Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-23 / 116. szám
I â 4 2 .május 2 3. Bănim Dániel báró bcfcrfcszícffc a nazftan a zsiddK mei®- és erdőgazdasági ingatlanairól $iö:o lOrfénilaiasfaloi Cdmnillid hétszázezer holdat érint a eörvényjavaslöl Budapest, május 23. (MTI.) A kép’- j (viselőház pénteken délben ülést tartott, amelyen báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter beterjesztette a zsidók mezőgazdasági és erdő gazdasági ingatlanairól szóló •törvén y javaslatot. Tasmádi Nagy András elnök nyitotta meg az ülést és bejelentette, bogy XII. Pius pápa püspökké szentelésének 2-5-ik évfordulója alkalmából a képvisel őház elnökségéinek képviseletében Szinyei-Merse Jenő alelnök felkereste a budapesti pápai nunciust és a képviselőház jókívánságait, tolmácsolta a papának. V pápa meleg köszönetét fejezte ki a jókívánságokért. Ezután az elnök bemutatta a miniszterelnök átiratát arról, hogy a ’Kormányzó Ur Ő főméit ósága a külügyminisztérium vezetésével véglegesen megbízta. (Nagy taps.) Bejelentette az elnök, hogy az állandó összeférhetetlenségi bizottság Müller Antal összeférhetetlenségi ügyében az előkészítő eljárást befejezte és a házszabályok értelmében ebben az ügyben az itélőbizottság sorsolását a Ház junius 2-án tartandó ülésének napirendjére kitűzte. Az itólő- bizottság az ügy tárgyalását nyomban a sorsolás után megtartja. Több kisebb elnöki bejelentés után Inán esi Pap Elemér beterjesztette a pénzügyi és igazságügyi bizottság jelentését az 1914—1918. évi hadiköl- csön rendezéséről és bizottsági tárgyalásáról, továbbá a pénzügyi bizottság jelentését a pénzügyminiszter négy jelentésének bizottsági tárgyalásáról. Nyilas Ferenc előadó beterjesztette a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes büntető rendelkezésekről szóló tör vény javsalát bizottsági tárgyalásáról jelentését. Ezután Kállay Miklós miniszterelnök benyújtotta a Legfőbb Állami (Számvevőség elnökének az 1939 július 1-től 1940 december 31-ig terjedő 1939—1940. számadási időszakban jelentkező hiteleltérésekről szóló jelentését. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter beterjesztette a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslatot és bejelentette, hogy a javaslat előadójául Meisner Emilt, helyettes előadójául pedig Zsigray Istvánt kérte fel- (Hosszantartó nagy taps.) Mint az Esti Újság. Írja, a képviselőházban pénteken benyújtott törvényjavaslat 700 ezer kataszteri hold mezőgazdasági és 500 ezer hold erdőgazdasági ingatlant vesz ki a zsidók kezéből. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter beterjesztette a városi orvosokkal, községi orvosokkal és kör- orvosokkal kapcsolatos közegészség- ügyi rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot, továbbá a személyi állapotra vonatkozó közlések és megkeresések tárgyában Budapesten 1941 szeptember 1-én kelt (magyar—német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, végül Nagybátomy és Maconka hevesmegyei községekhez tartozó területeknek Nógrád vármegyéhez csatolásáról szóló jelentését. Ezután az elnök napirendi indítványára a Ház ugv határozott, hogy legközelebbi ülését májius 28-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartja és annak napirendjén folytatja az 1914 —1918. évi badikölcsön rendezéséről, a közélet törvényességét és tisztaságát biztositó egyes büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslat részleteiben való megszavazását, továbbá, a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló törvényjavaslat tárgyalását. A képviselőház pénteki ülése fél 1 órakor ért véget professzor efősdása fasiszta Olaszországról KOLOZSVÁR, május 23. (Az El* 1 * * enzék tudósítójától.) Tegnap délután az Egyetemi könyvtár előadótermében tartotta meg előadását Camillo Pellezzi, firenzei egyetemi tanár, az Istituío de Cultura Fascista elnöke, a fascizmus egyik élharcosa és Mussolini munkatársa. Peáezzá professzor kolozsvári előadásának dare „A fascista politika elvei és irányzata“ Tölt. Az előadóteremben megjelentek a város, a hadtest, az egyház, a tudományos intézetek, az egyetem és az iskolák képviselői. Kolozsvár kiváló olasz vendégét dr. Várady Imre professzor üdvözölte és mutatta be a közönségnek. Elmondotta, hogy Pedezzi profesz- szór a Duce egyik meghitt munkatársa, aki azért jött Erdélybe, hogy közvetlen benyo' másokat szerezzen rtz újra magyarrá lett országrészről. A vendég a fascizmus történetér nck és tanításának tanára és szerkesztője a CJvita Fascista folyóiratnak. A magyar nemzet őszinte barátja és mindenkor készséges hirdetője Magyarország jogainak. Az egyetem, amely vendégül látja őt. mint kiváló olasz irót és történelemtudóst tartja számon és nagy megtiszteltetésnek veszi, hogy esz ősi erdélyi fővárosban előadást tart. A magyar—olasz közösség Várady professzor szavai után Camillo PéllozZi emelkedett szólásra. — Megtiszteltetés számomra., — mondotta — hogy magyar barátok előtt, ebben az ősi magyar kuhurközpontban tarthatok előadást, ahol o y nagy az Olaszország iránti érdeklődés. Mint budapesti előadásomkor. itt is azt érzem, mintha nem külföldi országban, hanem messze szakadt honfitársaim előtt beszélnék. A meleg szavak után a professzor rátért előadására. Póz nélkül, szónoki hatások és fogások nélkül, pusztán a gondoat erejével kötötte le a terem hallgatóit és ismertette velük a fascizmus elveit és lényegét. — Huszonöt év óta Olaszország és M<*~ gyarország közösségben él — mondotta többek között. — Magyarországon jól ismerik a fascizmus törléneténck vonalát és jelentösér gét. És igy tisztában vannak a két ország közötti párhuzamról. Itália & háború után, habár győztesként került ki a harcból, Magyarországhoz hasonló helyzetben volt, mert ki volt szolgáltatva a diktáló, valóban győztes nagyhatalmiaknak. O aszország protestált a két nagy győző állam ellen és nagy történelmi felébredése közös vonásokat mutat azzal a magyar politikai iránnyal, amely Horthy Miklós fellépésével, a szegedi gondolattal kezdődik. Magyarország zseniális kormányzója és Mussolini belső munkájának erőfeszítéseit egysikon látom. Az olaszok rokonszenveznek a magyar újjászületéssel. És szerencse az, hogy oly jó összeköttetéseik és kapcsolataik vannak. E régi barátság miatt fontos, hogy a két nép ismerje és megértse egymást. Ezt példázza az o aszok gyakori magyarországi látogatása és az én jövetelem is, amikor valamennyien érezzük Magyarország igaz vendégszeretetét. A fasiszta Olaszország Bevezetése után az előadó rátért a mai Itália államszervezetének ismertetésére. ElVásárlásnál ügyeljünk a Thiel-névre mondotta, hogy a külföld, de gyakran maguk az olaszok is, félreértik a fascista Itáliát, ami nem is csoda., mert ezt nem könnyű megérteni. Olaszország maga földrajzilag is széttagolódoibt és a legkülönbözőbb embertípusokat termel, akik a sok nyelvjárás miatt sokszor egészen, különbözőképpen beszélnék, így mások a tradícióik és kultúrájuk fejlődése ás. Azonban egyben azonosak és ebben megint csak hasonlatosak a magyarokká-: van Önkritikájuk és saját dolgaikkal is gyakran elégedetlenek, ami sok félreértésre ad okot. — A fascizmus nem merev doggnatika. Nincs száraz elvekben lefektetve. A fasciz- nius mozgalom és nincs is megformulázoU elmélete, Mussolinii tizenöt kötetében benne vau mindaz, amir a fascizmusrói tudná lehet, de ezek sem merev gondolatok, hanem az időknek ég körülményeknek megfelelő meghatározások. Tehat nem végleges és egyetlen szövegről ran szó. A fascizmus a háborúból hazatért emberek megdöbbenéséből született, az ifjúság forradalmából, akik meg akarták menteni az országot azoktól a veszélyektől, amelyek fenyegettéik. A fascista külön embertípus. Jeligéje „Veszedelmesen élni'4. Szereti a kockázatot, a tettét, egy cselekvő tehetség birtokában gyakran iskolázalÖün em.” berek kerülnek magas polcokra a ezért váI dolják sokan Mussolinit azza.. hogy ötletszerűen válogatja meg munkatársait. A fascizmus nem tör merevséget agy, hogy bizonyos pozíciók gyakran cseréinek gazdát, Szigorú fegyelem jellemzi a fascizmust, ahol^ mindenki csak egy címet ismer, azt, hogy „bajtárs“, A fascista hierarchia küzd a bol- sevizmus és a liberális demokrácia ellen nem ismeri 6:, hogy minden ember egyenlő, mert ez biológiailag is képtelenség, mert ez emberek különböző képességekkel születnek és a fascista állam feladata az, hogy képességéhez mérten legyenek az emberek egyenlők és részesüljenek megbecsülésben. Beszélt ezután a professzor a korporativ állameszméről és a nevel«, nagy fontosságáról. mely nemcsak a gyermekek, de a nép nevelését is magában foglalja. A fascista ' érmérséklet mindig kész harcolni a rendért és fanatikus az eszme megmentésében. A korporációk keretében elérték azt. hogy az egyén saját érdekei közös érdekek legyenek. Musso-ini jelszava „Sok ellenség, sok tisztesség“. t Előadása végén hangoztatta, hogy a fasc!»- ták a szabad ás civilizált Európáért harcol-, nak és ebben a harcban mélttó társa Kálié-, nak Magyarország, amelynek sorsa úgy ösz- . széforrot t Róma sorsával, hogy ha győz, vele győz, b, ha bukik, vele bukik. Pellezzi professzor előadását dr. Bort moli Mario, aa olasz kulturiaíézet igazgatója köszönte meg, A közönség pedig szűnni nem akaró forró tapssal, lelkesen ünnepelie Pei- lezzá profeaszont iebálincae'ő előadásáért. A dunai államok vezető hatalma Magyarország keli legyen Előadása után Pellezzi professzor az Opera Bohémélet előadására siei. — Mik az impressziói Erdélyről? — kérdezzük tőle. , — Erdély problémáiról1 és helyzetéről igen sokat beszéltem budapesti barátaimmal. Itt még nagyon rövid ideje tartózkodom ahhoz, hogy végleges benyomásaim legyenek. Kolozsvár nagyon tetszik nekem, mert csöndes és szép város. Feltűnt nekem az, hogy mily sokan beszélnek itt olaszul, általában elmondhatom, hogy az összes külföldi országok között Magyarországon beszélnek a legtöbben a mi nyelvünkön, ami nagyon jó benyomást tesz teám. — A háború tartama alatt politikai kérdésekről nem n yiiatk ozha to-m. Tökéletesen megértem, hogy egy határszéli városban a nemzeti érzések milyen fájón erősek. Olaszország nem felejti el azt, hogy Magyarország akkor is mellette állott, amikor azol;, akik most barátai, még büntetni akartál; Meggyőződésem az, hogy minden olasz a dunai államok őszinte együttműködését kívánja és természetesen azt. hogy ezeknek a dunai államoknak vezető hatalma a baráti. Magyarország legyen. (M. L.) k líolozsváffi lieiszáfok lowasüsinepe KOLOZSVÁR, május 23. A visszacsatolás után Erdély fővárosa uj színnel, a huszár- sággal gazdagodott. Mint emlékezetes, a békeévekben Kolozsvárt nem állomásozott lovasság. A kolozsvári önálló huszárszázad a lovasok ‘védőszentjének hódol május 30_án, «miikor ünnepélyesen megkoszorúzza a Szent Cyörgy-szobrot, majd azt követően, a fellegvár! laktanyában lovasnapot rendez. A program szerint, reggel 9 órakor kezdődik meg a Szent Cyörgy-szobor előtti ünnepség, amelyet a század parancsnoka rövid beszéd kíséretében koszoruz meg. A szobor előtti ünnepségek után a huszárok diszelgé- se következik, a legmagasabb katonai elöljáró és a polgári e őkelőségek elölt. . Fél II áriakor a fellegvár» kuszájriaiktanyá* ban tartják meg a lovasünnepélyt. A század tiszthelyettesit éss tisztesi szürke arabs osztálya lovag cáronsseit mutalt be zenekisérct me lett. Ezután három csoportban a század tiszthelyettesei, hadapródőrmesterei és tisztesei szalagtépést mutatnak be. Majd a század tiszü, tiszthelyettesi és tisztesi, kam változatos terepen., pinerolka'be műt a tót tart Á lovasünnep8cgek alatt a zenét a helybeli honvéd gyalogezred zenekara szolgalatja Kolozsvár város közönsége a legmelegebb érdeklődéssel tekint a huszárok iinuepsége elé, mert ezúttal nyílik eisőizben a kaimé, hogy a magyar honvédhuszárok lovasmüvi - szettével közelebbről megismerkedhessek. \ r ünnepségek részletes programját' lapunk lejjköizelebbi számában közö jük.
