Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-01 / 98. szám
I 19 42 üi ájj tt s 1'«Ül ELLENZÉK ÖvétTelefet Béla nyilatkozata németországi útjáról Kolozsvár, május 1. Mint jelenítettük, gróf Teleki Béla, az Eridéi yi Párt elnöke és az Erdélyi Gazdasági Egyesület vezető alelnöke, németországi tartózkodása után, kíséretével együtt hazaérkezett. Teleki Béla gróf és munkatársai a Reichsnaehrstand meghívására utazott ki Németországba, hogy a helyszínen tanulmányozhassa ezt a gigantikus szervezetet, amelyre a termeléstől kezdve az irányit ott gazdálkodáson át a fogyasztásig minden gazdasági probléma megoldása hárul. Gróf Teleki Béláék hat napot töltöttek Berlinben, ahol a Reichsnaehrstand központját tanulmányozták, három napot pedig vidéken, Brandenburgban és Mecklenburgban, ahol alkalmuk nyílott arra, hogy a vidéki szervezőieket és azok legkiseb egységeit is a helyszínen megismerhessék, nymodon gyakorlatilag nyílott alkalmuk arra, hogy a szervezet működését megfigyelhessék, felépítményének valamennyi részében. Az Ellenzék munkatársának alkalma nyílott arra, hogy hazaérkezése után beszélgetést folytasson gróf Teleki Béláival, aki a következőkben összegezte tanulmányútja során szerzett tap as ztal at ai t: — A Reichsnaehrstand egyes főosztályait külön-külön részleteikben tanulmányoztuk és ezúttal is meleg köszönetemet óhajtom kifejezni az osztályvezető urak iránt, akik a legnagyobb előzékenységgel és szívélyességgel állottak rendelkezésünkre és engedtek komoly bepillantást munkájukba. Németország gazdasági egysége számtalan hasznos és gyakorlati megoldást láttunk, amelyeket értékesem tadunk íelhasználni saját mezőgazdaságunk megszervezésénél. Természetes, hogy ilyenirányú tapasztalatainkat az EMEE kereteiben mielőbb hasznosítani is óhajtjuk. Az értékes részlettapasztalatok mellett, rendkívül érdekes és tanulságos volt számomra a Harmadik Birodalmat láthatni és azt, hogy az emberek miképpen illeszkedtek bele az uj rendbe. A német mezőgazdaság csodája, amelyet a Reich s naehrstaxidon keresztül alkalmam volt tanulmányozni, rendkívül mély hatást gyakorolt reám. Látogatás a magyar munkások között Ezután arról érdeklődünk gróf Te leki Bélánál, hogy találkozott,-e a birodalomban m agy aj- és. főleg <-rdéG munkásokkal ? — Az erdélyi magyar muriké c kérdése iránt — válaszolta, gróf 'I »• leki Béla — heha.tómi. érdek 1 odú-r;/ Alkalmunk is nyílott arra, bog' Berlin közelében meglátoga- -unt egy nagy ipari telepet, ahol négy száz magyar munkás dolgozok. <> nyert tapasztalataim alapján,szerintem, a Németországába !.i köz vetitek munkások kiválogatásánál és tájé közt áfásánál a jövőben figyelembe kell venni olyan szempontokat, anv Iveket eddig, a jelek szerint, el iha nyagol tak. Fontosnak tartom, hogs a, Németországba lesz érződök ma gyár mu/nk ás csoportok ottani rnoe élhetésének megkönnyítésére rneefc lelő szervezeteket létesitisenék. A né met rién bámulatos ön f egy elemiméi és céltudatossággal viseli a háború okozta nehézségeket. Természetes, hogy az élelmezés is bizonyos megszorításokkal jár. Ebbe a helyzetbe a magyar munkások igen nehezeit tudnak beleilleszkedni és a mimet konyhát megszokni — fejezte be m. latkozatát gróf Teleki Béla. — A legnagyszerűbb a Reichsnaehrstand szervezetében, hogy egyetlen, kizárólagos szervre építi fel a német mezőgazdaság megszervezését, beleértve a termelés valamennyi kérdését és az értékesítést, tehát a piac kérdését is és a háborús gazdaságii rend kapcsán az egész közellátási kérdést. Németországban tehát a termelés, az értékesítés és a fogyasztás egységesen van megszervezve. — A termelés irányításának főeszköze a kitűnő eszközökkel végrehajtott propaganda, amit számtalan ufón és módon szolgálnak. Kezdve a gazdakörök vezetőinek rábeszélő irányításától, a gazdasági iskolák tanáraiig, akik egyben gazdasági tanácsadók is, a szaklapokon, a számtalan különböző nyomtatványon át a kitűnő filmpropagandáig és a koz- ponitból kiküldött szakemberek munkásságáig, minden a termelés előmozdításának szolgálatában áll. — A piac kérdését az úgynevezett vásárrend utján oldották meg. Ennek alapelve, hogy kereskedési csak minősítés, azaz jogosítvány alapján lehet űzni. A minősített kereskedők tevékenységüket az egész országban gyakorolhatják, tehát elvileg nincs kijelölt körzetekhez kötve, ezzel szemben a gyakorlat: olyan régi és szoros a viszony közöttük és a termelők között, hogy mindegyik kereskedő meghatározott gazdacsoporttal dolgozik. A piacra való felhajtást, illetve felhozatalt a szükséglet szempontjai mányitják, amelyek, együtt!intva a rögzített árakkal, léptek a szabad gazdálkodás helyébe, amely a kínálat és a kereslet alapján alakítja ki a piaci árakat és az áruforgalmat. 55 ÜfüsiJenici a map helyén kövesse a honvédség kölelességieijesifésé- aek példáiéi 1 gazdái* a gazdavezéi* által kitűzött céloknál* megfelelően Intézik ügyeiket — Ä Reichsnaehrstand szervezete felülről lefelé van kiépítve. Az országos központ nagyobb tájegységek központjaival dolgozik. (Landesbau- ernschaft). Ezek a mi kisebb megyéinknek megfelelő körletekre (Kreis- l>auernschaft) oszlanak, amelyek viszont alárendelt szerveiket egy-két község gazdaköreiben (Ortebauem- sekaft) fogják össze. Az alap-elv az, hogy a gazdák a gazdavezér állal kitűzött céloknak megfelelően intézzék ügyeiket. Ennek érdekében minden szerv élén, éppen úgy, mint az egyes osztályok élén, amelyekre ezek a szervek felosztanak, gazda, és pedig majdnem minden esetben gyakorlott gazda áll, aki tisztjét tiszteletbeli alapon látja el. Ugyanakkor minden szervnek megfelelő képesítéssel rendelkező hivatalos vezetője is van, aki munkáját a tiszteletbeli vezető utasításainak megfelelően végzi el. Hogyan dolgozik a Reichsnaehrstand?- A Reichsnaehrstanld legfelsőbb szervezete az igazgatási, a .számviteli, a nemzet politikai, a termelési és az értékesítési osztályra oszlik fel, amelyhez a most rendkívül nagy munkát kifejtő központi propagan- daosztály sorolódik. A gazdakörökben a gazdaköri vezetőt találjuk, aki tiszteletbeli alapon látja el munkakörét. A vezető kijelölése felülről- lefelé történik, amennyiben a gazdavezér a Landesbauernseliaftok vezetőit kéri fel, ezek a körzeti vezetőket, a körzeti vezetők pedig a gazdaköri vezetőket tisztségük betöltésére. Igen érdekes, hogy ennek a szervezetnek egyik alapvető eleme, hogy a vezetők csak ötvenötóves korukig vállalhatnak tisztséget. Ezzel kívánják a szervezet lendületét biztosítani. A szervezet valamennyi gazdát magába foglalja, a legkisebb mezőgazdasági birtokostól a moiwloda iá%*herényi beszédéiieiu Amim! hjfáii nemzetvédelmi mímsrie^ sokezerholdas nagybirtokosig, akik a mezőgazdaság közös érdekeit vállalják és minden ellentét elkerülésével szolgálják. Érdekes megfigyelni, hogy ha példának okáért az egyik szervezet élén egy kisbirtokos áll, mint vezető, egyik vagy másik osztályának vezetője egy többezerholdos nagybirtokos, a másiké pedig esetleg egy mezőgazdasági munkás. Egyébként a mezőgazdasági munkások kérdésével is természetesein ez a szervezet foglalkozik és pedig a nemzetpoliiti- kai osztálynál alkalmazott gazdasági munkás- és alkalmazóttgondozók utján. — Hogy mennyire egységesen, jól és zökkénésmentesen működik az egész szervezet, annak legjobb bizonyítéka, hogy a háború esetén is a termelést csaknem a békebeli színvonalon tudták tartani, az elosztást pedig a mezőgazdák felé a szervezet hiány- és zökkenésmentesen látja eh A tapasztalatok alapján ... Feltesszük ezután a kérdést Teleki Béla grófnak, hogy mi az, amit németországi tapasztalataiból ittihón- ér tékesithetőnek tart? * — A mi egészen eltérő viszonyaink között —- válaszolja — természetesen lehetetlen volna a Reichsnaehrstand szervezetének lemásolására gondolni. Erinek ellenére azonban JÁSZBERÉNY, május 1. (MII ) Antal irtván dr. nemzetvédelmi miniszter szer- dán ellátogatott Jászber;« y!> voi; válasz tókerülete székhelyére A látogatást a város közönsége felhasznál a arra, hogy volt képviselőjét miniszter kinevezése erikáiméból ,üdvözölje. Az üdvözlés a városháza közgyűlési termében t- :yt le. Pénzes Sándor polgármester köszöntötte a- min ez tért. aki hosszabb beszédben válaszolt. Rámutatott azokra az erőfeszítésekre és megpróbáltatásokra, amelyeknek a nemzet elébe néz a következő hónapok ban és amelyeket a nemzet minden bizonnyal azzal az elszán sággai kozd Ír. mint amilyen, elszántsággá', áldozatkész* seggel teljesiti kötele*.erg«, t a honvéd kint a harctéren. — Ne felejtsünk el kél dolgot —- mondotta. — Először azt, hogy megpróbálta tás és áldozat nélkül nincs eredmény. A történelem felett uralkodó Gondviselés csak azokat a nemzeteket jutalmazza ország gy arap'tó áldásával, amelyek nem ölhetett kézzel nézik az események alakulását, hanem megvan bennük az elhatározás. hogy saját erejükkel irányítsál: sorsuk alakulását. — A magyar nemzet soha semmit sem j kapott ingyen a sorstól. Ne felejtsük el j azt sem, bármilyen áldozatot, szenvedést kell az ország határain belül a társadalomnak elviselnie, a megpróbáltatások csak elenyésző töredékei azoknak az ál doza* toknak, amelyeket az egyszerű honvéd ti a ponta ad nekünk biztonságunkért, jövőn * 30 kért. nemzetünkért. (Hosszantartó, lelkes helyeslés, éljenzés*, taps.) — A történelem mérlege aszerint mutatja értékünket, m íven erkölcsi erőt tu dunk a mostani világalakitó eseményei, között felmutatni. Az erkölcsi felkészül! ség és lelki ellenállás adja a nemzetnek a belső kitartást és iatz ebből erősödő nem zeti hivatástudatot. Ennek viszont az a feltétele, hogy a néjmzet egyetemére várakozó megpm báltatások, nehézségek és esetleges nélkülözések egyenlően sújtana]: minden társadalmi rétegét *,• a közös sors nehéz terhének viselésében ne legyen különb ség magyar és magyar közölt, (Kilörö hikes éljenzés.) )1eg kell terem lenünk a kötejességteljesitésben. a lemondásban és az önfeláldozásban is az igazságod. egyenlő, arányos teherviselést magyar és magyar között. Tehát mindenki a maga helyén kövesse a magyar honvéd kötelességteljetstté sének példáját, mert a sok kis, apró helytállás összhang- zatos együttműködésiéből alakul ki a nem zet. mill óinak átütőerejü történelmi hely i állása. Ennek birtokában pedig nemcsak el tudjuk hárítani ráz életünket fenyegető külső veszedelmet, hanem nagy lépéssel haladunk előre a/ uj Európában a ma gyarság méltó helyének elfoglalása felé. .A miniszter beszédét -a. jelenlevők igen nagy tetszéssel fogadták és utána rm im: ünneplésben részesítették. Mcgftlenf a ffizetöaniragoK iícrlálöxáséróí síói© rendeld BUDAPEST, május 1. (MTI.) A Budapesti Közlöny május I-i számában rendeletet közöl, amellyel a közellátásügyi miniszter a lakások és1 más helyiségek részére történő tüzelőanyag beszerzését és fü lését korlátozza. A rendelet az egész or szag területére kiterjed és általában 20— 30 százalékos tüzelőanyagkorlátozást tartalmaz. A 20—30 százalékos korlátozás nem fog nehézségeket okozni, mert a meg maradt fűtési lehetőség teljesen elegendő. A rendelet melléklete feltünteti ne a tüzelőanyagmennyiséget. amel> .» nem központi fiitéses lakás fűtésére a lakj* szobáinak «is a lakás számának figyelemb vételével a vásárlási könyvbe való bejegs zés melleit beszerezhető és felhasznál ható. Meghatározza a rendelet a központi fütéses műhelyek, vagy üzletek fűtésére beszerezhető tüzelőmennyiséget is. Korla tozza a rendelet a helyiségek fűtési hő fokát és kimondja, hogy minden magán lakásban, vagy hivatalban 20 Uelsius t kig szabad fűteni a hely .-égését. Szappanpehely, áztató, fehérítő es tisztitópui ára. A közellátásügyi miniszter 53.126— 194 számú leiratával engedélyezte a szappanpehoi\ és tisztitópor cikkeknél a következő fogyaszt árat: „Lux” szappanpehely: 50 gr.-os doh«' ára 30 fillér, 100 gr.-os doboz 36 fillér, 1H0 gr.-os doboz 96 fillér. „Clarax” áztató mos- szóda: 300 gr.-os doboz 32 fillér. ,,\ViiP tisztitópor: 140 gi-os dobo.- 26 túlér, 500 gr -ős doboz 78 fillér. ,Pion ‘ fehéritőnor- ISO oi. doboz 38 fillér.
