Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-01 / 74. szám
X l«ó2 tff rfţlft %. iU * m & ä* KVcg% József riport Vár «Holl... — most lomtár! Szomorú i&pasziatatok a fSfténelmi nevezetességii nagybányai hásíya sorsúról » Sáífgös intézkedésre van szükség m műemlék megvédése érdekében tí-f NAGYBÁNYA, április 1, fif* Ellenzék kiküldött munkatársától.) Sokszor szóvá- tííttük már, hogy nem becsüljük meg kellőleg történelmi emlékeinket. Kiváló tu- dósaink, íróink és művészeink számos olyan adatot hoztak nyilvánosságra, melyeknek alapján máar-már elveszettnek hitt értékeket 6ikerült megmenteni az utókor számára. Olyan különleges evetről azonban még nem hallottam, mint ami" lyen a felszabadulás óta foglalkoztatja Nagybánya magylar lakosságát. Arról van szó, hogy Nagybányán nagyon s/oiamu, elhanyagolt állapotban van a város egyik legrégibb történelmi emléke. Nagybánya történelmi nevezetességei közé tartozik az a bástya, amely egyik maradványa a várost egykor körülövező várfalnak. Â bástyáról már többször megírták, hogy annakidején lőporos raktár volt, Meglehetősen ép állapotban maradt az utókorra és a Nagybányán átutazó idegenek feltétlenül megtekintik, Történelmi mwlfk — a Katz-esalád Suimidorsébmsá Kevesen tudják azonban, hogy ez a történelmi nevezetességű bástya nem a város tulajdonát képezil Magántulajdon s közel egy század óta a Katzrcsalád hír- t okolja, Nem volt időnk utánajárni, hogyan ke° riilt ez a műemlék magánkezekbe. Bizonyosan érdekes volna utánanézni a poros akták között, hogyan lett a Kalocsaiad Nagybánya történelmi múltjának egyik letéteményese. A jogi tényt azonban tudomásul kell venni; a bástya illetőleg lőporos raktár, amely arra volt hivatva, hogy egykor az- ellenség ellen védelmezze a'magybányai magyarságot, ma még mindig magántulajdonban van és — amint hallottam, a hozzá tartozó telekkel együtt jelenleg újabb adás-vételi szerződés tárgyát képezi. A mostani tulajdonos dr. Katz Izsák szatmári ügyvéd, hir szerint már meg is állapodott valakivel és így a Katzok más kezekbe adják ár a történelmi emlék további gondozását„ Őszintén szólva hihetetlennek tartottam, hogy hazánkban az európai ujiáéh" redósi korában ilyen esetek történhessenek. Hiszen a Műemlékek Országos Bizottságának már régen fel kellett volna figyelni a nagybányai bástya szomorú sorsára és jóvá kellett volna tenni azt a hibát, amelyet valamelyik könnyelmű kézzel dolgozó városvezetőség követett el, amikor a bástyát áruba bocsátotta. IfomoHí SsßasxtaSatek fii Aefyszciten Megkértem Gyulay Jankó Károlyt, a Nagybánya és Vidéke felelős szerkesztőjét, hogy vezessen el a kalandos sorsú bástyához, amely a magyar múlt annyi sorozatom küzdelmét hirdeti. Azt reméltem, hogy a műemlék gondozásáról meg* történt a kellő intézkedés és ha magántulajdon is, minden esetre megbecsülik történelmi értékét1. Sajnos, a helyszínen mindennél beszédesebben megbizonyo- Södüaan arról, hogy a kegyeletre és romantikára nagyon ritka esetekben lehet számítani. Á bástyához tartozó telek tulajdonosa bizonyosan tisztában van azzal, hogy a műemléket az. idegenek feltétlenül még akarják tekinteni. Éppen ezért a város' jó hírnevének érdekében az lett volna a feladata,, hogy jókarban tartására vigyázzon és a múltba kalandozó vándorok hangulatát ne ronthassák zavaró külső körülmények. A helyszínen megdöbbentő látvány fogadott. CHyan, amelyet méltán lehet anakronizmusnak nevezni. Ahogy belépünk ía telek udvarára, azonnal Szembetűnt, hogy a bástyafal közvetlen tövében falusi w. c. van elhegyezve, omehj orrfúcsa- ni bűzével kétségbevonhatatlanná teszi a történelmi múlt legridegéibb pro- f unszolását, f Érdeklődésünkre » Jbá® lakója, Tgj-smrű zsidó asszony készséggel elmondja, hogy az egykori lő por raktárban jelenleg ócska bútorokat halmoztak fel. Megkérjük, hogy mutasd meg a íőpor* raktárt, mert érdeklődünk a történelmi dolgok iránt. Rövid várakozás után elő is kerül a kulcs és kitárul a bástya belseje, ahol azután olyan látványnak lehettünk szemtanúi, amelyiől joggal visszariadunk. Mintha ócskapiacon lenne az ember. Van itt minden; löröttlábu szék, rozzant ágy, elkoptatott sodrony, kiszuperáit párna tollak és minden olyan lim-lotn, amiyen- nel harmadrangú ócskapiacon találboz hátik az ember. Ebben a környezetben nagyon nehéz romantikus hangulatban elmerülni. Hiába tudjuk, hogy valamikor hatalmas lőporkészleieket halmoztak itt fel. amelyek az akkori hadviselés' korában olyan félelmetes erőt jelentettek^ mint a modern háborúban a tank, vagy a repülőgép. Inkább menekülni igyekszünk ebből a környezőiből, mert itt mindén jel az utókor háládatlanságát és j nemtörődömségét bizonyítja. Pedig ez a bástya nemcsak a nagybányai útikalauzokban szerepel. Naigyon sok jeles nagybányai művész megfestette és amikor ezeket a képeket szemlélte a gyanútlan idegen, igazán mindenre gondolt, csuk arra nem, hogy a valóság ennyire sivár. freff szerfiziti m mü&mlék®s Csodálatos, hogy* a Műemlék Országos Pizöldága még nem figyelt fel a nagybányai bástya tűrhetetlen helyzetére. Hisfcen minden mód meglenne arra, hogy műemléknek nyílvánítsák és addig is, amíg magántulajdonban van. a hatósági • tekintély felles erejével gondoskodjanak \ megfelelő állapotban való tartásáról. Bt" jwmyoa, hogy a műemlékké v»Ió rnyShrá- nitá® csak technikai nehézségek miatt késett és rövidesen megtörténik a megfelelő intézkedés. Azt azonban igazán nem lehet megérteni, hogy Nagybánya varos vezetősége miért nem tartott helyszíni szemlét a bástya gondozásának felülvizsgálására. Nem kell hozzá nagy képzelő" tehetség, hogy akármilyen hatósági szem- lé kötelezte volna a tulajdonost a mellékhelyiség azonnali eltávolítására és az. egykori lőporraktárban elhelyezett lomtár kiürítésére. Sietve elbúcsúznak a jószándéka lakótól, aki megjegyezte még, hogy bizony hatalmas helyiség fez a ló" porraktár. Ebben tökéletesen igaza van. Annyi ócskaságot sikerült felhalmozni benne, hogy a zsibárusok egy egész napon keresztül el lennének foglalva leltározásával. Nem akarom azonban k élezni a helyzet tragikomikumát. Magyar kötelesség, hogy a nyüvános-ság előtt a legkomolyabban szóvátegyük « nagybányai bástyafal ügyét és úgy az illetékes felügyeleti hatóságoktól mint a városvezeiöségtöl hcdadéktalcm, és ere* íyes intézkedést követeljünk. O^aik helyeselni tudjuk a benszülött nagybányaiaknak 3zl a kívánságát, hogy a város vásárolja vissza a bástyát, amelyet egykoron elkótyavetyéllek és agy a műemléket, mint környékét helyezze megfelelő állapotba.. Ez a legkevesebb, amit a hagyományok megbecsülé'cnék jegyében joggal elvárhat a magyar közvélemény. Valamikor idegen hadak pusztítása ellen védte oz arany vidéket a nagy* bányai várfal. a hősi korszakot hirdeti a megmarad* bástya. Becsüljük meg tehát a műemléket, mért ezzel a magyar múlt harcosainak adjuk meg a méltán kijáró kegyeletet. fl székéig népfelesleg sorsa l?3nczil 35£ss! út* slőidisi a Szs&íüls^fefeatsi A szabadegyetemi előadássorozatban Ven- cze! József dr. egyetemi intézeti tanár tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást „A székely népíelesleg sorsa'* elmen, A szabadegyetemi előadást Marionyi János egyetemi tanár vezette be, megemlékezvén a fiatal tudós eddig .végzett munkájáról. A székely kivándorlás kérdésében általánosan uralkodó nézet — kezdte előadását Venczel József dr. — hogy e je'enségnek oka nem a terület szűkében keresendő, hanem a Szé- ke'yföídön általános szegénységben. Indokolásképen idézik, hogy a Székelyföld népsűrűsége jelentékenyebb, mint akár Erdély, akár az egész ország népsűrűsége. Kérdés azonban, hogy agrár területen a valóságos népsűrűséget jeílemzi'k-e a közismert módszerrel kiszámított népsürüségi nmtatószámok. Nem kell-e figyelembe venni a különböző területek megélhetési viszonyait és az alapul felvett területegységeken beiül is az ember megélhetései nyújtó föld különbözőségét? Ha tekintettel vagyunk ezekre a sajátos viszonylatokra, akkor az agrársürüség-számitás- b.yi kidolgozott uj módszer segítségéve' meg» áltepitható, hogy a Székelyföld ön 500 kai. ho’dra nem 15.5 lélek jut m'ként azt régebben számították — hanem 47.7 lélek. Mert figyelmen kívül nem hagyható, hogy Székelyföldnek csak 20.2 százaléka szántóföld és szántójának is nagyobb része minőség, tehát jövedelmezőség szempontjából sokkal gyengébb, mint az átlagos erdélyi szántó Tehát a Székelyföld területét az agrámépsürüség-számitás uj módszerének megfelelően az agrárnépsürü- ség kiszámításakor aránvosan csökkenteni keli, hiszen a Székelyföld szamitási alapul szolgáló három megyéjének, Csík, Háromszék és Udvarhely vármegyének 5,976.582 kai. hoidnyi területe valójában — jövedelmezőség és népeltartás szempontjából — csak 627.340 kát., hold átlagos erdélyi szántóterületnek felel meg. Ha most azt tekintjük, hogy Erdély igy ki» számított agrárnépsürüsége íOG kai. holdanként 36.5 lélek és a Székelyföldé 47.7 lélek, könnyű kiszámitani, hogy az egész Székelyföldnek kerek számban 100.600 főnyi aépieles- leg® van, mert az erdélyi népsürüségi rautaíó- szám segítségével kiszámított várható agrár» népesség és a tényleges agrárnépesség között mintegy 500 000 a különbség. Vagyis a népességeltartó terü'et és a népesség szarna között aránytalanság mutatkozik a népesség kárára: a Széke’yföld mai körülményeihez kispest íulnépesült. A Székelyföldnek azonban nemcsak álló népfőíősíege vau — állapította meg az előadás második része —, hanem mozgó aépíölőslegs is. Csík, Háromszék és Udvarhely vármegye lakossága 5880 óta 13S.256 lélekkel gyarapodott, a természetes szaporulat azonban ennél jóval nagyobb: 220.005 'élek, vagyis a kivándorlási különbözet S0Î.789. Ha ehhez még hozzávesszük Maros-Torda vármegye székelylakta vidékeinek kivándorlási különbözeiét és azoknak a számát, akik kü'önösképen az 5905 »—5950. évek között a Székelyföldre máshonnan költöztek be s igy, a tényleges szaporulatot gyarapítván, a fenti különbözeiét torzítják, akkor a mozgó néofe'esleg száma mintegy 140 000 lélekben állapit ható meg, vagyis a székelység hat évtized alatt egy megyényi sereget bocsátott ki; évenként átlag 5.3 ezreléket, 2.500 lelket. A székely népíelesleg kérdésében mindkét warm Ss&djrftMb' '■ 'r Ertíélyrém Hangya Rvtm- %% W likörgyái, Marösvásárbcíyj mmmmmmammmmmmmmismimm rész: az álló és mozgó népíelesleg egyíonná sadlyal esik latba. De külön kell számot vetni & mozgó népfelesleggel é« külön az álló néo- feleaieggel. Tovább menve: két különböző kérdés a székely népfölösleg elíelepitése és s Székeyföld gazdasági megerősítése. A azókely- földi gazdaságpolitika nem hiheti azt. hogy mind az álló, rt-ims a mozgó népíeíeslcgeí lekötheti örülhet, hogyha az álló népfelesleg javarészének szegénységét megszüntetheti ér. ezzel a székely népesedés expanzivitását <• romlástól, a visszafejlődéstől és az alámerülés tol megmentheti. Népíelesleg csak népmozgalmi szempontból van — fejezte be előadását Venczel József dr. — és soha sincs népesedés politikai szempontból. Mert ami itt nép- felesleg, amott épp az a népanyag, amellyel hiányokat lehet betölfeuL Nagy örömünkre szolgálhat tehát az a tény, hogy a keleti bák tyát őrző székelységne’k annyi vérveszteség, romlás, a régebbi népfeleslegeket elpazarló kivándorlás után még mindig van — s neiu jelentéktelen mennyiségben — népfeleslege. De remélni merjük, hogy a közeljövőben nem kell e népfelesleg sorsáról értekezni olyképen, mint most, amikor e fogalmazásban a sors magyar szóhasználatunknak megfelelően jobbára csak balsorsot jelent. Remélni merjük hogy a közeljövőben a székely népfeleslegnek csak jósorsrol lehet és kell értekezni Venczel dr. szabadegyetemi előadását nagy • számú közönség érdeklődéssel hallgatta és érdekes mondanivalóit tapssal jutalmazta. üencfefef m házak, Imkém* t'B yiävarok tisztán» tartásáról KOLOZSVÁR, ápiilís 1* Kotozs- vár polgármester® az aiáfetó reaá^ letet adta tói Megállapiiottam, h&ijy Kolöföfái' egyes háztekjdioaosd és lakói sem- ssak & külső várösrésrekbeai, haa® a belvárosba« sem eleget azosi törvényes rendíelkezéi*ekaetó amelyek előírják, hegf házaikaty la- kásáikat* m ndvart és környékét tisztán í&iimű kétgieselL Mindest, háznak. legyen m héz%&*- Iota vagy szerény családi épülef tisztántartása k Széráek egészség iigyji szempontból Is« A tisztátalan, lakások, udvarok természetes ier - jssztoí a legküönbözííbfe fertőző be- tegségeknek, Â Üsziántartás még a mai körülmények között mm kivám áldozatot: yiz, sepra hágmáí %Ttm? aasn fertőtlenítésről, kanén*, rendszeres és @©s,«ie§ takarításról van szés A lakásokban és azok környékén,: udvarokon, szemetet, hulladékéi tartani sem s2a.bg.d- Nagy gondot keli fósditani a tisztaságra is, ^ A. szülők kötelessége a gyermekek tisztálkodásáról gondoskodni. Á helyiségek tisztántartása és < test ápolása által lehet legjabfe^s. védekezni a betegségek oltón» M szennyes lakásban élő tisztátalan. ©M^berek terjesitsí m legsulyosab? A-£ 1S7I» évi ZTV. t. e. atapfán a fokozott tisztaság fenntartását iólyf hé 19-től ellenorizlfeini fogam s min azokat, akik & követeleményeknek ítern tesznek eleget, a tSrvény értei síében rendőri büntető bíróság utjáe: fogom szigorúan MegbüntetiekiL Eolozsvár, 1H2 április 1. Polgármester. fdáQYAH EDITH Fényképalbumok Emlékkönyvek Nm&lók 2ktiS é'nskeí astérakésit a fi Sii$@gésf-éttere8nlieii iMó»faíea 14. f ölíői pordtfé! Jani Szolid öttermi árak- — Nyitva este 10 órától éjjel 3 óráig. Vendésrfccnyvefr nagy válasatékban, misdea árbss?., a> S' <S kliensek könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér ':88s66*Aa*3
