Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-09 / 79. szám

mi á9ti:li* 1 PS A magyar egység szellemében Erdély szövetkezesi életének tennivalóit vitatta meg a „Szövetség" közgyűlése ,Kisebbségi sorsunk tanúságait fel keli használni m tövandö ui tevékenységgel leliesiti nemzeti hivatását » „Szövetség" Széleskörű KOLOZSVÁR, április 9. A vármegyeház 1 sah ünnepséget látott díszt érmében szerdán, délelőtt Erdély minden részéből egybesereg- lettek a szövetkezeti eszmének a 22 éves kisebbségi sorsban, m-eged&ödött vezetői és közkatonái a „Szövetség"* Gazdasági és Hi­telszövetkezetek Központjának közgyűlésére, hogy a felszabadulás után hitet tegyenek amellett, hogy a szövetkezeti gondolatot, az egymáson való segítés munkáját az örvende­tesen megváltozott uj körülmények között is tovább folytatják és előbbre viszik. A szél­rózsa minden irányából összesereglett szövet­kezeti vezetők Erdély fővárosában egymás­nál: találkozói adva, számai vetettek a szö­vetkezeti élet mult évi eredményéről és. uj műnk ad errat dolgoztak ki. A közgyűlés szép manifesziáció volt amel­lett, hogy a szövetkezeti gondolat társadal­munkban napról-napra tért nyer és pedig nem csupán elméleti síkon — ezt a téli szövetkezeti, tanfolyam sikere bizonyította legszebben —, hanem a gyakorlatban is. Örömmel állapítjuk meg. hogy népünk ve­zető köreiben éppen úgy, mint széles réte­geiben a szövetkezeti szervezkedés iránti ér­deklődés és munkakészség a felszabadulás óta is emelkedőben van. A kisebbségi'- élet me gumi! óit arra, hogy ebben a mozgalomban gazdaságpolitikánk legerősebb eszközét, né­pünk felemelésének legbiztosabb alapját lás­suk s a tanulságok, amelyeket a mozgalom, akkor szerzett, ma is élnek és hatnak. Egy uj magyar éleinek, egy uj társadalmi rend­nek alapját láttuk a szövetkezetekben, amely­ben a keresztény erkölcs és a népi szolida­ritás lesz törvénnyé. A szövetkezei nem egyszerű üzlet, célja nem pusztán a rendel­kezésre álló összegnek minél előnyösebb ki­helyezése, hanem egymás megsegítése, né­pünk tolpraállilása. A liberális korszellem pusztításait, a gazdasági szabadversenynek a falura káros következményeit igyekszik or­vosolni s szélesebb életutakat nyitni né­pünknek. bevonni azt a gazdasági, kereske­delmi életbe s maga erejének okos felhasz­nálásával biztosítani számára nagyobb érvé­nyesülést. A múltban a magyar szövetkezeti* mozgalmat legtöbben úgy tekintették, mint valami hegyes jótékonysági törekvést. ne­hány derék pap és tanító jóakaraíu igye­kezetét. A kisebbségi életben mindnyájunkat áthatott az a tudat, hogy ez a mozgalom né­pi értékeink összefogásával nemzeti gazda-, ságpoíitikánk legerősebb eszköze kell le­gyen, melynek a saját erő feszítéseiből és tinit adásából kell a jobb jövőt megteremte­nie. A mozgalomnak most is a múltból le­vont igazságokra kell építenie egész maga­tartását és gazdaságpolitikáját — hiszen, ha nem igy cselekedne, akkor nép és szövet­kezeti mozgalom utjai szükségszerűen elvál­nának: egymástól. A „Szövetség1" igazgatóságának jelentésé­ből elégedetten látjuk, hogy teljes tudatá­ban van annak: a szerepnek, amelyet itt a szövetkezeti mozgalomnak be kell töltenie s okosan mérlegelve a jelen erőforrásait, továbbra is elsősorban saját erejére, tagjai köz'ós munkájára és áldozatkészségére akarja a jövőt építeni. Lépésröl-lépésre haladva, a r ralit t\;ok utján, igyekszik a nagy ujjáépv tési munkát, amely féladata, elvégezni. S es újjáépítést nemcsak anyagi, «fie erkölcsi vo­natkozásokban is értjük — hiszen az első csak eredménye lesz az utóbbinak. A szó- retke zeli mozgalom ereje nemcsak az anya­giakban, hanem a tömegek hűében, összefo­gásában van. Nem sikerülhet az anyagi új­jáépítés, ha nincs szövetkezeti lélek, gon­dolkodás, áldozatkészség. Ezért örülünJí, hogy a szövetkezeti nevelés kérdése a teg­napi közgyűlésen olyan erőteljesen ki lett hangsúlyozva és hogy olyan biztató ké­pei kaptunk az erdélyi iskolaszövetkezeti mozgalomról. Ez a mozgalom elég uj még a magyar életben s annál őrvendetesebb, hogy nemesed: anyagi, de erkölcsi szem­pontból is, a közösségi nevelés szempontjá­ból is olyan komoly eredményekkel dieser kedhetik. A jövő szövetkezeti életnek nagy lehetőségeit látjuk ebben s a reményt ar­ra, hegy népünk alulról felépített szövetke­zeteiben meg fogja teremteni azt a gazdasági rendet, amely számára jólétet biztosit. Az igazgatóság jelentése arról is biztosított, hogy mozgalmaink a gazdasági élet egész területét át akarja fogni s társedaimunle minden ré­tegét fel at tar ja ölelni. Természetes, hogy czi egyik napról a másikra megvalósítani líA-rrn lehet, nem is volna kívánatos — da örvendetes, hogy napról-napra haladásról, fejlődésről lehel beszámolni és hogy szövet­kezeteink ma a magyar életnek igen fontos társaddtonvr és. gascíaságformáíő szervei,. A .-Szöetség'* Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjának tegnapi közgyűlése nemcsak a teljes lelki összhang, hanem a magyarság 'jövőjébe vetett törhetetlen hit és éfniakórá» jegyében folyt le. ünngpi közgyűlés» A közgyűlés alkalmából a vármegyeház nagyterme zsúfolásig meglelt érdeklődő kö­zönséggel, akik a terembe nem • fértek be, azok az erkélyen foglaltak helyei. Az elnöki asztalnál a vezetőség részéről gróf Teleki Béla, az EMGE és az Erdélyi Párt 'ülnöke, dr. gróf Bethlen László, a Szövetség el neke, Zoltánj Pál alelnöki fiJefces Béla ve­zérigazgató, Korparich Ede, a Hangya eb nőké, Jeszenszky Ferenc kormánybiztos, dr. Gtat- György helyettes kormánybiztos, rlr. jj Karda Ferenc és JánoSy József igazgatósági tagok foglaltak helyet. Szemben az elnöki asztaliul az (első padsorokban a meghivo'-l előkelőségek, köztük dr. Jnczédy-Joksman Ödön főispán, mint házigazda, dr, géresi Balogh Vilmos miniszteri tanácsos, a Föld­művelésügyi Minisztérium Erdélyi Kiren­deltségének vezetője, dr. Barátit Belő kötöz« vári belvárosi rom. kát. plébános, továbbá országrészünk szellem* és gazdasági Zeité­nek vezetői ibiek. Gróf Bethlen Lászlómegnwiié tesxédm A közgyűlést pár perccel tizenegy óra után dr. gróf Bethlen László elnök nyi­totta meg. Megállapítva az ülés határozatité pcsségé-t, jelentette, hogy a közgyűlésen 96 szövetkezet képvise­letében 359 tag jelent meg. Sajnálattal közölte, hogy Udvarhely- és Csik­ra egye kiküldöttei a közgyűlésen nem lehet­nek jelen, merii utazási nehézségek miatt Szászrégenből kénytelenek voltak vissza­térni. Szeretettéi üdvözölte a főispánt, gé- resi Balogh "Vilmos miniszteri tanácsosit, dr. Tarján Vilmos igazgatót és a testverintézraé- nyek képviselőik Javasolta, hogy a 'közgyű­lés táviratilag üdvözölje a miniszterelnököt, pénz ügy miniszterit és a földművelésügyi mi­nisztert. Az üdvözlő táviratok szövegét dr. E'ekes Béla igazgató olvasta fej a közönség éljenzése közben. , MéltánImii&tiünk a klsebbfégl idők trid* fényeire !** Bethlen László gróf megnyitó beszédében hangoztatta, hegy G 20 évvel ezelőtt megalaki leüt Szövetség és tagszöveíkezeli hálózat munkájára és eredményeire a nehéz kisebbségi időkben méltán büszkék lehetünk. De az anyagi elesettség és politikai nyomás és más megkötöttségből kifolyólag az elér­hető gazdasági eredmények akkor .korláto- aotl&k voltak, a szövetkezetek működés» pe­dig időnként csak az önfenntartásra és vé­dekezésre szorult. Egy nagy és mindennél maradandóbb érteket azonban kitermeltünk: óz igazi, szövetkezeti gondolkodást, az ön­segély erejébe veteti hitet, a szerény esz­közök megbecsülését, a gyengébben való segvtnitudást és fegyelmet; M íxőwetk&zmts mxmm yf lehetéíégm Most már a változott helyzetben- és ege év tapasztalatai utón nemcsak arról van. szó, — mondotta — hogy a végi, sze­rény keretekben fenntartjuk hálózatunkat, hanem módunkban van. azt lényegesen, kifej­leszteni és megerv&itcm. De ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha múltunkból áthozott er» kölest értékeinket maradéktalanul megtart­juk és erre, mint alapra építünk tovább, A moşteni helyzetünkben rendelkezésünkre tűié és ezután mobilizálható komoly töke és nagy erkölcsi támogatás, amelyben részesülünk, belső szövetkezeit életünkben nem jelent­het változást, nem faraghtä belőíünJ: egy­oldalú kapitalista gondoUtozásu Embereket. Ellenkezőleg. Ez az adottság több munkái és felelősséget jeleni anélkül, hogy e't kel- lenef érn ünkátth ,tbado,daidzsnrlsßrdIugkqp lene térnünk áthozott szövetkezeti ■ gondetíkn- zásunktóL Fejleszteni kell mhitelkereteket Ezután nagy vonalakban a Szövetség újabb j célkitűzéseit ismertette. Hangoztatta, bogy a 1 Székely íoidön elsősorban a szövetkezetekre j vár a falusi kishitel kérdésének teljes meg- í oldása. Lényegesen és hathatósan bele kell nyúlni a szórványmagyarság bitelkérdésébc, szorgalmazni keil e téren több községre ki­terjedő hitelszövetkezetek alakulását, a ta­goknak segítségére kei] lenni a szövetkezeti földvásárlásoknál a kisebb lejárata hitelké­relmeket soron kívül a szövetkezetnek kei! eljárnia, nagyobb birtoktestek vásárlásánál pedig az Országos Földhitel Intézettel kell összeköttetésbe lépni. Foglalkozni kell to­vábbá a telepítések kérdésével is. Felsorolva a célkitűzéseket, hangoztatta, hogy a hitelszövetkezeteknek a régi kipróbált utón kell haladniok. Arra keli törekedni, hogy belsőleg erősítsék meg a szövetkezeteket s a hí tetsző vetkeze­tek működésé nem merülfotöt ki a hited- igények kielégítésében, hanem ez ,a munka együtt keli járjon a saját tőkék gyűjtésével, a betét-ágazat fejlesztésével és iühaiékoíá- s okkal. A Jövő tervaf Bírálatot mondott a tejszovetkezetek- ml és íi gye1 mez tette a szövetkezeti vezető­ket, a tejárak betartására. Bejelentette, hogy a központ a legközelebbi jövőben közvet­„Őrizzük mmg egységünket A nagy i ígyeiemmel hallgatott elnökit meg­nyitót a következő szavakkal zárta be: A harc, háború, nélkülözés a lörténe- ern folyamán bőven kijutott magyar hazánk- nah' és különösen osztályrésze volt mindig Erdélynek. Hogy mégis itt vagyunk, követ­kezik abból, hogy a legnagyobb viharok előtt és tar iama alatt megtaláltuk egymás kezét., összefogtunk és igy nem vesztünk el. Most nem kérek egyebet! egyik lagngyobh népi intézményünk tagjaitól, minihogy őrizzük meg egységűnket. a keservesen megtanult jegyeimet és ne jobbra-balra kacsintgatva forgácsoljuk szét erőinket. fia pedig két másik népi intézményünkkel, az Erdélyrészi Hangya Központtal és az Er­délyi Magyar Gazdasági Egylettel egy «ton len érintkezéssel igyekszik helyteéílüani a telepek és a téjszövetkezetek között fenn* állóit megértést. Foglalkozott a székelyföldi érd ok özbiríiők os­ságok szövetkezetei lésével. Bejelente tte, hogy a földművelésügyi minisztérium hozzá­járulásává!! megalakuló szövetkezetek egy­évi rendkívüli vámterületet kapnak, Közöltté, hogy megalakult az első fakitermeio és értéke- siíő közbirtokos sági szövetkezet ketszásr eier pengő üzletrésszel a gyér gr ói meden­cében. Megállapította, hogy annak az idegen nagy- tőkének reprezentánsai, amely eddig a szé­kelyek fájából élt, élés harcot folytat a s«er* vezkedás ellen. Megemlékezett végül a biz- tcsyáSri osztály működésért)] s kérte a je­lenlévőket, komolyan foglalkozzanak közsé­gük tűzbiztos: láss vak Aitaüao-s helyeslés köztes jeleüfteää» be, hogy a központ átszervezése folyamatban van. Csík- és HáromszékmegyébeB újabb kiren­deltségeket állít fel, a marosvásárheíyi kr rendeltségei pedig megerŐsiU. Beszéde vé­gén a kormánybiztosit üdvözölt*, aki nem­csak összekötő kapocs volt a szövetkezeti központ és a kormány között, hanem a szö­vetkezet vezetőségének igazi munkatársa volL haladva, teljesen bekapcsioljuk azt a nagy, társadalmi erőt, amit ez a három intézmény jelent, magyar népünk életében, akkor le­szünk méltóak a harctéren küzdő dicső honvédőinkhez, akik életük árán, mi pedig leik'iisincrötes munkával Szolgáljuk Uten áldöftta Hazánkat. , Mászkáljuk lel a mult tanulságait** A nagy tetszéssel kísért e&nöki megnyi­tóhoz elsőnek Páll Dénes unitárius lelkész. helügyelőbizo-Dteági (tag szólott hozzá, kér­ve a közgyűlést, hogy as igazgatóság jek-tr íését vegye tudomásuk Hangsúlyoz!La, hogy az elmúlt huszonkét év alatt az élet sú­lyos leckéket adott fel s ennek a múlt­nak hasznos tanulságait kamatoztatni- kell, A midi egészséges szövetkezeti közsze lemét át kell hozni a jelenbe, A szövetkezeteknek főfeladata népünk or sár, és gazdasági helyzetét javítani. Megái'n pítottfa, hogy az igazgatósági jelentésből hí ányzik az elnök, a vezérigazgató és a riszt viselői kainak értékes munkájának elismerő se s ezért a közgyűlés nevében köszönetét mondott, jóakarata (támogatnáéré pedig a gyűlés háláját fejezi ki a kormánybiztosnak Desbordes Viktor, » kolozsvári „Akarat ' (Alfa) szövetkezet igazgatója voit a köve* kezd felszólaló, aki rövid beszédében íi7 1934-ben megalakult 7 Alfa" szövetkezet munkáját ismertette, felemlítve, hogy a szö­vetkezet 53 pengővel kezdett neki tevékeny I gégének, ma már háromszázezer pengős <r léket kezel. Hangoztatta, hogy a szövetke­zeti központ minden erejével a Széket* földet kell 'támogassa, mert ezt a támoga­tást mindenképpen megérdemli. Zoltán ván­dor Hcmoródszentraártoni leikész, a lián gyávái való szorosabb együttműködést szak­képzetül könyvelők beállítását és a mező gazdasági gépmüvelés fokozását az Országé- Nép- és Család védelmi Alappal való kap csőlátók mélyítését hangoztatta, Eg^mlHlé j»@*»feire mmeirk m tartalékalapot Bethlen László válaszában köszöneWci * et­te tudomásul a közgyűlés elismeréséi a/i' azonban áthárította a üszt'rfceiőks*?, Eatttáo pontonkint válaszolt az «HtaBgîPtţ tstesői alá sokra, utána pedig ős igazgatóság. jelen lését « höagy üdA egyhangúlag elfogadta, A közgyűlés további poeá'ja £ »»Méw. mérleg és üzleteredmény súált [Jávába gyása voii. Oswald Pál ias&ádi pkáfrásoe. ír ditványáta a köjgyüáée a «» üz ItáfcredsiMBy ssimlát «ifogsdta m * felostá vényt megadia. Ugyssintéö Heimágyi At.-­bér* zilahi hitelezövetkeseái elnök javi*,sfcí tóra a felügyelőbizottsâţ; is tuw gáévá tette, Ezután a köílBégvetési tételek tárgyalása köveikesatt. A tárgyaoroaaí e kés? pontját Zoltán Pál »daök feerjes^tlSe eM amelyet lladhőxy Sándor nagy fetezéwc kél tö felszólalása után a közgyűlés egylumguUi:. eifogad»tk Az igazgatóság aégy Sagjáfeíi* megvádasstása ufáo Zaíiisá * fely­évi köííségveté»t iíiaertettfr, he jeleni ette, a rendes tar talel;*! apu uó - millió pmgSre wdé emeléséi, rövidben issaertdtte a nyugdíjalap WbeSfflé^'- re vonatkozó alapszabályokat. Előterjesztéséit a közgyűlés hozzá^aólás nélkül fogadta, «v ( A tárgysorozat ieáárgyaiíása ötén az etaÖK köszönetét moadoit s kÖ«gyülfe réastverŐi nek, utána pedig a Himnusz dénekléséve': a közgyűlés végétért k midsst«raia|k st aszosfásáiiil^ irók eliadásás BUDAPEST, áprüis 9. (MTI.) A maro? vásárhelyi Kemény Zs^nood Társaság írói báró Kemény János vezetésével szombaton délután 5 órakor a zeneművészeti főiskolán előadást tartanak, antáiyea ia£*gjeJ*nik KóiA v Miklós minisaterelnök. B „Stádium“ kőngimldonságaí: Kispái László: Erdély fejedelmi kora kötve P. cj.íc Gábor Áron: Tuí a Sztaiiu-vohaíon. (Első háborús könyv a keleti frontról és Szovjetoroszország- ról, melyet eddig gondosan el­zárt Európa elől a S2ralin-vo­nal.) Kötve P. S.­Krug von Nidda: Marianne: (Ko­moly történelmi munka és egy- ben érdekfeszitő beszámoló ez a könyv a német támadás megin­dulása előtti Franciaországról.) Kötve P. - ­Gerhart Ellert: Attila. (Német iró igyekszik itt feliebbenteni a ti­tokzatos fátyolt Attila emberi arcáról, amelyen megkövültén és megközelithetctlenül ott fe­szül a világhódító hivatásának öntudata.) Kötve P. 8. * Kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVESBOLT­BAN, Kolozsvár, Mátyás király-tér -y. Vi­dékre utánvéttel is azonnal küldjük! Kérje ^ legújabb könyvek jegyzékét,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom