Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-02 / 75. szám
Aj O f r r. v t r n ^ ^ d í 2 t '• BrJD 1 p v o ^ ■**■•*■ ^ O I ^vs 7 # <*SŰTÖRTÖK, Î942 április 2. &M 1(1 HUft ?;«f£«£iífsés és llaááiaíTaisi: Rolozsv'T» tétoHrtci ÎS.,!. eirete!. îtlitoa: 11—33. Byetila:: lafeKH’Btea a, szán. leiefes $i,: 29—23 ALAPÍTOTTA: BIRTHB MIKLÓS IIsdótolaldsROs: P * 11 ß S A» t, Sslszsvâr. ílfilízetisl ára*: bauaus» Ml. aeawíaéws #, félövr« 16. esés? évre 32 pmL IIIIHW* III **« - ■ Cena domini A Vírágvasáraap megnyitotta ne« j künk ismét a uagyhetei, az Ur sze- , rény Jeruzsálem! bevonulásának, az j utolsó vacsora, a megcsufoltatás, a 1 megfeszítés és a feltámadás emléke- j it, amikor a lét és nemlét összes j eszméi nehezülnek a lelkünkre: îs- i fenség, megváltás, igazság, másvilá» I gi örökkévalóság súlyos kérdése. A \ passzió nagyhete a valláson túl j a költészetnek és képzőművészet- , eek is kimeríthetetlen forrása. —- j Különösen a Gena domini, az ! utolsó vacsora, melynek ünnepe | ma van, zöldcsütcrtökön. Ekkor bi- , zonyult be a messianizmus és az Is- tenfiuság ténye teljesen: nyilvánvalóvá lett Krisztus fenkölt szavai s isteni magatartása révén a megvál» tásnak csak emberi halál alakjában való lehetősége.  legnemesebb siralomházi hangulat ömlik el ezen az estén, ez volt a nagy emberségtől való fcucsuzás, azonban minden előzmény sűrítésével és minden következmény alapvetésével.  húsvéti bárány elfogyasztása ugyanis a Szentföld egyisten-hitánek folytonosságát jelenti, mert Erszius nem a törvény ellenére,, hanem annak betöltésére jött. Á bárány kezűit meg a nagy jelképek uralmát, Isten bárányának édes fogalma világosodik meg, ahogy a húsvéti kalács az isteni szerelem kenyere, a tojás a föl- támadás szimbóluma lesz. Az utolsó vacsora néhány szerény mondata: ez az én testem, ez az én vérem, ezt cselekedjélek az én emlékezetemre, —- alaposzlopa lett egy kiteljesitett bitnek, a katholicizmusban oltár! szentség és már csak a keresztet igényelte még. Ebbel az utolsó vacsorából lett eszerint egy néhány tan ţţtola- gos rejtelmek, csodák, magyarázatok segítségével tulajdonképpen a Vallás, mely felemelte a zsilipet a lenmagasztosabb eszmék szabad szétáradása elől. Az emberszeretet csOiaplthatatlan szomjasán leU és a Ilit az örök viták, elmélkedések, szervezkedések tárgya. De pillanatra se feledjük, hogy a Cena ihlette a művészt is a képirás igazi lényegének, a központi szerkezet, a létezés fenségének és drámai változékonyság fölfedezésére. Nem csoda, hogy az Utolsó vacsora festményén, ott Milánóban született meg az Ur Jézus Krisztus tipikus arculata és alakja. Igazit „képmása*4. Nagy dolog ez, mert az ember ma már a képekben él egészen. _Mennyi bölcselet, mennyi Ih&öló- 0?a9 mennyi művészed van így a Gena körül? És néhány óra még ' •ssak s teljesen átveszi az időt és te- j îeî a valóság drámája. Gyorsan át= ; veszi, mert a nagy forradalmi tragé» \ diák mindig villámgyorsan peregtek j 1©, hát még akkor, ha Jézus állt a eseíekvény közepében és utána visz- i szavonult ismét a végső természet- i fölöttisége, miután meg bírt halni 1 emberként az igazság érdekében. j Való igaz, hogy fél nap elegendő < volt az elfogatás, a csúfolódás, a pí- ■' látusi habozás, az Ítélet, a kálvária, fölfeszités cselekvényére és újabb félnap a feltámadás, valamint több szorosan Kapcsolódó misztériumra. Egy nap, ami örökkévalóságból fölt örökkévalónak: az emberiség kétezer éve folzoaiyitja, hogy ezekből az „él- menyektőln sohasem válhatunk meg. Szédítő és forgatagos az emlékek rohanása, jövése-menése, pedig a vallásos áhitat, a lelki elmélyülés, a meghatottság édes fájdalma ellentétes állapotba: halk és clfoigódott nyugalomba igyekszik elringatni bennünket. De kibontakozunk hamar a zöldesülörtek magasztos és festői hatásából. Az idő az ünnepen lassú haladása bár, de mégis csak halad. lm, csupán néhány óra telik el, máris nagypéntek sötét emlékei teszik rá komor hatalmukat elborult lelkünkre. Borús minden, talán még a napsütés 'is. A harangok Rómába mennek. Krisztus sziklasirja épül iel a templomokban és katonák őrzik megint. Siralmat zengenek. A hatalmas gyertyát az öt tömjéndarabkával helyére teszik. Száz és száz képcsarnok festményei bágyadt összevisszaságban tolulnak a lelki szem előtt és üldöznek a szent könyvek mondatai. Nincs szabadulás e nap elől, mikor a kárpitok meghasadnak. Ez a Halál, a legnagyobb Halál marad örökké az ember előtt. Készüljünk fel reá megfelően. Töké letes módon Isten igyekvő bárányaiként. BŐSE RADIÚSZÓZATAi Anglia győzelme India te “ 2öS vábbi rabszolgaságát jelenti S & o vJ etiigyn é - tervezték, áss ankarai me* Fényletet ka* lyom passstitá« sokat végeztek a japán repülök Fopt Dapvin és Port Moresby kikötőjében » Ostpomállapot Kalkuttában és Bombaybait BERLIN, április 2. (DNB.) Bose szerdáin rádión keresztül újabb felhívást intézett India népéhez és abban állást fog lalt Cripps javaslataival kapcsolatban. Bőse felhívását azzal a megállapítással vezette be. hogy a brit hírszolgálat elképzelésének vágya volt halálhírének szülő“ anyja. Cripps ajánlataival kapcsolatban Bőse a következőket mondotta: — Igen meglepődnék, ha a brit politikusok tényleg elhinnék, hogy India ilyen javaslatot egyáltalán fontolóra venne. Hogyan hiheti Cripps azt, hogy Jd tudja elégítem India szabadságvár gyát olyan semmiségek felajánlásával, ínint amil pen a béke értekezlettel való részvétel. Hasonló semmiségeket igéitek az elmúl világháború során is, mégis Indiát a háború után újabb elnyomással és kivégzésekkel jutalmazták meg. í Sir Stafford Cripp« ajánlatából világosan kiderül, hogy a brit kormánynak csak annyi áll érdekében, hogy Indiái imperitr lisziikus háborúi érdekében kizsákmányolja. Ezért kell a katonai felségjognak Indiában a brit kormány kezében maradnia. Nyomatékosan biztosdthatok mindenkit arról, hogy ha a brit kormány nem használja fel India erőit háborús céljai érdekében és India nem marad Anglia támaszpontja, I d legkisebb tehetőség sincs arra, hogy egy idegen hatalom megtámadja India-'. I Éppen ezért f'gyelmeztetni szeretném hon* j fitársaimat, ne rántsák bele India népét I a háborúba. Ellenkező esetben sorsa nem ■ lenne más, mint azoké a népeké, amelye- j kei Anglia háborúba sodort, hogy aztán, j amikor válságosra fordult a helyzet, pác- • ban hagvja őket és dicsőségesen visszavonuljon. Anglia győzelme az diúi«u rabszolgaság örökössé válását jelentené: mi a szabcdsáigba vetett reményünket: csak a háromhatalmi egyezmény* győzelmére alapíthatjuk. A hadihelyzet azt mutatja, hogy a brit birodalom bukása köszöbön áll. Ilyen körülmények között ezzel a hatalommal tárgyalásba bocsátkozni nemcsak észszerűden, hanem őrültség. Éppen ezért felhívom :ndiai honfitársaimat, hozzák meg végérvényesen a döntést. Valamennyi indus, aki most együttműködik Angliával, elárulja Indiái!'. Beszéde végén Bőse felszólította honfitársad, legyenek készen az elkövetkezendő harcra. Mi, Indián kívül élő indiaiak, most készülünk elő a szabadságharcot kivívó harc utolsó döntő szakaszára. Ha az óra ütni fog, oldalatokon fogunk álln:, harcra és győzelemre elszán!an. Akkor azután a szabadság narűa újra fel virrad ősi országunk felett. (MTI.) ösfregstállspaf §€«IfsulféI»<m és E©mhm-fhsm.az angoleSSenes fitnif ulaf miatt TOKIÓ, ÁPRILIS 2. (MTI.) A ŞTEFANI ÍRÓBA JELENTI: A JOMI URI SSMBUN ÉRTESÜLÉSE SZERINT AZ ANGOLELLENES HANGULAT MIATT KALKUTTÁBAN ÉS BOMBAYS AN ‘ ELRENDELTÉK AZ OSTROMÁLLAPOTOT. SS SÍ Őssx@fűzés«l( mx Indies! városikban STOCKHOLM, április 2. (MTI.) A Ştefani- sroda jelenti: Az Allehanda értesülése szerint Chandi állítólag azt tanácsolta az indiai kongresszusnak, utasítsa vissza végi’eg és teljesen cripps valamennyi javaslatát, Ghandi állítólag ezeket a javaslatokat „civilizált néphez mól- tat.aaoknak mondotta és azt a kívánságát fejezte ki, hogy a brit tervnek egyedüli célja hindu nép megosztása és ezt azáltal akarja e érni. hogy a kisebbségeket szembefordítja egymással. Ugyancsak az Allehanda értesülése szerint az utóbbi napokban több indiai városban összetűzések keletkeztek. Több ember életét vesztette, mivel a brit rendőrség tüzelt a muzulmán és hindu tüntetőkre. Ghandi és Nehru újabb határozati javaslatot nyújt be AMSZTERDAM, április 2. (MTI.) A Német Távirati Iroda közli: Mint a Reuiîer-îro» da jelenti Uj-Delhiből, Cripps kedden folytatta megbeszéléseit az ismertebb indiai sze- j mélyekkel, mint Ghandiva’ és Nehruval. Á kongresszus Nehmt és Ghandit azzal bízta meg, hogy közösen dolgozzák ki a határozati javaslatot, amelyet később vizsgálnak meg, az indítványok átvétele után. Hir szerint a végrehjtó bizottság tagjainak nagy része makacsul követeli, hogy az ország védelmét azonnal adják át. A tárgyalásuk megszakítására számítanak ÚJDELHI, április 2. (Búd. Tud.) A kongresszuf-párt munkabizottsága két ţ mozgalmas ülés után elhatározna, hogy J Sir Stafford Crippsnaek memorandumot » asy^oyt át. Hir szerint a kongresszras-pá/1 emlékirata nem jelenti a brit javaslatok formaszerinti visszautasítását, azonban gyakorlatilag a brit javaslatok elveié sénck tekinthető, mivel kimondja, hogy a brit javaslatok sze rint India vezetői nem kaptak megfe'eif befolyást, illetve ellenőrzést saját háború- erőfeszítéseikben. Ha tehát Cripps kitari triódtól javaslata melle;:, akkor számítani lehet a tárgyalás megszakadására. Cripps ezzel kapcsolatban sajtóértekezle tón kijelentette, hogy a brit kormány nem hajlandó 8 nemzetvédelmi rainiszlé riumot Indiára átruházni, még ha vala mennyi párt kérné is, ez a magataríá sem tudná befolyásolni az angol kor mánvt, Port-Darwín és Port-Móresby a japán légi támadás&k füzében TOKIÓ, április 2. (MTI.) A Német Távi rali Iroda jelenti: A japán psászári főhadi szállás japán idő szerint 16 óra 30 perckor közölte, hogy japán haditengerészeti repü ö gépek kötelékei március 30-án támadták Port-Darwint és szétrombolták az ottani ka tonai repülőtér berendezéseit. A japán bőm bázó gépeket kisérő vadászrepülőgépek 9 el lenséges gépet leültek a közül a 10 repülőgép közül, amely felszállt, b»gy harcba bt- csátkozzék. a japán repü’ögépekkeí. Bejelent még a közlemény, hogy japán haditengeré szeli repülőgépek egy másik köteléke, atnel* március 28-án intézett légi támadást Port Darwin ellen, 7 amerikai repii'őgép közű: négyet lelőtt. A katonai berendezéseket su lyosan megrongálták és bárom e lenséges re pülőgépet felgyújtottak. A Port-Moresby e! len március 24 és 25 között intézett tárna dások során 6 ellenséges repülőgépet lelő* tek és súlyos pusztításokat végeztek a repü lőtéren katonai berendezésekben és : légei- háritó ütegekben. Heves harcok a barmai útvonalán Berlini jelentés szerint a barmai csata. e> érte tetőfokát, A japánok nagy erővel és számos páncélos támogatásával átkaroló támadást indítottak az angol állások ellen köz. vétlenül Prome várostól délre. Különösen harctér középső részen folyik heves csata. 4 kilométerre Promt keetti részétől, ahol az angolok kétségbeesve védekeznek. Az els<- vonalban harcoló indiai ezredek rendkivii nagy veszteséget szenveditek. Az angol csapa tok keleti szárnyát bekerítés fenyegette, an; nyira, hogy kénytelenek voltak visszavonulni Mint Csungkingből jelentik, Tnngu kör nyékén zubogó Irópusi esőben továbbfolynak a heves csatározások. A delhii hadije'enté- arról számol be. hogy Rangoontól nyisgstr: ismét kin jut a harc. A jelentés bevallja, hogy erő<s japán és thaiföMi csapatok átkel tek a Tomho-fo’yón és Rangoontól 100 kilométerre nyugatra lévő Svilung várost os txoraíáiák, «Rol angol csapatok ál .1 omis ornai-,.
