Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-26 / 117. szám
2 CLLENZfiK 1*4! milo» 21. A muyârâ Kiaaracli Csaagiíiwff-líisina I lea <oJ-e iiSIani, li» a i*ip»n páncé Jicnycí ieljescn râzutlul ? írta Körösi Sándor \..'.ii 1 keloteurópai hadműveletek alakulá- s..! illetőleg a küztigyelem arra u kérdésre .pontosul, milyen irányban fog kicsúcsosodni a még mindig csak kifejlődőben levő nagy német es szövetséges támadás, a kelet- á.si.ii háborúval kapcsolatban is hasonló talál- . gat ás folvik. A kezdeményezés ugyanis mind a két hatalmas hadszíntéren válaszúihoz ért s tippen ezekben a napokban kell eldőlnie, hogy milyen irányt vesz. Mig a keleteurópai hadviselés tekintetében általánosan azt tait- ;.ik, miután ezt a feltevést mindeddig Berlinben sem cáfolták, bogy tőereje rövidesen <\ Kaukázus, a Köreikelet felé fog fordulni (a Keresi csata *-s kiváltképpen Törökország szo\ - .átellenes magatartásának a megélénkülése - untén jelezte ezt), a japán előretörés főiránya kevésbé világos és kétségtelen. Melyik következik most az ázsiai szárazföldén: valóban lndia-e, avagy inkább' CsungkJng- Kina, a ketté* körül melyikre zudul a megsemmisítő japán hadigépezet fősulya? Ez a kérdés még nem válaszolható meg határozottan, jóllehet több jel és mcgnyilaSi.ozás inkább amellett szól, hogy mégis Csungking- Kina var soron. Észszerűen is ez a sorrend adódik, hiszen Csang K.ij Sck tábornok Kínája ugyanazt a szerepet játssza az eurázsiai kontinens keleti részében, mint a Szovjetunió Európában: utolsó számottevő segédha riser ege és harcvonal-tartója az angolszász tábornak. Le keil okét verni, le kell állítani ezt a két bástyát az eurázsiai sakktábláról ahhoz, hogy n háromhatalmi tábor teijesen szabad kezet kapjon a döntő csapásokra. Burma elfoglalásával a győzelmes japán haderő abba a helyeibe jutott, hogy most van a legtöbb esélye véget veíuie annak a harcnak, amelyet a világ unmir öt esztendeje „kínai viszály“ néven ismer. C «IJ<J Kai SeL összeköttetései Burma meghódítása által Japán tudvalevőleg rátétté kezét Csungking-Kiua torkára, valósággal a légző-csövére, mert hiszen Csang Kaj hunnal utón kapott lélegzetet háborúja folytatására. Ez volt a legrövidebb, legjobban kiépített és legbiztosabb összeköttetése angolszász szövetségeseivel, ezen kapta támogató hadinyagkü!- deményeiket, persze korántsem ingyen, hanem nyersanyagai és más kincsei ellenében, amelyek szintén ezen az utón jutottak el a brit kikötőkig. Ennek a iétfenntartó kapcsolatnak most vége. Igaz, a csungkingi kormány még a múlt évben, amikor a burmar ut Indokina felől veszélybe került, hozzálátott egy pót-ut, az úgynevezett asszam! ut megépítéséhez, ennek az útnak azonban éppen a legfontosabb és mintegy 4ö0 kilométeres szakasza hiányzik, az a része, amely az indiai Asszam-raidűmány j Sadiya nevű vasútállomásával összekötné. De 1 mégha már megvolna is, nem lehetne használni azt sem, mert a japán haderő közben ezt a vonalat is hamarosan eléri, mindi Indiában, mind pedig Délkinában. Az az óriási munka tehát, amelyet Csang Kaj Sek kormánya éveken. át a kulik százezreivel éjjel-nappal végeztetett és amelyet a kinai fal megépítéséhez hasonlítanak, hiábavalónak bizonyult, legalább is Csungking és angolszász szövetségesei számára, —- hasznát a japánok látják. Míg ez a második ut nagyrészt csak terv maradt, a harmadik megvan ugyan, viszont j nagyon nyomomságoa és nehézkes ut: Csung- kingot Szinkiangon keresztül a szovjetunióbeli Szergiopollal köti össze, amely városka a Turkesztánt Szibériával összekötő úgynevezett „Turkszil/ ‘vasútvonalon fekszik. Ez az ut csak kavicsolt s nem kevesebb, mint két te'jes hétbe telik, amíg tehergépkocsi megteszi. Persze rengeteg benzint emészt fel, amit fagázzal próbálnak pótolni, a gumiabroncsok azonban nem pótolhatók s igy a szállítások gyakorta többe kerülnek, mint amennyit a szállítmányok érnek. Ezért ennek az útnak a forgalma addig is fölötte gyér volt, einig a Szovjetunió tudott valamit szállítani. Mostanában maga is segítségre szorul, eltekintve attól, hogy ha mégis adna hadianyagot Csüng- . king-Kinának, ezt Japán háborús oknak tekintené. Ennélfogva Csungkmg-K'nának ez az egyetlen megmaradt összeköttetése értéktelen ellenállása szempentiábó! s ezért el lehet mondani, hogy elszigetelődött, magára maradt. €sui*í*k?ng-iírraa sajái Az elmúlt félévtized alatt persze Csang Kaj Sek kormánya saját hadiipart is kifejlesztett i résiben abból a gépanyagból, amelyet a bíró- \ dalom keleti központjaiból való visszavorulása { során magával vitetett, részben pedig a burraai \ utón át főleg Amerikából kapott gépek és * szakemberek segítségével. A mult év elejéig mintegy féiezer iparvállalatot telepitettek át j a hadiövezetekből, főként Szecsuan tartomány- j ha, Csungking-Kina szivébe, köztük több nagy í vas- cs acélművet, továbbá még német szak- j emberek létesítette és vezette vegyi gyárakat s ezzel az áttelepítéssel kapcsolatosan valóságos munkás-népvándorlás is lefolyt a birodalom belső részeibe. Kikeresett helyeken tizenöt uj Inari központ létesült. vasöntödékkel, gépgyárakkal, villamos müvekkel, valamint gyapotszövőd ékkel s egyidejűleg Jünan, Sze- és Xvangszi tartományokban a szén- és óii'hinyás/at is nagy lendületet vett. iparának kiépítésével C.umgking-Kina több tekintetben kétségtelenül önállóvá lett, de mégis igen kérdéses, hogy a külvilágtól elvártán meg tud-e AI lan i a saját lábán s birja-e eredményesen folytatni az ellenállást a fölényben levő japán haderővel szemben? Ugyanúgy, mint a Szovjetunió esetében, látszólag előnyére szolgál <i mérhetetlen tér és kulitümeg is, viszont vasúti hálózata mindinkább gyérül, amint tovibb kell visszavonulnia. Ráadásul ipara is jórészt a vasutak mentén dolgozik, már pedig a japán haderő főleg a vasútvonalakon nyomni előre, miután fölényben levő légi fegyverneme előzőleg használhatatlanokká teszi az ellenállás közlekedési és ipari gócait. Srin.'én v;l"es?a!on... Csungking-Kina hadigazdasági ellenállóereje, amelyet egyébként pontosan felbecsülni Pápa, május ?.(>. (MTI.) Vitéz nagybányai Horthy István ktormányzóho- 1 voltos jelenlétében avatták fel hétfőn délelőtt a „Vitéz Bertalan Árpád1- ejtőernyős zászlóalj csapat zászlóját, amelyet a pápai Textil fon 6 é3 Az 1928—2(>. évi ál ami költségvetésről szóló törvénv a háború anyagi károsultjainak. támogatására külön alapot létesített s ( elrenelte, hogy ebből az alapból támogatás- i ban rcszesithescie n minisztérium azt. aki egalai]) összesen 5000 korona névértékű Iiacl - köüc sünnek a tulajdonosa, amennyiben ö volt a hadikölc-*öu eredeti jegyzője s bár- mely forrásból származó ö*st/.jövedelme a/ 1500 pengő! inog nem haladja, E/ a jövedelmi halár minden egyes el átall::» gyermek után 1U0 pengővel növekszik. A jövedelem .kiszám fásánál figyelmen kivid kell hagyni a hadirokkantnak, a hadiözvegynock és a hadiár vának azt az ellátását, amelyet ebben a minőségében az á Iámtól kap. Az eredeti i jegyzővel egy tékáidé; alá esnek az cgyenes- j ági örökösök, f-Óéve, hogy örökhagyó a címletek eredeti jegyzője volt. A támogatás összege évi 600 pengőig terjedhet aszerint, hogy mennyi »z eredetileg jegyzett hadikol- csön névéi léke. Az ennek alapján megindult segélyezés rendjén a trianoni Magyar- országon a hadikölcsÖnkárosuHak je entös támogatásban része.süHck. Egy későbbi törvény kimondotta, hogy támogatós szempont* iából az eredeti jegyzővel egy tekintet alá esik az egyeneság; örökös, az eredeti jegyző után öröklő házastárs, sőt az is, akii a e m- leteken haszonélvezeti jog diet meg. Az * törvényjavaslat, eme y a hadikolosönkötvényen alapuló köveieléaak átértékeléséről szól. s most már rövidesen törvénnyé vál’k, az átértékelést összhangba kívánja hozni ezzel a segélyezési akcióval, mer: hiszen a segé* vezetlek között sokan vonnak olyanok, akiknek megélhetését tulajdonképpen csak a segély biztosítja. Ezért a pénzügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy az akciót nem szünteti meg, hanem azt továbbra is fenntartja, Már a javaslat általános \ tárgyalásának rendjén felmerült az a kér- i dés, hogy mé iánytalan lenne ebből a támogatásból kizárni a visszacsatolt területeken lakó arra rászorulókat. A pénzügyminiszter dr. Tusa Gábor országgyűlési képviselő kérésére ígéretet lett, hogy ezí a kérdést megfelelő módon rendezi. A képviselőhöz pénz“ ügyi és igazságügyi bizottsága előtt a javaslatot i yen értelemben módosította is, s az együite3 bizottság a módosítást el is fogadta. Az eredeti szöveg szerint ugyanis 1942. évtől kezdődőieg csak azt a természetes személyt lehetett, volna támogatásban részesíteni, aki a törvény hatálybalépése előtt már ilyen támogatásban részesült. Mive az erdélyi és délvidéki érdekellek igy méltánytalan he yzeíbe kerülnének, mer? ilyen tárgyú kéréseket még alig terjesztettek elő, ezért a törvényjavas at szerint támogatásban lehet részesíteni azt & belföldön lakó természetes személyt, aki 1940 augusztus hó 30-ik napján a román királyság, illetőleg az 1941. évi április hó 1. napján az egykori jugoszláv királyság területén 'a.kott és hadiköl- csönkötvény alapján támogatás iránti kérelmét 1942. évi junius hó 30. napja előtt elé- lerjesztette. A minisztériumnak ugyanis az az álláspontja, hogy az 1923. évi XXXIII, te. 14. ^-a és az 1929. évi XXXV. 1c. állapján ezt a kérelmet eddig ig az érdeketek előterjeszthették, mert ezek az intézkedések a visszacsatolt területekre szintén hatályba lépteik.lehetetlen, mindentke;látói*., h isten néhány esztendő alatt nerr. is volt kellőiig kiépíthető. Egy ideig talán még, kibírhatja a japán csapásokat folytathatja a küzdelmet magárautaltsigában Is, de hogy hadviselése most döntő válságba jutott, nz nyilvánvaló. Gsak uz a kérdés, hogy < sungkiog, Csőiig Kaj Sek tábornagy kormánya és fiártja, a Kuomin- rang belátja-e a további h - * re értelmetlenségét és kiegyezik az Ázsia uj rendjét alnkító Daiulpponm l, avagy elszigetelten is igyekszik ellenállni és a kinni háború most bekövetkezett uj szakaszában —• kihasználva a szinte korlátlan teret ■ tovább húzódik vissza Ázsia belsejébe? Ha ezt ez utóbbi lehetőséget választja, bizony megeshetik, hogy valahol Szinkiangban összi'ölelkezhetik régi, tulajdonképpen első szövetségesével, a szovjeturalommal, amely szintén a s/inkiangi útra szorul. A háromhatalmi egyezmény országainak győzelmes had- cn”i összekergetik őket Eurázsia belső sivatagjára s ott szigetelik el, amíg ki nem éheznek és meg nem adják magukat. így aztán az az egyetlen ut, amely az angolszász tábornak ezt a két csatlósát és »gyűlölteit k szállítóját egymással összeköti, vcgeredmtnyb* n egyike lehet az uj Eurázsia jobb jövőjét biztosító kapcsoknak. Pamutgyár Bt. alkalmazottai ajándékoztak. A Kormányzókéivaltrs Ur repülőgépen érkezett az ünnepsógre. Nemos vitéz Rákosi Béla alté bori )a£y, a légi erők parancsnoka fogadta. Minthogy azonban az érdekeltek legnagyobb része tudomásul som birt arról, hogy ilyen támogatás kérhető, az átértékelési törvényben rövid határidőt kivan még engedélyezni a törvényhozó az igényjogosultaknak arra, ' hogy legkésőbb ez év junius 30-ig támogatás iránti kérésüket benyújthassak. A törvény életbelépéseikor külön rendelettel főz :a n pénzügyminiszter ezt a támogatást szabályozni- de a kérvény* !; :i fénntebbi jogszabályok alapján mar az idő rövidségére tekintettel is beedandók, mert junius 30-ika után támogatást senki nem kérhet. A lámo- gafásra irányú ó kérelmek az illetékes községi (városi) hatóság véleounycg jelentései alapján fognak e bíráltától. A törvény büntetőszankciókat tartalmaz azzal szemben, aki Öregből, hogy támogatásban részesüljön, hamis adatokat hoz fei, vagy hamis bizonyítékokat terjeszt elő. Amidőn mindezeket az Erdélyben akó érdekeltekkel ismer.etjük, felhívjuk f‘gyel- rnüket arra. hogy akik támogatásra szorulnak s a törvény érteimében ehhez igényük van, d szükséges bizonyítékokat kellő időivé.» keressék elő, hogy a kérvényt junius hónapban benyújthassák. Amatőr keekauyfilm- bfcmutaíó Kolozsvárőrt KOLOZSVÁR, május 26. (Az Eilenzék munkatársától.) Pünkösd vasárnapján rendezte meg a 1 Magyar Amatóríilm Szövetség keskenyíilm be- } mutatóját a kultuszkonnány támogatásával a í kolozsvári Művészeti Hetek keretében. Bemu- . tatás előtt Stigulinszky Károly főtitkár meg- I nyitójában elmondotta, hogy* Magyarországon 1 többezer amatőrfiimező van és bejelentette, hogy a kolozsvári amatőrfilmezők is csatlakoztak az országos egyesülethez és megalakították a szövetség helyi csoportját. Ismertette röviden a filmfelvételek technikáját, a vetítőgépeket s elmondta, hogy egy nyolcvan másodperces film költsége 4—5 pengő, de ha az amatőr maga dolgozza ki felvételeit, amit csak kevesen tesznek, még ennél is kevesebb a kiadás. Beszélt ezután arról, hogy mig a hivastásos film- gyártónak mindig a tömeg ízléséhez kell alkalmazkodnia, addig az amatőr teljes művészi szabadságot elvez. Az áinatőr témái: a család, a gyermek, utazások, de gyakran művészi kis játékfilmeket is készíthet, amelynél ugyan nem áll rendelkezésére a hang segítő ereje, de ha" igazán tehetséges, képekben is tökéletesen ki tudja fejezni gondolatait. A magyar amatőrfilmes elsők között van a világon, benne van az amatőrfilmesek nemzetközi ötös tanácsában s valamennyi versenyen vezető szerepet játszik. A nagysikerű előadás után levetítették a dijat nyert keskenyíilmeket. A „Noctumo" cimü film franciás hatásokkal, remek természeti felvételeivel és egyszerűségével is lekötötte a közönséget. „Falun” cimü kis szinesfilm következett azután, csupa üde szín, hangulat, szépség volt ez is. Az „Aqua vitae” cimü bábilra követendő példát mutat a filmgyárnak, hogyan lehet bábjátékot igen hatásos eszközökkel filmre vinni. A grand guignol-szerü kis játék bebizonyította alkotója tehetségét. Szünet után az erdélyi bevonulásról készült remek szinesfilm került színre, amelyet az Amatőr Filmszövetség tagjai a honvédség segítségével készítettek. A nagysikerű filmbemutatót lelkesen és megértéssel fogadta Erdély fővárosának közönsége. ■ (—) A hozmányzóheíyeifes az ejtőernyős zászlódiff zászlóavatásán íiadilíöScsSnsegélyezésa akció Kolozsvári Kis nőies A VAKOK HOLTJA .. Aky, nyolc-óz napja, uj üzlet nyílt a Koi'iAL lajorálcában. Uj>ú%oltl vi nem jeleztél: a aj uzJenndulá*t fwxy, kerete* hii deté.'d, ■ cvKtáUai J.trnkaiot »n« dl:, út Hi han un : rasuri jeltzaiak. Csöndben, "erényen nyílt meg nz nj üzlet, az emberek talán észre sem Tettél.:, hagy aj redőny gördült fel a Kossuth Lajos-ulcn 14. széna alatt. Az emberei: idegesek, az emberek reggeltől estig harcolna!:, J:üzd/~ ne le a sorsukért, némelyek messzire vel U tekintettel rohannak az utcákon, másol: földreszegzett szemekkel balf/ignak, járják a hétköznapokat, s a mindennapi idegharchan (rizony alig akadt v(dal:i is, oki megállóit volna egy j/iUnnatra a szerényen meghúzódó kis uj üzlet előtt, hogy felfigyeljen, mit is hirdet az uj cégtábla. Ledig érdemes lenne megnézni. Az ej libán és kirakatban fonott kosarak, , u- riik, ke fel: sorakoznak. A vakok gy't- lük ezeket a hotmil-urt a Honvéd-utcai in tézetbrn, s most <bbcn a kis üzletben árusít jak a portékájuJop. a maguk gyártott a kosarat, kefét, seprüt és l.erti széket, A bolind: van egy kis mellékhelyisége is hóiul. Honudyos, sötét helyiség. Halk beszédfoszlány szűrődik ki. Benézünk. Három vak ember dolgozik b n‘. Egyilcüh 32—35 éves, o másik kettő jóformán még gyerek. Aligha több 15—16 évesnél. És dolgoznak serényen, szór gamuts an. Fürgék, páratlan ügyességgel jár u kezük. Közben csöndesen elbeszélgetnek egymássáde a munkájuk gyorsan halad. Az emberben pillanatra ördcéntrienal is feltör o kérdés: Hogyan lehd ebbm a sötét helyiségben dolgozni? De abban a pillanatban már ott a válasz i. : Persze... Istenem — hiszen nekik mindegy, hogy májusi napfény ragyog-e vág: csúnya, sötét viharfelhők sötétítik el oz égboltozatot. Dolgoznak a mérhetcilcn sötétségben és lendülettel frissen, tég~ zik munkájukat. Talán még szórakozás is nekik a munka. Beszédjük halk. Az öregebbiket kérdezzük. Azt mondja: Az intézet csinálta nekünk ezt a boltot. Minket segélyez vele és mi a munkánkat adjuk. — Es hogy megy az üzlet? — Bizony lassan indul, de a- első héten állag volt naponta 30—35 pengő bevétel. De sajnos, egyszer kiraboltak. Most, négy' nappal ezelőtt. A déli zárás ideje alatt. Áh kulccsal bejött valaJxi és minden pénzt átvitt. Csak a pénzt, 32 pengőt, egyebet semmit. — Ezt mondja a vak ember. És ólig hallhatóan sóhajt: Rossz világ van, kérem. A agyon rosszal: az emberek. — Egyszerre nagyon, kínosan keserű lesz a szánk ize. Kimondhatatlanul restclijük magunkat a látó emberei: nevében. Nem is tudunk hrrlelcnében mit mondani, csak motyogunk valamit, V o'ami ilyesfélét: Igazét van, rosszak az emberek! Azt irtuk fenntebb, hogy a mindennek pok ideges sietségében az emberek nem figyeltek fel még az uj cégtáblára. De legalább az cikulcsos betörő megfigyelhette volna, megnézhette volna, hová tör be, hová megy lopni, hogy a vakok ke* zéböl veszi ki a 32 pengőt, hogy az ő terUetíen asztalukról viszi el a kenyeret. Ki tudja, talán akkor is?!... Nem, nem érdemes foglalkozni vele. A fontos, hogy megnyílt ez az uj üzlet. Ma még kevesen tudnál: róla, de elmegy a hire, s ha egyszer megismeri a kolozsvári polgár, a háziasszony, olyan élet indul majd meg ebben a kis üzletben, hegy csak győzzék gyártani a fonott holmikat a szegény, szorgalmas világtalanok. Azért írunk róla, hogy ismerje meg mindenki, hogy vegyen tudomást róla minden család, hogy pártoljuk őket, segítsük, vásároljunk tőlük. Egy-cgy fonott kosárral, kefével, kerti- székkel, amit megveszünk t5‘ük, melegebb, gazdagabb lesz az otthonuni:. Nap- fénytelen, virágtalan életükbe mosolyt lopunk be azzal, hogy egy napon arról értesül majd a Honvéd-uicai intézet közel ütvén tagú gyámolított csoportja, hogy — lendü’.etnek indult az üdét, az emberei: megbecsülik és szeretik az ő munkájukat. Kint megállunk még pillanatra az uj üzlet előtt. A tavaszi napfény bőkezűen ontja áldott melegéi. A kertekbe teljes pompájával bevonult a május. Az orgona- bokrok és aímafák káprázatos szépségben tündökölnek, s ők ott bent. a hátsó, sötét me'lékhelyiségben mindebből, a természet pazar költekezéséből, bőlcezüsé' géből szivet-lelket szépítő csodálatas sdnpompájából semmit sem Iáinak, .csal: fonják-fonják naphosszat a kosarakat Ha szerényen, csöndben is húzódnak meg a kirakatban, vegyük észre őket minden hangos reklám nélkül is. Jegyezzük meg, írjuk fe-l magunknak, ne csak ” jegyzetünkbe, de a szivünkbe is: Van egy kh bolt a Kossuth Lajosrutcár. ban!.,. GREDIN ÁR AURÉL
