Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-28 / 95. szám
I ■ mm p> I 1942 április 29. SUCNZÉI Iparosítani kell a Székelyföldéi! Â Székelyföld villa mosîMsa aa már eSeragecIfierfetflen sz’ikfé- ;^es*ég -— ilészletasen ismertaiî az Erdélyi Pári székelyföldi vezetőinek em!él«írnia a ▼sHamojitös indokaüi . KOLOZSVÁR, április 28. Kállay Miklós miniszterelnök ko ozsvári tartózkodása alkalmával, miut röviden jelentettük, 'többek kö~ xöüt fogadta az Erdélyi Párt székelyföldi vezetőit. A Székelyföld kiküldöttei dr. Ko- Áumbán József országos a elnök vezetésével jelentek nieg a kormányeinök előtt, akitől sürgős intézkedést kértek a Székely [öld villamoisUásának érdekében és átnyújtották azt az emlékiratot, amelyben a villamosítás tervezetét és indokait összefoglalták. f A Székelyföld villamosítása magyar életünk* nek olyan fontos kérdése, amely megérdemli, hogy behatóan ismertessük a közvélemény előtt. Jóvá kell tenni a mu lt bűneit, amikor a Székelyföld lakói arra kényszerültek, hogy kivándoroljanak szülőföldjükről és idegenben keressenek megélhetést. Okulnunk kell a mult hibáin és nem hagyhatjuk a székely népet gazdasági elesettségében, e’szigetelő* désében. Segíteni kell a régi állapotokon és a segítség módozatai között öllső helyen alles kínálkozik a Székelyföld nagyvonalú ipa- •i rositása. .4 székelyekéi koanody Iparos-siemzeiié kell kinevelni A székely furni-faragni tudó ember, szerszámokhoz, mesterséghez ért anélkül, hogy külön tanulnia kellett volna. Kézügyessége, értelme és gyakorlati érzéke nagyszerű. Mindezek olyan természetes adottságok, amelyekkel az öntudatos magyar nemzetnek számolni kell. Vétek volna ezeket a lehetőségeket kihasználatlanul hagyni é# éppen ■9 ezért a székelyt komoly iparos-nemzetté kell kinevelni, Ä gyengén termő hegyes Svájc ezen a téri ren kiitünő példáit mutat. Ott sokkal előnytelenebb természeti adottságok között kifejlődhetett a minőségi házibipar, középipar, sőt a nagyipar is. Ugyanezt a Székelyföldön még könnyebben meg lehet v.álósitanii, ha a Székelyföldön a szükséges villamosáram kellő mennyiségben és olcsó áron rendelke- 'X zésre Ebben a pillanatban a Székelyföld még «sokban & városokban sem rendelkezik kellő mennyiségű olcsó vifl'amosárammal, ahol a villamosáramszolgáltatáíi helyi célokra ma is működésben van. A Székelyföld iparosítása és a villámositás kérdése szoros függvényei egymásnak. így jutunk el ahhoz a megállapításhoz, hogy a Székelyföld általános villamosítása ma > már elengedhetetlen szükségesség. Ennek a problémának megoldása kapcsán ti megszülethetik a nagyvonalú székely ipar. Az iparosítás megvalósítja a székelység általános gazdasági felemelkedését. Lehetővé válik továbbá az is, hogy a Székelyföldön a jelenleginél lényegesen több ember találja meg az iparon keresztül a nyugodt megélhetést. Ezzel elérjük, hogy ezen a keleti védőbástyán a Székelyföldön nemzetünknek sok- ka2 több őrláSÜLó katonája lesz. Természetes, hogy a villiamosátá* nagyösz- 8*egü befektetéseket igényeli. Feltétlenül szükséges ugyanis, hogy a székely megyék egy egységes nagy villamoshálózattal rendelkezzenek, egységes vezetés és irányítás alatt dolgozhassanak, ugyanolyan kedvezményes árak mellett történhessék az áramvá\árlás. Addig isi, amíg a vizi erőközpontok kiépülhetnek, a /lőerő központok kiépítéséhez szükséges 20—30 millió pengd számszerűleg nagy összeget jelent, de eltörpül azok mellett a hata’mas lehetőségek melleit, amelyeket gazdasági szempontból a Székelyföld iparosítása jelent. A* Erdélyi Piri sxélceÍyfofdí yezefőitaeL fav&slafal A Székelyföld parlamenti képviselői és gazdasági vezetői az alábbi pontokban fogatták össze a villamosításra vonatkozó kéréseiket; ^1. Vegye a kormányzat sürgős programin- jába a Székelyföld általános villamosít áisát °jy módon, hogy lehetőleg minden székely- földi községbe bevezessék a villamos energiát úgy világításra, mint ipiari és mezőgazdasági célokra. 2. Bocsásson az állam ehhez megfelelő tőkét és hitelt rendelkezésre. Legalkalma- tcibb volna, ha erre a célra egy állami részvénytársaságot létesítenének, melynek tőkéiéhez az érdekelt közülietek, közbirtokosságok megfelelő tőkerészesedéssel szintén hozzájárulnak. 3. Biztosítsa az állam, miint főrészvényes-, t a székelyföldi, érdekeltségek részére a megalapítandó székelyföldi viflamosátási vállalat vezetésében azt a részvételt, amely lehetővé teazú as órdeketeé&ek és köz öletek részére a célul tűzött népi érdekek hathatós védelmét, 4. A Székelyföldön jelenleg megóvó városi és miás közületi villámostelepekeit ob vassza be ebbe az egységes székelyföldi villamos v ál 1 allaitb a, 5. Hasson oda a kormányzat, hogy a dicséretes módon elindult gyergyói és alcsiki villamosítás minél előbb megvalósuljon. Ennek a kelt területnek villamosítása a nagy terv első részletmegoldását jefentené. 6. Az egész villamosításra mondja ki a kormányzat a sürgősséget. A munkát legfeljebb két év alatt be keli fejezni olyan módon, hogy az első évi tervet még ebben az évben megkezdjék. 7. Dolgozzanak ki a kisipari tevékenység kifejlesztésére megfelelő tervezetet, kölesön- motor és más gépakciók felvételével. 8. Ugyancsak külön gondot kell fordítani KOLOZSVÁR, április 28. A város népjóléti ügyosztálya már a múlt évben több sokgyermekes család részére osztott ki konyhakert létesítésére alkalmas területet s a területért természetben kellett fizetni. Ezt az akcióját ebbén az évben még fokozottabb mértékben folytatja. A népjóléti hívót al éddig 117 sokgijerm mekes család részére osztott ki konyhakerti müvélésre alkalmas területet, részben a Szentgyörgy-hegy alattt részben pedig a Kövespadon. Kolozsvár, április 28. A Finn Nemzeti Szövetség- kiküldetésében tegnap a tudományegyetem aulájában V. A. Heiskanen finn professzor tartott előadást Kultúra a háborús Finnországban címen. Ä finn professzor előadását, amelyen a nagy- közönségen kívül az egyetem tanárainak nagy többsége is megjelent, dr. Gyulai Zoltán egyetemi tanár, a természettudományi kar dékánja vezette be. Örömmel üdvözölte a hősi önmegtagadással és önfeláldozással élet-halál harcát vivő testvéri finn nemzet kiváló küldöttjét és képviselőjét. aki a finn tudományosságnak és a népi Finnországnak üdvözletét tolmácsolja Kolozsváron. Heiskanen professzor, aki különben az asztronómia tudósa, magyar nyelven köszönte meg az üdvözlést. Magyar nyelven mondott k5* szünetei a finn professzor az üdvözlésért Szívből köszönöm azok át a szavakat, amelyeket Ön, professzor ur, hozzám és Finnországhoz intézett. De hálásan köszönöm a kolozsvári egyetem meghívását is, annál is inkább, mert tudom, hogy aki egyszer Magyarországon járt, azt mindig visszahívja ennek az országnak szépsége és páratlan vendégszeretete. Finnországot és Magyarországot a jelenben nemcsak a rokonság, a néptestvériség, de a közös ellenség ellen közösen vívott harc is összeköti. El kell mondanom azt, hogy Finnországban a Magyarország iránti lelkesedés hatalmasabb, mint valaha is volt. Különösen meginditóan nyilatkozott meg ez a lelkesedés akkor, amikor Magyarország ősi magyar területeket helyezhetett ismét jogara alá. A professzor magyar nyelven elmondott üdvözletét kitörő lelkesedéssel ünnepelte az aula közönsége. »Meg tudtuk őrizni bizalmunkat önerőnkben“ — Kedves rokonaim és fegyver társaim! — mondotta továbbá Iiei&kaa nagy számban jelentkező közép* ée nagyipar telepitésére. Meg kellene adná a módot arra, hogy lehetőleg a helyi gazdasági és népi erők bevonásával, de mindenesetre kizárólag magyar tőkék bevonásával létesüljenek ipartelepek. 9. A Székelyföld ipari és nyersanyag feltárására rendszeres kutatómunka bevezetésére van szükség. Megalakul a széfceVyloVIi WllfamosifSs bairáll Az Erdélyi Párt emlékiratált dr. Kolumban József, az Erdélyi Párt országos aZel* nöke, dr. Gaál Alajos gyergyói, Kiss Kálmán udvarhelyi, Nyirő József udvarhelyi, Pálffy Károly marostordaii és Tóth Balázs három- széki országgyűlési képviselők, vitéz Biró István felsőházi tag, Páll Ferenc három- széki malomtuiajdonos és Zalányi Szabó Miklós gyártulajdonos Írták alá. Az emlékinait befejezésében kérik a székelyföldi villamosítás baráti körének megalakítását, amelyben részvételre szólítják fel a közélet vezetői közül mindazokat, akik a székely- földi iparosítási és villamosítás országos horderejű kérdéseit szivükön viselik A kerlek egyenként 250—290 négyzetül területüek s egy kis család zöldségszük ségletét bőven fedezik. A népjóléti ügyosztály a kerteket előzőleg felszántatta, & juiitatásban részesült családokat tanfolyamokon oktatta ki a konyhakertek művelésére, vetőmaggal és kertészet* eszközök“ kel látta el valamennyiüket. Most már az összes tó amin kertek be vanruzk ültetve s a hivatal kertészellenőrei időnkint szemléi tartanak a konyhakertekben g gyakorlati tanácsokkal látják el a tulajdonosokat. nen tanár német nyelven. — Ha a háborús Finnország kulturális állapotát akarom vázolni, részletesen kellene kitérnem a finn történelemié, amelynek fekete lapjaira többrendbeli és hosszú korszakra kitérjedü elnyomatás van ráírva. A lényeg az, hogy egységben, áldozatban és váll vetett munkában együtt maradtunk, valamennyien vagyunk mi finnek. Meg tudtuk őrizni bizalmunkat önerőnkben, hitünket a jövőben és azt hiszem, ez a legfontosabb egy nemzet életében. Kultúránk fejlődése gazdasági erőnk fejlődésének függvénye volt és hogy csak egyetlen adatot hozzak fel, a finn népiskolai tanulók száma az utóbbi évtized altt 260 ezerről 410 ezerre emelkedett. Természetesen — mondotta Heiskanen.-— kultúránk nem olya/n régi, mint a magyar kultúra. Legrégibb főiskolánk például 309 éves. De megküzdöttünk és részben még ma is küzdünk a svéd korszak okozta elnemzetietlenedéssel és következményeivel, amelyet csak tetézett a rákövetkező orosz elnyomatás. Volt idő Finnországban, amikor a finn parasztok sem értették meg nyelvükben egymást. „Egy kis nép hatalma, ereje a loslturábím van“ — Ma már a helyzet lényegesen és örvendetesen megváltozott, nagy erővel és lendülettel dolgozunk a tiszta és finnnyelvü középosztály kialakításán. Ugyannyira, hogy napjainkban lassan már a finn emberek svéd nevei is kezdenek emlékekké válni Valamennyi finn megegyezik abban, hogy egy kis nép hatalma, ereje a kultúrában van. Ezért a folytonos élet-halálhac ellenére is élénken fejlődik a finn tudományosság, az irodalom pedig a nemzeti ébredés óta rendületlenül arra törekszik, hogy élővé tegye a finn nemzeti eszményeket és tudatosítsa azoic at minden finn számára. Mindazonáltal világ- vonatkozásban is vannak már finn esúcsíeljesitmények. A ma már egymillió 200 ezer verssorból álló és mintegy 30 kötetet kitevő hataJmaa Kalevala-gyüjtemény a világűröd®* lom legnagyobb összefüggő irodaim? alkotása A háboms Finnország — Sorsunk arra kényszer it ett, hogy alkotó munkánkban gyakran megálljunk s a műszert, a tollat, az ecsetet és a zeneszerszámot fogy vérrel cseréljük fel. Ebben az álla pótban élünk az orosz támadás óta: A háború, amelyben a nép minden fia a szó teljes értelmében résztvesz, nagyban meggátolta a kulturális munkát, bár törekszünk teljes erőnkből a folytonosság lehető fenntartására. Középiskoláink azonban az elmúlt Őszi szemeszterben már nem nyíltak meg és jelenleg főiisko Iáinkon is csak a harctérről hazatérő diákok vizsgáztatása főijük. A hátországot érő ellenséges támadások is bénitólag hatnak a finn kuk turmunkára. Kettunen Lauri, a je lenleg csereprofesszorként Budapes len működő finn tanár tájnyelvi atlaszának nyomtatását az ellenséges bombatámadások miatt hétszer kel leit abbahagyni. Országunktól azon ban, amelyben a lakosság 16 száza léka van mozgósítva, az irók és köl tők dolgoznak a leghatékonyabban a háború ellenére is. Természetesei! háborús tárgyakkal foglalkoznak. Tevékeny munkát fejtenek ki ezenkívül színészeink, akik az arcvonaí különféle szakaszait szakadatlanul 1 bejárva, gondoskodnak katonáink szellemi táplálásáról és íeLüditésé rői. Heiskanen tanár ezután kitért » finn-magyar kulturegyezmény megkötésének jelentőségére, megemlítek te, hogy az elmúlt télen rendezet.: magyar nyelvtanfolyamokon már több mint háromszázan vettek részt s a finn—magyar néptestvériség ápo lására fi/nn-nyelvü magyar költői an tológiát, magyar történelmet és sor más magyartárgyu kiadványt szándékoznak kiadni. Befejező szavait ismét magyar nyelven mondotta el Heiskanen ta nár: — Kedves barátaim! Nehéz időket élünk, tombol a háború s bizony gyakran jön bir fiaink elestéről, a gazdasági élet kereke is nagyokat zökken, de eltöröljük a rontásunkra törő bolsevizmust és megszületik N agymagvarország, Nagyfinnor szag és a finn-ugor népek szebb jő vője! Ennek a nagy eszménynek va lóraváltása érdekében mi, finnek, igy gondolkozunk: inkább soványan Nagyfinnorszá-gban, mint kövére*, csonka Finnországban! — fejezte be előadását Heiskanen professzor, aki" az aula közönsége tomboló lelkese dés-sel ünnepelt. Értekezletei tartott a Vitéz! Rend Zrínyi eseti.irtja KOLOZSVÁR, április 28. A Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának helyi vezetősége vitéz Benkő Béla ezredes vitézi törzskapitány el nöklésével összejövetelt tartott. Megbeszélték a további szervezés módozatait, felolvas tik a Zrínyi központ levelét, amely közli, hogy a Zrínyi csoport különleges fénnyel üli meg ebben az évben május í-ét, Zrínyi Mikié*? születésnapját Az értekezlet elhatározta, hogy május 1-én, « Wesselényi Lövészegyesület bevonásával, - piarista gimnázium dísztermében ünnepi előadást rendez. Az ünnepség előadója vitéz Bei csiczky Imre százados lesz. Elhatározták az összejövetelen, hogy a magyar katonaeszmék, terjesztésére tiz előadást tartanak Kolozsváron. Vitéz Benkő Béla ezredes indítványára elhatározták a szervezeti csoport megalakítását. A bizottság elnökéül vitéz Szentpétery János csendőrezredest kérték fel. A szervezés; bizottságban a következő Zrínyi munkatársak vesznek részt; Vitéz Borcsiczky Imre százados, Hóry Etelka urhölgy, dr. Hankó János igazgató, dr. Tóth Béla tanár, Kovácsy Pál népművelési titkár és (Vári-Óss József, az Ellenzék—Fstilap belső munkatársa, aki ideiglenesen a Zrinyi csoport helyi tagozatának ügyve zetőtitkári teendőit is vállalta. Parkettázás] munkálatokat jutányosa» vállal ... Zápolya-utca 6. szám és Szeatepyhlí utca 1. szám. (Sebók-cukrászda.j Százéizeisliéé sokgyermekes család kapóié IcGiayltakové lélesiiésé^e alkalmas ieriiiefeé „£ Itöröliük a re nils un ki*® bolsevizmust!** — mondotta kolozsvári előadáséban !?« A* &§aiskanan9 a wiiéBtirü Ilem íudés
