Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-23 / 116. szám
1 y42 májas 23. ££*L£ÍN2£K A MAGYAR ANYA Ma: GÉLÉI JÓZSEF A magyar élet egyik előkelősége egy alkalommal azt mondta előttem: ha szobrászművész volnék, a magyar anya jelképzésére szoborban örökíteném meg azt a íaluvidéken ismételten megfigyelt fiatal magyar anyát, aki a nap tűző hevében, verejtékes homlokkal ebédet visz a mezőre az urának, miközben balkezében az étellel megrakott kosarat, jobb- karján egyéves gyerekét emeli, jobbíelén pedig szoknyáját fogva, kétéves fiacskája szalad s ráadásul máris szive alatt hordja a magyar jövendő szolgálatira a harmadik gyerekét. Megörökíteném, mert ime, egy szolgálattól átszellemült, ragyogó arcú anya egyszerre három élő teherrel hatol a hatálba és negyedikül viszi mindnyájuk életfenntartó eledelét és mindennapi kenyerét. A napokban egyik székely országgyűlési képviselő énelőttem a magyar anya örök szo- borképeképpen még ennél is szebb eseményt beszélt el, amit itt, nemzetem színe előtt, a magyar sors történelem számira feltétlenül íel akarok jegyezni A mi székelyföldi képviselőnk Felsősófal- vára, a kormány jóvoltából, csekélyebb meny- nyiségü talpat vitt és azt ott a nép között a le?égetőbb szükség kielégítésére szétosztotta. Egyszer csak egy fiatal székely anya jelentkezik előtte s sezt a kérdést szegzi a képviselőnek: „Képviselő űr, lát-e engemet?" — „Én hogyne látnám hugomas-szony, amikor jó szemekkel áldott meg az Isten." — „No, ha lát engem, akkor úgy nézzen meg, hogy én nyolc élőgyermeknek vagyok anyja s azok közül négy iskolába jár. Adjon nekem két gyrsrek- lábtolire való talpat, pénzízel megfizetek érle, csak már egyszer mentőd jem meg a gyerekeknek vállamon való cipelésétől." A képviselő nagy ámulattal kérdezi a íiatal székely anyát, hogy hová cipeli a gyerekeket, miért cipeli és miért nem a férje hordozza. Erre az anya lelkesült arccal és csillogó szemekkel válaszolja: „A négy iskolábajáró közül kettőnek nincs lábbelije. Nem nézhetem, hogy emiatt iskolába ne járjanak s a kettőt minden reggel felszedem a villámra, elcepekedem velük az iskolába, ott leteszem és délben megint utánuk megyek, megint felszedem őket s hazajövünk. Az uram is megtenné e2t, ha szegény nem volna már hosszú idők óta fekvőbeteg. Mentsen meg engemet »ettől az élettől, Képviselő ur, mert már annyit hurcoltam a gyerekeket, unalmamban arra is ráértem, hogy megszámoljam: 580 lépést teszek velük az iskoláig. Megfizetem a talpat." Mondanunk sem kell, hogy a képviselő meleg kézszoritissal ismerte el az egyszerű székely anyának a nyolc gyerekei is, de azt is, hogy' sok gondja között nem feledkezett meg arról a legnagyobb gondról, hogy fiai a magyar étet rendjén illő szellemi és erkölcsi nevelésben részesüljenek s kérését teljesítette. Ez a történelmi rangú esemény annyira szivembe markolt, annyi szép gondolatnak zaj- lását indította meg lelkiemben, hogy el nem kerülhetem azoknak itt papirosra vetését. Az eseménytől hiríetenében meglepődő ember meg sem gondolhatja, hogy itt nemzeti sorsunkat illetőleg minő mélységes és nagyjelentőségű dologról van szó. Egyfelől oil áll előttünk a nyolc apró gyermek, melyekből még csak négy emelkedett a népiskoiás szintbe. Ott áll előttünk mindenekíölött az a másik négy apró székely, akik szintén meztelen lábbal játszadoznak a szoba tisztes padlóján. Ott áll a négy közül az a legkisebb Székely, akit az anya bizonyára a magyar életet nyújtó szent emlőről választ le és tesz a bölcsőbe, amikor fölszedi a más kettőt gyönge vállaira s erős léptekkel s még erősebb lélekkel és elszántsággal, fölemelt büszkeséggel viszi végig a székely falu havas utcáján az iskolába, hogy ott 'erakja a tanító színe elé *: meztelen lábbal is és rongyos ruhában is a magyar szellemi fejlődés, a magyar becsület és a magyar erkölcs útjába állítsa be íiatal gyermekeit. Mekkora vállalkozó készség, milyen akarat, minő szent elszántság és minő mélységes felelősségtudat hatja át ezt az egyszerű székely anyát és minő biztos magyar jövendő fakad az ilyen anyák léptein. És mekkora lelki meg- nyugvás ez és az ilyen eset a nemzet számára, mert ez a székely anya és az ilyen magyar anyák uj magyar történelmet írnak, a bibliát is pótolni képes uj magyar szc-níirást fektetnek le. Az esel feltétlenül arra készlet bennünket, hogy egy kissé kiteregessük magunk előtt a magyar anya feladatát és elelmélkedjünk a magyar anya hivatásáról. S tegyük mindezt azért, mert manapság sokat s talán mégse eleget elmélkedünk a nemzet nevelésén és a Siemzet jövendőjének átépítésén. Ott áll a székely anya mindeneknek előtte a legnagyobb és a legelsőftbrentíü nerazet- épitő feladatnak teljesítésében, az anyaság, a ®ogy gŢ onnekáldás vállalásával. Bizonyára érezvén és tudván azt, hogy elvész az a nép, melynek nincs sarjadéka és pusztulásra Ítélt az a nép, amelynek nincs elég nagy sarjadéka. Érzi ezt a székely anya és éreznie kell ma minden magyar anyának, hogy a magyar jővén »lenek bent az országban a sok, fejünkre szaporodó nemzetiséggel szemben s kifelé a hazától a mellettünk és körülöttünk rohanó ütemben lelszaporodó népekkel szemben egyetlen helytállásunk, egyetlen sorslehetőségünk és egyetlen biztonságos előrehaladásunk azon múlik, hány ui magyar erő sarjad ki a »»agyar anya mohéból? Mindezt azonban minekünk nemcsak a ma- pyar anyak felé kell mondanunk, hanem el keu mondamirk egyrészt sajátmagunk, a nemzet íéríinépe felé és el kell mondanunk a nemzeti élet irányítására hivatott minden tényező, minden közösség, különösképpen pediglen a kormány felé is. Mert minden kenyérkereső férfinak, minden kenyeretnyujtó közületnek és minden állami biztonságra törekvő kormányzatnak ugyanakkor elsőrendű feladata, az anyának megbecsülése és az anya felé ebh’en a nemzettermelő munkában a segitő kéznek gyakorta és mindig telemarokkaí való kk nyujtása. A magyar anya jövendőlbiztositó feladatai között azonban a gyermekáldás csak egy és csak az egyik tétel. A gyermek a családba tartozik bele s a család több, mint amennyit a gyermek jeleni. A család nagyobb gond, mint amennyi gondot a gyermekek jelentenek s a gyemnek után következik a családi gondok között a csatád táplálása, Enni keli adni s az enniadáshoz elő kell teremteni, el kelt készíteni és meg kell főzni azt az ebédet, meg keli sütni azt a mindennapi kenyeret, amely mindnyájunknak erőtadó tápforrasa, amely a családi kicsiny hadseregnek a testben való gyarapodáshoz, a munkaerőben való felnövéshez elkerülhetetlen alapkeilék. S itt is íéríimagunknak, a közületnek, nemzetnek cs államnak megint feladata az, hogy neveljük rá az anyákat az erőtadó táplálék helyes elkészítésére s teremtsünk nuag minden feltételt ahhoz, hogy az anya keserves utánjárás nélkül is kézhez kapja mindazokat a tápanyagokat, melytől neki táplálnia kell a családot. Azután következik harmadik gondként a család egészségének ápolása. Nem közönséges feladat és értékrendjében neu» egyszerűen a család kis körzetében maradó feladat az, hogy a férfi töretlen egészségű és a felnövő gv^rmekhad feszülő, piros arccal, makkegészséges legyen. Ez az egészség nemcsak a családnak jó, nemcsak a család számára kamatozik, hanem ez a családbeli egészség egyet jelent a nemzet egészségével, a nemzet munkabírásával, a nemzet józan gondolkodásával, a nemzet egészséges szellemével és a nemzet tiszta erkölcsével. Egyet jelent, mert minden szellemi és erkölcsi jó és minden ezen alapuló előhaladás, amellyel mi dicsekszünk, vagy amelyet mi »elvárunk, a tiszta egészségen alapszik. S itt is megint a nemzet egyetemének kötelessége a magyar anyával szemben ránevelui és kioklatni az egészségápolással kapcsolatos minden lépésre és tennivalóra és megint csak kezéhez játszani mindennemű anyagi és szellemi feltételt ahhoz, hogy ennek a nemzeti érdekű és nemzeti jelentőségű egészségnek kellő erővel és kellő eréllyel állhasson szolgálatába. Azután következik negyedik s talán legnagyobb családi feladatként a családi nevelés nagy kérdésének megoldása. Nemcsak megszüli az a székely anya a nyolc-tiz gyermeket, hanem azokat tehetségben és becsületben iel is neveli. S ehhez nekünk a mi telsősófalvi székely anyánk példátlan-példát és páratlan mintaképei szolgáltai. öt valószínűleg nem igen kell oktatnunk arra, hogyan nevelje észben és tisztességben gyermekét, hiszen más szülő talán bizonyos lomba megnyugvással venné azt, hogy Istenem, hát nincs cipője a gyermeknek, minek törjem magamat azzal, hogy iskolába juttassam, maradjon itthon. De ime, a sófalvi asszony az ő mezitlábos gyer3u-dafi£$U inumika: mekeit vállaira szedi s úgy viszi az iskolába, nehogy elmaradjanak a magyar történelmi tejlődéstől csak egyetlen lépésben is. Hány anya van azonban, még a nemzet legelőkelőbb rétegében is, aki sem azt nem tudja, hogy mi neki a családon belül a szellemi és lélek- nevelés terén a feladata s még kevésbé érzi azt, hogy mennyije különlegesen rajta múlik gyermekeinek erkölcsi nevelése. S ill újra jő a nemzet egyetemességének kötelessége, egyrészt a t’ecsülésnek és a tiszteletnek kifejezésére mindazokkal az anyákkal szembea, akik ilyen ékes gonddal vannak a neveié/* terén és viszont a.sutyos feladat é» a nehéz kötelesség azokkal az anyákkal szemben, akiknek nem adatott meg sem az Isten, sem a társadalom részéről a lelki kincs, az életforma és az életlehetőség a nevelésre, hanem akikkel szemben különleges nemneti és társadalmi feladat az anyanevelésnek megoldása és az anya nevelői feladatának kidolgozására és megvalósítására irányuló munka. A leány- cs anyanevelésben követnünk kell finn testvéreinket, kiknek anya- és háztartásnevelő intézeteik az itt hangoztatott magas nemzeti erdeinek szolgálatára vannak kiépítve és akik megfontoltan óvakodnak időt, erőt és élőanyagot vesztegetni és fecsérelni a nemzeti érdekek ellenére. Nem kicsiny a nőnek ötödik feladata sem: a háztartásvezetés. Az a háztartásvezetés, amely nemcsak a főzésből áll, hanem amely felöleli a család minden vonatkozású anyagi gondjának összességét, a család ruházkodását, a háztartási eszközök és anyagok előteremtését, a kertgondozást és bizony, a falusi anyák esetében egész napon keresztül sokszor még a belső gazdaság vezetését, az állatok takarmányozását is. A háztartásvezetés alapgondjaként a nőt terheli a férj által kezéhez adott pénzzel annak az arányos gazdálkodásnak megvalósítása, mely szerint a bevételből nemcsak mindenre kell jutnia, hanem abból a családi kis tőke képzésére még valamint megtakarítani is kell. Folytatólagos és hatodik súlyos nemzeti teladata volna a magyar anyának a kezén a közforgalomba átmenő pénzzel a nemzet érdekeit szolgáló igazi nemzetgazdaságnak a megoldása. Ha a magyar anya tudná azt és a magyar anyát ráuevelték volna arra, vagy egyen-egyen minden anyát rá tudnának nevelni arra, hogy ha pénzével vásárolni indul, azzal csak keresztény magyar kereskedőhöz térjen be, azzal csak keresztény magyar iparosoktól vásároljon, ha negatívumában megtanulta volna minrten magyar nő azt, hogy ne végy semmit, még egy tüiokát se a zsidótól és ne adj el semmi, még egy fokhagymát se a zsidónak, akkor ma nem íetrengene a nemzet ebben a klfosztottságban, amelybe mi történelmi sorsunk utolsó századában jutottunk el. Megint a köznek, az államnak, mint a