Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-19 / 112. szám

8LI>S!VX!££ A közösség érdiekében Erdélyszcrtc kínos feltűnést keletiek a Marosvásárhelyen megjelenő Székely Szó című laptársunk sorozatos cikkeit, amelyek a i Transsylvart1'a vajgyárat támadták. Közöltük ebben aí kérdésben gróf Bethlen László or­szággyűlési képviselőnek, a Szövetség hitel­szövetkezeti központ elnökének nyilatkoza­tát. A Transsylvania vajgyár ügyével kap­csolatban olyan általános jelentőségű köz­ellátási kérdésekről van szó, amelyeknek boncolgatása az összmagyarság általános ér­deke. Rá kell világítani arra, hogy magyar intézményeinknek milyen nehézségekkel kell megküzdeni, ha maradéktalanul teljesileui akarják kötelességüket a nemzet egyetemével szemben. A Székely Szó mindenekelőtt azt panaszolta fel, hogy hónapokkal ezelőtt a marosvásárhelyi Transsylvania vajgyár nemcsak Marosvásár­hely területén árusított vajat, hanem igyeke­zett olyan városok közellátásán is segíteni, amelyek nem bővelkedtek tejtermékekben. Nyílt titok, hogy többek között Kolozsvár pol­gármestere is kérte a vajbőség idején, hogy a Transsylvania naponta 100—200 kilogram vajat szállítson a kolozsvári közönség számá­ra. Ugyanígy alkalom nyílott, hogy a székely fővárosban készü'ő vajmennyiségből Buda­pestre Ls jusson. Ekkor azonban Marosvásár­hely vajellátása tökéletesen biztosítva volt, tejhiányról ebben az időben nem lehetett be­szélni, mert bőviben volt takarmány. A téii hónapokban mindezt megszüntették és a Tran­ssylvania csupán Marosvásárhely vajellátásá­ról gondoskodott. Székelyföldi laptársunk egyszerűen „sibolásnak" nevezi azt, hogy a miaros vásá rhel y i vaj termékekből Kolozsvárra és Budapestre is jutott. Bármennyire méltá­nyoljuk a lokálpatriotizmust, fel kell tennünk a kérdést, ho£y vájjon az is sibolást jelent, ha például Marosvásárhelyen rizsét árusítanak? Azt is kifogásolta a Székely Szó, hogy a Transsylvánia vajgyár megvásárolta a Sicuria tejüzemet Itt rá kell mutatnunk arra, hogy elsősorban az a cél: sem erkölcsi, sem gazda­sági téren ne forgácsoljuk szét meglevő erő­inket. Marosvásárhelyen igazán erőteljes tej­üzemet csak a két vállalat egyesítéséből le­hetett teremteni. Ennek a ténynek legjobb bi­zonyítéka, hogy amikor a hitelszövetkezetek központja a földművelésügyi minisztérium íejosztál váriak jelentést tett a Sicuria meg­vásárlásáról, a főváros vezető köreiben öröm­mel üdvözölték ezt az elhatározást, mint az egyetlen egészséges és észszerű megoldást, A Sicuria gépeit a hitelszövetkezetek a székely­földi uj üzemeknél használják fel. így tehát a Sicuria megvásárlása lehetővé tette, hogy székelyföldi falvakban uj tejszövetkezete.ket létesítsenek. Különböző vádakat hozott fel a Székely Szó a tejellátással kapcsolatban is. Hivatkozott egy konkrét esetre, ahol azon­ban az ügy szereplője maga ismerte be téve­dését. A Székely Szó mindezeknek a ,.vádaknak" •alapján mindjárt első cikkében a legszigo­rúbb vizsgálatot kérte és hivatkozott gróf Bethlen László képviselőnek, a Szövetség elnö kének tárgyilagosságára, mint aki bizonyosan igazat ad a lap állításainak. A Szövetség ré­széről ebben az időben tartották meg Maros- vásárhelyen a szokásos évi ügymeneti ellen­őrzést. Egyszerű adminisztrációs tény volt te­hát, hogy a központ képviselői leutaztak Ma­rosvásárhelyre és ott a Transsylvánia vajgyár működésének minden részletéről beható tájé­kozódást szereztek. A központ kiküldöttei teljesen rendben levőnek találták az ügyme­netet és arról szokás szerint megtették felet­teseiknek szabályszerű jelentésüket. Arról szó sem volt, hogy gróf Bethlen László elnök a Székely Szó által felhozott vádak miatt sze­mélyesen utazzék le Marosvásárhelyre és ott bárki ellen külön vizsgálatot indítson. A Transsylvania vajgyár mindent megtett a vá­ros tejeilátása érdekében és az igazságos el­osztást olyanormán szervezte meg, hogy a vá­ros minden részében lerakaíot létesített A tejelosztásnál azonban természetesen számol­ni kellett a jelenlegi körülményekkel és azzal, hogy a Transsylvaniához milyen mennyiséget szállítanak be naponta. Mindekinek meg keli érteni, hogy jelenleg nem dúskálunk a béke­évek bőségében és az a közérdek, hogy első­sorban a sokgyermekes családok, a betegek ps szoptatós anyák jussanak megfelelő tej- mennyiséghez. A konkrét ,.vádakon" kivüi a Székely Szó publicisztikai közleményben is bírálat tár­gyává tette a Transsylvania vajgyár működé­sét. Itt egyszerűen „Unió vajgyár"-nak keresz­teli el a Transsylvaniát, holott ez az elnevezés eddig csak a Székely Szó hasábjain létezett. Kifogásolja végül a Szakács-féle tejüzem megszűnését. Csodálatod, hogy a marosvásár­helyi viszonyokat ismerő cikkírói ennek az üzemnek megszűnésén kesereg. A Szakács­féle üzem ellen ugyanis az volt a vád, hogy a román impérium alatt a falusiakat beadósi- totta és olyan ténykedést fejtett ki, amely egyáltalán nem mozdította elő a magyar kis­emberek érdekeit. A fentiekben összefoglaltuk azokat a „váda­kat", amelyeket székelyföldi laptársunk a Transsylvantlü vajgyár ellen felhozott. Tár­gyilagos olvasó azonnal láthatja, hogy olyan állítások ezek, amelyeket minden közület el­len könnyű volna felhozni, ha nem vesszük tekintetbe a mai rendkívüli viszonyokat. A közösség érdekében azonban arra kell gon­dolni, hogy koimány'zatunk számtalanszoT fi­gyelmeztette az ország lakosságát a habom okozta viszonyokra. Ilyen időkben minden állampolgárnak fokozottabb mértekben kell leljpsitenie az ország iránti kötelességeit és ebből a nézőszögből kell megítélni a gazda­sági élet eseményeit, is. Helytelen álláspontot képvisel akár magános, akár fiz újságíró, ha intézményekben keresi ott a hibát, ahol a há­borús viszonyok miatti nehézségekkel kell számolni, Ne keressünk tehát a kákán is cso­mót, hanem támogassuk sok nchizséggel küzdő magyar, intézményeinket, hogy tovább­ra is lelkes odaadással végezhessék a közös­ség érdekében vállalt feladatikat. Edison Május 19-töl : Ssv assz&nv hée&m élete Fősz. Charles Boyer. Előadások kezdete '.ÎJ és 8.20-kor. 14Z1X.7ÍULUI/7K iWtXt».. i Az egész német sali© közli a kormányzó beszédét BEELÎN, május 19- (MTL) Az egész német sajtó közli Horthy Miklós kor­mányzó beszédét az otrantéi« évfor­duló alkalmából. A lapok kiemelik a kormányzó szívélyes szavait Ma­XII. Pluspápa vitéz Józs&i Ferenc királyi herceg nyoíc&éik gyermekének A keresztapai tisztet XII. Piusz ftupa vál­lalta. A ki» magyar királyi herceg egyetlen keresztgyermeke. A pápát a keresztelési ün­nepségen Angelo Rótta, pápai nuncius kép­viselte Hamvas Endre érseki hely tar 6 seg éd- letével. A keresztelő uítán József királyi herceg sziikkörü ebéden látta vendégül a pa' pai nunciusit, BUDAPEST, május 19. (MOT.) Dr. vitéz József Ferenc királyi herceg nyolcadik, gyermekét hétfon délben keresztelte dr. Madarász István kassai megyéspüspök József királyi herceg Szent Györgyitéri palotája- nak kápolnájában. Az újszülött királyi her­ceg Mihály, Piuszt Kálmán, Mátyás, Lajos, Imre, Márton nevet nyerte a keresatségben. Ä Berliner Börsenzeitung cikke Magyarországról BERLIN, május 19. (MTI.) ,,A mai Magyaror­szág" címmel a Berliner Börsenzeitung vezér­cikkben foglalkozik az uj Magyarország fel­adataival és kérdéseivel. A cikkíró bevezetésül foglalkozik Magyar- ország és a nemzeti szocialista Németország együttműködésének kifejlődésével. Az együtt­működés évről-évre gyümölcsözőbbé vált. A versaillesi rendszer megsemmisítésével Ma­gyarország politikai igazságszolgáltatáshoz ju­tott. így jött létre 1938, majd 1940. évben az uj Magyarország, amely nagyon» lényegesen különbözik a trianoni Magyarországtól. A háborús erőfeszítésekről írva, a lap meg­állapítja, hogy Magyarországon mindenkinek egy a véleménye: termelni kell és harcolni kell. A nép tisztán látja a sorsközösséget. Ennek az országnak teljesítményei a háborúban és a háborúért nagyon elismerésre méltóak. Büsz­ke ezekre mind a régi, mind a fiatal nemzedék. Sokat értek el, de még több cél van előttük. Értékes részei a háborúban álló Európának és még értékesebbek lesznek a győzelem kivívása után, amely az 6 jövőjük előfeltétele. Az uj Magyarország, amely most először kez­di érezni a háborús korlátozásokat, nem tétlen belenyugvással, hanem fokozott erőfeszítések­kel reagál ezekre. ft ftsreiérre ftérezftedstt két was^árcffsfci rab - megsz5fete& a meneiszázadbőí Bukarest, május 19. Két vasgár- dista, egy önkéntes tizedes és egy hadapródőrmester, akiket a januári zendülésben való részvétel miatt le­tartóztattak, azt kérte, hogy küldjék ki őket a frontra. Kérésüknek eleget I tettek és mind a kettőt kiengedték a I börtönből. A brassói vadászokhoz I osztották be, ahol azonban megszök- j tek. „így vélik kötelességüket telje- ■ si'teni a vasgárdisták“ — mondja a 1 belügyminisztérium közleménye. *9 0 magyar mas&ássá® nstsdlg megmarad magyarnak“ 1 Végh József riportsorozata: Hogyan él ma az erdélyi magyar társadalom? A könyv áttekintő képet nyuj az összes időszerű társadalom politikai kérdésekről. MAROSVÁSÁRHELY, május 19. Az Er­délyi Párt marosvásárhelyi elnöki tanács­ülésén szóbakerülit a szerencsétlen őszirózsás forradalom is. Ezzel kapcsolatban ia Nemzeti Muníkaközpon't álelnöke, Utigváry János, a nemzeti alapon álló erdélyi munkásság ne­vében kijelentet;e, hogy a forradalmat nem a magyarérzelmü mun~ kásság rendezte, hanem egyfelől a kapita­listáik, másfelől viszont a magyar néni' zettől teljesén Idegen zsidó elemek. Az erdélyi magyar munkásság! az összeom­lás után együtt vállalta a kálváriát az egész magyarsággal. „A megszállt Erdély területén minden igaz magyar mPgáharaskadva és összeszoritott foggal viselte Isten büntetését“, — mondotta a munkásság képviselője. Fel­szólalásit azzal fejezte he, hogy a magyar munkásság minden időben kitartott nemzet- hűsége mellett. CSÍKSZEREDA, május 1*A Székelyföld j villamosításának ügye ujabíi lépéssel haladt j előre. Az elmúlt héten a Csíkszeredái főispá- ni hivatalban az iparügyi minisztérium ki­küldötteinek részvételével értekezletet tar­tottak, amelyen a Székelyföld villamosítási és iparosítási kérdései kerültök megbeszé­lésre. A 'tanácskozáson Oz iparügyi niiin'iszté- rium részéről Péteri István miniszteri osz­tályfőnök, vitéz Szilát i Lajos miniszteri ta­nácsos és dr. Kheisz Ede miniszteri osztály- tanácsos jelenteik meg, hogy Csuk vármegye vezetőinek és hozzáértőinek véleményét meghallgassák a nagy fontosságú kérdésben. A villamosítás a négy székely vármegyére vonatkozik. Az eddigi tervek szerint a költ­ségek 22 millió pengőt tesznek ki. Sikerült megfelelő és elegendő üzemanyaggal rendel­kező helyet találni, amely az egé-Sz SaéikéJy- 1 öl elet ellátja világítással. Természetesen ebben a székely-ségre nézve létfontosságú tervben a székeiységneik is részt kell vennie. A székely közhírt okosai gok kétmillió pengőt vállalnának a villamositás megvalósításában. Ezzel a székely vagyonokat bekapcsolják az ország vérkeringésébe. A Székelyföld iparo­sítása ugyancsak rövidesen megindul. Kéreg­feldolgozó üzemet létesítenek, Amely az egész Székelyföld gazdasági éleiére kihat munkájával. A kéregfcldulgozó üzem 4 és félmillió pengőbe ikerül, amelyből a székely közbirtokosságok félmillió pengőt vállalnak. Szóbakerüit végül egy, az egész Székely- földi» kiterjedő hatalmas méretű gyapjufel- dolgozó üzem terve is, amelyet az eddigiek szerint magáncég valósit meg. Jön. Pünkösdi műsorunk Jön. I Emhgr a láthatáron Főszerepben: Gary Cooper. Oíiíll AiS $ háztartásokba!! KOLOZSVÁR, május 19. Évek hős-zu sora óta; a sajtó az államok, önellátásáról rt Ma, amikor háborúban vagyunk, látjuk, hog\ miit jelent ez a gyakorlati életben. Am állam lakóinak élelmezéséről, ipari szűk«ég- leteirőfc, saiját erejébofl gondolkodni tud. nem szorul másokra a nehéz időkben. A földmű­velésügyi minisztérium kiad<ta a rendel« tér. hogy minden területet meg keli művelni, be kell vetni. Ennek nyomán a kolozsvári váro-i tanács is meglőtte a szükséges intézkedése* két. Amikor ezt olvassuk, kettős feladni meg­oldása előtt állunk. Az egyik, — a köz«-) i való munka a közélelmezés zavartalan sásá­nak biztosítása érdekében, — a közösség, az állam javára, a másik a kri háztartá.Mink I szükségleteinek megteremtése. Köztudomású, hogy az egész világon az idén a rendesnél jóval kisebb területeket vetnek be ég müveinek meg. Mi, akd: itthon vagyunk, ezért minden lehetőt el keli kö­vessünk a hiányok pótlására, bit vége le-./, a háborúnak, akikor is világszerte élelmez«'.-, gondjai lesznek áss egyes országoknak és ha a háború tovább tájit, újabb erőfeszítésekre és fokozott áldozatokra lesz s-zük-ég Semne kétség nincsen aziránt, hogy ezt mindenki komoly elhatározással, szilárd öntudattal v» laája i*. A másik feladatunk az, hogy úgy önmagák mint a közeilátás hivatalos szerveit igyek’ •' zék mindenki mentesíteni a felesige« munká­tól azáltal, hogy mindín magyar állampol­gár, aki teheti, magu gondoskodjék sóját « '- családja szükségletei legalább egy részén b előállításúról. Vonatkozik ez (különösen azo.kf.i .1 k<>;«\ hakerti terményekre, amelyekből m •gfe’e’ő mennyiségű vetőmag, palánta, sth. áh ren­delkezésre Oz üzletekben, piacon, kerté- - lekben, stb. és az idő is lehetővé teszi még azok vetését, ültetését. Ilyenek a. magvak kü zül a püiszuly, borso, sárgarépa, petre/-, ivem, ugorka, tök, döblec, télikáposzta, il­lata, spenót, sóska,, slh., amelyek uagyrész­ben aszalva is eltarthatok, a palánták körű' ültethető a paprika, paradicsom. karalám . karfiol, káposzt, hagyma, stb. Mindez !; i vetőmagvak, pdjántok bőségesen kaphatok. Kolozsvár város tanáccsá külön is gundosk. • dőli arról, hogy ha hiányok mutatkoznánaá e téren, álljon rendelkezésére megjelel-» mennyiségit palánta a városi kertésze'.heti a legszegényebb néposztály számára is unkáit' ségi árak mellett. A városi kertészetben (Téglás-utca 12. >z alatt) különböző virág- és zöldsé-gpaláutaR szerezhetők be napon itt délután 2— 1 óráig olcsó árakon s ezek áraiból is 25 szo/alék engedményt kapnak. A város vezetősége tovább ment i közel- látás végső esetben való biztosítása \r.leké­ben. Intézkedést aziránt is. hogy a váró/, gazdasági ügyosztálya megfelelő menuyiség i téli kelkáposzta és tarlórépi magot «/• rez­zen he. A keikáposatamagból aratás idejére palántát neveltek, amely korlátlan mennyi­ségben fog a lakosság rendelkezésére aílan A gabonafélék ’-»aratása után a talajt azon­nal fel kell szántani és. beüFeínia káposzt.»*. p altin tokkal. Ez őszire beérik. A téli kelkáposztát egy áisónyira, fejjel lefelé elföldeljük, bakiját szerűen betakarjuk és egész 'élen a földimi kihúzva, bármikor használhatjuk főzésre- V legüzletosebb zöldséget adja anélkül, hogy pincézni, hordókban savanyítani, vagy ma- költséges módon tartósítani, konzerválni keh léne. Mindenkinek kötelessége, hogy s íjá szükségletéről önellátás, saját részére vai--< termelés utján gondoskodjék. Bőven van idő még arra, hogy aki leheti, gondoskodjék magának tarlóról, ahol még zölden való fn gyasztásra. vagy aszalásra hahói, borsót slh zöldségféléket is termelhet másudtermétiy ként. A felesleg eladható, vagy cserélhető. Gondoskodik a váróéi tu rl órépa mi gró' amely amellett, hogy a káposztával egyűri népkonyhán is igen jól felírasznáihaló. ki váló takarmány is az állatok s.aáe-.r.'. A téli kelkáposztapaiánta és turlórépa vdőurvh: k oszlásának idejéről és helvéről hvUö időbej» eriesitA a váló* u. köz-oasé^eí. gyarország baráti viszonyáról Olasz országhoz amely most igazi barátja Magyarországnak és amelynek ez az ország sokat köszönhet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom