Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-30 / 97. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, ÜLSSPITÖITS’ Kiadótulajdonos: PALLAS E. T. , jókaí-u. 16., I. emelet. Telefon: 11—09. Nyomda; ** R II T £1 SS 8US 0 I! I Ó Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2 P ?0 Kik. (Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.s 29—23. D II K I »I M 8 ni L (J negyedévre 8 P, félévre Ife P, egész évre 32 P. wi m York angol várost bombázták a megtorló német repülök mi isihii iiimin in I hm miiiiwiiiaii i !■■■!! n i n w i —i - amnrrn- — r' vn— ....ítttiw ír • rLmmffls&aszmttgasgxmmmsammsmMmmrmamwiiMmmmtiminmmmmummmnmmvwimiMmmmwmmsstm&íraBSBm» Az Erdélyi Pari módosításával a Ház általánosságban elfogadta a hadikólcsonők valorizációjáról szóló törvényjavaslatot ltagkegd@dliltt m közélet tisztaságiidéi szélé imrényiavaslsá mtéim BUDAPEST, április 30. (Az Ellenzék munkatársa távbeszélőn jelenti: Amint idejében jeleztük, a képviselőház keddi ülésén Tusa Gábor dr. országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt részéről a világháborús kölcsönkötvények érvényesítéséről szóló törvényjavaslat vitájában az erdélyi kölcsönjegyzők érdekében két kérést terjesztett a pénz- ügyminiszter elé. Először kérte a kis ősjegyzők átértékelési igényeinek méltányos elbírálását és az igazolási eljárás könnyítését, hiszen sokan vannak Erdélyben, akik kötvényeiket nem tudták letétbe helyezni. Másodszor kérte a hadikölosönsegélyezés kiterjesztését Erdélyre is. A volt csonkaországban ugyanis köztudomásúlag jelentékeny alapot létesítettek azoknak a kötvényjegyzőknek segélyezésére, akik időközben elszegényedtek és támogatásra szorulnak. Ezzel kapcsolatban a szónok azt kârţe, hogy azok kapjanak segélyt ebből az alapiról, akik egyéb fix kamatozású értékpapírjuk, vagy takarékbetétjük elértéktelenedése következtében állami támogatásra kényszerülnek^ Sokan vannak Erdélyben, akiknek, ilyen segélyezés alapot teremtene az élethez. F^eményi-Schnelier Lajos pénzügyminiszt er a Ház szerdai ülésén bejelentette, hogy méltányolja ezeket a kívánságokat. A javaslat előadója a bizottsági tárgyaláson mindkét irányban módosítást terjeszt elő. , Az ülés folyamin az Erdélyi Párt részéről Bíró István dr. országgyűlési képviselő mondott interpellációt az erdélyi mezőgazdasági élet egyik fontos kérdéséről, az állami takarmányozásról. Az erdélyi sertéshizJaláv tejtermelés és igásál'.atok erőHik.'-ry, 'nyozása »r?Mimages kérdéseit feltárva kérte, hogy az őrlés másodtermé-keit ne szállítsák *; \ ■. ^yszmrői más vidékek szükségleteinek fedezéséra 4 Üáx ülése 3UDAPEST, április 30. (MII.) A képvi- ! selőház szerdai ülését, amelyet 10 óra után nyitott meg Tusnádi Nagy András elnök, foáytatJták a hadiköilcsön rendezéséről szóló javaslat vitáját. I Horváth Ferenc (imrédista) a kisjegyzők érdekeiről beszélt és, hivatkozva pártja határozati javaslatára, a javaslatot nem fogad* ta el, Az elnök ezután a vitát berekesztette és ekkor Reményu-Schneller Lajos pénzügymi* nistzter emelkedeit szólásra, hogy válaszoljon a felszólalásokra. A péKszügymiBissIer bassécSa Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a hia- dikölcsönök kérdése a magyar életnek régi, fájó problémája. A. mego dásnái tekintr.be kellett venni az államháztartás teherbiróké- pességát, a méltányosság elvét, a szociális és gyakorlati szempontokat. Ezeknek öesze- egyeztetésébői ered ez a javaslat. A javaslat ellen strukturális szempontból két lényeges ellenvetés hangzott el. Egyik szerint az 5—10 stzáza'ékos valorizáció helyett a kölcsön jegyzők vagyoni viszonyaihoz mérten kellett volna valorizálni. óval egyéni elbírálást kívánt több szónok. Ha azonban ilyen megoldást tartalmazott volna a javaslat, rk- kor a koonány uj hivató” kelllett volna felállítson az egyének és vagyonuk helyzetének elbirá ása.a A törvényjavai lat az egyéni szempoi tokát mégis teku tethe veszi. A másik óhaj a vita során az vo^t, hogy a valorizált összegeket kombinálni kéll újabb kölcsön jegyzéssel. Ezzel a kérdésiéi külföldön már foglalkoztak, de ez azt jelenti, hogy az jut előnyhöz, akiinek több pénze van a kölcsonjegyzésre. Egyéni szempontból ezt lehetetlen lett volna megoldani. Ezt a gondolatot el kellett vetni, Az elvi kérdésekről áttérve konkrét esetekre, a pénzügyminiszter bejelentette, hogy hozzájárul az Erdélyi Párt vezérszónokának kéréséhez, hogy azok részére, akik a forradalom és a megszállás következtében nincsenek kötvényeik birtokában, bizonyos kegyelmi szempontot érvényesítsen. E kérdés megoldása érdekében módosító javaslatot fog majd beterjeszteni, A miniszter szavait a Hiz lelkesen megéljenezte. Ezt a méltányosságot az igazolásnál is érvényesíteni fogja, mert a visszatért területeken sokkal nehezebb az igazolás, mint a trianoni Magyarországon. Ezek a méltányos elvek természetesen nemcsak Erdélyben ér- ■vényesölnek, hanem a visszatért területeken általában, fi.* átértékelés százalékkulcsáról szólva, * O.j'- ..ÎL..- IiOgy ü a.n>.tilivgaüapi'tásánál szem előtt kélüett tartani az államháztartás' teherbíiróképességét. A MEP vezérszónokának szavaira válaszolva, kijelentette, hogy életrevaló gondolat volt a szónok részéről felvetni azt, hogy a kisjegyző- ket részben pénzzel elégítsék ki. Ezzel a kérdéssel foglalkozni fog. A vita során — mondott* — felvetődött az is, hogy a zsidók kötvényest 5.000 pengőig miért valorizálták, Azért, mert ellenkező esetben az 5.000 pengőn aluli kölcsön jegyzőket is igazolási eljárásnak kellene alávetni. A kiisip-aTO'Siság és a falusi lakosság pedig nehezen tudná beszerezni & szükséges származási okmányokat. A. javaslatnak ez a része tehát nem a zsidók, hanem kizárólag & keresztények érd ekében intézkedik. A Ház többsége ezután Pajor Győző határozati javaslatait elvetette. A képvisetőház ezután a hadikölcsönök rendezéséről szóló javaslatot általánosságban elfogadta tófo itaiésáfgok magok ie Senyék nehézzé ki iiszietei és bizalmié kiíeilsdését“ Az elnök bejelentette, hogy a közélet törvényességét és tisztaságát biztosító egyes rensdlelkezésekről szó- üó törvényjavaslat tárgyalása következik. Vitéz Váczy György előadó ismertette a törvényjavaslatot. Hangoz» tatta, hogy a közhivatalnok, a magyar közélet gerince, szűkös viszonyok mellett is odaadóan teljesiti kötelességét. A törvényjavaslat tulajdoniképpen védelmi jellegű intézkedéseket pótol mindenütt, ahol hiány mutatkozik. A meglevő törvé- nyeket kiterjeszti és uj szabályokat ir elő mindenütt, ahol a közélet veszélyeztetve van, ezen kívül biztosítja a magyar élet tisztaságát és a magyar köztisztviselők magvar megvesztegethetetlenségébe vetett hitet es bizalmat. Szendrői Kovách Gyula, a Nyálas- Keresztes Párt vezérszónoka szerint ’A javaslat csupán propagandisztikus (Célokat szolgál és nem kíván általános megoldást hozni, A javaslatot nem fogadja el. Pét ró Kálmán, a MÉP vezérszónoka hangoztatta, hogy a közhivatal jogosan követel magának tiszteletet és bizalmat, de hogy ezt elérje, annak mellőzhetetlen feltétele, hogy a főbb hatóságok tagjai maguk ne tegyék nehézzé a tisztelet és bizalom kifejlődését. Tehát őrizzék ímeg közvetlenségüket és jellemtisztaságukat. Különös örömmel fogadja el a javaslatnak azt a kitételét, amely szerint a házastárs is büntethető, ha a. megvesztegetési összeget felveszi. Révész László nem tartja a javaslatot időszerűnek, sem szükségesnek. Szerinte azt a látszatot kelti a javaslat., hogy nálunk elburjánzottak a visszaélések. A javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök nap kendi hidit- ványára a Ház úgy határozott, hogy csütörtökön folytatják a javaslat tárgyalását, továbbá napirendre tűzik az üzleti záróráról, mórlegekről, azoic használatáról és ellenőrzéséről -szóló két törvény módosításáról és kiegészítéséről, az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról és a magyar-német konzuli egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatok részleteiben való megszavazását. Bánlfy Dániel káré isyiiaikcizate az á^izlcérdésrol Egy órakor áttértek az interpellá ciók meghallgatására. Gesztelyi Nagy László a földművelésügyi miniszterhez interpellált a fenyegető tavaszi árvízveszély tárgyában. Serényi Miklós gróf a közéüláxás- ügyi miniszterhez interpellált egyes rekyirálő bizottságok szabálytalan működése tárgyában. Ezután Teleki Mihály gróf interpellált a Pest vármegyét sújtó belvizek levezetéséről és a gazdák kártalanításáról. Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter válaszolt. Hangoztatta, hogy az árvízvédelmi munka- iátokat mindenütt fokozott «Midben I végzik. A nemrégiben e célra folyósított 300 ezer pengőn kívül tavaly 2 millió 200 ezer pengőt utaltak :d Szeged, Kecskemét Kiskunhalas ár vízvédelmi munkálataira, A bajokat, azonban mégsem lehet egyszerre megoldani. Az árvízvédelmi kor mánybiztiosság is 200 ezer pengőt fordított szivattyúkra és a vizek le> vezetésére. A miniszter hangoztatta, hogy ekkora talajvizek, mint az utóbbi években, régen nem voltak Régebben kifogásolták a csatornák építését, ezért most nem lehet egy két év alatt 30—50 év mulasztásai; pótolni. Mindenütt folyik a szivattyú telepek felállítása. Nagyszabású in tézkedések történtek a vízkárok megelőzésére, de ilyen nagy viz mennyiség levezetését egy-két év alatt nem lehetett tökéletesíteni Vannak olyan területek, ahonnan, a vizet még nem vezették le. A károk ügyében közigazgatási utón történik gondoskodás. A kormány gon dusk o dik az árvizkárosultakról s ezt ő is a legnagyobb mértékben támogatja. Az idei vízkárok nem voltak olyan nagyok, mint a tavalyiak és a tavalyi munka éreztette hatását. Mos azonban az a nehézség, hogy olyan helyeken van viz, ahol sem tavaly, sem azelőtt nem volt. Az árvízi társulatokról a miniszter kijelentette hogy az államosít ás kérdését e téren kidolgozták és a törvényjavaslat a Ház elé kerül, mihelyt véglegesei, letárgyalták. A kormánynak az álla mositás szívügye s meg fogja ezt a. kérdést oldani — fejezte be a minis?, tér. A miniszter válaszát a Ház tu domásul vette. 4 Szélcefy ieiHgeéí Mii*,etil», ügye MeSiter Miklós a Tallis* és közokía: ügyi miniszterhez interpedlák, a Széke!) Nemzeti Muzeum fejlesztése tárgyában. Fáy István »Mamltltkár válaszolt és ban goztatta, hogy a kultuszminiszter elgondo lábainak megfelelően ezt, az 1879-ben. egv nemeslelkü sízékely nő által alapított Székely Nemzeti Múzeumot a székelvség ko moiy, tudományos intézetévé kívánja fej ieszteni. Emlékeztetett arra, hogy ez n múzeum a világháború előtti időben min den rendes, állandó jövedelem nélkül áUi s a tisztviselői önkéntes, lelkes tanárok voltok. A visszacsatolás után a kultuszminiszternek legelső teendője volt, hogy a szemé lyi kérdést megoldotta és tisztviselői kar: szervezett. Az 'állások dotálását a kultusz tárca vállalta, A múzeumépB.lt fejlesztésére és javítására mór eddig 40.000 pengő: utaltak ki. Több , mint 2200 kötetnyi könvire gazdagították könyvtárát. Vannak nagyérté kü he'yri gyűjtemények a Székelyföld több helyén, igv Csiksomiyón, Marosvásárhelyen Kézdivásárhielyen, stb. Mindezeket központ! felügyelet alá vonják és agy megteremtik u lehetőséget a székely tudományos éle* ki fejlesztésére, A választ a ház 'tudomásul vette Nagy László a miniszterelnökhöz mter példáit a sajtóeenzura (túlkapásai iárgvábia -r több konkrét ügyet sorok fel. 4z erdélyi if «ugróul; érdé* Mester Miklós második interpellációjiÎ" ban az erdélyi felekezeti tanerők és lelk izek fizetésének végleges rendezését sürgette Fáy István államtitkár, a kuMuszminó/t- - nevében adott válaszában rámutatott arra. hogy a kölségvetésben gondoskodóis tőr én arról, hogy minden egyes hit felekeze! meg felelő számú hitoktatói állást kapjon. VT iamennyi hhfuiekeztii :s tuijf+ re*.