nemzet nevelését hivatalból szolgáló közegnek elkerülhetetlen feladata, hogy nevelje a magyar anyát erre a nagy nemzetgazdasági kötelességre is, üe nagy feladat az állam részéről abban a vonatkozásban is, hogy tegye is lehetővé a magyar anyának azt, hogy' mindent a magyartól vehessen és mindent a magyarnak adhasson el. íme, egyik kezünk öt ujján íel se tudjuk so- rolni a feladatoknak azt a nagy számát, mely a magyar anya vállán nyugszik s melyek nieg- HM tsumrimimm -oan rvi rt «iimy'iii— lMmnai mmelmesek // // A Magyar királyi Operaház a nyári szünet elöli még egy érdekes bemutatói adott: a Veronai szerelmesek4‘ cimii dalműiét. Zan donai Riccardo, az opera szerzője. a mai olasz zenekdüteszel egyik kiváló- sága. Operákázunkban tizenhárom érvel ezelőtt már szinrcheriiU egv másik müve is: a ,,Francisca da Rimini“. Most bemulatott operáját Jutsz évvel előbb szerezte. Ez n partitúra is világosan tükrözi Zúndonai do'} gozás mód jónak jellemé) vonásait: a verizmus és impresszionizmus váltakozó) játékait s a hangszerelés virtuozitását. A zenéiben egyébkérd sok az utánérzés, különösen Strauss Richard, valamint Verdi és Puccini erősen hatott rá. Mindezeket a benyomásokat azonban Z and or mi nemcsak nagyszabású és elegánsán fölépített szerkezetben egyesíti, hanem festőién és vtÜasz-lékos ízléssel olvasztja be saját elképzeléseibe.. Fő kép" pen tömégjeleneteinek a zenéje nagyhatású; kórusai pompásak és kifejezőéi: s a cselekmény drámai csúcspontjainak ábrázol év ura js meggyőző hangképeket üdéd. A lírához vadó őszinte bensőség azonban látszólag nincs meg az egyéniségében. A szerelmi, kettősök mesterkéltnél: és faliénak Hinnék és nemesei: hogy meghatni nem tudnak. de érdekelni is kevéssé. Ezen a fogyatékosságon még a különböző lovászi hajnali hangulatok'" sem segítenél: kellőképpen, pedig a szabályszerű .,zscngás"-hoz niég lágyan csengő harang- szó és andalító madár csicsergés is jurul. Legerőteljesebb része az operának u harmadik felvonás két képe közötti zenekari ,.CavrJcata‘, amelynek lódobogáséit utánzó ritmusa és egymásra!orpanó tragikus szinezelii hangzaUá tökéletesen éreztetik n Julia ravatalához vágtató Romeo lelkiállapotát. A ..Veronai szerelmese/:“ ugyanis róhik szól: a magyar eimei n dalmű kitűnő fordítója, Lányi Viktor adta a dalműnél:. Az eredeti olasz dm: ..Gitélietta e Remén“. Rossato, a dalmű szövegírója nem Shakespeare drámáját dolgozta fed. hanem egy A\r. századbeli olasz Író novelláját. 11 lirei lójában megvonnak mindazok a tulajdonságok, amelyeket! az opera, mint színpadi mii, megkíván. Rendíti) ü! hatásos az élIentéleshangidafii jelenetei: váltakozása. amelynél: karakterét fj. zene pontosan követi. Sötét sikátorban álarcosok i n nak vérszem jas, gyűlölködő párviadal. Es a középkor komor miliője egyszerre mosolygó, szelíd tájképpé lesz. amint a tömeg élt Unit:. <r nap földerevg és Julia I ai éri ke zi t: Rómeóval. .{ második felró pásban ugyanez a kétfőség következik egymásaiéin, vsak fordított sorrendben. Először fiatal lányok bájos csapata ját" Z ÉVIG TANULTA A MESTERSÉGET és csak azután nyitott üzletet YÂS LAJOS. Saját készitményü paplanai így közvetlen utón kerülnek Önhöz a lehető legjobb és legszebb kivdélben. Muszáj, hogy megálljon az üzlet elölt, mert ott nemesik paplant, hanem annak ugyanott a készítését is láthatja. O csőn vá- vásárolhat: textilárui, selymet, paplant és hozzávaló hetiéhet, rá Az üzlet: ifwíá-utzm 8. alatt van. oldását a magyar jövendő tőle várja a magyar életsors üdvére, javára. És itt feltesszük a nag» kérdést: tudják-e világosan a magyar anyák feladataiknak, nemzetük iránt való kötelessé geiknek ezt a nagy számát, nagy sokaságát és yirzik-e külön-külön minden egyes feladatuknak a nagy súlyát. De éppoly joggal íeltesz- szük a kérdést a nemzet férfitársadalma, a nemzet mindennemű közülete és éppúgy' a nemzet vezetésére és az ország építésére rendelt magyar kormánnyal szemben is, hogy tud- ják-e, lájták- e közös mindnyájan, hogy a ac gyár anyának mily sok és egyen-egyen mily nagyrendü feladatai vannak. Érzik-e azt, hogy a nem et sorsa annyira azon dől el, hány gyermeket ad a magyar anya a nemzetnek, mit főz, miképpen nevel, hotfvan vezeti a háztartást és hová gurul kezén keresztül a magyar küzva gyón. Elkövet-e, el lud-e és el akar-e követni mindent annak érdekében, hogy az anya riéb- r esz tessék feladatainak sokaságára és nagy jelentőségére, az anya ráaeveltessék ezeknek a feladatoknak teljesítésére az anva megsegittes- zepeíte és az anya megbecsültetessék ezen nagy' és szent teherhordás közepette. Ezeknek a soroknak, mint kiáltó szóknak éppen az a rendeltetése, hogy íelrázzák ebben az. országban a kicsit és nagyot, az egyest és kö- 7üleiet az anyakérdésnek nagy jelentőségére az anyanevelésnek nemzeti, sorsdöntő és Jövőt- szabó fontosságára. De másiJc. és mindennek fölötte való célia e soroknak, hogy itt csillogó hetükből és ékes szavakból szobrot emeljek annak a ielsősófalvi székely magyar anyának, ki nyolc gyermeke közül kettőt vállain hord az iskolába s aki annak a kettőnek számára is, hogy terhétől mentődjék, pénzért kért talpat a székely országgyűlési képviselőtől. Pénzért es írem könyöradományként, mert közösségi lelki ből valószínűen mélyen csendül a bibliai szó: A császárnak adassék meo, ami a császáré és Istennek, ami az Istené. E sorok révén a székely anya szájából vett szóval akarom kérdezni a nemesitől, e nemzet anyáitól és anyaságra váró lányaitól: ..Látjátok-e ezt a székely anyát? Mert ha látjátok, nézzétek meg jól, vegyetek példát tőié a gyerek áldás vállalásaiban, a nevelés nagy gondjának viselésében, az igaz magyar történetírásban !’* Isten áldja meg azt a boldogartu, büszke, becsületes székely anyát, mind a két kezével s nvolc gyermekének ragyogó egészségével! Áldia ir.ee. mert súlyos tanúságot telt e kétségek közt hányódó nemzetnek arról, hogy nem vagyunk mi veszni való nép, nem vagyunk, mert nvers népi lényegünkben íeltörő erők bőven fakadnak. szik, dalol, nevet a virágzó kertben, mely abban a pillanatban riasztóan zord hal- tér, amint Tebaldó, a í.apuleíti-ház kép viselője, Rómeóval vív és elesik. 1 harmadik felvonás tarka vásári képpel l>ez- dődik és sápadt, tavaszi pirkodásban. u Juha ravahda mögött húzódé) melankolikus hangulatú, ódon. olasz árkádok h<>- zöH. a szerelmesek halódéival végződik. A színpadi képei: és a rendezés Oláh Gusztáv gazdag képzélőteheteegéböl, stL hiSérzékébői é>s költői megérzéséből sztr Idteh. Méltó kiegészítései a disz'dleknek és a művészi fény hat étsolcnak: Márk Tivadar harm ónilcus jchnezi er ivi A szereplők közül elsősorban a kel fődtől: megszemélyesítöjéd illeti elismerés. I dvardy Tibor — oki még nem növesztette meg a lenorisiák elengedhetetlennek látszó embonpoint jel. — deli figurájává'. fiatal, minden kifejezésre képes arcvonásaival. hangjának- friss, érces és mégis hajlékonyán lágy csengésével: eszményi Romeo. Murga Livié., mint Juha, ugyanilyen illúziód keltőén fiatalos, (hí jós. ritka- erejű és teli. drámai szoprémja különösen a magasságban kap megkapó mi fényes szint. A többiek közül Memory íifire tem peramentumos játéka és értelmes szöveg' mondává. Sárdy János zengő tenorja, Ho- réinyi Karola muzikális éneke, az öblös- hangi/ Oláh Ferenc. valamint Toronyi Gyula. Komáromij Péti. Szomolányi János. A agy púi IaíszIó kapott sok lapsot. Failcni Sergio, az Operaház olasz karnagya, lendületes, hévre! teli egyéniségéhez idő j eladat hoz Jutótl Zandonni dal műrének rezén \l és ében. OTTL1K PALM.A
