Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)

1942-05-18 / 111. szám

étí »«* teája* 1«. *E h h E W * IS SE Látogatás az ErdélyiSzépmives Céh konyvkiáiMfásén KOLOZSVÁR, május 18 A kolozsvári "Művészeti Hetek számos irodalmi, müvem «-jwmenye zajlott már le, de az eddigi ta* pacalat birtokában elmondhatjuk, hogy ‘’legnagyobb közönségsikere. talán éppen til- litndó jellege miatt, a Művészeti Hetek kö­tetében megrendezett (kiállitásoknak van. A ^rendkívüli (tanulságos, érdekes és értékes Anyagot bemutató kiállítások közül e.;uíiail> <\y. Erdélyi Szépmives Céhnek a Mátyás ki­rály szülőházában elhelyezett könyvkiállitá- eát látogattuk meg. A szép magyar buto- r okkal, könyvei díványokkal berendezett, m;r gyár varró tlasokkal és «gyagedényekkel dí­szített két szobában ® helikoni írói közös­ség tagjainak az Erdélyi Szépmives Céh ki­adósában megjelent könyveit láthatjuk ta­nulságos, szemléltető módon kiállítva. Különösen flgydlemreméltió e nagyszáma könyvanyag csoportosítása, A helikoni írók müvei majdnem kivétel nélkül a Szépmives Céh kiadásában jelentek meg, az erdélyi írók szinte egyetlen erdélyi könyvkiadó vál­lalatának léte sülé se óta. A Céh azonban csak első kiadásban adta ki e könyveket, egyrendbeli amatőr és egyrendbeli fűzött ki­adásban. Ezzel egyben az erdélyi írók szo­ciális helyzetének javítását is munkálta, amennyiben bármely más kiadóvállalat sza­badon adhatta ki az irók könyveit, akármi­lyen és akárhány kiadásban. A Szépmives Céh a megszállás alatti Er­dély nagy szellemi erőfeszítéseinek. legte­kintélyesebb és legnagyobb hatósugarú meg­nyilvánulása volt 3 ma már megállapíthatjuk azt is, hogy a kor parancsának tökéletesen megfelel és hivatását a legigényesebb ki- ] ván aimak szerintii értelemben is teljesítette. A megszokott könyvká&dóváíhala'íioktól el­térően tehát nem rideg üzleti elgondolásokra épített kereskedelmi szervezet a Szépmives Céh, hanem írónak és olvasónak bensőséges szövetkezése magasabbrendü célok elérésére. ! E szövetkezés lényege 03 0 közvetlen sze­mélyes kapcsolat, mely o. Céhet sajátos bel- ső szervezete folytán olvasótáborához fűzi. A feladat, melyet aiz Erdélyi Szépmives Céh pártoló tagjai és előfizetői az íróval együtt vállaltak, a megszállás alatti etnikai és po­litikai korlátok közé szorított kicsiny ma­gyar közösségünk számára magas száavona- 8 lu, élő irodalom megteremtése volt, s azok­nak a sajátom feladatoknak az elvégzése, melyek egy kisebbségi sorsban élő nép kul­túrájának keretében az irodalomra várnak. Az Erdélyi Szépmives Céhet mindea kiadói megfontolásában az erdélyi magyar művelt­ség, a tudomány, irodalom, művészet érde­kei vezéreljék. Munkatervének sarkalatos pontja volt ennék folytán friss tehetségeik sorompóba állítása a régiek mellett. Vállalta minden olyan mü kiadását:, mely eddig könyvalakba® nem jelent) meg és benne az erdélyi magya® íród alkotó erő nyilvánult meg. Erdély egyrészénefc visszatértével termé­szetesen uj feladatokkal bővül az Erdélyi Szépmives Céh munkatöbblete is. Számba véve az elmúlt húsz év magyar küzdelmeit), ■ igyekszik feltárni s az egyetemes magyarság számára is hozzáférhetővé tenni azokat a legyőzhetetlen erőforrásokat, amelyek né­pünket itt nemcsak megtartani, de minden elnyomás ellenére gyarapítani tudták, A Szépmives Céh kiállítása mindennél' be­szédesebben tárja a szemlélő elé a fennál­lása óta elvégzett hatalmas munkát!. A köny­vek különféle kiadásait időrend szerint cso­port ősi tolták, Ez a csoportosítás pedig as erdélyi irók könyveinek majdnem mindenkor fényes hazai g nem egyszer szjntoly sikeres külföldi pályafutására vet világot. A köny­vekkel infoit asztalokon elől vannak * Szépmives Céh amatőr és fűzött példányai, azután következnek majdnem kivétel nél­küli szabályossággal <a budapesti Révai-ki- adások többféle nagyon szép, Ízléses, néha magyar diszalésü könyvei. Az irók összes müveinek könyveik fölé szegezett jegyzéke pedig teljes tájékoztatást nyújt az egyes irók müveinek kiadásai, megjeleaéisi helye és ideje felől. Az első szobában legalább is szemünkbe ötiák a Tamási Áron könyveivel zsúfolj asz­tal. Itt láthatjuk első müvének, a Szüzmá- riás királyfinak első Céh-kiadását, aztán különféle más magyar kiadásait, egészen a nemrégiben megjelent, nagyon szép kiállítá­sú, németnyelvű kiadásig, A Szüzm'áriáis ki­rályfi német nyelven történt kiadása is igen szép pályát futott be. A német irodalmi Li“ ráki jellegzetes ég nagyéitékü műnek nyil­vánította'. Itt van Tamási hires Áb ed-tri­lógiájának különféle kiadásai melleit, sz olasznyeivü Ábel, amely ssirsíé® #sép tikéit ar-aloct: Olaszországba«, A szemközti fainál lévő asztalon fíánffy Miklós gróf müveinek különféle kiadásait azemléfíhctjük. Ugyancsak, itt találjuk meg állvány oil; on és aazícAoíkon elhelyezve Ke­mény Jáno-s báró. Wins« Albert gróf müveit. Waas Albert Farka-Sverern cimü müvének szlovák- és csdbnyelvü kiadásait, lit vannak Reményűt Sándor, a legutóbbi napokban a ' Bzéfiteaf őr ár-ó* Szent László ire&dsní dijával kitünteteJH! Tompa László, Kovára László, Karácsony Benő, Áprily Iß fos, a korán el­hunyt nagy kölltötehetség D®Wű fenő és Olasz Lajos müvei, A Szépmives Céh könyvkiál&tásdnak má­sodik szobájában Makkai Sándor, laeaszy Sándor, Kó$ Károly müveit láthatjuk kiállít­va. (Kés Károly életművét az építőművész oldaláról az Épitőmüvészeti kiállítás egyik külön falán szemlélhetjük.) A’yirJ József könyviéi egész «agy asztalt töltenek be. Mü­veinek sokféle magyar kiadása közt láthat­juk olasz, német, holland, észt és eseh- nyelvü kiadásait. Ugyancsak ebben a szobá­ban találjuk Kuncz Aladár, Gulácsy Irén, Szcm’ér Ferenc és a néhány évvel ezelőtt feltűnt fiatal tehetség, Asztalos István ba­rom nagysikerű könyvét. A falakon körös- körül a kióiKlitáson müveikkel szereplő írok arcképei láthatók. A szoba egyik fülkéjében látjuk a Ma­gyar Bibliophil Társaságnak díszes oklevelét, mellyel az Erdélyi Szépmives Céh kiadásá­ban megjelent . fíudey György fametszeteivel díszített Arany János balladáinak- kiadását, művészi értékű fametszeteiért és kiállításáért 19'9 !\S"tcu(l(! , h.'ii am . (:bf> nnP-gyGr könyve“ közé" sorozta. itt látjuk a Szépmives Céh kiadásában megjelenő Erdélyi Helikon folyóiratának ha­talmas, egybekötött évfolyamait. Az Erdélyi Helikonról ezen a helyen is cl kell monda­nunk, hogy az Erdélyi Szépmives Céh e fo­lyóirat hasábjain vulójsUoUa meg éa valósítja meg művelődési programjának, jelentékeny részét. Az Erdélyt Helikon, állandó mun­kásságot fejtett ki nemcsak a? irodalmi, de »z. erdélyi képzőművészeti élőt megszerve­zése érdekében is. Tanulmányokban ismer­tette ée ismerteti nevesebb művészeinket s a megszállás idején tárlatok rendi-zéséi is elősegítette. Iparkodott a művészek és mü- pártolók között ugyanolyan szoros és ben­sőséges kapcsolatot teremtem, mint az «role és a kcnyvbará'ok között. Az Erdélyi Szépnüve* Céh könyvkiallítása; a Céhnek és1 a helikoni írói közösségnek fenn­állása óta első ilynemű megnyilatkozása', « mint. ilyen, a kolozsvári Művészeti Hetek kiállításai közölt, előkelő helyet foglal el. Minden magyar ember mésltú büszkeséggel szemlélheti ezt a, belső értékénél fogva va­lóban nagyszabású kiállítást, míely az erdé­lyi. magyarságnak az elnyomatás alatti 9 a felszabadulás utáni szellemi termését mu­tatja be áttekinthető csoportosításban. Ez a szellemi termés ipar régóta szerves és érté­kes részévé váll az élő magyar nemzeti mű­velődésnek. ( on). Zsidók csife engedéllyel bérelbetnefc q] fizlefóelgisigef BUDAPEST, május 18* Az aj lakásügyi kormányrendelet szerint zsi­dónak tekintendő személy csak az eisőfoku ipa diát óság engedélyével vehet bérbe, üleiő'leg használatba üzem vagy üzlet céljára szolgáié olyan helyiséget, amelyet a rendelet hatálybalépésekor (1941 augusztus 1.) nem bérelt vagy nem használt. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy zsidónak tekintendő személy üzem vagy üzlet céljára szolgáló uj helyi­séget bérbe vagy használatba ne vehessen. Ez alól az általános szabá­lyozás alól azonban kivételt lehet tenni olyan esetekben, amikor a köz- ellátás érdekei megkívánják, hogy az eddig működésben volt üzem vagy üzlet tevékenységét tovább folytathassa. Az elsőfokú iparhatóságok ezért az engedélyt csak egészen kivételes esetekben adják meg, ha ezt a közel­látás érdekei feltétlenül megkövetelik» megtartotta ezért közgyűlését a Iiöloisydrl önkéntes lílentőegsesőíet KOLOZSVÁR, május 18. Létfontosságú ügyben rendkívüli közgyűlésre gyűlt össze szombaton délután a városháza,' di-ztermé­hen dr, Koleszár László kirendelt elnök el­nökletével a Kolozsvári önkéntes Mentő' egyesület. A Kolozsvári Mentőegvesiilotnek as utóbbi két évben kifejlett! munkásságát vázoló ter­jedelmes elnöki megnyitójában dr. Koleszár László elnök minaenekelőtit örömét fejezte ki afölött, hogy Kolozsvár felszabadulás« után az önkéntes mentő egyesület ismét visz- szakerült azoknak a kolozsvári magyar pol­gároknak a kezébe, akiknek filléreiből léte­sült 50 évvel ezelőtt 5 akiknek áldozatkész­sége évtizedeken át fenntartotta. Ezután kegyeletes szavakkal emlékezett meg az el" hunyt dr. Komódi Dániel egyetemi magán­tanár munkásságáról, aki harminc éven át volt igazgatója az intézetnek » működésével hervadhatatlan érdemeket szerzett a Mentő- egyesület fenntartás» körül. A közgyűlés néhai Koarádi Dániel dr. emlékének, háláé kegy ölet® jeléül feláll á&ssti áldozott!. , Ezután dr. KóLeszár László behatóan is­mertette az egyesület történetéit, az átvétel mániától mostariig, s egyben TOnnapfflkfeatábt vetett azokra a nehézségékre, amelyék az idegen uralom huszonkét éve aktét az egye­sület munkája elé gördültek, Kolozsvár fel- szabadulása utón egyszerre Örvendetesen; megváltozott a helyzet' s a múlt év augusz­tusában a Kolozsvári Önkéntes Mentőegye­sület vezetői a város és vármegye vezetői­vel megbeszélést tartott, melynek során meg­állapodás jött léire. Megáillapitoteáik, hogy az egyesület jelenlegi anyagi viszonyai a/m. engedik meg a nagyobb beruházásokat s a korszerű mentőszolgálat biztaslütásíí érdeké­ben Leghelyesebb lesz, ha est egyesület köa> gyűlése átadja használatra a mentőállomást az Orsziágos Mentőegyersüíetnek mentési cé­lokra eszményi bérösszeg mellett. Ilyen előz­mények ullán ez év ápiika 2-áu az egyesület mentőállomásáig átvette a Vármegyék és Vá­rosok Országos Mentőegyesüiete. Dr. Keíe- Szár László, mint kirendeli elnök, bejelen­tőt; te tákakoBását s leszögezte azt, hogy az átadás ügyében c*ák. az ujonnsta megfakult egyesület kdzgyülése dönthet. Áss aaoafialí átvétel azért seán vcfet indokolt, mert a soea- tőszolgállatot a» egyesület rendesen eHiütta, s ez a fontos szolgákat, úgy «sárnál yi, mi&t anyagi vouatkoaáab«n megfelelő méideem hds- tositvsi volt. A közgyűlés dr. Koleszár LáseJó jeleni«- sót egyhangú helyesléssel tud.inná sül vette, j majd ugyancsak egyhangúlag in^gvádasaAtutta j az aj táfeztikagk Elnök dr. Ka&Moár László Alelnökök dr. Veress Ferenc és dr. Óváry Elemér. Az érvényben lévő alapszabályok értelmében hivatalból & választmány tag­jai a mindenkori polgármester, ezúttal dr. Keledy Tibor, továbbá a mindenkori tiszti- főorvos, ezúttal dr. Sólyom Sándor és a mindenkori rendőrfőkapitány helyettes, ezút­tal Hollós sy-Ku/ihy Lajos. Igazgató és pénz­táros dr. Berényi Dezső. Főtilkár dr. Kese György. Ügyész dr. Erszényes Samu. Ellen­őrök Bocsánczy László, Domokos Ernő és Schéíer László. Választmányi tagok dr. Adorjáui Dezső, dr. Beide Károly, dr. Csutak Mihály, dr. Gyergyay Árpád, dr lm- rcy Károly, dr. Kopár Gerő, dr. Koronka István, dr. Novak Ernő, dr. Szilágyi György, Sándor Ferenc, Sárkány Miklós és özv. dr. Török Imréire. Az uj tisztikar és választmány megválasz­tása után a közgyűlés letárgyalta és tudomá­sul vette a költségvetést és a zárszámadáso­kat), majd a tárgysorozat legfontosabb pont­jára, a mentőállomás és az, egyesület ingó vagyontárgyai átadásának ügyére került a sor. Számos felszóSbalis után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta dr. Erszényéé Samu ügyész határozati javaslatát, amelyet a ki' küldött bizottság nevében terjesztett elő. A javaslat ken. mondja Li a közügy iiléá, hogy a mentőéilöBsiást 'további fenntartás céljából a Vármegyék és Városok Országos Ment5-egyeiüietének átadja és felhatalmazza az elnökséget, hogy az, egyesülőt ingóságait;, felszerelési lárgyaát az egyesület koriad üti használatára fenntartott helyiségekkel — ki­véve az (igazgatói takláírt —- adja bérbe a Vármegyék és Városok Országos Mentő- egyesületének., % bérösszeg; és egyéb felté­teleik tékán tekében pedig legjobb belátása szerint kössön megállapodás!. A közgyűlés szükségesnek látja, az egyesület ingó és in- gartánn vagyonának eüdegenitésére vonalikozó, Kolozsvárt 19.1.9 szeptember 23-án keit jog­ügylet feiülvizegjáMsát és felhatalmaz»! az elnökséget az esetleg szükségessé váló in­tézkedések megléteiére. Megbízza továbbá a közgyűlés set elnökségeit, bogy az Országos Mentőégye-sülettel az egyesület vagyoni tár­gyainak egyoldalúan történt kezelésbe vétele kovotkiCKtésbe« előállóit jogi he%xcAe£ re»­Aa egybfefigul*^ eífogudott határozati ja­vallat után még néhány ín dal vány hangzott el, majd a közgyűlés végeiért. LEfÉfiPáPffiOI, egpzeriHil £8 legválasztókosabb kivitelig, legel« csőbban az „ELLENZÉK" kSurr«»« boltjában, Kolozsvár, Mátyás klrálf* fér fn szám. Viros-épitészet Kofsfs Iván és SchmfiH f^erenc elő stfása 9 üiivásieti Hetek keretébe» KOLOZSVÁR, május 18 A kolo?.sváii Művészeti Hetek keretében u Mályós Kiiál. LMákhá/Ltn rendezett művészeti előadások sorozatában azo mirat on délután rendki vő tanul.súgOs kél előadás hangzott dk Ez alku lommal Kot síi Jván A város esztétikája ék Schmidl Ferenc Székesfehérvár városkép» nek művészi kialakítása címen tartolt veti tettíképes előadást. K.otsh professzor általános vonatkozási. ■dárosesGötiétikai előadása a vetetett képrk. szemléltető segítségével vezette be bailgató” a ágát azokba az irányelvekbe, am<dyckrt<-1* sxenrelolţ tartam nélkülözbedelieu valamely; városkép helyes ét? ewsfcétikus kialákitáaánáöi Magyar nagyvárosok, városok és falvak ké­peivel. vatlatmint európai példáikkal igazolta hogy a szecesszió korától nagyjából nüp jainkig tartó korsrak — tekintve, hogy kő rülbwlül 80 év óta niucsen egységes és urai kodó jelliiü'ü építészeti stilus —• művészi s/einponthol mennyit rontott a világ majd nem valamennyi városának Iképén. Tekintve, hogy a magyar városok nagyrésze, legalábbis r.yugoíi érteiemlien, éppen ebben a korszak­ban, a kiegyezés ntán fejlődlek ki és lettes' városokká, naünnk c kor építészeti ekiekíiciz- musa, s -az uralkodó szecesszió, nem annyir-c a mute nemes maradványait- rontotta, hanem ásná ennél »okkal rosszabb, ebire az irányba terelte a fejlődést. Ez a kor keveset, vagy: semmit sem törődött az utcák. u.tak és terek' egyensúlyozott, művészi és harmonikus egy ségével, vonalvezetésével'. Sohasem a« utca. vagy tér egységéi nézte, csak magát a házat, amelynek építőjétől megkívánta, hogy azt mutatóssá, gazdaggá, s ami vele egyet jelen- tett: cifrává tegye. A polgár reprezentálni akart, s ez a szándékai, sajnos, túlontúl ki-, fejezetre jutott a mflgaépitelle házaiban I gyanezt a hivalkodó, méltóságos külsőt ki- vánGák meg fokozott mért ötben a közép ii letektől, s ck magyarázza, hogy íiriért ván annyi egymással összhangban nem álló, agyoncifrázott, túlméretezett, a tájba, a kör­nyezetbe való beolvadásra, a művészi har­móniára mitsem adó magán ég középületünk. A közelmúltnak ezzel az uralkodó felfoga savai és gyakorlatával »zeniben a. mai város­építés és városrendezés nem a házegyedet hangsúlyozza iki, Lauem arra fekteti a fö- suiyt, hogy a nagyobb: vagy kisebb méretű több vagy kevesebb művészi igényességgel készült házak, harmonikus vonalú, nemes és nyugalmas utcasort vagy teret alkossanak. Schmidt Ferenc előadása a Kotsi, Iván által elmondottakat egész-iáette ki, illetve illusztrálta, a művészi városkép tudatos és tervszerű kia&akilása szempontjából mint:; városnak tricintett Székeüfehérvár példáján. A főváros közelében levő Székesfehérvár -— mondotta az előadó—•megtalálta azt az utat, amely a városkép helyes kialakitáí a szempontjából nem főváros utánzásában merül ki, hanem önálló, történeti és eszté- Ukn'i érzékkel kiképezett városképében a fájnak és a hely szellemének leginkább meg felei o helyreállításává és építkezéseivel er<?- deti, ízléses é* nyugalma« városképet terem­tett. A bemutatott képek beszédesen tanúsí­tották, hogy Székesfehérvár fe.lismeré-ft nemcsak helyes, de egyben országos jelenti' ségünek mondható kezuenuényozés volt. S ezt a nagyszabású munkát az anyagi erejé­ben meggyengült, hajdan királyi székhely , ma kisváros, önerejéből hajtotía végre, Fe-, dig a szecesszió és az építészeti eklókticiz­mus, s a történeti érzék telje* hiánya, az egykori képek bizony ».iga szerint Saékesf« hérvárt tíOm ki melle jobban, uiiut az ország bármely utas várasíil, s többek közt éppen Koeoasvárt. .Ám a eééiud&tos munka meg* hoata gyümölcséit. A foteategt^ és ízléstelen■ beépítéseket, cifrázatokat a egy stílustalan koeszak niinuen elképesztő aaaradványá- gondosan cltüuitették a vaióbau h'iv&tásuk. magae.latán álló városvezetők, s a maá Szó-, kesfehérvárna-k ocrita eikornyáktől' és hivaí- j kodó gip sz sz ör nyetegektői uientes, harm ón i kiis, nyugalnsas és efiítélikus, ódon és törté ; neti jevegőjü, de ugyOoakkor nieieg ét ott '. honos városképet adtak. A könyvet olvasás után letesszük, a zűnc i ritmusa és melódiája szertefoszlik, az épü ! letek, terek és utcasorok, azonban a száza dók tiemzedékeánek vannak minden pilla-! uatban a szeme előtt. Ezért mondják, hoc> | az építészet: megfagyott zene. A városkép helyes és esztétikus vulra tehát semmikép­pen gém közömbös ügy, Kolozsvár levegő jé-: nek, égé»?, valódinak rendkívüli mvggazda * god ássál jelentené a székesfehérvári példá­nak minél előbbi, terviizerü követése. íwimi&l é% bamitíl kerékpárok nagy választékban olcsón besze­rezhetők: SCHOPLOCHER Kolozsvár, Széchenyi-tér 9. Gyerek kerékpárok kaphatók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom