Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-14 / 83. szám
tclleäzäk Az Erdély* ÜSbzeam kigyesülei és ssz Erdélyi Tud® meny ©s intézel >wma**wmMwt*: 19 4 2 A p f i I In 1 • IMÍ^ \ t'itlélvi ludomuuyos tüivkvé&rk a vYUi. n/.á/atl vízilói mimli ukúhh :u intéz - v -M-g felt* bubidnak, inig végre a \l\ lázad közepe táján erejük és ccltudsMuk *Iu ^növekedvén, ti/ országos érdeklődés kö/- oontjáb.i kerülnek. 1842-ben gróf keinem József, a kor legnagyobb erdélyi öklévé1 - knta'oja, ;iof Kemény Sámuel el egyetem \ » könyv kézirat- e. ásványgyűjteményét Koloz.111 1 eláiliilamló Nemzeti Muzeum < ' ( • o ajánlja fel. Mimik eilen a megyek eu tlogasat k< rték mivel egy ilyen mu um tenni.irtába es kezdés© esak országos ugatással történhetik. Az erdélyi törvényhatóságok pártok» ag foglalkoznak a kér- i.sseL iU ,i társadalmi egyesületek és a ssi.!- .. is buzgón terjeszti a muzeumalapitás é* a udományoí- munkálkodás .szükségességének -mejét. V 12-es ors/ággyiilé en a rendek íita'ános iletszésnyjlvánitással fogadták a Kemény grófok kezdeményét s az országgyii- es magvar része egyhangúan csatlakozott a uuzeuma apiiis gondolatához. A muzeum ou szervezésére 100.000 forintot irányoztak elő. A muzeumaiapitásra vonatkozó törvény -zrítesitését azonban <a szászok ellenkezése Becsben megakadályozta. S igy a múzeumi gondolat a nemsokára bekövetkező szabiid* -ágliarc és az azt kővető elnyomatás idejére ihanyaillott. Bár az erdélyi országgyűlés ágebbi ruuzeumakipitó szándékát ebben az itfőbcn is felszínen t 'rtotta, többek közt Kővári Lász 6. a történetiró és Erdély Széchenyije, gróf Mikó Imre Mikó Imre rnegért- tett© az erdélyi közvéleménnyel, hogy a mu- eumnak egyes-üieli utón való megalapítása ■ ■ló.lázhatallanu! fontos. A helyiség kérdésé megoldandó tizholdns diszkertjéuek közepén .»Jó emeletes villáját adományozta a megalapítandó muzeum céljaira. Mikó alapítványát lelkes megajánlások követték s bár a mozgalom gyanút keltett az elnyomókban mégis az alapító többszöri személyes közbe- épésére 1859-ben összehívhatták tíz Erdé- yi Muzeum-Egyesüiet alapitó közgyűlését. Becs gyanúja alapos volt, amikor a muzeum megalapításai nem puszta művelődési ténynek könyvelte el. • Az erdélyi tudományos törekvések törté* . notéhen alig van olyan mozzanat, mely egész Erdélyt úgy megmozgatta voilna. mint ez. Az önkényura Om alnJti Erdélynek nemzeti iin- ' nepe volt a gyűlés napja. Az alapításkor az • egyesületnek iöO.850 forint tőkéje és 11.767 forint megajánlás formájában megígért va• gvona volt. Múzeumi anyaga 15.439 könyvből, 1083 oklevélből. 128 arany. 2341 ezüst. 1738 bronzéremből, valamint 10.092 darab különböző régészeti tárgyból állott. 1860-ban az egy ebi let megkezdte — egyelőre szervezeti szabályzat nélkül — a tudományos ülé* ; *ek tartását. Az első évben kilenc ülést tartottak. A szervezkedés első tiz éve igy sok munkában, de aránylag nagyobb le’ki és anyagi nehézségek nélkül telt el. A kiegyezés után azonban, amikor már mein szolgált rejtett politikai célokat az egyesület, a benne rejlő nemzeti érdeket viszonylag kevesebb komo vsággíil karold* fel az erdélyi magyarság vezető rétege. A második évtized elején azonban Erdély közművelődési életében jelentős változás kő* vetkezett be. Az egyetem 1872-ben történt élesítésével az állam és az egyesület közt megkötött szerződés értelmében az egyesület .az egyetem rendékezésére bocsátotta nagy* értékű tudományos gyűjteményeit, sőt ké- 1 sőbb az egyetemi klinikák építésekor a Mi- kó-vil.át is kertjével együtt átadta építkezések céljára az egyetemnek. Ezek szerint a gyűjtemények elhelyezéséről és fenntartásáról az állam, illetve az egyetem gondoskodott s az egyesület jelentős vagyongyarapodásra tett szert. Igaz, hogy ennek a hátránya az volt azután, hogy az egyetem tevékenységének megindulásával a keretei között folyó tudományos élet a kezdeti időben aláha- nyatlott. Finály Henrik buzgóikodására azonban a • 0-es évek végefeió megkezdődött az egye- s’u'et szakosztályainak kialakulása. A szakosztályok működése azonban nem alapult a múzeumi gyűjteményeken, sőt hovatovább függetlenítette magát az egyesülettől is. Év- tizedeket kitevő egyenetlenség után az akadémiai és múzeumi gondodat harcosai 1906- han megegyeztek az Erdélyi Muzeum Egyesület munkássága célkitűzésének uj megfogalmazásában. Az ekkor alkotott alapszabályok Szerint az Egyesület visszatéri az alapítási elvekhez, azaz 1. fenntartja a rnuzeu- <not, 2. feüdolgozcaitja a gyűjtött anyagot és >' műveli a honismeretet és a magyar tudományosságot, Ez a múzeumi alapokon vató újjászervezés rendkívül hasznos vöt. Az a ovid idő, mely az újjászervezéstől kezdve ■I nyugodt inunkajchetőségek végét jelentő világháborúig eltolt, mindenképpen az Egye- süléit virágzási korának nevezhető. A gyűjtemények gyarapodtak s az Egyesület folyóiratai is ekkor érték el a legm&gasabb szájai rétében fejti ki tevékenységét evz Erdélyi Tnd.Mii.itij ős Inti /el i un '.ytu k jga/gouja Fámán hajon, a kiváló romániai», ügyvezető igazgatója Kimr/.s* latrán, a sn!»TicVHtaL» ra- dós művelője. Az intérat fetadrtu aa uj lo»- retben M*rv©BPti w.abálytervezetének meghatározása szeriül, mint a Teleki Bál Tudor mányos Intézet tagi öltözetének: .Magyarország s különösképpen Erdély löldrajzi, néprajzi, történeti, régészeti, társadulonitudomá- IIji nyelvészeti, irodalmi, embertani élettani és egyéb kérdéseinek, továbbá más országuk népeivel kimutatható kapcsolatainak tudományos tanulmányozása, adatok gyűjtése, rendszerezése, nyilvántartása, feldolgozása és kiadványok közzététele''. Olyan munkaterv ez mely sem a Ferine József Tudományegyetem sokkal egyetemesebb ke retekben mozgó tevékenységével, sem az Er délyi Múzeum-Egyesület munkakörével nem azonos. Az intézet fe adatai közölt kima- gasló szerepet játszik az, estienként megválogatott kisebb-nagyobb összefüggő tájogysé- geknek monografikus feldolgozása. Ebbe a monografikus, szintéi ikus célkitűzésű, egymást támogató és kiegészítő tevékenységbe nemcsak az intézet szakosztályai kapcsolódnak be. hanem oly külső kutatók is, akiknek szaktudása és részvétele ebbon a céltu daiţe < munkaközösségben kívánatosnak mutatkozik. Ez a rugalmas munkaközösségi szervezet kii-önösfn tág teret nyit Erdély hú rom tudományos intézményének gyümölcsöző együttműködésére. Az Erdélyi Tudományos Intézet ebó munkaéve a megalakulás, szervezés és a kutató módszerek kikristályosodásának és egybehangolásának esztendeje volt. * ..Az Érdé yi egyetemi gondolat és a Ferenc József Tudományegyetem“. ,.A Ferenc József Tudományegyetem a száműzetésben é» a fclszahalulás után1', „A kolozsvári egyetem és az európai tudományos élet (Az er- dt’yi magyar tudományosság hatása a román tudományra)“ cimü előző és jelen cikkünk anyagit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízásából, az Erdélyi Tudomá nvos Intézel kiadásában megjelent ..Erdély !\lagyc;r Egyeteme'' cimü kiadványából vettük. Az erdélyi egyetemi gondolat és a Fe- lenc József Tudományegyetem történekét részletei tudományos feldolgozd- Lan nyújtó hatalmas és díszes mii szerkesztői munkálatait biszlray Gyula, Szabó T. Attila és T&- más I/ijos végezte. Bevezető cikket Hómon Bálint va! ás- és közoktatásügyi miniszter, a miihöz zárószót Szily Kálmán államtitkár irt. Erdély Magyar Egyeteme beható része- te^séggel ismerteti a magyar művelődéstörténetnek azt a fejezetét, amely felőle i Erdélynek és a trianoni Magyarországnak kulturális történéseit, központjában a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemmel. Függelékében tartalmazza az egyetemre vonatkozó törvényeket, fontosabb iratokat és jegyzőkönyveket, nagy képanyaga pedig a nagyközönség szemléleti áttekintéséit is megkönnyítve vezet végig a nagyszabású mii anyagán. ,(—) vonalat. A világháborúval azonban njrn visv .’/aesés következett be. Amikor 1919-ben az egyetemet a mag szállók átvették s halailmukbn kerültek az Egyovvü'et gyűjteményei i.s. Ezt követte az Egyesület elleni hajsza. A román a lám nem teljesítette az 1895-i szerződésben vállalt béilizetei kötrilezvttségekrt, .sőt megkisc leltek az. Egyesületben é- unnak vezetésében a román többség befolyását is érvényre juttatni Az Egyívűiéit jogi he yzetének tiszta zása végett itübb zbon emlékirattal fordult a román kormányokhoz, a megimlu lt tárgyalások alapvető módszere azonban román rész. röl i halogatás, az. elodázás módszere volt. A szakosztályok azonban a ross'/indu at sok íranju ni.gnyilvárnilása közepette is dolgoz tak. Népszerűsítő előadásokat, tudományos! szűküléseket, vidéki vándorgyűléseket rendeztek és ezúton közölték az erdélyi nyilvá- nossággial a magyar tudományos., ágnuk uj eredményc'il. Az Egyesület tagjaival fe dolgoztatott az Egyesülőit számos erdélyi magyar kérdést és igyekezett meggyökereztetni hallgatóságában a tudás 'tiszteletét. A megszállás suflyos napjai mutatták nicg igazában, hogy mennyire szüksége van Erdély magyarságának a szeTonn és anyagi tekintetben egyaránt önálló, független Erdélyi Muzeum-Egyesületre. Ezért a múlt tanulságai alapján a Muzeum Egyesületet saját múzeumi épii el be kell e helyezni, hogy végül lehetővé váljék az alapítók céljának muukálása: múzeumi anyagot gyűjteni, azt saját erejéből kezelni, önállóan ’és a gyűjtemény anyagának tudományos fe dolgozásával gazdagítani az egyeteme..- magyar tudományt. * A második bécsi döntés után megkezdődött eruélyré-zi területek tudományos élete megszervezésének főgondja volt nemcsak a magyar tudományos élet folytonosságát megőrzött intézményeknek irt ápolása, hunéin uj kultúrintézmények alapítására is. így jött léire az Erdélyi Tudományos Intézet. Feladata, begy friss a kotófizelleiumel eltelve szolgálja az egyetemes mazyar és a sz.oro- sabb értelemben veit erdélyi magyar tudományosság ügyét, különös tekint öttel a magyar szempontú délekeletonrópai kutatásra. Az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársai a tudományok széles skáláját képviscik: román és szláv nyelvészet, településtörténet, középkori és újkori magyar történet, állam- tudományok. irodalomtörténet társadalomtudomány, közegésKSégtan. magyar nyelv- tudomány, néprajz, faibiológia és örökléstan, embertan emberföldrajz, stb. Az Erdélyi Tudományos Intézet szervezésének történetében nagyjelentőségű tény a Teleki Pál Tudományos Intézet felállítása. Ennek kenehézségeket okoz a kfezelldídskűn, ba a polgárság néni jeleni! be pontosan a íakás¥ájíoztatásofeaí illést rans'í a varos &5zíjazcűlús! bizottsága KOLOZSVÁR. április 14. Kolozsvár város törvényhatóságának közigaz^ J'ási bizottsága április havi ülését hétfőn délután 6 órakor tartotta meg a városháza tanácstermében dr. Keledy Tibor polgár- mester elnöklete alatt. Az ülésen a polgármester jelentést lett a város közellátásáról. Legfontosabb tevékenységünk — mondja a jelentés — az elmúlt hónapban is a város közélelmezésének lehető zavartalan biztosítása volE A kenyér- és lisztellátás március hónapban teljesen zavartalan volt, a szükségletek fedezésére szolgáló készletek mindenkor rendelkezésre állottak. Az év második negyedére szóló élelmi" ezerjegyeket március hónap folyamán adták ki a fogyasztóknak. Ezt a nagy munkát a Tizes Szervezet tizedesei és önként vállalkozó tagjai vállalták magukra, akik a kioszlást 12 nap alatt, végezték el. Munkájuk a legnagyobb elismerést érdemli meg azért a fáradtságot nem ismerő tevékenységért, amelyet kifejtettek. A kézbesítést végző tizedesek jelentéseiből a közellátási hivatal nagyon sok értékes tapasztalatot szerzett. A jegykiosztásnál kiderüli Qz, hogy a fogyasztók nagyrésze a lakásváltozásokat egyáltalán ném jcűenti be s ennek következtében jegyeiket nem lehet ki- kézbesiteni. A zsérellátás sem volt nehezebb, mint a múltban, annak ellenére, hogy a sertés- szállítások mennyiségileg, de különösen minőségileg nem fedezték a város szükségleteit. A LMisihia*.o!i tf,. jvű.v.'.* \ ív,. LV*.\ A áV*4/.v.vüV*Vi jT ■ ' 4 * < ■ - - . . 9 : ■ i, , » . • jiiWeii Şa, a' Aöí. i -.4.^ - fc «3 » t A I í%. A petróleum" és cukorellátás zavartalan volt. A takarmány is kevés volt. A tűzifa- ellátásban különösebb zavar nem volt. A lábbeli és talpellátásban március hónapban sem változott a helyzet. A polgármester jelentését a közigazgatási bizottság tudomásul vette. Utána dr. Vásárhelyi László helyettes polgármester .számolt be a közellátási ügyekben az illetékes szervekkel Budapestien folytatott megbeszéléseiről. , Dr. Sólyom Sándor városi főorvos jelentése szerint a születések száma március hónapban 212, a halálozások száma 137 volt. A születések száma az előző év március havában 144 volt. A halálozások Stzáma 137. A múlt hónapban meghalt 17 csecsemő, a tuberkulózisban elhaltak szár ma 19 veit. A bejelentésre kötfelezétt fertőző betegségek közül kiütéses tífusz hat- volt. Fertőző betegségek szempontjából a város közegészségügyi állapota jő volt. mert fertőző betegségek nagyobb szambán nem fordultak elő. A halósági orvosok 384 esetben végeztek közegészségügyi és közb'sztasagi ellenőrző vizsgálatot. 166 esetben hastífusz és tuberkulózis szempontjából végeztek éldmiszerrel fcglalk.i” Hány n öltözködnek üz elegáns hölgyei tavasszal hurópában, bemutatja a MODEN a nagy német divatlap legújabb tavaszi izúma. Szebbnél - szebb med líek. Ruhák hölgyeknek, fiatal leányoknak és gyermekeknek. — Ruhalervek minden atkalomra és a nap küiönfée szakaira. A lap magyar nyelvű melléklete ismerteti a modelleket és tartalmaz még egy kétolda as szabásminta ivet is. Eladás óra P. 1.50. Beszerezhető ar ö-sze: IBUSZ pavilonokban, könyvkeresk dé- sekben, trafikokban. — Megrendelhető posiabélyeg beküldése el enében is. — IBLSZ Epést, V. Akadémia-u. 10. alatt zó alkalmazottaknál egészségügyi szolgálatot. A közgyógyszerellátás lerbére J43Ö szegény beteget kezeltek, 37"et kórházba utaltak. Az egészségőrök 61 esetben végeztek lakásfertőtlenitést és 127 esetben vettek tifuszvizsgálati anyagot. A Zöldbe- reszkp egészségvédelmi szolgálnt 2117 egyént részesített egé<zségved*imi gondozásban. Ezek közül 791 volt egy éven aluli csecsemő. A gondozottak része -e 1984 kiló ingyen cukorra adtak ki utalványt és 6499 liter tejet osztottak ki. Kálit h András miniszteri tanácsos; pénzügyigazgató jelentése szerint az állami cgyenesadó hátralék 6,631.438 pengőt tesz ki. A folyó évi előírás 10,439.380 pengő, összesen 17.070.789 pengő. Erre a hátralékra lefizettek 1-650.838 pengőt, az összes hátralék 15.419.951 pengőt tesz ki. Ebből nem esedékes 7,829.535 pengő, esedékes 7.590.415 pengő. Dr. Zsőgön Géza rendőrfőtanácsos bejelentette, hogy a mult hó folyamán 798 feljelentés érkezett a rendőrségre, a nyomozások eredményeképpen 429 esetben a tetteseket kiderítették, 259 esetben a vizsgálat folyik. A mult hó folyamán 50 letartóztatás. 64 baleset, köztük 3 halálos, 7 eltűnés és 7 öngyilkosság. Az ülés folyamán az árvaszéki elnök, az ügyészségi elnök és a eazdasági felügyelő tettek jelentést az időszerű közigazgatási ügyekről. z SZERDA, április 15. BUDAPEST I. 6.40 Ébresztő. Torna. 7.00 Hi,rek. Közlemények. Reggeli zene. 10.00 Hírek, 10.15 A kassai rádió műsorából. 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 11.20 Tételek Berlioz szimfóniájából. 11.40 A székely ezermester. (Előadás). 12.00 Harangszó. Fohász. Himnusz. 12.10 Szórakoztató zene. 12.40 Hírek. 13.20 Időjelzés, vízállásjelentés. 13.30 Honvétíeink üzen nek. 14.00 Szudy Nándorné zongorázik. 14.15 Molnár Klári hegedül. 14.30 Hirek. 14.45 Műsorismertetés. 15.00 Árfolyamhirek, piaci árak élelmiszerárak. 15.20 Rendőrzenekar, 16.45 Kis gyermekeink egészségéért. 16.45 Időjelzés, hirek. 17.00 Hirek szlovák és ruszin nyelven. — 17.15 Tánczene. 17.35 A spanyol dráma. (Elő adás). 18.00 Sárközi Gyula cigányzenekara muzsikál. 18.20 Honvédmüsor. 19.00 Hirek magyar, német és román nyelven. 19.20 Csathó Kálmán beszél két bihari faluról. 19.35 Berlioz; Lear király, nyitány. 19.50 Külügyi negyedóra. 20.05 Leány a talpán. Zenés vígjáték három felvonásban. 21.40 Hirek. 22.10 A Leány a talpán c. zenés vígjáték előadásának folytatása, 22.40 Kiss Ferenc szalonzenekara játszik. — 23.00 Hirek német, olasz, angol, francia és finn nyelven. 24.00 Hirek, 0.15 üzen az otthon.
