatára tartozó emlékei vannak ösze- 'gyüjtve. Bűnügyi szakmúzeuma Szombathe­lyen van. A következő (XXXIV.) a legnagyobb kato­nai kitüntetést elnyert katonák, a Mária Te­rézia Rend tagjainak ereklyeterme. Személyi emlékeik össze vannak gyűjtve, arcképcsar­nokuk azonban még hiányos. Mária Terézia 1757-ben a legendás magyar vitézség kitünte­tésére alapította ezt a rendet. Vitézei között eiső helyen Kormányzónk arcképe van, az ot- ?antói csata hőséé. A világháborús személyi emlékek termében (XXXV.) tiszti arany vitéz­ség! érmesek, magasabb parancsnokok, legény­ségi arany vitézségi érmesek és más kitün­tetettek emléktárgyai láthatók. Ez a gyűjte­mény fölötte hiányos, ami érthető is, hiszen sokan nagyon ragaszkodnak, amíg élnek, há­borús kitüntetéseikhez. Iparművészeti remek- Sr-üvek is vannak itt. Most érkezünk a hires XXXVI, teremhez, amelyről egy időben nem csupán egész Buda­pest, de egész Magyarország beszélt: a ma- gyér honvédség hároméves vérkeresztségének diadalrai jeleihez, az Í9.38—41-es események zsákmány tárgyainak kiállítási termébe. Ez a terem még csyk részben történelem, részben oecig a mai nap valósága; a felvidéki és er- óélyi bevonulás emlékei, a kárpátaljai és dél­vidéki1 harcok győzelmi jelvényei — ugyan­akkor, araikor egy. lezárult korszak esemé­nyeiről beszélnek — egyúttal arról is vállánál: aeküak. hogy a »agyai katonaeszményeh lan- i kadatlan tűzzel lobognak bennünk; ha a ma­gyar katona észrevenné, hogy az ellenség számbelileg, vagy tűzfegyverek dolgában pil­lanatnyilag e helyen fölötte áll, bátorsággal toldja meg a rendelkezésére álló hadianyagot. (1938—1341) Az a történelmi eseményzuhatag, amely szu- déta-földön indult el, hozzánk az 1938. no- xmmber 2-i, első bécsi döntésben érkezett meg. A magyar honvédség megszállja a magyar Felvidék egy részét, a legfőbb magyar hadúr bevonul Kassára, Rákóczi városába. 19.39 ja- nuir 6-án kárpátaljai cselt és ukr.in csapatok orvul megtámadják Munkácsot. A sorozatos cseh határátlépések megtorlásaképpen a hon­védség még március 15-től kezdve két nap alatt felszabadítja Kárpátalját is, egy szaka­szon visszaszerezve az ezeréves határokat. Ez a tény addig soha nem tapasztalt lelkesítő hatást gyakorolt az egész nemzetre. A követ­kező hónapban szlovák támadások vissza veré­Alkalmi kiállítás Egy háromhónapos alkalmi kiállítás kapcso­lódott ehhez a teremhez: a katonai alakulatok meleitt állami intézmények, társadalmi egye­sületek, vállalatok, magánszemélyek mutatták be egyéni szorgalomból összegyűjtött anyagu­kat. A kimondhatatlanul változatos anyagból csupán néhányat ragadunk ki: esek, román és szerb nyelvű feliratok, címeres jelzőtáblák, ha- dijelvények, sőt román film, térképek, sisakok, nagymennyiségű töltény, szerb repülőbombák, csetnik ruhák, rendfokozati jelek, puskák és golyoszórók, légvédelmi irányzék, kardok, pisz­tolyok, román előjegyzési könyv lövedéktalá- iattal, cseh oktató falitáblák, a Hlinka-gárda karszalagjai, cseh sorozási igazolványok, ro­mán és szerb légoltalmi szakkönyvek., fényké­pek a szerb repülőtámadások magyarországi hatásáról, cseh börtönökben megkínzott ma­gyar politikai foglyok rabinunkái (vizfestmé- nyek, müdalok, naplójegyzetek, képkeret, böp- tönujság, szalmamunkák, versek, stb), szokoi- zászlók, Svatek cseh tábornok zubbonya, ame­lyet a kárpátaljai futáskor hagyott hátra, kár­pátaljai ukrán szics tisztisapka, szovjetOTOsz tisztisapka, az erdélyi napilapok gyűjteménye a bevonulás idejéből, fényképkötegek, Torkos György szászfenesi népköltő leírása a román megszállás kezdetétől a honvédség bevonulá­sáig elszenvedettekről, vizfestmények az er­délyi felszabadító bevonulásról, katonaversek, katooadalok s végül a magvar szabadcsapatok öltözete. Ez a Hadimuzeum. Anyaga még áttekintésre is ijesztően nagy. Pedig mindez csak parányi kis része annak, amit ez a nép egy ezredév vé­res küzdelmeiben védekezésül kitermelt, alko­tott, megvalósított. De ez a parányi rész is meggyőző hangon szól arról, hogy » magyar mindig kész volt igazának védelmére kelni, a múltban is, ma is. Az a nemzet, amely ennyit harcolt, ennyit küzdött a létért, a jövőben sem tud mást tenni, mint fegyvert ragadni, síkra szállni, mihelyt valaki meg akarja akadályoz­ni abban, hogy békés alkotással, szellemmel és gép tudománnyal dolgozzék az egész emberiség üdvéért. Nyári cipó hu &nleg&sségek megérkeztek Deák Ferenc-u.49. sz. , Telefon 13—86. Vátadi A<tgy várad városa annakidején Filtert túlidul fi'ytóniútiu vöri/< kiváló szülő ­től bízta in<x milli'riiitrni !:ép>ni'k a m<zf<u- /cm i'l. A miire sz igazon remeket alkotóit. hat ni man vászna ott díszeiéit n i-Totlnízn kő: fi\ül/‘si in-uűnel egyik falán * azt ° történelmi jelenetet ábrázolja, < mikor / •.■•• mond inasai király I lászló lengyel kiráiv- l\al tiihítkozolt a i aradi várban, Szf. ITi szó sir kinn!, A mii elsői kidolgozóm nnnyirc megnyerte akkoriben, <t műrészetek iránt is különösen tcjongó Jnzsej jölterrogci, AJ csitt nrői. hojiy megvásárolta n miivózztől <» kintitd-nUGi palotájának egyik műkincse lett. Most, hogy Jozy várait vezető emberei, meghívták rtz elhunyt főherceg hasonnevű fiát <* Szí. l.á&zló-ünnepi hőire, ezt ozzol /."<* vúnta meghálálni > hogy az édesapja ált megszerzett bihari-képet, a városnak ajeín• (lékul felajánlotta. A képet te is küldte éi n vári is a régészeti rn űzet un bon helyeztette' el. Az átadás ünnepélyes kereteikben Air* téat és a jőherccg az üdrvözlG szavakra ezt jelelte: — Ezt a jettményl édesapám váltoila ma­gához. \! »rásflroUa, mint Cgy szép és érté­kes magyc.r szimbólumot. Á festmény ebéd- lenit falán függött. Gyakran könnybeíejbadt o szemein, amikor rátekintettem, mert ilyen­kor mindig eszembe jutott az idegen meg- szállás alá került magyar Nagyvárad . . . Ek­kor gondoltain arra, hogy a felszabadulás idején, amiben örökké hittem. átadom o festményt az ujjáébredt ÍS'agyvár adnak. A főhercegnek e nobilis gesztusa o városi egy újabb, igetzán ériékes képzőművészeti remekkel za: daci tafta. A váradi $2t. László-ginmázium volf ez idén Magyarország legnépesebb középiskolája, összesen 1050 tanuló látogatta. A nyolcadikban A, B és C osztály volt. Az osztály vizsgára áHt tanulók közül csak kettő bukott meg és igy 73 került az érettségi bizott­ság elé. Az érettségi előtt álló ifjak, a .Szilágyi Erzsébet-]cánygimnázkünu ugyancsak matúrára készülő leány- kollégákkal együtt megrendezték ai szokásos ballagást. Énekszóval járták egykori tanulmányaik Emebben az osztály termeket, majd megy^piéSre ték az iskolaépületet, s ennek [ Külö- tével Jakó Albert igazgató liaggzek ^ tos búcsúbeszédet intézeti bc>*#ében is Majd templomaikba vonultak jellemző tiszteletre, utána pedig az O-ári szúr zászló előtt sorakoztak, abol kn6T1tp,aj rut helyeztek el. Itt Novoezel Á^jjübb ka tartott megragadó beszédet-, ^ g,ra. va aira a kötelességre, amelyeteUe. életbe kilépő magyar, diákokrí^^ diáklányokra vár, p g7^ * Veze­ttette Az Erdély* Fán nagyváradi reseto^éxy\0^ e héten He^ykérsssáldobágy faözségbe»x>Q- fartntt választmányi érieltezletei. melyem a- a szomszédos Hegy közutak is képvisel- -» tettig magát népes küldöttséggel. A Hi­szekegy élénéldése irtán Asztalos Ftefene ref. lelkész köszöntötte a megjelentekeik Ígéretet telt, hogy Hegyköz szál dobágy mindéi magyarja egy szioveldélekkel átt az Erdélyi Párt nagy és nemes numísája mellett. Kortsmáros László képviselő is~. merlette hatásos beszédben a Párt cél­kitűzéseit és munlcűjál az egyetemes nur gyarság érdekében. Szabó János képviselő, a következő felszólaló, orra figyidfme&ette a hallgatóságot, hogy mindenkinek meg kell érteni azt, hogy az ígéretek ideje le­járt. Nekünk ne ígérjen senJd semmit mondogat —, mert ugy‘ sem tud többet adni a mai rréfiéz háborús viszonyok közi, mint amit a kormány megad. Addig sen­ki se elégedetlenkedjék, amíg van. az asz­tal árt egy darab kenyér. Mindenki dolgoz" zék becsülettel, mert meglesz jutalma a' munkájának. A nagyhatású felszólalások után Soós 1st jós jőtitlzár bejelentette, hogy az ideiglenes vezetőség helyére tég" leges tisztikart választottak, mélynek el­nöke Asztalos Ferenc ref. lelkész, alelnö* laţi Farkas Lajos és Forrni István, titkár: Szebeni Kálmán. Befejezésül dr. Szabó Lajos lelkész köszöntötte Szál dobágy köz­ség lakosságát és beszédében indán szów loht a magyar anyákhoz. — Ha volt idő — mondotta —, hogy szükség icolt magyar asszonyokra, magyar édesanyákra, úgy a mai időben sokkal nagyobb szükség van rájuk. A férjek helyett dolgozni kell s ugyanakkor h Ösie!kit magyar honfiakat kell nevelni. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom