Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-30 / 97. szám
üiÜ április 30« EI«Î.ENZEK 3 Három msrosvásárhe’yS zsidót St Sítek el árdrágításért és áruha rrsozásürt Marosvásárhely, április 30. (Az Ellenzik tudósítójától.) A marosvásárhelyi törvényszék árdrágítás és áruhalmozás miatt eljárást indított több marosvásárhelyi kereskedő ellen. 1 Abrahám Simon és Weisz Miklós marosvásar- helyi nagykereskedők ellen, mint felbujtók ellen is eljárást indított a törvényszék. Az említett kereskedők nagymennyiségű borsót szereztek be 6 pengős áron és 28 pengős áron hozták forgalomba. A Közélelmezési Hivatal ellenőrző szervei megkérték Kőműves Sándor ma- rosszentgyörgyi kereskedőt, hogy nagyobb mennyiségű borsót vásároljon a fentemlitett kereskedőknél. Amikor vásárlás után a megbízott kereskedő csomagját felbontották bebizonyult, hogy a többszörös feláron eladott árut a Weisz és Abrahám cég nem számlázta. A hatósági élelmiszerellenőrzés során Weisz Miklós porcellán üzletében is házkutatást tartottak és a raktárakban üvegáruk között 11 papircso- magban 98 kiló elrejtett finom- és kenyérlisz- i tét találtak. A nagymennyiségű kenyérliszt Rosenbaum Izrael cégjegyző tulajdonát képezte, aki kihallgatása során beismerte hogy a liszt saját tulajdonát képezi s azzal védekezett, hogy még a nyár folyamán vásárolta ismereten falusi emberektől s jónak látta a lisztet szűkösebb időkre elraktározni. A hatóságok. Abrahám Simon és Weisz Miklós hatósági ár kijátszása, Rosenbaum Izrael ellen pedig árurejtegetés miatt emeltek vádat. Szövetkezetbe tömörülnek a székelyföldi erdőbirtokosok Erdély legnagyobb gazdasági érteikét, erdőségeinek faanyagát húsz even keresztül idegenek használták ki s a székely erdütulajdonosok és közbirtokosságok ennek a hatalmas méretekben űzött fatermelésnek és íakereskedelemnek úgyszólván semmi hasznát sem látták s csupán az -alacsony tőárakkal kellett megelégedniük. Az erdélyi részek visszatérése után erőteljes mozgalom indult meg annak érdekében, hogy a székely erdőségek kitermelésének és 'értékesítésének minden jövedelmét >és hasznát a székely falvak számára fbíztasiisák. Ennek a törekvésnek a jegyében, a földművelésügyi kormányzat hathatós támogatásával és «a „Szövetség“ szövetkezeti központ irányításával széleskörű mozgalom indult meg a székely vármegyékben la fatermelő szövetkezetek megalaki- tására. Ezekben a szövetkezetekben politikai községek, mint erdőbirtokosok, közbirtokosságok és magánosok egyaránt résztvasznek. A gyer- igyói fatermelők nemrég meglakolt, 'és hatalmas feladatokra vállalkozó • szövetkezetének példájára nemrég alakult meg a há rom s z é k megy ei Bereok község fatermelő szövetkezeire, amely 25.000 köbméter fenyőanyag kitermelését kezdi meg. Ennek a szövetkezetnek szakszerű vezetéséről a „Szövetség“ Központ gondoskodik. Háromszék vármegyében egyébként másik két fatermelő szövetkezet megalakítása is folyamatban van, az egyik Csömört,án, a másik Kézdialmás községben. Tanoncotthoní létesítenek Marosvásárhelyt Marosvásárhely, április 30. {Az Ellenzék tudósítójától.) A manasvásár- lielyi keresztény kereskedők mozgalmat indítottak egy tanoncotthon felállítása érdekében. A székely főváros kere sked őtársadalma a tanomé- otthon felállításában látja egyedüli megoldását a magyar kereskedelem és ipar utánpótlási problémájának megoldására. A mai körülmények között ugyanis sem a kereskedők, sem az iparosok nem vállalhatják a anoncok élelmezését és elszállásolását. A kereskedők és iparosok ugyanakkor megkeresést intéztek a helyi tanintézetek igazgatóságához és arra kérték, hogy a tanuló ifjúság figyelmét hívják fel a kereskedelmi es ipari életben való elhelyezkedés ('ehetőségére. Műszaki könyvujdonságí Logarléc kezelés Szögfüggvcnyok, logaritmusok és egyéb ontos műszaki számtáblázatok. írta Schmidt , lozsef oki. gépészmérnök, m. kir. áll. felsőipariskolai tanár. Sok ábrával és táblázattal. Ara 4.50 pengő, kapható az „ELLENZÉK KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király- tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Ä Hadígondozé tisztiek gondoskodnak a hadhavonuítiak BUDAPEST, április 33. (MTI.) Az ország mái helyzetében a katonai gondozás és általában a hadigondozás terén fokozott feladatok hárulnak a kormányra. A honvédelmi miniszter a közelmúltban csapat-hadigon- dozói tiszti beosztást rendszeresitertt. Az e beosztásban működő tisztek minden póttestnél és kiegészítő kirendeltségnél, illetve bevonulási központnál működnek. A honvédségi sebesültek, betegek, valamint az öz- vegyek és árvák érdekében a katonai egészségügyi intézményeknél úgynevezett kórházi hadigondozói t&szli szolgálatot létesítenek. A csapatgondozó tisztek a hadirokkant törvényben előirt módon a felügyelet és ellenőrzés munkáját végzik, közbenjárnak a hadirokkantak és általában a hadigondozottak alkalmazásában és állásbajuitatásánál. Bármelyik had- bavonuit otthomnaradoitjának érdekeit képviselik és ezeknek ügyeiben el is járnak. Â hadbavonultak hozzátartozói tehát annak az állomány- testnek hadigondozó tisztjéhez forduljanak ügyeikben, amely csapattest az igazolvány! lapnak, vagyis a szürke könyvnek a 15. rovatában van feltüntetve. A hadirokkantak, sebesültek, beleértve az özvegyeket és árvákat is, ügyeiknek elintézésénél annak az alakulatnak csapat-hadigondo- zó tisztjét kereshetik fel, melynek állományába a hadirokkant, sebesült, illetve az elhunyt katona tartozott. Bánk bánnalny'itţm kapuit a mmrospásárhelyiszínház Marosvásárhely, április 30. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hoisszais tárgyalások után végre megoldódóit a város szinházkérdése. Mint ismeretes, Turóczy Gyula székelyföldi színigazgató társulata, annak ellenére, hogy a város évi 10 ezer pengő segélyt szavazott meg a színház számára, egész télen kénytelen volt turnézni, mert a város minden olyan termét, mely színházi szempontból számba jöhet, mozi tulaj doiwosoknak adták bérbe. Hosszas tárgyalások után a színtársulat megegyezett a Transsylvania mozi tulajdonosával, hogy a termet két hónapra bérbeadja a színház számára. A bér összegét a mozi tulajdonosa 10 ezer pengőben állapította meg és a színtársulat csak úgy tudta a szerződést megkötni, hogy a kultuszminisztérium 4-000 pengő rendkívüli segélyt utalt ki számukra. A tárgyalások befejeződtek és a színház szombaton este a Bánk bán ünnepi előadásával megnyitja kapu:!. Az .előadásnak különös jelentőséget ad, hogy a darabot 15 éve nem játszották el a székely fővárosban. 1251 pengői hozott az EMÓKE néma bálja a Vöröskereszt Jávává KOLOZSVÁR, április 30. (Az Ellenzék munkatársától.) Az Erdélyi Magyar Okleveles Közgazdászok Egyesülete, Szentkirályi Sámuel dr. egyetemi! tanár-elnök kezdeményezésére a hagyományos Közgazdász Bál helyett eh ben az évben jelképes Néma Bált rendezeti*, melynek jövedelmét a Vöröskereszt javára ajánlotta fel, a Néma Bál al* kalmával, a most kiállított kimutatás szerűit 1.251 pengő folyt be a Vöröskereszt pénztárához. Jelen Gyula dr., a Magyar Vöröskereszt erdélyi főmegbizot/tja kérésére, követendő példaként, az alábbiakban közöljük nizok névsorát, akik a Néma Bál sikerét anyagi támogatásukkal elősegít tették: 50 pengőt adtak: Magyar Nemzeti Bank, Szittya Érd. Magyar r. t. igazgatói, dr. Szabó T, Attila; 30 pengőt adott: Szövetség Hitelszövetkezet; 25 pengőt adott: Ursus Sörgyár; 20 pengő adtak: Erdélyi Leszámítoló Bank, Erdélyi Bank r. t. vitéz Soós Gyula, Bisztrai ’Farkas Imre, dr. Kovrig Béla, dr. Maxim Gyula, Der- mata Müvek r. t., dr. Veress Gábor r. t. Budapest, Zudor Sándor; 15 pengőt adott: Fa- binyi László; 10 pengőt adtak: Szegedy Ottó, dr. Szentpétery Zsigmond, Józsa Lajos, Szent- benedeki Elektromosmüvek r. t., Segesváry és Társai, Alfa Szövetkeezt, Erdélyi Bank Siposs István, dr. Keresztury Farkas, Dankanics László, Sport kötöttáru gyár, Heller és Molnár, dr. Nagy Zo'tán, Jakabfy Imre, Zsolnay Porcellán- gyár, dr. Martonyi János, Miees Testvérek r. t., Gelb László, Selényi Marcell, Bodor Bertalan, Horváth Ferenc, Központi Ipari Bank, Ri- manóczy Kálmán, Erdélyi Magyar—Olasz ásványolaj, Rózsa M. Royal drogéria, Schieb és Társa, Czink József, Bauch Ernőné, Bajkó Gyuláné.^ Hartig Vilmos, Korparich Ede, vitéz Zudor Sándor, r^ y Lajosné, Gegefügi László, dr. Váró György, Vita Sándor, dr. Szentkirályi Sámuel, Gólya Áruház r. t., Jakab Gyula, Szabó Jenő r. t., özv. Nyánffy Ferencné, Kvári Takarékpénztár és Hitelbank; 7 pengőt adott: vitéz Gergely Zoltán; 6 pengőt adott: Bruch Ottó; 5 pengőt adtak: dr. Balogh Ernő, özv. Bárány fstvánné, Czeltner Ferenc, Domokos Ernő, dr. Rácz Béla, dr. Sövényházy Ferenc, Benguerel Oszkár, Gólya Ernő, Róm. kát. Plébánia Kvár, Babits József, Almay Béla, dr, vitéz kibédi Varga Lajos, dr. vitéz Rajty Tivadar, dr. Diák Zoltán, Király János, dr. Nagy Ernő, dr. Horváth Alfréd, dr. Luckhaub Gyula, dr. Ruzitska Béla, Kovács Antal, Gerstenbrein Arthur, Kvári Bőr és Cipőkellék r. t., Giiovits és Paps-z-t, dr. Szabó Miklós Budapest, Mestitz Mihály és fiai, Mestitz János, Müller Géza, dr. Bonis György, Páll Elemér, Beer Testvérek, Botha József, Fáik Dezső, Tapitex r. t., Török Anni, Bozac Aurél, Dózsa Miklósné, dr. Hollósy- Kuthy Lajos, Finzler Sándor, Konrjátszeghi Lajos, Érd. Ált. Keresk. r. t., Nagyszebeni Ált. Takarék, Szilágyi Sándor, Giiovits Gyula, Czink György, Lukács Ferenc, Színházi Étterem, dr. Klug Lipót, dr. Holló Endre, dr. vitéz Novák Ernő, dr. Hankó Béla, Park Szanatórium, Csákány János, Tamás János, Finkler Antal, Kiss Vilmos, Bruti László, Sándor 2só- ka Marosvásárhely, Tana Ferenc, Linzenrnayer Emil, Nagy Lajos, Szilágyi Eleonora r. t., Dre- nyóvszky Gyula, dr. Bogdán Károly, Sylvesz- ter Domokos, Guráth József, Szőkefalvi Nagy Sándor, Guráth Károly, Zippel László, Bocsánczi László, Bányay Károly, dr. Gunzer Miklósné, Jánky Endre, dr. Seifried Károly, Fogarassy Vilmos, Fekete László; 3 pengőt adtak: dr. Dóri Béla, Bielló Ödön, Deutsch Fülöp, Endes Lajos, dr. Kiss Mór, Llpossv Ferenc; 2 pengőt adtak: vitéz Kékessy Lőrincz, Morvav Vilmos, dr. Kedves András, Bischitz Ernő, Unit. Dental Depot, Babcsák Gero, dr. Csikós Miklós, Feszt Antalné, Guráth Béla, Kristóf György, Velits Zoltán, Deák János, Benedek András, Balázs János, Beck Albert, FlőPe József, Novák Árpád, Dsida Aladár, Sigmond Ilona, özv. Andrá- sovszky Dánielné, Zettler Andor; 1 pengőt adtak: ifj. Dsida Aladár, Thury Sándor, Elek Erzsébet, Gaái István, Padácsy Henrik, Édes Gergely, dr. Bibó István, Fischmann Nándor és 50 fillért adott vitéz Mózes Mihály. Magyar Törvénytár Corpjus Juris Hungarici. Legújabb kőiét: 1942. évi törvénycikkek pengő, kötve 8.— pengő. ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLT- Vidékí Ára fűzve 6. Kapható az „ BÁN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. ÜZLET, IRODA- ES LAKÁSBERENDEZÉSÉT készíttesse: VARGA asztalosnál. Unió-utca 22, szám. 1 Virrasztók (P) Páratlanul gazdag, édes anyanyelvunisem igen dicsekedhet tartalmában mag/.a rabb szóval ennél: virrasztó. Nem csupán a magyarság lelke, szelleme, világhoz való viszonya van benne. Történelem ez o W- a magyarság politikai és művelődéstől-.én< te. Magatartást, életvitelt, kálváriás sorshordozást jelent. Európa szellemtörténetéből a világlík ki, hogy miközben más népek dobálózhattak a figyelmükkel, tudományos, politikai cs művészeti érdeklődésükkel, aza 1 att Közép-Európában, a megpróbáltatások fölei jén a magyar cs a virrasztó majdnem mindig ugyanazt jelentette. Elkeseredésünkben gyakran beleestünk abba az elemi hibába, hogy állapotainkat nyugalmasabb sorsú nemzetekéihez mérjük s az eredményen még inkább kesergünk.^ De találomra most mégis ragadjunk ki^ néha nyat. Az olaszok mái a koraközépkorban állam- és híttudománok művelésére adják magúkat. Az angolok közgazdasági elmélete két gyártanak s szaporán kísérleteznek velük, A franciák irodalomról, müvészetrőb szépről és nemesről csevegnek az előkelő világ találkozóhelyein. A németek életbölcseletbe merülnek, világszemléleti iskolákat alapítanak és döntenek meg. A hollandok egy irdatlanul nagy gyarmatbirodalom ár nyékában egy alapvető festészeti iránnyal is meglepik a világot. Más népek — köröskörül a Balti-tenger partjain '— példás életre rendezkednek be. S mi? Mi virrasztunk. Történelmünk minden lapja ébrenlétünk ről beszél. A magyar ember virrasztóit, ag gódott, tervezett és töprengett. Nálunk azér nincs áthághatatlan határvonal a költő és <• hadvezér, a pap és az államszervező, a török verő király és a bőkezű mecénás között, mer: végeredményben mindenki mindenütt, ha magyarul élt, azaz kötelességét teljesítette akkor egész életén keresztül egyet cselekedett: virrasztóit. Virrasztóit a katona, hogy- idegen lovak nyeritése ne riogassa szállásaink csendjét; virrasztóit a szellemi ember a tudós, az iró, az államférfi cs a pap, hogs ne lökjenek el könyökkel a megérdemeli helyünkről. A magyar irodalom a virrasztók tépelődése, tusakodása; ami nem sorolhai ide, az magyarul van írva ugyan, de neu. irodalom, Ha irodalmunkból összekapkodjuk a fél - fejjel kimagasló egyéniségeket, csupa virrasztót, magyar aggódót markolunk. Jó Ea lassi Bálint már virraszt. S azóta tudja ;; magyar, hogy neki itt kell maradnia, változó- szerencsével is kuruckodnia, mert ha elmegy akkor „piros csizmája nyomát hóval lepi be a tél". Pázmány Péter, vagy Zrinvi ur Csáktornyában éppen úgy virraszt, mint Hunyadi -Iánős, Mátyás, vagy Rákóczi Ferenc Bethlen Gábor. Hát a testőrirók nem vTr rasztók-e? Kazinczy, Kölcsey, Berzsenyi Batsányi, Kultsár István, a színész, Katón.* József, Petőfi, Madách, Vörösmarty s a me gyár történelmi festők, csak a nevüket kel: leírni s már látjuk is, hogy életük csapi virrasztás volt a sötét magyar éjszakában. Nem panaszul mondjuk, de ilyenkor jó tudni, hogy'' inig mások zenét írtak, kézműipar ral pepecseltek, társadalompolitikai játékokat játszottak, elméletekkel viaskodtak, ír* magyarok egy pillanatig sem juthattunk e a hiúság és hiábavalóság csalódásáig, -v öncélu dolgok műveléséig. Nem értünk rá, nem voit időnk. Ébren kellett maradnunk virrasztanunk kellett, elő kellett készüljünk hogy mindent felhasználhassunk a magunk és a hátunk mögött békésen dolgozók létének védelmére. Önvédelmünk lelkűnkbe irt pa rancs, a nyugati népek védelme pedig euró pai küldetés volt. Ma is, amikor a Vigadóban megemlékez nek néhány magyar virrasztóról — a több. közt Aranyról, Gyulaiul, Tompáról és Vaj dáró! — még egyszer el kell mondani, hogv a virrasztás eddig is magyar feladat volt, e. után is az marad. A spártai anya pajzsot nyújtott harcba induló fiának, mondván „ezzel, vagy ezen" Mi a virrasztást kaptuk osztályrészül. Ezer évig úgy hordoztuk, min: kötelességet. Most úgy akarjuk teljesítem mint jogot, érett nemzet jogát arra, hogv .-• térséget áttekintse. Eddig az aggodalom ma- rasztott talpon, ezután az alkotás, a rende zés szólít éberségre, figyelésre. A magyar nak Istenadta kötelessége messzire nézn: őrtüzeknél virrasztani rászoruló népek • tájak fölött. Budapesten lesz a kézmüiparosok nemzetköz; értekezlete. A kézműves iparosok nemzetköz ó központjának tanácsülése Rómában tartotta é: tekezletén elhatározta, hogv legközelebbi é; tekezletét szeptemberben tartja meg Buda pesten. *, *■ J A < L A ó 1 i 'U ( *j ■ f i , r. t \í g-V * /.-■ / ,/v. V í ■ ■' f ■ hí U .ív —; C v M V \ ál1 W \ * i>t A V -tií' A it r, 'Ţ \r tt. [ A.' A A Au* . .. i V,f A 1 / , ' Y A i«( H1. î * J 1 >:.t A A v ‘ ■’ t Kau ** u "-Ţ' »1 jM « o* ■ y A 4 i\. f « ! Hk v 1 M ii \ í,l fi (.A J .[Y.1Jt ! rí * l'tt rk ! I tIZ 1 MiU í ». * á t - if \ 1 íiíIV BURGONYASZÜRET KOLOZSVÁRON Jó napjuk voít tegnap a kolozsvári házi asszonyoknak, A Közélelmezési Hivatal k» vagon burgonyát osztott ka, amiből a háztartások fejenként 1—1 kilogramm Inrrg nyákoz jutottak. Az üzemek és iparválla! tok részére is megfelelő mennyiségű burgonyát osztottak ki 1
