Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-08 / 78. szám
»to Épttttm A J5bLJ£S fcAK 5 mm Bíróság élőit szerezned elégtételt a szaftaő< feőmá¥esség vádja ellen a megrágalmazott maggar közélet! vezetőit KOLOZSVÁR, április 8. Városunk magyar társadalmában érthető felkdboro* dóst háltett a Budapesten megjelenő Magyarság című napilap április 5-ihi száma bon közölt cikk, amely a szabadkőműveseknek névsorában olyan köztiszteletben álló közéleti vezetőke is felsorolt, akikről köztudomású, hogy sohasem vettek részt semmilyen titkos társaságban, legkevésbé pedig a szabadkőműves mozgalom" ban, sőt olyan sokszor a legélesebb harcot folytatták ez ellen a mozgalom ellen. Az Ellenzék legu óbbi számában részletesen kifejtettük álláspontunkat az újságírói felületesség és gondatlanság ilyen iskolapéldája fölött. A Magyarság cikkírójának felületességére mindennél jellemzőbbek azok az újabb cáfoló nyilatkozatok, amelyek szerkesztőségünkhöz érkeztek. Készséggel adunk helye ezeknek a nyilatkozni oknak, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyük a felelőtlen vádciskoI lehettem volna az, meri: Palatínus I Józset megállapítása szedni îs fenti ■ nevezett szabadkőműves páholy i 1937 tavaszán felbomlott, alulírod pedig csak 1937 őszén érkeztem visz- sza Kolozsvárra kélesztendő! tanul- mányutamról; mindezek alapján Palatínus Józsefet rágalmazó közleményéért a, független magyar bíróság előtt vonom felelősségre. Kolozsvár, 1942 április 7. dúsnak. Mélyen tisztelt Szerkesztő ür! A Magyarság cimü napilap húsvéti számában az Unió kolozsvári szabadkőműves páholy tagjairól megjelen s az Ellenzék tegnapi számában ismertetett cikk alkalmas arra, hogy a tájékozatlan olvasót személyünkre vonatkozóan is valótlan állítással megtévessze. Ezért kolozsvári polgártársaink felvilágosításán! « helybeli lapokban 1940 november G-án közzétett nyilatkozatunk ismétléseként eznton is kijelentjük, hogy sem az Unió, sem más szabadkőműves páholy tagjai sohasem voltunk és ma sem vagyunk s velük soha semmiféle összeköttetésünk nem volt és nincs. Ilyen értelmű helyreigazítást a sajtótörvény 20. szakaszára hivatkozva a Magyarságnak beküldötiünk. Jelen soraink szives közlését kérve, maradtunk 'őszinte tisztelettel: Dr. MIKŐ LŐRINC volt unitárius egyházi titkár, királyi Ítélőtáblái tanácselnök. Dr. KOVÁCS ANDRÁS volt ügyvéd és városi tanácsos, királyi ítélőtáblái biró, i iró a lehető legsúlyosabb újságírói i gondatlanságot és felületességet kö- ! vette el. Amennyiben ugyanis a leg- j kevesebb fáradságot veszi magának j arra, hogy cikkének adatait ellen* ! őrizze, tudomást kellett volna sze- ! reznie az 1949 november 6-án meg- I jelent nyilatkozatról. Az újságírói ! felületesség és gondatlanság ezen is- ; koiapéldája eilen a független ma* j gyár bíróságnál szerzek elégtételt, Kolozsvár, 1942 április 7. Dr. GROIS LÁSZLÓ. A „Magyarság“ című budapesti napilap 1942 április 5-í számában Palatínus József cikket irt a kolozs* j vári „Unó * szabadkőműves páholy- ■ rói és annak tagjairól. A páholy tagjainak névsorában a cikkíró engem i is feltüntetett. Kijelentem, hogy soha semmiféle szabadkőműves pá* 1 bolynak tagja nem voltam és nem ! vagyok, amiről már 1940 november 6-án egy hasonló rágalmazással kap- I csolatban harminckét közéleti személyiséggel együtt a sajtéban nyilatkoztam; de már csak azért sem HÁBORÚS FÖLDRAJZ ..................................in ■ JIJWIII1 julj uu«n ERDŐ JÁNOS unitárius lelkész, teológiai magántanár. j Kedves Barátom! A Budapesten meg jelen* Magyar- ! ság április 5-i, vasárnapi száma köz* j 11 a kolozsvári „Unió“ szabadkőműves páholy tagjainak névsorát Pala- : iimis József tollából. A névsorban, amely hemzseg a valótlan és meg- i tévesztő adatoktól, többek között én I is szerepelek, noha sem az Unió, I sem más szabadkőműves páholynak I soha tagja nem voltam s ebben a j mozgalomban sem közvetlenül, sem ; közvetve részt nem ve item. Az alap- I talanul megráyalmazottakfcrJ együtt én is kénytelen leszek az eljárást a i cikk szerzője és a lap ellen megindítani. Természetesen helyreigazító ; nyilatkozatomat a Magyarság szer- i kesztejének máris eiküídöftem. I Kolozsvár, 1942 április 7. í Őszinte tisztelőitől köszönt KOVÁCS LÁSZLÓ ; az „Erdélyi Helikon.“ szerkesztője. A Magyarság Budapesten megjelenő napilap 1S42 április 5-én kelt számába Palatínus József cikkében alulírottat, mint szabadkőművest sorolt fel. E hazug és valótlan állítássá! szemben kijelentem, hogy én sohasem voltam és nem vagyok szabad- kőműves. E lelkiismeretlen állítást annál inkább meg kell cáfolnom, mert mint az erdélyi r. kát. Státus igaz* gatótanácsosa és tb. előadó, a kolozsvári rőm. kát. Szent Mihály egyházközség főgondnoka és a Szent Erzsébet Aggház főgondnoka, e tisztségeimbe való beiktatásaim alkalmával esküt tettem, hogy semmiféle titkos társaságnak és iegke« vésbé a szabadkőművesek társasa* gának tagja nem vagyok. Palatínus József ellen sajtó utján elkövetett rágalmazásért a büntető feljelentést megteszem. Kolozsvár, 1942 április 7. Dr. JELEN GYULA. Megdöbbenéssel és felháborodással olvastam a Magyarság cimü budapesti napilap 1942 április hó 5-i számát, amelyben Palatínus József szabadkőművesnek tüntet fel. Miután soha semmiféle titkos társaságnak, legkevésbé pedig a szabadkőművesek alakulatának tagja nem voltam, szükségesnek tartom a cikkíró felelőtlen és rágalmazó állítását megcáfolni. Ugyanekkor megtettem a törvényes lépéseket a sajtótörvény vonatkozó paragrafusai alapján a rágalmazó éikk szerzője ellen* Kolozsvár, 1942 április 7. Dr. FERENCZ JÓZSEF királyi közjegyző. ismételten kijelentem, amint ezt már 1049 november 6-án eyy hason8» ló rágalmazással kapcsolatban kije* ieiiiettem, hogy soha nem voltam és nem vagyok szabadkőműves. Tekintettel arra, hogy a Magyarság i§42 április 5-Î számában Palatínus József felemlít, mint szabadkőművest, szükségesnek tartom, hogy a cikkíróval és lapjával szemben a törvényes lépéseket megtegyem, A «Utk» Giovanni Descaizo, Mussolini lapjának távolkeleti tudósítója irja az alabbi színes beszámolót MctnUláról, az érdeklődés előterében álló Fülöp~szigetek fővárosáról. Amint a hajó Manillához közeledik — irja az olasz tudósító — kői kis ártatlan nevű sziget tűnik elő. Fivérnek és Nővér- \ nek hívják az apró szigeteket 6 talán még j Magéllán felfedező hajósai nevezték el Î igy őket... S e két szigeten ma fontos ha- f dászati berendezések állanak. Védik a vá* | rost. a man'illák, a finom szahuakalapok, j hűsítő italok, apró ucácskák tarka'barka j városát, ahol a hurrikán rettentő ereje \ söpör végig néha és tönkretesz mindent, amit emberi kéz alkotott. „Manilla városa —- irja Carletii, a ka- ! landos utazó, aki 159trban bolyongásai j során ideér' — Uj'Mexikó és UjbSpanyol* j ország építési módjának kevert házaiból áll. Vastag fal veszi körül, jó erődítések* kel. Ezt azért építették, hogy megvédjék a várost, hol a szárazföldről, hol az apró szigetekről, amelyekkel infoit errefelé a nagy óceán. Ugyanaz a tenger esz, amely a Maiakkai-földet s Japánt övezi s e két földnek harcias lakosai mindig uralmuk alá akarják hajtani a közeli szigetvilágot. A város a győzelmes spanyolok kezén van, akik mindenképpen meg szerelnék tartani est ä csodálatos földet.14 ►Mikor ezeket a sorokat írták, Amerika még az ismeretlenség ködében élt a as angolok, mint kalózok, próbálgatták ki zsákmányoló hajlamukat a hazai vizeken túl. Étvágyuk kielégíthetetlen. volt, mer h óságuk határtalan, Manilának, ennek az ex of Situs város’' nak különleges varázsa van. Ha Közép-, vagy Délamerikából érkezik ide az utas, megdöbbenve csodálja Manilîit, a „dudád ©ntramurosi"4, amint a spanyolok ne" vésik Mami!át. A fallal körülvett város ma is valami sárt egységet képes g mint valami antik öv, úgy veszi körül az ódon. ágyukkal teletömött fal. Kapuja, mint valami Középkori váróé®, úgy bocsátja magába as idegent: gyanakvással és kise ijesztőn is. Csuk Panamában és Limában érezni est a különös hangulatot: a spar nyol coaquistatorok Letiiat világának hamA csodálkozás azonban notion nő. amint az, ember bele vész a város életébe. Mikor Olaszországot elhagyva, először Port Saidot értem el, akkor éreztess, hogy hazám latin, vallásos karaktere mennyire messze van ettől a világtól. Az élénk és kereskedő szellemű Aden, majd a vara. aüos Bombay után az álmodó, buddhista Ceylonba értem, majd Sîngapoore tropi* kus kertjeiben jártam. Innen utaztam a Fülöp-szigetekre, ahoi mar a latin világ csaknem minden emléke eltűnt, vagy elhalványult az uj, modern élet felszíne álalt. Első reggelemet Manilában sohasem felejtem eh Szobám a tengerre nyílt. A sziget magas hegyein még hó fehérlett, do a tenger tavaszban zöld volt és nagyon csendes. S előttem feküdt a föld egyik legforróbb városa, melynek zárt tengerét sohasem törik meg hűvös áramlások, csak fokozzák e fojtó., pokoli hőséget. Az euer* giát, a raunkakedvet valós agg ül kiszávja es & mérhet etle® hőség aa ember esőst- fának velejéből i®. Az öbölben, ahol valaha a spanyol flotta hajói álltak, most hatalmas rádiósaién' uák merednek a magasba. A fiilöpssigc- teld patrióták azonban ma is mélységesen spunyolbarátok, Franco győzelmének hírére — okkor ott éltem közöttük — az egész város mámoros ünnepet ült s ki* állások egész éjjei visszhangoztak a lampionok alatt: — Arriba Eâpana! Arriba E&pana! Viva Franco! Szivem hangosan vert ezen az éjjel: testvérek között voltam. Latin volt ez a tömeg, ez a hatalmas emberáradat a tér- Faszokon, a sikátorokban, a tengerparton: türelmeden, forróvérű, heves, lelkesedő. Nem is beszélt más nyelven senki, mint spanyolul, valami különösen lágy, harmó* nikus, ismerős módon. S azóta alig hallani mást, mint angolt minden kikötőben. És mégis ők dominálnak a szigeteken. Szellemük rideg merkantilizmusát elhozták az álmok városába is. Kirakataik, banképületek monstrum ai^s groteszk ül si* került felhőkarcolóik eehogy sem illenek ide. S a fiilöpszigetekiek megvetik őket. Ez a tízmilliónyi katolikus nem szenvedmm îtârţfaŢZi&fr k€szr%. wt. Erdáyrészi Hangya 'Rnm- likörgyár, Marosvásár>%el%. i Tekintetes Szerkesztőségi ! Tisztelettel kérem, szíveskedjék I nb. lapjában közölni, hogy a Ma* j gyarság húsvéti számában Palatí j xras Józsei neve alatt megjeleni cikk ; miatt, mely engem lelkiismeretlenü; j a szabadkőművesség vádjával £Uet, j a mai napún elküldöm tiltakozása* j mat a Magyarság szerkesztőségének j és megindítom az eljárást a rága*- I mazó ellen* l Kolozsvár, 1942 április 7 I Őszinte tiszteletiéi: GÖNCZI LÁSZLÓ ref. kolL Igazgató I A Magyarságban megjelent uj sza- ; badkőműves listára ismét jónak látták felvenni az én nevemet is. Már . egyszer kijelentettem s most ujbó* j megismétlem kijelentésemet: a sza- i badkőmüvességgel soka semmiféle j közösségem nem volt. Mint katoli- í kus pap és később, mint a kisebb- j ségi magyar ifjúság vezetője, inin- i den erőmből, minden téren küzdőt- , lem a szabadkőművesség ellem Tet- j lem ezt íegeisösorban abból az ü»* I dókból, kngy a magyar öntudat é& a katolikus egyház gxí tőlünk, magyő Í róktól és katolikusoktól igy követeli. Feijeifcníés&iaet a gálád rágalmazók eiieiä aj bői megtettem. Ă régebbiek, sajnos, még fee mm. fejeződ- 1 lek, \ Kolozsvár,, 1942 április 7. Srs JÁNOS GÁSPÁR. ] kehi ma nj Mtó a ««fmeazetük’ * ritnumik. Áldott pálmáik alatt, spaayvi- j terraszaikon külön világban élnek. Rég" ; módi kiskocsrikon járnak, csengő iovací' kák huaisák okot, Nem szenvedhetik a gépkocsit, de még biciklizni sem t«jsnb tak meg. Nem engedik- semmivé zúzni azí a szépséget, ami életük lényegét, hazáju kát jelentik. Blinden tér««;, mmétm. earkou texsplom áll, ahol a spanyol mleziiíeizm.ua forró hite élő valóság. Szent itt részükre, minden kő. A Să-saţ Ágoston-teeiplom fakaauU csodálatos aativésisi alkotás. Erről szól tie a ki« történet a m-egezáiló amerikai hs taiom katonájáról, akit odaállítottak a tésaplö-aohcKü & aki látott ezájjaí esodáiri a „barbár“ ar&ság müv^Eetét, soim nem látott kincseit,  Szent Antal, a Szer-í Kereszt, a Széni Ipwíe a löld legszebb templomai s kiílöec*cü a Soeuí Domokos* templom, &meiy ăz égess spanyol világ egyik legszebb temploma s arhitektura jónak csodálatos arányai vet-akednek a sie siăi -iEéke&egyházévaí, A gyoaelauic» Japán bíaoayságot tett ru rá, hogy megértette a sziget igazi széllé- :să©t, Áz elárvult s-zíget a jövőben uj élet r© kél, Eltűnnek a börtönük s Japán, anríat ígérte, igasi szabadságot ad enaik sa ifjú népnek. A llüeíbaak árurakiáfábais helyezik el a kc- lozsvsH váseaiuhacrakíárt. A kolozsvári ke reskece-lnu és iparkamara már cvej« óta harcol a kolozsvári vámszabadraktár felállítása ; erJelfben. A mozgalom most ererimh ,ive? ] véj»z*0<5tt, mert a kornány elhatározta, t.r.gy a komá'«aii kikötőben működő vnaszabaösra:,- tár kirendeltségéhez hasonlóan Erdély gazdasági központjában, Kolozsváron, vámszabad- raktárt állít fel. A kérdés tüzetes tanulmány zása érdekében a napokban bizottság tárté: leodott Kolozsváron s a bizottság megái lap tolta, 1-c-gv a kolozsvári Takarékpénztár -s Hitelbank áruraitára erre a célra tökéletes:--: megfelel. A bizottság jelentése alapján a pénz ügvminiszter elvben hozzájárult a vámszabad raktár feláliitásához azzal a kikötéssel, hogy •» Ííitelbank áruraJctárát a vámszabadrakíi: ci jaira át kell alakítani. Parkeffesés? j txi »skáUioket jutányosán vállai i lörinczié Co.! Zápolya-utca Ö. szám és Szeutegyhár «tea Î. száai. íSebők-cukriszda.| Manill a.
