Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-27 / 94. szám
ELLENZÉK 1 *J \ 2 .'i /) r i I i s 2 ! rrn 'tfíinri í fi hthiiiiotiiiiwi' i iiiiw uimii oon 0 .Makor I <■'/.tN ('i ! .1 pi.irinta tvinplonihan .» 1 jiu.ipi ilittkmiMii. \ óm teiuplóim>t <v I ikjUmthól u piarista kollégium diáksapa rs •idji'vküziinség /»ufolásig megtö'lítötit'e. A • rutunsór ('.»fiba Jenő prnriatn giiuná/iumi Ku.ir mondta > a mise alatt a kórusban >-’linfii Béla ú-neklauár ve/ény Kiével •' tí"iin.i/iunu énekkar cívliá/i da 'ok it cnekell. Kálluy Miklós mmis/tcM'li'mik. aki lnt‘?éil\ .!oksihan Otlon di liiispán és több olükelóse;- kíséretében veOt részt j diakiui'én. a tóoUui előterében fogjiílilt helyet. A félóráig tarló k zen i mise végeatévedi a piarista kollégium énekkara elénekeltté a Hiinnuv/t, amelyet a templomot /suloiasig mcgtü'lltó diákság és közönség felállva bailgaitotll végié. Láiogafás az IKQE-b en Di Időit 10 órakor Kulin) Miklós minis?. i admik br. lián ff Y Dániel földművelésügyi, lóin/ Isinín ,lr. nemvzt'lvédtdmi. propaganda űgvi miniszterek. Fabiriyi l'ilmniér dr. in, púuziigyniiniszter, Inczédy Joksman Ötlön dr. főispán és Keled') likőr dr. polgármester társaságában az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesülőt Majális-uteai székliá/.ához étkezett, melynek kapujában gróf 7 eleki Dt^tt, az ; VIGE vezetője és a fölisylvis !ők fogad iak. \ miniszterelnök egyórás látogatása :d<R1 • EMGE -latis/tikai osztályában és az. l.r- ileiyi Gazda szerkesztőségében időzött. \ sta* isztfcikai osztályban Vencel József dr. tudományos intézeti tanár tett jelentést az EMGE adatgyűjtő munkájáról, majd az Erdélyi Gazda szerkesztőségében "zükchb gazda-ági ‘árgvu megbeszélés vök Kállay Miklós miniszterelnök. báró Bánffv Dániel és Antal István dr. miniszterek, gróf Teleki Béla. Demeter Béla EMGE osztályvezető és \ it a Sándor országgyűlési képviselő re.»/;tvételével. Gról Teleki Be .a. az. EMGE vezetője köszönetét mondott a miniszterelnöknek Erdély mezőgazdasági problémai, illetőleg az EMGE munkája iránt megnyilvánult kitüntető figyelméért. Vasárnap déViőtíl tizenegy órakor o vár* megyeház dísztermében a különböző kiil dötitségeket fogadta Kállay Miklós minis/ iterellnök. \ niini'fctori kihallgatáson jelen v oltak I orga Józscj ipar- és kerested Imi, báró Banff y Dániel földmüvéliésügyi e- ,ln- :<.l István nemzetvédelmi. propagandaiigyi miniszter, Palaky kikor és Zsindely Perene államtitkárok, Incze Péter mirrisziteri tanácsos. Hacfflrr István miniszteri oszlálytaná esős. Királdi íkos műszaki főtanácsos Inrzé- dy JokstnPn Ödön, Koilozemegye és Kolozsvár város főispánja és Keled y Tib<>r Kolozsvár város polgármestere. lelöki Béla gról: „Az Erdélyi Páli az elszakít fiatáílaíi magyar egység érdekében akar munkálkodni“ A miniszterelnök elsőnek az Erdélyi Párt Küldöttségét fogadta. Az Erdélyi Párt vezetőségi tagjai és törvényhozói gróf Teleki -Béla elnök vezetésével jelentek meg. Gróf Teleki Béla az Erdélyi Párt vezetőcégének és képviselőinek élén meleg szavakkal köszöntöfcle a miniszterelnököt első erdélyi útja alkalmával, hangsúlyozta, hogy az Erdélyi Párt az el- 'ZakithGtcdlcn egység és n jobb magyar jövő érdekében akar munkálkodni, elsősorban Erdélyben. amely a megszállás 22 esztendeje alatt elszegényedett s éppen ezért az egész ország segítségére van szülz- s‘ége. Hálával gondolunk arra a hatalmas összegű .segítségre, amelyet az anyaország már < ddig is juttatott ennek az országrésznek. Erdély azonban nemcsak áldozatot jelent, hanem érilékei vannak; természeti kincseink mellett, amelyek még feltárásra várnak, nagy érléke nemzeti öntudata, amely az elnyomatás ideje alatt is épségben megmaradt s az a nagy nemzed erőtartalék, amely a székely megyékben rendelkezésre áll. Ebből kell merítenünk egyrészt, hogy megerősítsük nemzetünket, másrészt, hogy felfrissítsük középosztályunkat. Ha így használjuk fel Erdély természeti és telki kincseit, az egész országot és a jobb magyar jövőt szolgáljuk vele. A Székelyföld villamosításának kétdése Ezután a-7, Erdélyi Párt székelyföldi küldöttsége jelent meg a miniszterelnök előtt, dr. Koiumbán József országos aielnök vezetésével. Dr. Koiumbán József a Székely3 föld viUamositásának kérdésében terjesztett elő kérést és javaslatot. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Székelyföld valósággal predesztinálva van az iparosításra és ezzel kapcsolatban a kormány megértő intézkedéseit kérte. Köszönetét mondott a kormányzatnak, amiért a Déda—Szereti,alva. közötti vasútépítést szívügyének tekinti s ezzel megteremti a közvetlen vasúti összeköttetést a Székelyföld és az ország többi része között. Káülay Miklós miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy n Székelyföld villamosításának kérdése már régóta foglalkoztál ja a kormányzatot. Ebben a kérdésben részletes tervet dolgoz= tok ki, amely felöleli ez egész székelyföldi viUamositás kérdését. A viUamositás ügye már ebben az évben erőteljes léptekkel közelebb jut a megoldáshoz, mert a kormányzat teljesen áíérzi a kérdés fontosságát. Számolni kell lermé.-ze- tc-seu a rendkívüli viszonyokkal és a nyer.s- anyaghiánnva'. A kormányzat mindenesetre megtalálja a megoldás megfelelő formáját úgy a villamosítás, mint a Székelyföld kincseinek kiaknázása érdekében. Az Erdélyi Part székelyföldi vezetői egyébként a villamosítással kapcsolatos kérdéseket emlékiratban foglalták össze és a miniszterelnök ígéretet (tett, hogy az emlékiratot munkatársaival együtt beható tanulmányozás tárgyává teszi. Vitéz Bíró István felsőházi tag a székely nép nevében székelyföldi látogatásra hivta meg a miniszterelnököt, aki Ígéretet lett, hogy ellátogat a Székely* földre és a helyszínen fogja tanulmányozni a szé- kelység időszerű kérdéseit. Munkásaink időszerű kérései Ezután a munkás érdekeltségek küldöttsége jelent meg a miniszterelnök előtt. Dr. Páll György, mint a munkakamara ve*ze= lője, a munkakamarák fenntartásának szükségességét hangoztatta. Előterjesztette továbbá a munkásvédelmi intézkedések széleskörű kiterjesztésének szükségességét. Pá'ffy > i'bor, az Erdélyi Párt munkásszakosztályá- nak elnöke elmondotta, hogy a magyar munkásság százszázalékosan nemzeti alapon ált és az Erdélyi Párttal karöltve dolgozik nagy nemzeti eszméink megvalósítása érdekében. Hangozluito, hogy a szociáldemokrata pártnak Erdélyben nincs létjogosultsága és tagjainak száma elenyészően csekély. Ezenkívül ismertette a miniszterelnökkel a munkásság legfontosabb kérdéseit. Venczel Antal országgyűlési képviselő a Nemzeti Vírmkaközpont nevében a nemzeti alapon ál* ló munkásság törhetetlen bizalmáról biztosította a kormányzatot. Kifejtette, hogy nz erdélyi magyar munkásság egy tömegben Sorakozik jel a nagy magyar nemzeti eszmék melleit. Kérte a legfontosabb munkáskérdések ügyében az intézkedést: a munkakamarák véglegesítését, munkaügyi felügyelőségek létesítését, a hadbavonultak erőteljesebb segélye* zését, stb. Miklóssy László a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak kéréseit terjesztette ölő. Kitért többek közöl! a zsidókérdésre. a magántisztviselők fizetésére és a szociális tennivalókra. Feltétlenül fontos* nak tartja a munkásvédelmi intézmények önkormányzatával a munkásság képviselőinek tagválasztás utján való behívását. A munkásérdekelLségek küldöttségének kéréseit gróf Teleki Béla, az Erdélyi Párt országos elnöke emlékiratokban összefoglalva átadta a miniszterelnöknek „Efdélf mát ssáiiitáianszof példát adfotí ai osszmagyarSágnak4" Kállay Miklós miniszterelnök minden, kérdésre egyenként válaszolt. Kijelentette, hogy boldog örömmel tölti el az erdélyi magyar aunkások öntudatos egysége. A munkás kérdés megoldását egyik legfontosabb teendőnek tartja. Az állami munkaközvetítésről szóló törvény javaslat már készen van. Erdély már számtalanszor adott példát az összmagyarságnak. Úgy érzi, hogy a munkiskérdesben is innen indul el az az alap, amellyel a végleges kielégítő megoldáshoz lehet jutni. ígéretet tett, hogy a szociáldemokrata párt működésének megrendszabály ozására erőteljes intézkedéseket fog hozni A kormánynak az a cclja, hogy a magyar ipar és kereskedelem elfoglalhassa méltó helyét nemzeti életünkben.' Végezetül hangoztatta, hogy a munkásérdekeltségek vezetőinek előterjesztései tájékozódási alapul szolgálnak, emlékirataikat részletesen tanulmányozni fogja és további egységes munkára buzdította őket. A' kolozüváii Gazdasági Egylet népe» küldőt! i só grt Török Bálint t inók vezet! ■•. 1 sm*.-rt<itt«t ■» kolozsvári gazdák, helyzetét én kérte, a zöldségfélék termelői árának piacon kicsinyben való értékesítés esetén a viszonteladói árakkal való egységesítését. K.íliay miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy nagy érdeklődéssel hallgatta a kolozs- v íi i gazdák előterjesztését. Mint gazdaember, megérti a közvetítői ár kiküszöbölésének kérdését. liz.ek a kérdések országos szabályozás alatt állanak és a gazdasági élet minden vonalán tekintetbe kell venni a nag\ nemzeti éidr keket. „Azt kérem, hogy viselje mimit n magyar gazda a nehéz időket türelemmé! s gon tolj.1 nak arra, ha valamit nem tudunk teljesen vagy gyorsan segíteni, az nem a jószándék bla nyán, hanem a nehéz időkön múlik" mondotta. A miniszterelnök ezután barátságosan elbe szélge.telt o gazdák küldöttségének tagjaival, akik közül Balázs István, a kolozsvári Oazd- sági Egylet tiszteletbeli elnöke, elmondotta, hogy az egyesület milyen íontoc '-/orepet kötött be .1 kisebbségi években. Magyar egyházaink együttesen üdvözölték a miniszterelnököt Erdély magyar egyházainak küldöttsége jelent. meg ezután a miniszterelnök előtt. A római katolikus egyház részéről Sándor Imre püspöki helynök és dr. Inczédy-Joksrnan Ödön íőgondnok, a református egyház részéről Vásárhelyi János püspök c-s gróf Teleki Arctur íőgondnok, az unitárius egyház képviseletében Józan Miklós püspök, az evangélikus egyház képviseletében Járosi Andor esperes és dr. Schneller Károly főgondnok vettek részt a küldöttségben. Sándor Imre püspöki helynök beszédében kiemelte, hogy Kállay Miklós miniszterelnök a harmadik miniszterelnök, aki Eidélybe látogat. Két elődje nagyon közel állott az erdélyi1 élethez. Néhai gróf Teleki Pál büszkén vallotta magát erdélyinek, Bárdossy László pedig egészen közelről ismerte az erdélyi kérdéseket, mert éveken keresztül felelősségteljes állásában féltő gonddal tanulmányozta az erdélyi magyarság helyzetét. Érthető tehát, hogy' Erdélyben felmerült a kérdés, vájjon az uj kor- mányelnök ismeri-e az erdélyi magyarok helyzetét és időszerű kívánságait. Azt Erdély népe :s tudta, hogy mint felelős és komoly áMamem- ber, tisztában van Erdély sorskérdéseivel, de kölön örömet és bizalmat váltott ki, hogy a miniszterelnök a közvetlen tapasztalatok alapján akar meggyőződést szerezni <j/ illeni helyzetről. Kérte a minisz.tere’rököt, hogy kísérje fokozott figyelemmel az egyházak és iskolák ügyé', amelyek az elmúlt nehéz esztendőkben Érd év magyar életé-nek védőbástyái voltak. Vásárhelyi János református püspök elsőse - ban a íelekczeti iskolák rendkívüli fontosságúra mulatott rá. A többi egyházak nevében s hangoztatta, hogy a magyarság lelke a felekezeti iskolákban égett és az egységnek a felekezeti iskolák voltak a legfőbb támaszai. Kérte a miniszterelnököt, hogy a felekezeti iskolák és az egyházak kérdéseit kezelje szeretettel és tegye lehetővé, hogy az iskoiakérdés- ben az erdélyi egyházak közvetlenül tárgyalhassanak a kormányzattal. Józan Miklós unitárius püspök az egyházak fontos szerepére mutatott rá a nemzeti élet-’ ben cs azt az óhajtását fejezte ki, hogy a magyar nemzet minden egyes tagja a nagy honalapító Árpád méltó utóda legyen. Járosi Andor evangélikus esperes a kicsiny erdélyi magyar evangélikus gyülekezet múltbeli nehéz helyzetét ismertette és a miniszter- elnök támogatását kérte a jövendőre. >,Az erdélyi magyar egyházaknak nagy európai leladaíuk is van“ A miniszterelnök meghatottan mondott köszönetét az erdélyi magyar egyházak vezetőinek üdvözléséért. Kifejtette, hogy a négy magyar egyház együttes megje’onése jelképezi az erdélyi lelkiséget. Erdély kérdéseivel mindig szeretettel és megértéssel foglalkozott és kormányelnöki méltóságában az »erdélyi kérdés továbbra is érdeklődésének - előterében áll. Végezetül arra hívta fel az erdélyi magyar egyházak vezetőinek figyelmét, hogy' az erdélyi magyar egyházaknak a magyar problémákon túlmenően nagy európai feladatuk is van: ők az európai kereszténység végvárai. A felekezeti iskolák ügyében elhangzott kért-, sekkel kapcsolatban kijelentette, hogy ennek a; kérdésnek teljes megoldását feladatinak tekinti) s örömmel fogadja az erdélyi egyházak vezetőit, hogy a kultuszminiszterrel együtt megtárgyalja velük a felekezeti iskolák kérdéseit. Együttesen jelentek meg az erdélyi magyer! noegyletek is gróf Bethlen Györgyné vezetésé-, vei. A noegyletek üdvözléseit és kéréseit Velits Zoltánná tolmácsolta. Kállay Miklós miniszter-' elnök válaszában elismerését fejezte ki a nő-, egydetek munkájáért és kéréseik teljesítését, ígérte. Kolozsvár magyar iparosainak népes küldöttségét Demeter Ferenc vezette a miniszterelnök elé. Kolozsvár ipartestületének elnöke biztosította a miniszterelnököt arról, hogy Erdély magyar iparossága erős akarattal és teljes egységgel támogatja a kormányt nagy7 feladatainak elvégzésében. Ezután az iparosság helyzetét ismertette. Rámutatott a mai idők nehézségeire. A lanoncel- helyezés megoldása az iparosság legfontosabb kívánsága. Meg kell akadályozni azt, hogy a kézmüvesipar a kellő utánpótlás hiányában visszafejlődjék. Kérte, hogy a kormány minden lehető eszközzel támogassa az uj iparos- nemzedék nevelését. Végül az iparosok nyug- dijkérdését tette szóvá. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy már eddigi beszédeiben is kifejtette, milyen különös súlyt helyez a magyar iparosság helyzetének rendezésére. „Hazánknak nemcsak tennelvényekre, hanem emberekre is szüksége van — mondotta. — Nemcsak arra kell gondolni ugyanis, hogy a magyar ipar minél olcsóbban, minél gyorsabban, minél többet termeljen, hanem arra is, hogy az ország nem nélkülözheti az önálló kisiparosok erős polgári rétegét. Éppen ezért az iparfejlesztési törvény gondoskodni fog a megfelelő iparos utánpótlás biztosításáról. Rendkívül nehéz kérdés a hadbavonult iparosoknak itthonmaradottjairól való gondoskodás, a kormány azonban elsőrendű feladatának tekinti a segélynyújtást a lehetőség legvégső határáig. Szövetkezete ini» ui uíia Erdély szövet-keezteinek képviseletében nagy- küldöttség elén id. Hadházy Sándor főpénztár- nők tartott üdvözlő beszédet. Elmondotta, hogy az erdélyi szövetkezetek, különösen pedig a Szövetség kereteiben tömörült hitelszövetkezetek milyen munkát fejteitek ki a múltban és köszönetét fejezte ki, amiért a kormányzat a felszabadulás után újabb lehetőségeket nyújtott a szövetkezeti eszme fejlesztésére. A miniszterelnök köszönetét mondott a küldöttségnek a szövetkezetek kitűnő irányt mutató működéséért és a kormányzat további íámo- gaíását helyezte kilátásba. A Baíesi Scoveúég előievseszíése A Baross Szövetség kolozsvári tagozata nevében Lehőcz József einök a zsidókérdés teljes megoldására kérte a miniszterelnököt. Előterjesztette továbbá a Baross Szövetségnek azt a kérését, hogy a hét két meghatározandó nap1 ján a vidékiek számára délelőtt 10 órakor kezdjék meg a minisztériumi fogadóórákat. Kérte az ipari jogosítványok felülvizsgálását cs kereskedelmi ianoncotthon létesítését. A miniszterelnök kijelentette, hogy' a kereskedelmi és iparügvi miniszterrel együtt megfontolja az iparengedélyek revíziójának kérdését. Reméli, hogy' már a jövő költségvetési évben lehetőség nyílik iparos és kereskedő ta- noncotthonok létesítésére, ami szintén elősegi- J ti a keresztény magyar iparos és kereskedő társadalom megizmosodását. fisüefeg a Síéksfy HaJosziály A Székely Hadosztály küldöttsége nevében. Biró Tibor mondott lendületes beszédet és átnyújtotta a Hadosztály emlékiratát, amelynek tanulmányozására a miniszterelnök ígéretet tett. Az autóbuszok ugye A kolozsvári autóbuszvállalkozók nevében Molnár Lajos azt kérte, hogy vegyék le napirendről a kolozsvári autobuszpályázatot, amely időszerűtlen. A miniszterelnök megígérte, hogy a kérdést tanulmányozni fogja. Egyetemi hallgatóink kérései Az egyetemi hallgatók küldöttségét dr. Marlonyi egyetemi tanár vezette, aki kifejtette, hogyv a kolozsvári főiskolai hallgatóknak ugyanaz a kérése, mint az ország többi egyetemi hallgatóinak. Kéri a diákintézmények egy ségesitését és annak megakadályozását, hogy; harminc évesnél idősebb1 diákvezérek legyenek. A zsidókérdésben a legszigorúbb intézkedéseket kérik a diákok. Elsősorban azt kérik i a kormányzattól, hogy' az egyetemre jelenleg ,,Víselie iiiiiiJen maqyitr a nelióz időket üirefeinmeí“ G»iidasliodnui)k kell az ipafos utánpótlásról
