Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-27 / 94. szám

I 1 9tt április "t'î «LLENZÉK reieűbeiefieii esten botion trnei« naggarsága Rcntónqilf Sándor cmléicezetench Hamiu Mamiai Sándor. Tamási Áron és tompa l.ás/io idfjtéh Peménqik tiamafatian szellemét Kolozsvár, április 2? A kolozsvári jraagyar evangélikus egyházközség- •tegnap este rendezte meg nagysza­básai Reményik Sándor-emlékestjét ti. Mátyás Király Diák házban. Nagy- ►nevű, illusztris előadók, a költő ba- lű’á'tai, irótársai és az egykori erdélyi [kisebbségi sorsban küzdő társai idéz­et ék az ünnepi áhitatu hatalmas kö­zönség elé Reményik Sándor emberi <és költői arcképét. • — A világháború után az élet min­'d.en viszonylatában fellépett zűrza­var behatolt az irodalomba is — mondotta megnyitó beszédében Já­nosi Andor esperes. —* Ugyanakkor azonban az irodalom minden terüle­tén a nemzeti öntudatot lángra lob­banta Írások is születtek s ezek az Írások ma már könyvtár anya­got töltenek meg. Ez- a nemzeti öntudatra ébredt magyar szellem nyilatkozott meg az erdélyi iroda­lomban is, amely lett, mert lennie kellett Mert védekezni kellett és •meg kellett fogalmazni napról-napra. az erdélyi magyar magatartásit. így' •született meg a művészi értékű er­délyi irodalom. Fejünk koronája és ennek az Írásnak fejedelme volt Re­ményük Sándor. És (minden magyar- ínak az marad ő minden oly korszak számára, amelyben a magyar akár gyalázatában, akár dicsőségében él- íni akar. Fejünk koronája volt Remé­nyik Sándor, az örök elementáris ■életfeltételeknek -és lehetőségeknek költője, aki elemi dolgokról énekel és igy, érteti meg velünk saját éle­tünket. Forduljunk ezért megren­dültén és kibeszéllietetlen hálával a megemlékezésnek ez órájában őfelé *—1 fejelte be megnyitóját Járosi An- tejor. Makkai -Sándort, Kolozsvár volt »református püspökét, a kolozsvári Előadótermek hajdan hosszú éveken lát gyakorta szereplő nagy gondolat- ■ ébresztőjét és művészét önkéntele­nül kirobbanó tapsorkánnal fogadta legnagyobbrészt régi és uj hallgató- |sága. Makkjai Sándor A költő titka Ş-cimen fejtegette Reményik költői Egyéniségét. ,»Erdély sorsa életének halálos gondjává vált“ — Van ember, aki versieket ír — ‘•mondotta — és van költő, aki ver­seiben él. És vitán felül áll, hogy a 'méretbeli különbségektől eltekintve, ;a legigazibb költők közé tartozott IReményik iSándor. Az igazi költő -nemcsak költészetében, de tulajdon sorsában és életében is egy- sorskö- .zösség vezetője. Ez volt a mi költőnk, iű-ki ritka intuitív elmét és fogékony »sziveit kapott a Gondviseléstől az emberi élet teljességének átélésére. Rendeltetése, élethelyzete és próféta­it ága alkották részletekben költői ál­lapotát. A szellem acélját, gránitját :és vasbetonját halmozta, fel már (gyermekkorában, amikor a lélek ti­tokzatos műhelyében megkezdődött •áz anyaggyűjtés s ebben a titokzatos műhelyben szomorú fényükkel a -nagy gondolatok álltak legelöl. Mert [Reményik Sándor a gondolatok mu­zsikáját játszotta irodalmunk hang­versenyében. Amikor Erdély sorsa beteljesedett, önmagának is megle­petésére, egyszerosak megszólalt V égvári. De ezek a Végvári versek •nem egyszerűen csak hazafias és semmiképpen sem irredenta vagy politikai versek. Végvári küldetés­iről énekelt, parancsnak engedelmes­kedett, mert Erdély sorsa életének (halálos gondjává vált s ő ezt a k bi­lde tóst csak mint költő fogadta és vállalta. Ez az érd él yds ég vezető ma- - n urnává vált költészetének, - mely- -íek húrjait mindenestül az erdélyi- áeg hangolja össze és teszi költésze­tet egységessé.. Makkai Sándor magasan szárnva- ’ió előadása után .Versényi Ida, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja, meleg, benső átéléssel adta elő a ..Templom és iskola“, „Halotti be­széd a hulló levelekhez“, „Fáklya verem előtt“ és „Akikhez nem jött el az ország“ című Reményik-verse­ket. „Midőn róla emlékezünk, szivünk kelyhére ül, mint a lepke“ Tamási Áron Az erdélyi őrszem el­men beszélt Reményik Sándorról, Amikor szellemének kelyhét elte­mettük — mondotta Tamási Áron — arra kértem a költőt, imádkozzék a világért s küzdjön Magyarországért. Ma este, midőn róla emlékezünk, szivünk, kelyhére ül, mint a lepke. ... Reményük életében Isten kezének rendezését érezte mindenben, am> körülötte történt s mindazokban a harcokban, amelyekből a.z maradt meg neki, hogy Istenhez közelebb le­hetett s hogy a testi halál időpontját az Isten fiával meg is beszélhette, versei tanulsága szerint- Élete példa arra. hogy a forma és a tartalom, lényegileg azonos. Élete olyan volt, mint egy zsoltár és tizenegy verses­könyv mondja el az idők végeztéig azt, amit a zsoltár szavai hirdettek, isten végzéséből tudta azt is, hogy magyar végvár Erdély s ő ebben a végvárban vállalt szolgálatot, igy lett Végvári,, hirdetvén, hogy nem a mi dolgaink igazságot tenni, csak. helytállni, magyarnak és igaznak lenni — fejezte be Tamási Áron. ,,Mii lan dó lesíével kiizLödve Az emlékesten Tompa László, a székelyudvarhelyi költő betegsége miatt nem jelenhetett meg. A hiva­tás embere cimü Reményik -megem- lékezését helyette fia. Tompa. Miklós adta elő. Tompa László meleg, sze­mélyes emlékektől átfűtött írásában elemezte Reményikben a hivatásá­nak tiszta szívvel és törhetetlen hű­séggel elkötelezett embert. Alig van a világirodalomban vala lei. akit a hi­vatástudat jobban eltöltött és mé­lyebben átjárt volna, mint őt. Ezért és igy lett Reményik Sándor termé­szetszerűleg az erdélyi irodalom va­lóságos had® er egyezet ő je, tábornoka, bár, ahogy megvallotta, csak ő tudta igazán, hogy gyenge és múlandó tes­tével küszködve, mibe került neki élete minden percét a. hivatásnak ál­doznia ,.. Ezután Janesó Adrienne, az erdé­lyi vers hivatott, nagy tehetségű és alázatos szivü tolmácsolója adta elő Reményik „Vallomás és elöljáró be­széd“, „Halott poéta“, „A tehetetlen­ség kapujában’', „Másvilág! vándor a kezemen“, „Ne szóljatok“, „Kenyér helyett“, „Pacsirta“ és „Fiaimhoz“ cimü költeményeit. Az előadómü- vésznő gyönyörűen csillogó hangjá­val, mint valóságos élő orgona, oly gazdagon, sokszínűén, szelid-szerüen és borongó-búsan varázsolta élővé a HinM gyermekek kitin Huszonhat bécsi gyermeket látnak venriégii öt hétig Kolozsvárt Európa baráti ál tanai látták femtéiöí Nfl# Marat »miMktírat Kolozsvár, április 27. (Az Ellenzék tudósí­tójától.) Vasárnap délután, zuhogó esőben jönnek a Mussolini-uti Deutsches Hausba a Kolozsvárra érkezett német gyermekek. Itt van Horst Grimm egyetemi német lektor fia­tal felesége, aki egy kislányt lát vendégül, azután Zapíe mérnök és még számosán a ko­lozsvári német kolónia tagjai közül. A horog- keresztes lobogókkal diszitett termekben egyik gyermek érkezik a másik után, mind 10—12 évesek, fiuk és leányok vegyesen. A birodalmi nemzeifi szocialista párt kolozs­vári otthonában éppen Hitler beszédét hall­gatják a rádióban s mikor a beszéd végetér, megkezdődik a gyermekek felvétele. Huszon- hatan jöttek, valamennyien bécsiek, A nem­zeti szocialista párt akciója során ez a 26 gyermek Kolozsváron nyer néhány hétig el­helyezést, hogy itt üdüljenek, pihenjenek, erősödjenek. Legelőször, mint egy orvosi vizs­gálatnál, lemérik őket a kis személymérlegen. Csaknem mind dg^azi germán típusok, nyú­lánkak, kékszemüek, szőkehajuk. öt hétig lesznek Kolozsvár vendégei, magyar és né­met családoknál Azok a gyermekek, akik például Hamburg­ban laknak, Dániába vagy Svédországba men­tek üdülésre. Az akció megszervezői főleg arra voltak tekintettel, hogy a lehető legkö­zelebbi Grszág vendégszeretet vegyék igény­be a különböző német városok gyermekei. Oodamegyek a gyerekek közé. Valameny- nyien a szegényebb néposztáiy tagjai, főleg munkások gyermekei. S mennyi öntudat, jó- modor, bátor kiállás sugárzik belőlük. Rendkí­vüli értelmesek. A fiuk szép egyenruhában, a Hitler Jugend barna ingében, némelyiken rajta van a sötétkék rövid felsőkabát is, ol­dalukon tőr, igazi kicsi katonák. Az egyik magas, szőke kisfiú, Stastnv Kurtnak hívják, szépen elmagyarázza, hogy mit jelentenék egyenruháján a különböző jelek cs jelvények. Barna inge gallérján havasi gyopár, ami azt jelenti, hagy az Alpok vidékéről való. Vállán ÜGY foto, mint mélynyomása lapok;’ :zebb kivitelbe/?, sválli’ a DfAHfWN:7V ó versek fekete, betűiből Reményik Sándor nagy lelkét. Reményik, köl­tészetének legbensőbb ismerői előtt is uj és uj színeket, csillogtatva, meg. Próféta is, igazi próféta ... Az emlékest zárószavát Bánffy Miklós mondotta. Ma, ha hónap után sem tudjuk elhinni, hogy már nin­csen köztünk, annyira, élő bennünk a tanítása., annyira él mindazokban, akik áldozatkész- nagy szivének kö­zelében. élhettek — idézte Reményik emlékét Bánffy Miklós. — Mi, a. He­likon irói,. fapasztajhátíuk csak iga zán, hogy micsoda erőfeszítéssel ál Ív mindig mellettünk és ott, ahol szük­ség volt reá. Ha másrendiüek is, de uj és uj kérdések lépnek fel ma. is a válaszadásnál, fájdalom, hiányzik az ő bölcsessége, helytállása, szava, indulata, fohásza, fájdalma és re­ménysége, amely mindig egy volt Erdély magyar népével. Alig hiszem, hogy élt volna valaha költő, aki oly tökéletesen fejezte volna ki azt, amit az erdélyi magyarok, a városi polgár és a falusi napszámos, valamennyiem éreztek. Ezért örökéletü költő Reme nyik, mint Balassa, vagy Petőfi. -É-s próféta is, igazi próféta, legalább is a mi nemzedékünk számára. Rémé nyik szellemét idézzük, hogy velünk, maradjon mindörökre... — fejezte be zárószavát Bánffy Miklós. — Kolozsvár Ls szép — mondja Kor Olyan régi. Kicsit hasonlít Becshez... Szaba meghegyezni a ceruzáját? — kérdi udvar.--? san. Kis vitorlás van a ceruzahegyezőjen. A kislányok valahogy fél ónk eb bek, tartó-, ’•bak. Legtöbb igazi kis Gretcheo, hsss szu szőke hajuk van, kékszeoiük, '--zeiideT a/ egyik, aki Grimm lektorék vendégé ír' fHsiány, édesanyját nem is ismerte, édessp; háborúban van, ő a nagymamájánál lar.il" Vagyon szép kislány, bizalommal és szerető- tel néz fel a ráraosolygó fiatal Griramuére Kosinak becézik. — Hogy volt ez az idejövetel? — kére® zem tőlük. — Hogyan szervezték meg? A kis Kurt, aki a társaság esze, elmond-' hogy az iskola vezetősége döntötte el, hog- ki legyen az a néhány gyerek, akx külföld üdültetésben vesz reszt. Magyarországba: Debrecenbe és Nagyváradra is mentek, or jelentkező családokhoz. Aztán az iskolai életükről mesélnek, persz? rajonganak a sportokért. Tudnak úszni, size, korcsolyázni, futballozni és nagyon szerető a tornaórákat mint a világ minden gyereke Első, második gimnazisták, a k:s Rosi hetedt’ elemista. A bécsi Ostbahn pályaudvarról '■r’ dúltak, öt óráig tartott az. ut Budapestig. On nan jöttek hozzánk. Az egyik kolozsvá: hölgy azt mondja, hogy a hozzá érkezett kri leány, miután aludt, megfürdeti és evd- máris tökéletesen otthon érzi magé . Még egy utolsó kérdés ezekhez a messzire jött kisgyermekekhez: Irtok majd a szüléiteknek? I — Ö — mondja Bruno —, én már Budapest I rőt i sirto.ni és itten is vettem már képeslapot Aztán nagy fölénnyel teszi hozzá: — Különben mii vegyek én képsslspoY akinek ilyen fényképezőgép je van, mi: kém, nem igaz? — Igaz Bruno, persze, hogy igaz. I I. L.í v i ifjúsági alakulatának itagszánaa 503-a&> Bal­karján az ősrégi germán jelvény a Sieges Rune, fölötte háromszögbe beiebimezve a v,Südost Wien-' szavak. Ezenfelül mi'ndegyík- nek a mellén ott láthatjuk a horegkeresztet, ami sapkájuknak is dísze. Késük díszes tok­ban, erre nagyon büszkék. Kurt elmagyarázza, hogy a különböző ifjú­ságii alakulatok hány csoportot alkotnak, egé­szen a munkaszolgálat koráig. Vele van egy kisfiú, Bruno Reresson. Jóbarátok. Most is együtt utaztak. Kérdezem, hogy voltak-e már ilyen hosszú utón máskor is. —- Nem — feleli Kurt. — Eddig csak ki­rándulásokon voltunk, de ez az ut aztán gyö­nyörű volt, Igaz, hogy nagyon hosszú. Bruno mutatja a parányi fényképezőgépjét', amely akkora csak, mint egy cigarettás doboz. Ő erre büszke. Kurt pedig arra, hogy csak egy nappal van később születésnapja, mint a hührernek. Csak úgy ragyog a szeme, mikor mondja. — Láttam a Führert Becsben és hallotam is beszélni. Láttam Göringet és Göbbelst is. — Mi szeretnél lenni? — kérdezem. Erre a kérdésre csak egy a válasz vala­mennyinél. — Katona. De leginkább repülő. Most odajön hozzánk egy élénk, fekete kis­fiú. Reichenberger Oszkár a neve. — Nagyon szép volt Budapest — mondja. Még csónakáztunk is azon a nagy tavon, A Városligetben voltak. fontos lialâroialokaf fcsiatr I az ÜBífárís Rőfg Országai Szö¥8iségéBefc KOLOZSVÁR, április 27. Szombaton dt'- ntán tartotta közgyűléséi az Unitárius No Országos Szövetsége. A közgyűlésen Öl'­budapesti és vidéki kiküldött jelent mec. Kolozsvárra érkezeit vitéz dr. Nyiredy Gr '■óné és Szebóné Veress Jolán, aki a Vár gyűlés közönségének A faluéi: dolgozó />’?« óapest ciarrae) -'igen érdekes eiöíttiást. tarlói! Megjelent a közgyűlésen a többi vallá&frie kezeit képviselője is. A közgyűlésen dr. Mikó Löhk-cnc oí'tz« gos elnöknő elnökölt. A magyar Hiszekegy elmondása után először a kolozsvári tagozat számolt be az olsnult é?i miiködéséről. 0/^ CHjo Sal^monne tagozata elnök ismeri ette többi nő szövetségekkel együtt kifejtett mm, kát a feiszahsdulss óta eltelt idő alaff. \ »unka fl€nE a. felszabadulás uíán rnouűioíca csak könnyebbé vált, a 1»^- tóságok előzékenysége folyta». \iTák. szegé- j nyék, elesettek most is vannak s ezekről jó leg nekünk nőknek kel] gouduskudtú ' Dr. Mikó Lvrincné ezután megnyitotta az l-nilérius Moh Országos Szövetségének key gyű léséi Üdvözölte a iöbbi nőegylet kikul döfieít » rámutatott a nüszövőrségek munka fának fontosságára. .Végül »agy vonalakba.- vázoátü azt a ojunkaprcgrmól. amit a Nő- szöye'ség önként magira vállalt.. özv. Csathó Páhié ritkán jelentése! után v/íéz Nyi red y Gézánc bésátaoiója köveik«' zett a Duna—■'líiü kori egyLáxak és a br. dapesii Unitárius Nőszöveteég munkájáról Gaál Margit uíhzó íitkár helyszíni taposzia lábairól számolt be, - A beszámoiío elbaus - 2ááa uiáa az országos vezetőség juntos ha­tározatot hozott. Káilav Miklós rmnlszler elnöktől a vasárnapi fogadások Zorán fog jak kérni a falvak szövő és háziipari kér­déseinek kedvező és gyors megoldását. Le rinczy Zoltánná könyvtárosi ’eir.atése után több javaslat hangzót el. Az országos, szó vétség elhatározik/,, hogy megalakítja a Per ctelné Koznia Ftóra Kört. A xnn>l(ts«zá::ad végén élt Ko^ma FloT(t foglalkozott a b'o dapestie került székely 'át;vök kérdéseivel. A nevéről elnevezett leánykor Kolozsváron és Rudapesten aDku! meg « célja » fa u é- városi közötti kapcsolat kimi’dyitése. Elhat; 'rozta a közgyűlés, hogy ,-t nyár folyamáj háztartási, illeiv-e főzőtanfolvamot reude. azoknak a lányoknak, keik mint bázt.irráY alkalmazottak Budapesten akarnak elhelyez- kedni. Vasárnap délután zárult be egyébkéut a-/ uuLtárius íeányfőiskoía kérheie» taufoly.uo1 A szép záróünnepség színhelye a régi Ca tárius Kollégium díszterme volt. (—‘ Kun Háiyás Fia 1864-beo alapUott késraíives és szaklátszerész üzlete Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca i. szán*. Az üzlet régi jó kimévé biztositék ana, hogy nagyrabecsüit v e v 6 i asegelé^edését lelkiis­meretes kiszolgálással ezután í* kiérdemli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom