Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-13 / 82. szám

idáZ AP rill» 13­WM Pr- Varga Béla KOLOZSVÁR, április 13. Kisebb­ségi sorsunk legharcosabb évei jut­nak eszünkbe, amikor dr. Varga Bé­lától, a Ferenc József Tudomány- egyetem neveléstudományi tanárá­tól, az unitárius egyház volt püspö­kétől búcsúzunk. Férfikora delén, 36 éves korában ragadta el a halál. Mi, erdélyiek, akik ismertük puri­tán egyéniségét, törhetetlen munka­szeretetét és kifinomult lelkivilágát, tudjuk, ho-gy az, akit ma délután utolsó útjára kisérünk, azért távo­zott el olyan hamar az élők sorából, mert egyházáért és a magyarságért folytatott küzdelmei felőrölték szer­vezetének ellenálléképességét. Ezen $a helyen clsősoríían Varga Béláról, az emberről akarunk megemlékezni. A tudósnak és az egyházfőnek érté­keit és kiválóságát munkásságaidőt- áilőan hirdeti. Azokat a vonásokat akarjuk emlékezetünkbe vésni, me­lyek az embert jellemezték. Az em­bert, akinek földi porhüvelyét az esi unitárius templomban ravatalozták fel és innen kiséri az egész magyar társadalom részvéte örök nyugvóhe- Íyéig. Álljunk meg tisztelettel és megha­tottsággal a koporsó előtt! Mert az, aki ebben a koporsóban örök álmait alussza, minden ízében erdélyi volt. Ezért a földért, ezért a népért dolgo­zott, ezért vállalt olyan feladatokat is, amelyek talán nem illettek a böl­cselőhöz, az elméletek tudósához és az egyházi tételek kutatójához. Var­ga Béla dr.-nak alkalma lett volna arra, hogy a kisebbségi sorsot már a főhatalomváltozás első éveiben egyetemi katedrával cserélje fel a trianoni Magyarországon. Mégsem tudott ettől a földtől elszakadni. Ra­gyogó egyetemi karrier előtt állott és tudományos képzettségével min­den reménye megvolt ahhoz, hogy nyugodt életkörülmények között vi­lághírnevet szerezzen magának. De itt maradt. Először a gimnáziumi katedrán nevelte a jövendő magyar nemzedéket. Később, már érett fér­fikorban; elvégezte a teológiai aka­démiáit, amelynek rövidesen tanára leit. Híveinek bizalma azután az unitárius egyház legfőbb méltóságá­ba, a püspöki székbe emelte. Varga Béla dr. igaz magyar jelle­mére vall, hogy elvállalta a püspö­ki méltóságot és nem tért ki a meg­tiszteltetés elől, amelyre nem vá- j gyoti, Az idők különös alakulása és az egyház feltétlen bizalma va­lósággal kötelezték az egyházfői méltóság elfogadására. Ebben az időben volt a legnehezebb a magyar­ság helyzete. Felekezeti iskoláink, lelkészeink kongruájának ügye és számos más magyar teendő szint© hónaponként Bukarestbe szólították a püspököt. A tudósnak harcolnia kellett, a magányt kedvelő férfinek bele kellett bocsátkoznia a napi po­litika köznapi fér (leség ölbe. Becsü­lettel, férfias hittel végezte a felada» tot. ’De szervezete felőrlődött benne. Súlyos beteg volt már akkor, ami­kor megvalósultak a magyar álmok és kincses Kolozsvár házainak or­mán újra magyar zászlókat lenge- isit a szék Az egyházfő úgy érezte, hogy befejezte küldetését. Lemon­dott püspöki méltóságáról és elfo­gadta az egyetemi tanári kinevezést, amellyel a tudósí tisztelte meg a kormányzat bizalma. Megrendült egészségi állapotát azonban nem tudta helyreállítani. Azóta lis állan­dóan gyengélkedett és az elmúlt hé­ten tüdőgyulladás támadta meg az ellenálléképességét majdnem telje­sen elvesztett szervezetét. A leggon­dosabb orvosi kezelés sem tudta megmenteni az életnek: szombaton, a hajnali órákban meghalt. Ma délután négy órakor az unitá­rius templomban tartandó gyászis­tentisztelet után a fáradt test pihen­ni tér. Ä lélek, a törhetetlen magyar lélek azonban itt marad közöttünk. Hirdetni fogja az emberi jóságot és a magyar jellemet, amely nem tér ki a legnehezebb feladatok elől sem. Az igazi ember, az igazi férfi, akkor is vállalja a küldetést, ha tudja, hogy ez számára inkább teher, mint megtiszteltetés. Ez jellemezte dr. Varga Bála életét, amelynek elmúlá­sakor az egész magyar nemzet a há­la és a kegyelet részvétét tolmácsol­ja a ravatal előtt. Végh József. Dj*# Varga .Bála életrajza Varga Béla dr. 1886-bam született Tordán, középiskolai 'tanulmányait Kolozsvárott az unitárius kollégi­umban, egyetemi tanulmányait pe­dig részint Kolozsvárott, részint pedig külföldön végezte. Kolozsvá­rott szerzett középiskolai tanári diplomát és bölcsészet doktori ökle­iét. Teológiai tanulmányait is Ko­lozsváron végezte. 1907-től 1924-ig tanára volt a kolozsvári unitárius kollégiumának, 1924-től kezdve pedig a teológiai fakultáson a. bölcsészet és a neveléstudomány előadója volt. 1938 januárjában püspökké válasz­tották meg a lemondott Boros György dr. örökébe, de 1940-ben, amikor egyetemi tanárrá nevezték ki, lemondott. A kolozsvári egyete­men a neveléstudományt adta elő. Varga Béla rendkívül gazdag tudo­mányos munkát fejetett ki. Tudomá­nyos müvei egész könyvtárra, telic ­I tők. Kiemelkedőbb müvei: „Valóság és érték“ (1915), „Logikai érték pro- I blémája“ (1922), „Subsistencia fajai“ (1928), „Az individualitás kérdése“ (1932). Tudományos munkásságának elismeréséül Kormányzó Urunk 1940-ben Corvin-koszorúval tüntet­te ki. Varga Béla dr. tagja volt a Ma­gyar Tudományos Akadémiának, az Erdélyi Muzeum Egyesület bölcsé­szeti szakosztályának, az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, az Unitárius Irodalmi Társaságnak és több más testületnek. Halálát feleségé, dr. Varga Bélit- né, született Márk Lenke, fia Varga Iván és nővére, Varga Hona gyászol­ják, de gyászukban osztozik az egész magyar tudományos világ és társa­dalom. Az unitárius egy hits gyásaa Varga Béla dr. egyetemi tanár ha­lála alkalmából a Magyarországi Unitárius Egyház képviselőtanácsa a következő szövegű szomorú jelentést adta ki: „A Maggarországi Unitárius Egyház képviselőtanácsa az egyház nevében mély fájdalommal jelenti, hogy véli püspöke• Varga Béla a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem ny. r. professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, több fjgyházi egyesület és tudományos in­tézte tagja, illetve elnöke Kolozsvár 1942 április 10-én este elhunyt. 1 A komoly gondolatok és nemes érzések lélekbúvára, a keresztényi szerepelnek ékesszavu apostola, az ifjúság melegszívű barátja és nevelője szállt vele korai sírba. Drága emlékét kegyelettel fogjuk meg­őrizni, míg csak Isten éltét“. A halálesetről gyászjelentést adott ki az Erdélyi Irodalmi Társaság is. Bá&dossy László m megemlékezéséi olvassák Sei a Teleki Pál emlékünnepen BUDAPEST, április 13. Az Erdélyi Férfiak Egyesülete és a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete az egyesület pesti helyiségében ápr. 14-én d. u. 6 órakor emlékünnepélyt rendez széki gróf Teleki Pál dr. volt miniszierelnök em­lékére. Az ünnepély kiemelkedő számai Kolosváry Bálint doktor Egyetemi tar nár emlékbeszéde és Bár dós sy László ny. miniszterelnök előadásának felolvasása. 1 ieiszabsâalâs £¥i©r€üM!§ zom&oron í ZOMBOR, április 13. Zombor városa I nagy ünnepségekkel ülte meg felsaabailu" I lásának első évfordulóját. Az ünnepsége- i két tábori mise vezette be, amelyre fél* vonultak az összes iskola tanulói és a ka­tonaság. A város lakói magyarok, néme­tek, bunyevácok és szerbek egyformán részt vettek az ünnepségeken. A mise után Deák Leó főispán méltatta az évforduló jelentőségét. Ez alkalommal osztották ki a délvidékiek között a Kormányzó Ur ál* tál adományozott nemzetvédelmi kérészit kitüntetéseket. < Újvidéken ugyancsak lelkes ünnepségek voltak az évforduló alkalmából. A zenés ébresztő után tábori mise volt a közigaz­gatási palota előtti téren. Megjelent az ünnepségen vitéz nárai IS'áray Ferenc ve­zérezredes, a magyar rádió és a MTI el­nöke és vitéz Bonczos Miklós államtit­kár is. Haif sikert araiéit a Kemény Zsigáiéiul Társaság íróinak tóvárosi e s Jó-estje BUDAPEST, április 13. A Magyar Kul­turális Egyesületek Országos Szövetségének f e3 a főváros iskolánkiviili népművelési bi­zottságának rendezésében sz-oinbalton este tartotta meg irodalmi estélyét a Zenemüvé- saelti Főiskola nagytermében az országos körúton lévő marosvásárhelyi Kemény Zsig- mond Társaság. Az erdélyi írók előadóestjén megjelenít Kát lay Miklós miniszterdluök és csaladja, József főherceg-tábornagy, Anna királyi hercegnő, báró Vay László titkos ta­nácsos és sokan a magyar közélet, irodalom és művészet kitűnőségei közül. Az erdélyi vendégelhet Borony-Pálfi Aurél fővárosi közoktatásügyi tanácsnok üdvö­zölte meleg szavakkal. Hangoztatta, hogy a Hargita felől uj áramlatok keltek útra az j anyaország felé a 22 éves elnyomatásban acélkenié.nnyé edzett nép szellemisége és lel­kisége képében. Az erdélyiek> — mint u 22 én alatt most is reméhlc a magyar szelle­misé r uj eroreka pásál. A főváros közönsége nevében szeretettel és megbecsüléssel kö- ssrintötte a Kemény Zsigmond Társaság Bu­dapesten szereplő Írón. akik — mint sza­bad magyarok — most első ízben jelentek meg a főváros közönsége előtt. Báró Kemény János, a Kemény Zsigmond Társaság elnöke megnyitó beszédében han­goztatta, hogy Marosvásárhely irodaTnj egye­sületének, a Kemény Zsigmond Társaságnak csak kisszámú csoportja jelent meg most a nagy nyilvánosság előtt. A társaság haí évti­zede élesztgeti az irodalom oltártiizét. Az idegen uralom alatt a megsizálilás idején Ma­rosvásárhely erős hártyája vo't a magyar szellemnek. A társaságban nemcsak hogy sok tehetséges ifjú bontott szárnyat, de érvénye­sülési lehetőséget talált sok érett erdélyi iró is. Az elszakított országrész számos szellemi­sége telepedett le Marosvásárhelyen s las^ön ez a város Erdély egyik legerősebb kulturális központjává vált. A megnyitó beszéd utáo Moher Károly „A kritikus kispolgár“ című elbeszélését ol­vasta fel, majd Jancsó Adrienne előadómii- véNZnő székely küllők verseiből szavalt, Kó­réh Eridre, az Operaház tagja Alapy Endre zongorakiisérete mellett székely népdalokat énekelt és Asztalos István „A dohány“ cimü novelláját olvasta fel. Szünet után szavalatok és énekszámok következtek, majd gróf TUjss Albert egyik elbeszélését. Tompa László pe­dig költeményeit olvasta fel. A mindvégig érdekes és magas színvonalú előadóestéit Hankiss János dr., a KÉSZ elnöke zárta be. ( ţâOjo « £ftDKLVCţ6S£hUAttQYA veuves? £TI CYA.CA Hist ír a sejtő? A TISZÁNTÚL íifehetségmentés cím aloi' .Homan minisztert idézi: ,,Ä magyar történe lemben a nemesség utánpótlása mindig az al sóbb néprétegből történt. ÜO—100 év óta e> az utánpótlási folyamat megszűnt. Fontos ma gyár érdek, hogy a kiválasztódásnak ez a he lyes rendje ismét visszaállittassék", majd igv folytatja: ,,ísten utjai azonban meggyőződé síink szerint kiszámíthatatlanok. Ahogy egyé évben gazdagabb termést ad búzából és za ból, a másikban pedig kevesebbet, ügy a te hetség osztogatásában sem követ rendszeres seget. A legjobb megoldás azért az lenne, hí kivétel nélkül mindenki részesülhetne maon sabb iskoláztatásban. A falusi szegény íiu ós a jómódú városi gyerek is. Még akkor is, h, buta. A magasabb iskolázásban való részese dést azért nem helyes hát számhoz kötni, how úgy mondjuk, maximálni. A kormányzat szó, gesztust miivel, amikor a szegény ember fy előtt felnyitja a kultúra sorompóit. De a gs valleriat az iskoláztató szülők zsebére gy; koiolja. Mi úgy véljük, legjobb lenne a tehe! séges és szegény gyermekek iskolázta tásér állami gonddá és feladattá tennié' A SZÉKELY NÉP Szürke ugaron cim alat; írja: „Hittel szánts, hittel vess, hogy a félénk kék is uj, erős hitet kapjanak tőled. Ne tóid hanem akard a munkád eredményét, ne sa náld, hanem büszkén viseli az áldozatokat fe­ne sajnáld, hanem akard, hogy egy nemz.: minden gyermeke általad remélje és kapja a életet megtartó kenyeret, a te kezedbe adott, d - mindenkinek egyformán rendelt isteni aján­dékot. Ezer éve, hogy minden tavasszal mii den magyarnak egyik szeme az eget, a másik gazdát lesi, de talán sohasem volt még oly - elhatározó fontossága mégse a magyar gaziT szolgalmának, mint ezen a tavaszon. Magva gazda, most történelmet csinálsz, most ké‘ kérges tenyered tartja az életet. S a nemzet prosen bízik ezekben a kérges tenyerekben." A DÉLVIDÉK írja a magyar rizsről: ,,A fo­lyó évben a magyar rizstermelés nagyobb- arányú elterjedésére lehet számítani, ugyhog a magyar föld ezen a téren is megmutatja mennyire meghálálja azok bizalmát, akik hisz­nek benne. Az Európaszerte végzett kísérletek között a magyarországiak igen előkelő helyet foglalnak el és remény van arra, hogy nem csak a közélelmezésben lesz fontos szerepe rizstermelésünknek, hanem olyan vetőmagva kát ad majd, amelyek hazánk éghajlati viszo nyainál zordabb országokban is ttermőképe sek lesznek." A FELVIDÉKI UJSÁG-ban Sziklay Ferenc kö­szönti előadókörutjuk alkalmából az érdéi-, írókat: „Várjuk őket nemcsak, mint esztétikai értelemben vett irodalmi értékeket, de mini példát adó magyar egységet, magyar összefe gást és összetartást biztositó eleven erőt. Mer! van-e a magyar tájnak olyan termelő erej< hogy Pest minden kiadói, üzleti érdekeltség, ellenére is szin-irodalom sarjadjon belőle? Éi délv szelleme úgy jön ma mihozzánk, min- harsogó „Igen!" a mi tétovázó „Vajjon?"-jaink ra. Mert Erdély a legnehezebb életidején y megmutatta, hogy nemcsak lehet, de kell isi A SZÉKELY SZÓ Palatínus ur kalandjai cim alatt írja: „Palatínus ur kalandjai nem érdé ^jelnek komolyabb polémiát, mert ugyan csak sikerült kompromittálnia magát. Már a a tény, hogv Palatinus „leleplez" valakit, szín te azt mondhatjuk salvus contíuctust ad a le leplezettnek. Egyszerűen azt kell mondán- hogy Palatinus ur irta és már akkor nem is kell elhinni. Mindenesetre valami paragrafus: mégis kellene találni arra, hogy az állandóan „tévedő" botránykeresőt megrendszabályoz- zák, esetleg vonják ugyanolyan megítélés alá mint a pornográf-irókat, mert 6 sem épit más ra, mint a közönség pikantéria iránti érzékére AZ UJ MAGYARSÁG-ban Milotay István ii ja A háború gyomra és a háború szive cím alatt: „A mostani háború a mi számunkra bála Istennek nem jelenti vagy eddig legalábbis rém jelentette százszázalékos igénybevételét < társadalom anyagi, fizikai erejének, mint aká; a németeknél, olaszoknál, franciáknál is. Egu svájci barátunk járt nálunk a minap s mikor irigykedve említettük neki a semleges Svájc egykori jólétét, csak mosolyogva legyintet: Hol van ez már? Svájc maholnap maga is már csak a mult visszfényéből él . . .“ NEMES aroma - kitűnő zamat KÓRUS LIKŐRT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom