Ellenzék, 1942. május (63. évfolyam, 98-121. szám)
1942-05-16 / 110. szám
11 * > tt'L'EÁZÜK í I 4 2 májai If. t Mtu am Parajdi Incze Lajos: Emlékmüvskbsn magyar történelem A tüidkérdás — A magyar fájdalomtól a honvéd nöstségíg — Mu tunk átértékelése — Szobrok mondanivalója — Kinek nincs szobra a magyar fővárosban főbb kis szolkor. diszk ut, síremlék mu kozott Darányi Ignácnak, a magyar földkérdés első nagy, de — szerencsétlenségünkre — bukott harco >auak Kisfaliídi Strobl Zsigmondi állal készített szabiéiníil állunk meg. 'Megemlítjük Vlpar Ignác műépítész, Vrpádhazt Szent Krzsélxű, Monti Sârktor báró, olasz légíonista ezredes szobrát. Itt kell megemlékez - ou uk Garibaldi József szobráról, amelynek talapzattá t a budapesti olasz faseio ajándékából egy olasz faragó készítette el. Egy magyar—török emlékmű áll azon a helyen, ahol a Budavárát védelmező Abdurrahman Abdi Arnamt pasa a magyar harcosok csapásai alatt elesett (1932). Köralaku, kupolás csarnokban helyezték el Erzsébet ki- talyné szobrát, Zala György, alkotását. Egy szo-boralkotás ismét visszakap arra a vonalra, amelyet a meglépett nemzet mindjárt a nemzeti hadsereg véiielmébeau lielyreálUdtott magyar rend elején az elszakított részek szobrával kezd meg. Ez a Magyar Fájdalom szobra. Lord Rocher- mere ajándékozta a magyar nemzetnek; egy’- francia szobrász, Émile Guillaume alkotta. Ivell-e ennél több? Egy angol meg egy francia lelátja a szörnyű tévedést, az igazjságtalansá- .got, amely a magyarságon Trianon- •baji esett. Az oroszlános prz&msli hősi emlék - mü a hires várban hősi halált halt magyar fiuknak emlékezetére épült. Szódy Szilárd müve (1932;. Ezek után ismét az uj magyar gondolkozás ka<p figyelmeztető emléket. Szentgyörgyi Istvánnak, Nagyatádi Szabó ‘Istvánról készült szobrában. ■Horvay János Beeáhoven-márvány- szobra és több kisebb szobor között a (kardja élét vizsgáló huszár (Kisfaluidé), Gárdonyi Géza (Horvay) szobi "a, ia ÍDanaidák kútja (Sidló) és Liszt Ferenc fejszobra (Steróbl Alajos) föl- téti énül említendő. A hősök megbecsülésének korsza- lába lépett magyar nemzet az emlékművek egész sorát állítja a világ- báboruban elesett fiainak emlékére. (Egyik legszebb mü a már kétszáz érv- xuéö is régibb 32-es gyalogezredé, az • úgynevezett Hannincke11esek emlékműve. Szentgyörgyi István készítette. Kézigránátot dobó 32-es bakát ábrázol Az oldalán domborműben ■ az ezred alapítás, túloldalt meg a világháborúba vonulása látható 1933). Az Uj Köztemetőben levő hősi emlékművet Márton Ferenc tervezte. Ennek a hősi vonalnak egyenes ‘folytatásaképpen Petri Lajos szép alkotását, a 2-es székely huszárok emlékművét a Bethlen-bástya sétányon helyezik el. Az 1-es honvédéit és népfelkelők vámháztéri szobra megállítja a járókelót. Siklódy Lőrinc a háborús műszaki emlékművet készíti el. A székesfőváros elhatározza Hosrvai Öreg honvédjeinek félti ) Utasát. Ligeti ‘Miklós tűzéremlék- müvet mintáz: a hatostogattal vontatott nehézágyu a Vár alatt áll, az Attila-utca elején. A hegyivadász- '• sap at ok hősi emlékműve csak a legutóbbi időkben készült el. A Horthy- hid budai oldali pilléréhez épáitett magyar haditengerészeti emlékmű egyike a legszebbeknek, haditengerészetünk és hősi halottal emlékére. Hatalmas hajóorr van kiformálva, ahogy hasit ja a Duna vizét. Rajta <gy angyal áll, a távolba mutat, az <Jfenség közeledtére figyelmezteti a kürtöst. A hídról világi tótoro-ny emelkedik a magasba. Az elvesztett magyar tenger háborús emléke; régi-régi jelszóra figyelmezteti a magyart. Már árpádházi királyaink megérezték, amit később majd szavakban ki is mondanak: tengerre, magyar' Néhány, kisebb emléjkmüvet kell még felsorolnunk ezen a vo naion. Ilyen a fö]>osta épületének falán elhelyezett postásemlékmü, a hősi halált halt postások emlékére, továbbá az \iuln\ssy-ut i MÁV székházon levő vasutas emlékmű, aiMAV- alkalmazottak hösiségének hirdetésére. A Szervita-téri templom falán is émilombomiü emlékeztet <a magyar fiatalokra, akik az itt hon maradottak ért, a magyar élet jogokért szó nélkül meghozták a legnagyobb áldozatot; elképzelése gyönyörű: lia- talmas lóról a szenvedő Krisztus egyenesen magához öleli a halálosan sebesült huszart. A huszas évek sikioltó magyar fájdalma (irredentizmus) után a harmincas években a liösiség (heroiz- mus) nyomul előtérbe; mig az előbbi csak tagadás, egy kőbe és ércbe vésett „nőm, nem, soha!'4, addig ez már cselekvő munkatere, ez már irány, kibontakozás útja, hiszen arra, utal. akar csendesen, akár beszédesebben, hogy eleink is csak küzdelem, harc és áldozat árán szerezték és tartották meg, amink van, tehát nekünk is fel kell készülnünk erre a harcra és áldozatra, ha méltók akarunk maradni a magyar név viselésére. A hősiség azonban most. már korántsem all meg a világháborúnál, hanem visszacsap a magyar múltba, megkeresi azokat a pontokat, amelyek Ausztriával való „gyengéd44 viszonyunk idején valahogyan sötétben maradtak. Történelmünk egyikmásik szakasza mondhatni újraértékelésen esik át; a magyar történészek most már kimondhatják az osztrák ellen küzdő honfiakra is, hogy bizony derék hazafiak és nagy emberek voltak. így kap gyönyörű szobrot IL Rákóczi Ferenc, a „nagyságos fejedelem'4, a kurucok csillaga, bujdosók vezére. Pásztor János készített lovasszobrot róla 1935-ben, halálának ‘kétszázadik évfordulóján. A vörösmárvány talapzaton Rákóczi jelmondata: „Cum Deo pro patria el libertate“. Oldalt pedig a fegyveres küzdelem megindokolásának kezdősora: „Recnidescunt inelytae gentis Hungáriáé vulnera...“ A nemes magyar nemzet sebei .kiújulnak... Mondhat-e többet egy szoltor ma a magyarnak? „Istennel a hazáért és szabadságért“ ... Ide számítjuk a Batthyány-emJék táblát is, amely a Károlyi-palota oldalán hirdeti, hogy ott fogták ei az első független magyar kormány miniszterelnökét. A Szondy-utca sarkán Szondy és két apredja néz a mai magyarra: lám, van-e lelki ereje az omlott várat is utolsó leheletig védeni? Zárjuk a sort Antal Károly szobrával, amely a Halászbástyán van; Julián barát szobra ez, aki messze keletre ment, megkeresi ott maradt testvéreinket és őshazánkat. A szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor Gelkért a fáradalmaktól összeesik, Julián p<*lig mutatja, hogy csak addig a iáig, addig a folyóig jöjjön valahogy, mert ott biztosan megtalálják a magyarokat. A Szabadság-téren még egy szobor van, Harry Hill Bandholtz amerikai tábornoké. Katona volt, megszállom jött. ide. Törvény szerint ellenségünk volt, hadüzenet elvén, de emberségében barátunk volt a jogtalanságokkal szemben. Az Entente akaratából Magyarországra és Budapestre beengedett ideiglenes m egs z á 11 óesapa tokát ö fékezte meg a botrányos fosztogatásában; mint (Amber és katona, nagyon szógyelte azt a szövetséget, sőt később egy könyvben meg is irta, hogy elővigyázatlanságból kiket bocsátottak egy kulturországra (An undiplomatic diary, Egy neon diplomatikus napló, Newyork, 1933). Általános politkai és művelődési vonalon is meg kall említenünk néhány jellemző alkotást. Zala György és Orbán Antal méreteiben is nagy Tisza István-szoboicsoportja vagy a nagy főpapnak, Prohá&zka Ottokár püspöknek szobra, gróf Klobelsberg Kunó márványszobra valóban a nagy időkben élt nagy férfiak és nagy emberi erőfeszítések emlékezete; a politika, a szociális gondol ker zás, a művelődés emléket érdemel az uj Magyarországon. Mert ez az ország 1920-ban teljesen újjászületett. Emléktábla rengeteg van Budapesten. Talán egyenesen hiba, hogy könnyen állitunk emléktáblát s azt gondoljuk, hogy ezzel eleget tettünk az Hőnek, emléket állítottunk a férfierényeknek. Magyarországon köny- nven összetévesztik a szobrot és ean- lak táblát. Osztályozni lehetne az emléktáblákat. Épületeket és helyeket jelölnek meg, ahol valaki született, élt, meghalt, vagy ahol hajdan valami nevezetes épület állott. Tíz tábla a város különböző pontján a hires pesti árviz magasságát mutatja. Több egyházközség a világháborús hőseinek, vagy az ellenforradalom áldozatainak állított omlékmüvecskét, emléktáblát. Helytörténeti emléktábla csak Budán tizennégy darab van. A koronázótemplom falán van Michele dcAsta báró emléktáblája, aki Budavár visszavételénél olasz gránátosok élén tört fel a falakra. Ott van eltemetve a templomban. Van emléktábla Bem Józsefnek, Bihari Jánosnak, Cisernoch János hercegprímás, Czu- ezor Gergely jobbágyszármazásu költő, Dalmady Győző, az 1849-i ostrom, Görgey Artur, Gyóni Géza, a 7-es hu7Á&zieUí’et édesítem vevőimet, hogy scz£U$-U&'etemet Hú &SutU Jhfy&s-U’ica 10, &z, Q&& (Szarával szemben) helyeztem út Pálitw Istvá szűcsi» es fér. íz&ctnék, bundák, MfOt garancia melleit vállalom, Javításokat olcsón készítek, Legjobban felszerelt keresztény szakvállalat, Fúvós és vonós hangszerek, akordeonok, szájharmonikák, beszélő» gépek, művész és egyéb hanglemezek, — szúrok hősei, Katona József, Ali Károly svéd király, r moh t>.v«z, If. Rákóczi Ferenc, Tbaly KáLrnan, Puskás Tivadar és Ferenc magyar feltalálók, Sajó Sándor, Toldy Ferenc, l^rr István, Wagner és Beetho veu emlékezetére Neou zárhatjuk le Budapest szobrainak. felsorolását anélkül, hogy egykét megjegyzést ne fűzzünk a rna- gunk részéről ia a kérdéshez. Kifogá sokat emelünk, de azok nem olyan természetűek lesznek, mint évekkel ezelőtt a budapesti újságok kifogá sai voltak. Nem azt írjuk meg szép sorban, hogy a politikai, irodalmi, vagy tudományos élet nagyjainak -szobra nem a róluk elnevezett utcán, téi-en, sétányon, rakparton áll. Azt sem emlegetjük, hogy miért neveznek el egy emberről két Utcát is, sót többet, amikor mások emlékezetének egy kis terecske sem jut. Azt sem tesszük szóvá, hogy a nagy körutak ma is furcsa emlékeket ébresztenek, mikor nemzeti királyainknak ma sincs utcája Budapesten, a magyar fővárosban. Mária Teréziának tere is van, utcája is. Józsefnek hasonlóképpen, József nádornak is. Erzsébet ldráiynénak éppen három helyen szerepel a neve a pesti utcákon. De most nem erről kivárnunk szó la* ni. Azt irta nemrégiben valaki: „az emlékmű mind eleven... amig van mondanivalója“. Éhből azt jegyezzük meg, hogy az emlékműben a mondanivaló fontos. Igen, de ugyanakkor a székesfőváros Hüvelyk Maty i-kuitat és Mackó urfi-kutat tervez. Azon tori a fejét, honnan teremtse elő a szükséges pénzt erre a két disz- kutra. Vájjon mi mondanivalója lehet Hüvelyk Matyinak, vagy Mackó urfinak a magyar nemzethez a második ezredév eiején? Jó volna tisztázni egyszer ezt is a sok magyar tisztázni valók között. Nem baj, ha kedves szobrocskákkal lepik meg a polgárt, de a polgárban becsüljék meg a magyar embert is. Pajzán kis alakok, Mackó urfik és Csirkefogók, Hüvelyk Matyik és faunok is szükségesek virágágyainkba, de csak akkor, amikor már nem tudnánk, kinek állítsunk emlékművet. Amig azonban a magyar történelem, irodalom, tudomány, közélet áldozatos hőseinek egész sora hiába várná, hogy a mai magyar társadalom önmagát megbecsülve, az általuk hirdetett eszmék nagyságának felismerése és követése jeléül szobrot, emléket állítson nekik, addig mi nem vágyunk ilyen kedves kis szobrocskákra. Miközben meglepő bőkezűséggel osztogatták a szobrokat úgynevezett érdemes kortársaknak, addig Balassa Bálint, Zágoná Mikes Kelemen, Madách Imre, Katona József, Zrínyi a költő és hadvezér, Széchenyi István nemzetpolitikai elődje, Báíhori István fejedelem, Gábor Áron, vagy a magyar tudomány úttörőiből Apáczai Cseri János, Szenczi Molnár Albert, Erdősi Sylvester János, Körösi Csorna Sándor, Munkácsy Mihály világhírű festőnk, a két Bolyai, János és Farkas, Görgey vagy népi vonalon: a gyepüvédő székely, a magyar magvető egy pácurka szoborhoz sem jutott. Lényeges kérdés ez, mert nem vagyunk teljhatalmú bírái sem a múltnak, sem önmagunknak; a következő nemzedékek majd ijesztő lelki szegénységet állapíthatnak igy meg rólunk. Ha szemet hunyunk a nagy magyar mult előtt, nem azt kisebbítjük, hanem magunk válunk nevetségessé. A népek életében vannak gyarapító nemzedékek és megtartó nemzedékek. Ennek a kettőnek szabad lennie, a harmadiknak, pazarlónak és lemondónak, soha. Az égbe kiált, bosszúért. Ha ez a nemzedék nem volna képes alkotásira, akkor is meg kellene becsülnie a múltat. De mert megmutatta, hogy tud alkotni, annál inkább el lebet várni tőle, hogy értékelje a magyar századokból, ami valóban érték és indítsa, meg hibáink jóvátételét: emeljen emléket az örök magyar erényeknek s a magyar hősök, vértanuk, dolgozók és szellemi őrállók munkáinak.
