Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-29 / 96. szám
l*U Kptilia *•» ELLENZÉK BUDAPEST, április 29. (MTI.) A kép- víselőház keddi ülését 10 órakor nyitotta meg Szinyei-Merse Jeno alelnök. Az 1914 —1918, évi kadikölcsönök rendezéséről *zóíó pénzügyin niszteri javaslatot tárgyalták, Inárcsi Papp Elemér, a törvényjavaslat előadója hangoztatta, hogy az államnak mindig egyik főtörekvése volt é kérdés rendezése és a hadikölcsöüök jegyzőinek támogaiása. 1928"iól 1940-ig a pénzügyi kormányzat 43 millió pengőt ford tott erre a célra. ( Az átértékelést rendező törvényjavaslat elsősorban a kisebb kölcsönjegyzőket kívánja kielégíteni olymódon, hogy az 1000 koronát meg nem haladó jegyzéseket 10 százalékban, a 2000-nél nagyobbakat pedig 5 százalékban valorizálja. Az 1000 és 2000 korona közti összegekért jegyzett hadikülcsönkötvényt 100 pengős értékben valor zálja. A javaslat megakadályozza az üzérkedést, mert csak az 1918 október 31-íke előt( birtokolt badikölcsönkötvé- ayeket értékeli át. A zsidónak tekintendő személyeknek 5000 pengő névértékű uj címletet adnak maximálisan a valorizáció során. így elérhető lesz az, hogy a kisebb összegeket jegyző személyeket nem kell Származási igazolással terhelni. A törvényjavaslat figyelemreméltó jelentősége az, hogy a magyar állam becsületbeli kötelességének tartja Ígéretének feljesitését. A magyar állam — mini ezer éven át mindenkor — mo=l is eleg;t tesz becsületbeb kötelességének és iuegnyug* tatja a közvéleményt. A javaslat igazságosságra iörekszik s szociális és gazdasági jellege van. Szociális, mert elsősorban a szegényebb rétegeken segít; gazdaságos, mert a valorizált összegek 40 éves törlesztése alatt 15—17 milliót ad ki és éz" tel hozzájárul a gazdasági élet fellendüléséhez. Ezután Paior Győző (imrédisl'a) képviselő emelkedett szólásra. HaSározati javaslatot nyújtott be, kérve, hogy a Ház utasítsa a kormányt, vonja vissza ezt a javaslatot és következő két szempont sze- t nt nyújtsa be az uj javaslatot: 1. a meg" előző világháborúból származó hadiköl- osönkötvénvek ügyét sürgősen és végre gesen tárják le; 2. a közös nemzeti célok megoldása érdekében a takarék? őkéknek és egyéb felgyűlt tőkéknek az állam által való igénybevételét mozdítsák előj. Ezután Demel Aladiir, a MÉP vezérszónoka mondotta el beszédét. Demel Aladár, ig. kormánypárt vezérszónoka, hangoztatta, hogy fel édenül szükség volt már a javas’at beterjesztésére, amély évtizedek óta fájó sebeket gyógyít be és a magyar állam hitelének megerősítéséhez is hozzájárni. Az, hogy az országgyűlés a legsúlyosabb időkben tárgyalja ezt a kisegzisztenciák százait érintő kérdést, még inkább bizonyítja, hogy mennyire értékel azt az erkölcsi momentumot, amely a hadikölcsönük ügyének oyugvópontraíütásában rejlik. Tauffer Gábor, a Nyilaskéresz'és Párt vezérszónoka sajnálatosnak tartja, hogy eímulaszto'4ák a világhábortis és a 20-as évek konjunkturás jövedelmének vagyon- dézsmáját felhasználni, amelyből fedezhették volna a hadikölesönök visszafizetését. A mai időket alkalmatlannak tartja a kérdés végleges rendezésére. Kifogásolja, hogy igen hosszú időre Szól a kifizelés. A javaslatot nem fogadja el. erdélyi kötvények Bate Az Erdélyi Párt részéről Tusa Gábor dr. országgyűlési képviselő szólt a javaslathoz. Megállapította a magyar kormány nagylelkűségét, am kor olyan fizetéses kötelezettséget vállalt magára, amit a két- értizedes megszállás haszonélvezőinek kellőt >_ volna kifizetniük. Azok azonban a békeparancsnak csak előnyeit élvezték, de a terheit nem akarták hordozni. Tusa Gábor dr. hozzászólásában ismertette, hogy a románok többször összegyűjtötték az erdélyi magyarok kötvényeit. Közben a kői - csönjegyzésf közvetítő pénzintézetek egy leként él vés része felszámolt, a kötvények egyrésze pedig elkallódott. így az egykori ■ erdélyi kötvénytulajdonosok a javaslatnak megfelelően, nem tudják felmutatni, vagy Jetéibe helyezni kötvényeiket. Tusa Gábor dr. ezért kérte a pénzügyin nisz/lert, hogy legyen tekint eítél a megszállott részek viszonyaira és igzolásuil fogdjon el bármilyen más okmányt, vagy bizonyító eljárást. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter figyelemmel hallgatta végig Tusa Gábor dr. beszédét, a végén pedig kézfogással köszönte meg a kötelességtudó magyar emberek érdekében előadott kéréseket. 400.C50® Csorba János, a Független Kisgazda Párt vezérszónoka a javaslatot nem tartja megfelelőnek. Határozati javaslatot nynjíott bé, amely a kisjegyzők számára magasabb járulékot kíván juttatni. A javaslatot nem fogadja el. Ezután Boesáry Kálmán, a kormánypárt második vezérszónoka szólalt fel. Hangoztatta, hogy a javaslat 4UU.OOO érdekelt ügyét rendezi. Véleménye szerint korábban is volt lehetőség e kérdés rendezésére, amikor a háború alatt annyira megnőttek a vagyonok és 1924 után újabb nagy vagyonok keletkeztek. A zsidóknak a vállalatokban lévő részvénytőkéjük egy részét a hadikölesönök átértékelésére le hetné fordítani. A javaslatot elfogadja. Csoór Lajos (Nemzeti Akarat Pártja) a javaslatot ebben a formájában nem tar!jaj célravezetőnek és ellenzi Mindössze más- félmill árdot kellene visszafizetni. Leghelyesebb volna nyereménykölosönnel megoldani a kérdést. A javaslatnak a napi rendről való levételét kéri és javasolja hogy a Ház utasítsa a pénzügyminisztert újabb javaslat gyors bel erjesztésére. Ezután az elnök napirendi inditványára úgy határoztak, hogy szerdán folytatják a javaslat tárgyalását. A szerdai interpel" lációs napra bejelentett 33 interpelláció meghallgatására délután egy órakor térnek át. A keddi ülés délután 2 órakor ért véget. 4 törvényliozoi osszeférhetfedenség Br. üiké Imre országgyűlési képvisel© ©lőaefása se Sxakß«I©g*yeii®iBieB KOLOZSVÁR, április 29. A Szabadegyetem előadásainak során, április 28-án dr. Mikó Imre tartott előadást a törvényhozói összeférhetetlenség kérdéséről. Az előadást dr. Csekey István, a közjog egyetemi tanára vezette be, ismertetve az előadó közéleti és tudományos munkásságát. Mikó Imre előadását az összeférhetetlenségi kérdés időszerűségének tárgysásával kezdte. Sokan nem tartják időszerűnek <az összeférhetetlenségi kérdést, mivel az érdekképviseleten alapuló parlamentben. így az ola-sa törvényhozásban ás, megszüntették az összeférhetetlenségi eseteket 8 éppen szokat vonták be az országgyü ésbe, akik áfi’ami vezető tisztviselők vagy a gazdasági életben játszanak kimagasló szerepet. Amíg Magyar országon népképviseleti alapon nyugvó parlament van, addig az ősz- széférlietetlenséget is szigorúan kell szabályozni, mert a népképviseleti parlament lényegéből következik, hogy tagjainak a kormány és a gazdasági hatalmak befolyásától függetlenít!, csak a közérdeket tartva szem előtt, kell hivatásukat betölteniük. Ezután ismertette az összeférhetetlenségi jog fejlődését. Már a rendi magyar országgyűlés ismerte az összeférhetetlenséget és közel háromszáz éve került be a Corpus Jurisba az első összeférhetetlenségi rendelkezés, mely kizárta az országgyűlésből az ügyvédeket és Jd'rmincodos tisztviselőket és megtiltotta, hogy a követek ajándékot fogadjanak el. A népképviseleti rendszerre való áttérés után is Magyarország volt az első, ahol külön törvénnyel szabályozlak a képviselői összeférhetetlenséget, előbb az 1875:1. te., majd az 1904:XXIV. le. utján, de ezek mellett törvények sorozata konstruált egyes ösz- szeférhetetlenségi eseteket. Ezek az összeférhetetlenségi törvények már elavultak s ezért előbb 1932-ben tettek kísérletet egy uj törvény kidolgozására, legutóbb pedig Dárdossy László miniszterelnök jav absint ára egy évvei ezelőtt küldött ki a két ház egy bizottságot az uj összeférhetetlenségi törvény előkészítésére, melynek előadó is tagja„ Ezután eióadó a főbb összeférhetetlenségi eseteket vette tárgyalás alá. A Legrégibb formája az összeférhetetlenségnek a közszolgálati öisszeféihetetlenség. E szerint az országgyűlési tagság és a közszolgálat bizonyos kivételektől eltekintve, egyidejűleg összeférhetetlen. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, hogy a parlamentből! kiküszöböljék a köztisztviselőket, álcákén keresztül az uralkodó, vagy a kormány befolyást gyakorolhatna az országgyűlésre. A képviselőknek a gazdasága életbe való túlságos bekapcsolódása tette szükségessé a gazdasági összeférhetetlenség megteremtését, ami azt hivatott megakadályozni, hogy képviselőik igazgatósági tagságokat és síné cura-kát vállaljanak é® igy polilikai befolyásukat egyéni vagy magánérdekek képviseletére használják fel. Az Aladárok ég Edömérek nemcsak a gazdasági életet, hanem a közerkölcsiséget is aláássák és ezért a legszigorúbb rendszabályokat kel ellenük hozni. A kijárási összeférhetetlenség oka a protekciós rendszer ß bár minden politikai párt programmjába vette & protekció eltörlését, azért nincs; képviselő, aki ne protezsált volna valakit. A protekció ellen irányul a közélet tisztaságáról szó-ó törvényjavaslat, «melyet a kép- viseiőház most tárgyal. Végül a méltatlansági összeférhetetlenség fogalma alá vonják azoknak a képviselőknek az eljárását, akik a magyar államhoz való hűség ellen vétenek. Ezen az alapon zárták ki a képviselőházbó'l H. K. és V. P. képviselőket, ismert nemzetiségi tövvéuyjavias'atuk miatt. Előadó azzal fejezte be előadását, hogy az összeférhetetlenségi kérdés elsőso-ban erkölcsi probléma, amit jogilag c9ak álta ánosságban lehet szabályozni s ezért megfelelő zsűrire keli bízni az egyes esetek elbírálását:. Az összeférhetetlenség is egyik téglája annak a szilárd erkölcsi alapnak, amelyen ögy nemzet életképes, egy állam pedig időtálló lehet. Szigorúan bünteti w árdrágítókat az uzsorabirőság Wégybői*«2pl fegliázra ítéltek az üzérkedő mészárost KOLOZSVÁR, április 29. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az utóbbi, időben feltűnően megszaporodott az uzsoravétségek számú városunkban. A szigorú ellenőrzés ellenére, amelyet a város közélei’mczcsí hivatala ellenőrei révén gyakorol az élelmiszerkereske- dőkre és élelmiszer elárusítók fölött, még mindig akadnak lelkiismeretlen emberek, akik nem számaivá a rendkívüli idők különleges követélményeivel, a legfontosabb közellátási cikkekkel: az élelmiszerekkel űznek bűnös üzérkedést, hogy embertársaiktól kizsarolt fillérek árán gyarapítsák vagyonukat. lermészetes, hogy a bűnösökkel szemben a megtorló intézkedések is kemények és példámutatoak szoktok lenni. A törvénv hogy hatóságilag megengededt mennyiségűé' | jóval többet szolgáltatott ki vevőjének, ha nem a zsirszalonnát jóval áron felül is adta a hatóságok eljárásit indítottak ellene. A törvényszéki tárgyaláson a vádlott azzal vé dekezett, hogy abban az időben, amikor ■:> 40 kilogramm szalonnát kiszolgálta. army; fehéráruja volt, hogy minden vevőjét bősé i gesien el tudta látni s nem okozott különc sebb nehézséget számára az sem, hogy egy tételben 40 kilogrammot adott sá egyetlen vévőntk. I Miután azonban a bűncselekmény dk oviié se idején a zsir3za’onna már zárolt áru .■ volt és Gürsch Vilmos árdrágító visszaélést is elkövetett, Albtecht Zoltán dr. királyi ügyész, a vád képviselője súlyos büntelés’ kért a vádlottra Vitos Pál dr. egyesbiró Gürsch Vilmos^ vádlottat négyhónapi fogházbüntetésre és politikai jogainak három évre való j elfüggesztő són- ítélte, azonkívül az ítéletben kötelezte arra, hogy a vádlott saját költségén fal- - ragaszok utján a városban tétesse közzé , az Ítéletet. , Az ítélet ellen a vádlotít enyhítésért., az ügyész súlyosbításért felebbezett. Ugyancsak tegnap tárgyalta a törvényszék tíichsenspanner Márton és Bichsenspanne: , Emil zsidó kereskedők bűnügyét, akik Janó vies Sámuel tcjcsarnokában, mint az üzle' bérlői, sorozatos visszaéléseket követtek e* és hosszú időn keresztül állandóan hamisított tejfölt árultak. A törvényszék Bichsen spanner Mártont 400 pengő, fiát 100 pengő pénzbüntetésre és politikai jogaik 2—2 én felfüggesztésére ítélte. Azonkívül kötelezte őket a bíróság, hogy a törvényszéki Ítéletet saját költségükön az EUenzék-bezi közzétegyék. Az ítélet jogerős. Obiáih Sándor fakereskedő szintén árdra gitáa miatt került az uzsorabírósag elé. A vádlott ugyanis több alkalommal húsz fillérrel többet számitott a fa mázsájáért a hatóságilag engedélyezed árnál. A bíróság Obláth Sándor fakereskedőt 69 napi fogházbüntetésre átváltoztatható 300 pengő pénzbüntetésre és poliiíkal fogainak egyévi felfüggesztésére ítélte. Az ítélet, ellen a vádlott enyhítésért fe’ebbezeti, míg a ki • rályi ügyész, tekintve, hogy a vádlott több szőrösen büntetett! és fogházbüntetést is ki állott egyén, semmiségi panaszt jelentett be Papp Mihály, Horthy Miklós-ut 87. szám alatti mészárosmestert árdrágítás miatt 800 pengő pénzbüntetésre Ítélte a bíróság, Az ítélet jogerős. fizrsdgásxíőí adatott a dssi 26» feőíiféd öSßi9g§sred Dés, április 29. Szép, megható és lelkesítő ünnepély folyt !e Désen, a város főterén Most avatta fel. ezrétízászlaját a i 6. honvéri gyalogezred. A zászlót az ezred kiegészítő területét képező Beszterce-Naszód, Koiozs és Szolnok-Doboka vármegyék, Kolozsvár thj sz. kir. város és természetesen Beszterce, Dé:? és Szamosujvár megyei városok ajándékozták az ezrednek. A zászló Ízléses, gyönyörű ki állítása az ezredparancsnok nem lankadó bűz galmának köszönhető, akt az ezredzászló ügyét kezdettől fogva személyesen vezette. Szombat este zenés takarodó, vasárnap reg gél zenés ébresztő után istentisztelettel kezdődött az ünnepség. Délelőtt 10 órára a dési főtér közepén felállított ülőhelyeken már eihe iyezkedett a meghívott vendégek szép és tarka soKasága, Egyenruhás, disz’ és fekete magyar ruhás vendégek ültek a meghívottak sorában, míg a park oldalán elhelyezett üléseken eihe íyezkedve, szép női félkör vette körül a meghívott előkelőségek széksorait. Ott láttuk a két megye főispánjai, alispánját, országgyűlési képviselőket, a kir. törvényszék és járásbíróság, valamint, az ügyészség elnökeit és képviseltette magát minden hivatalos közület Pontosan 10 órakor az ezredkürtös jelezte. a hadtestparancsnok érkezését, aki a Kor röányző Urat is képviselte. A felállított ezred arcvonala elett ellépve, a Kormányzó Ut képviselője elfoglalta helyét, mig tőle jobbrr gróf Bethlen Béláné zászloanya, balra pedig a honvédelmi miniszter képviselője ült, Szolnok-Doboka vármegye alispánja adta év. a három vármegye és a törvh, Város nevében a zászlót az ezrednek, ami után elsőnek a zászlóanya kötötte fel szalagját r. zászlóra, A. zászlószalagok felkötése és a zászlószegek be- verése után előbb a róm, kát, majd a rét tábori esperesek áldották meg az uj zászlót azmit az egész ezrednek az uj zászlóra feles- küvésén^k ünnepélyes és meghaló aktusa kö. vetett. Ezután következett a díszmenet, ami Désen bár nagyon régen látott, felejthetetlen élmém volt. A példás katonai rendben, az egyénenkénti kiképzés teljességét is bizonyító menetelésben olyan teljesítményt láttunk, amire büszkék lehetünk. A szép tavaszi időben lefolyt ünnepély be zárója a vármegye dísztermében az ezred tisztikara által rendezett bajtársi ebéd vol! Az ebéden a hadtestparancsnok a Kormányzó Urra mondott, pohárköszöntőt. A zászlót az ezredparancsnok szép szavakkal köszönte meg az ajándékozóknak . LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig Ipijol csobban az „ELLENZ éK*4 könyv égboltjában, Kolozsvár. Malvás király- tér 9« szám. •> * * i Megkesdie a ##<§2 a világháborús hadikölesönök rendezéséről szóló lavaslat vitáiét Ol. Illetve tíz százalékban valorizálják a kötvényeket szék mellett működő uzsorabiróságok szinte nap-nap után tárgyalnak uzsoravétségi bűneseteket és a bűnösökkel szemben alkalmazott példásan szigorú Ítéletekkel igyekeznek megtorolni a lelkiismeretlen panamisták üzérkedéseit. Az uzsoiabiró.ság legutóbbi ülésén foglalkozott GütSch Vilmos mészáros ügyével, aki Zélig Gusztáv Pata-utcia 2. szám alatta hentes alkalmazottjaként 1941 szeptemberében 40 kilogramm zsirszalonnát adott el egy előtte ismeretlen egeresi asszonynak. Az. illető asszonytól ózonban oz állomáson a közélelmezési hivatal ellenőrei elkobozták az akkor már zárolt árut 8 miután Gürsch Vilmos nemcsak azáltal követelt el vétséget.
