Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-24 / 92. szám

ii ifi! iJitIHs *4' ELLENZÉK 5 Elítélték a veszedelmes kolozsvári tolvajban taglalt KOLOZSV ÁR, április 24. (Saját _ tud:) 'Nagyszabású bünpert ‘tárgyalt csütörtökön a kolozsvári törvényszék hármas büntető • a uácsa dr. Szabó András törvényszéki ta­nácselnök elnök lesével. A vádlottak padján városunk egyik legjobban megszervezett be­surranó tolvajbandája ült, amely 1940—41. évek folyamán 24 betöréses lopást követeti el Kolozsváron. Az elsőrendű vádlott Gás­pár Bolha György írisz telepi ciginylegény, aki unokatestvérével, Gáspár Balhét Már­tonnal együttesen követte etl legfőbb bűncse­lekményét és a lopásokból származó több- ezer pengő érCékii ruhaneműket, ékszerf, élelmiszereket és egyéb háztartási felszere­léseket részint az ócskapiacon kótyavetyélte ei, részint Goldstein Li pót Munkás-utca 34. szám alatti ószeres utján értékesítette Go’d~ steinnak, aki az orgazda és felbujtó szere­pét játszotta, a háza valósággal erre á' célra volt berendezve. A háznak a Munkás- és Szántó-utcáról is bejáratta volt s mint liyen, igen alkalmas, hogy a betörök még tettük elkövetésének éjjelén az állandóan nyitva tartott kapun bevigyék a zsákmányt, ahol a fáskamrában rejtették el addig, amig az or­gazda gondoskodott annak továbbításáról Ugyancsak a vádlottak padjaira került Ádám Mihály Csákány—utca 48. szám alatti ko­vácssegéd, akii ellen az ügyészség egyrend- beti lopás biinrészessége miatt emelt vádat, valamint Burduhuc Miklós irisztelepi keres­kedősegéd, aki egy alkalommal több, mint félmázsa paszulyt vett meg a lopásból szár­mazó holmikból. Salamon Ferenc. vádlott, ellen, aki szintén tagja volt a bűnszövetke­zetnek, de aki valószínűség szerint idegen ország területére szökött, a hatóságok körö­zőlevelet bocsátottak ki. A tegnapi törvényszéki tárgyaláson a többszörösen büntetett előéletű, első és má­sodrendű vádlottak beismerték, hogy 1940 —41. esztendők folyamán betörés utján 24 helyre hatoltak be, többek között dr. Grois László, dr. Stürza Marius volt román egyetemi tanár, László Tiborné, Szekrényes józsejné, Abraham Mihály, Lévi Mihály, Dercsi Etelka, Ölmacher András Kohn Mik­lós, özv. Sniapics Lukácsné, Vajas Ilona, Pcterffi Gizellat Fodor György, Szabó Já­nosáé kolozsvári tokosok házába, valamint tiz más, ismeretlen helyre, ahonnan többezer pengő értékű ruhaneműt, ék­szert és egyéb értéktárgyakat zsákmányol­ta}:. A lopásból származott holmit vagy a piacon adták el, vagy pedig Goldstein Lipót or­gazdájukhoz vitték, aki potom áron vette meg tőlük a zsákmányt. Ádám Mihály har­madrendű vádlott szintén beismerte, hogy <p2ryizbén résztvett az egyik lopásban, ami­kor Gáspár Ba'lha Márton bemászott egy Hosszirutcai lakásba, ahonnan egy öltöny férfiruhát, meg ékszereket adott ká az ab­lakon. Ádám Mihály a zsákmány' árából 500 lejt kapott. Burduhuc Miklós ötödrendü vád­lott beismerte, hogy egy alkalommal fé'má- zsa paszulyt vett meg Gáspár Balba György­től, de arra hivatkozott: nem tudta, hogy lopásból származik. Goldstein Lipót orgazda és felbujtó csupán azt asmerte be, bogy há- romizbn kisebb értékű ruhaneműt és háztar­tási cikkeket vett meg a vádlottaktól s az­zal védekezett, hogy ócskarivhakereskedési jogosítványa volt és nem tudta, hogy- a holmik lopásból származtak. A törvényszék mintegy 15 tanút hallga­tott ki a bünperbeu, akik vallomásukkal alátámasztották a vádlottak bűnösségét. A bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész valamennyi vádlottra súlyos bünte­tést kért. Az első és másodrendű vádlott hivatalból kirendelt védője &zigoru, de igaz­ságos ítéletet kért védenceire, hogy azoknak idejük legyen fogságuk időtartama alatt va­lami becsületes mesterséget elsajátítani és kiszabadulásuk után, mint tisztességes embe- rek kereshessék meg kenyerüket. Ádám Mi­hály harmadrendű és Burduhuc Miklós ötödrendü vádloctal szemben enyhe ítéletet és annak felfüggesztését kérte, miuitán mind­ketten csupán egyszer vétettek a törvény rendelkezésed ellen s most, mint tisztességes emberek keresik meg kenyerüket. Goldstein Lipót negyedrendű vádlott hivatalból, ki­rendelt védője, Miklós András dr. védence előrehaladott korára való tekintettel euylie büntetés kiszabását kérte. A lörvényszék az egésznapi tárgyalás után a késő esti órákban hirdetett Ítéletet é- Gáspár Bolha György elsőrendű vádlottat kétévi és haihónapi fogházbüntetésre, poli­tikai jogainak ötévi felfüggesztésére, Gáspár Balfia Márton másodrendű vádlottat három­évi fegyházra és ötévi jogvesztésre ítélte, j Ádám Mihály harmadrendű vádlottal egy- 1 rendbeli lopás bűnrészessége miatt háromévi Í foglu'ubiintelésre Ítélték, de az Bélel vég­rehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztet­te a törvényszék. Goldstein Lipót orgazda* í> hónapi börtönbüntetésre és 3 évi jogvesz­tésre Ítélték. Burduhuc Miklós egy rendbeli tulajdon elleni kihágás vétsége miatt 15 napi elzárást kapott, de az ítélet végrehajtása), vele szemben is felfüggesztette a. törvény­szék egyévi próbaidőre. Az Ítéletben vata mennyi vádlott és a királyi ügyész is meg­nyugodott. Befejeződött az EMGE vezetőinek németországi látogatása BERLIN, április 24. (MTI.) A Né- j Ferenc titkár többnapos körutat tett met Távirati Iroda jelenti: A biro- Macklenburgban a gazdasági szerve- dalmi közellátási hivatal oneghi- | zetek és a szervezett gazdaságok vására Németországban tartózko- \ megtekintése és tanulmányozása- dó Teleki Béla gróf, az Erdélyi ; céljából. Macklenburgfcól visszatér- Páirt és az EMGE elnöke, valamint j tek Berlinbe, ahonnan csütörtökön .Szász István igazgató és Seyfried ‘ folytatták útjukat Kolozsvárra A hadikölosónöfc átévtékelésévől szóló tö» vény javaslat vitájával keceli meg a Hóz munkáját BUDAPEST, április 24 Az. országgyű­lés törvényalkotó munkájának első pontja a hadikölcsön átértékeléséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása lesz. Mj'iit ismeretes, a javaslatot Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter még az elmúlt év októberében benyújtotta.j Az­óta a tárgyalásra való előkészület megtör tént. A javaslat me-gálllapitja, hogy az át­értékelésre igényük van azoknak a termé­szetes személyeknek, valamint egyházi, közművelődési, vagy közjóléti tevékeny­séget kifejtő alapítványoknak és ilyen rendeltetésű más jogi személy segeknek, akik hadiköilcsönkötvényeit saját nevén és tulajdonában látták el a magyar misz­tifikálás megjelöléssel. Enélkiil is igényjo­gosultságuk van azoknak, luk hatUkölcsön* kötvényüket 1918 október 31. előtt rezték és ha kötvényeiket csehszlovák, ro­mán, vagy jugoszláv címletekre ki nem cserélték és ezektől az államoktól a hadi" kölcsönkötvények alapján nem részesültek anyagi előnyökben. Az átértékelés évi 3 százalékos kamatos államadósságu címle­tekre való átcserélése utján történik. Ha a jogosult tulajdonában levő badikölcsön- kötvény névértéke nem haladja meg az 1000 koronát, a kötvényeket .100 koro­nánként vett 200 pengős. 10 év alatt tör* lesütendő államadóssági címletekre kell kicserélni. Ha a kötvények névértéke ezer koronánál nagyobb, de a 2000 koronát nem haladja meg, 100 pengős névértékű, 40 év alatt törlesztendő államadóssági címletekkel kell k cserélni. Ha a név érték 2000 koronánál nagyobb, de 2500 koroná­nál ksébb. akkor 1000 koronánként 50 pengős, 40 év alatt törlesztendő címletek* re cserélik ki. A 2500 koronánál nagyobb névértékű kötvényeket 1000 koronánként szintén 50 pengős értékarányban váltják be államadóssági címletekre. _ Az igazságügyminiszter a Ház elé terjesztenem tisztaságát biztosító törvényjavaslatot io compass Útmutató az 1&41—1942, évre. kaP«olási tervek Újdonságok. Ä T ,, ?‘dalas, rengeteg ábrával és rajzzai felsze­relt könyv ára 8 pengő Egyéb rádióknyv-uj- aonsagok: Magyary: Amatőr-laboratórium (Rá­ció technikai mernek) 7 p. Makai: Korszerű rá­diókészülékek rendszere, építése. (Gyakorlati útmutató építők és javítók számára) 3.40. Ma- / :.i. .tadiótectm.ika a gyakorlatban (Alapfoga?­tSvuroÄ8’ 3 P- Kal*ató az „ELLENZÉK KON\ VESBOLŢBAN Kolozsvár, Mátyás király ter- 9> 3 ldekr© utánvéttel is azosati szállítunk BUDAPEST, április 24. A képviselőház plénuma hosszabb húsvéti szünet után esü* törtökön délben 12 órakor ismét összeült. Az ülést, amely iránt nagy érdeklődés nyil­vánult meg,, Tasnádi Nagy András eiuök nyitotta meg. Bemutatta a minisztereiaök át­iratát, amely arról értesít, hogy a Kor­mányzó Ur Őfőmé'Jtósága vitéz Lukács Bé­lát. a Magyar Élei Pártja elnökét és Antal István igazságügyi államtitkárt tárcanélkülá miniszterekké nevezte ki Az ülésen megje­lent vitéz Lukács Béla, aki a számára fenn­tartott miniszteri székben foglal; helyet. Az elnök bejelentésekor n Ház jobboldalán és középen melegen ünnepelték az uj minisz­tereket. A további elnök', bejelentések után Tasnádi ÍNagy András közölte, hogy Sütő Cyulrj képviselő lemondott mandátumáról ezért gondoskodás tóv té rik a soron kö­vetkező pótképviselő behívásáról Közölte az elnök még, hogy vitéz Lukács Béla bi­zottsági tagságául lemmiMÜ. Ezután Ra- tl'.is'y László igazságügyininÍ8zter beterjesz­tette j közélet tör * éuyeocgét és tisztaságát li.ztossió rendc.kezéb*.W"őí szóló törvény] ivas- - atul, Kérte a Ház»’, a sürgősség kimondá­sára. A Ház a sürgősséget kimondta és a j.i- vcsiatot áttette az iga/firiigji 'bizottsághoz. Ezután Pctró Ká’mán, az állandó össze­férhetetlenségi bizottság, Hendrey József, a öidmüvelésügyi, Gergelyffy András a pénz­ügyi, Tomboly Dénes a közjogi, Hunyadi Bu^ás Endre a közigazgatásügyi, Spdt Ernő az igazságügyi, közgazdasági és közlekedési és Bcncs Zoltán a közgazdasági, közlekedés­ügyi, valamint pénzügyi bizottság együttes jelentését adta be, kérve annak Elnyomatá­sát és a Ház tagjai között való szétosztását. Az' elnök ezután napirendi indítványt tett, amelyet a Ház elfogadott. Eszerint a Ház 'legközelebbi ülését kedden délelőtt ti/ óra­kor tartja. Napirendjén szerepét az 1914— 18. évi hadiköleisönök rendezéséről, továbbá a közélet törvényességét és tisztaságát bizto­sító egyes büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az elnök p napi­rendi indítvány megtételekor bekapcsolta az elnökii emelvényen mos először elhelyezett hangerősítő készüléket, amely a képviselők osztatlan tetszését nyerte meg. Az ülés félegy óra után ért végét. Mit tartalmaz a kö tisztaságéi biztosító íötvényfaen$!ai ? BUDAPEST, április 24. (Búd. Értesítő.) Radocsay László igazságügyminiíKster a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette) a közélet törvényességét és tisztaságát bizto­sító egyes büntető rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat, hatályo­sabb büntetőjogi inlézkdóseket tartalmaz a Közhivatali!okok megveseitegetésének elkerü­lésére, azok elten is, akik a megvesztegetést elérni tigyekeznek és a megvesztegetett köz- hivatalnokok elten ás. Szigorúan büntetik a tiltott ajándékozást is, az ajándékozás követeléséit és elfoga­dását egyaránt. Külön paragrafus intéz­kedik a befolyással való üzérkedés kikü­szöbölésére, \ felsőházi, egyházs és érdekképviseleti vá* íasztá.íwk tiltás ágának bi^tositásáxa.. a. vá­lasztó jogosulatlan befolyásának megváltásá­ra és az izgatás büntette és vétsége miatt mellékbüntetésül a hivatalvesztés és a poli­tikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is megállapítják. A javaslat értelmében szi­gorúan büntetik a hamistanuzást és hamis vádat, választási, egyháza és fegyelmi ügyek­ben. igazi frodaimunk... (P„) Nem panaszkodhatunk külföldi barte falakra; az utóbb! időben tőlük fel öetően meleg rokonszenvvít tekintettek irodaimi életünkre. Alig vau Európának olyan szellemi gócpontja, ahol ne lehetne magyar írók müveiből valami! kapni, ter mészetesen, fordításban. Sőt, némely helyütt még „termelési" arányunkat meghaladó elő nyöket is Biztosítanak nekünk. A német bí rodaloni akármelyik városkájában is tusinak magyar írókról, olvasnak tőlük vala mit. A német főváros és a népi mozgalmak központjai parádét is csinálnak velük. Az olaszoknál Róma és Milánó könyvpiaca tartja számon a magyar kiadványokat. Paris is eléggé tájékozott szellemi törekvéseinkről Helsinki, a testvéri finn nép szellemi vár kastélya, boldog örömmel ragadja meg a? uj magyar könyveket. De Prága, Pozsonv, Zágráb és Zürich ugyanúgy érdeklődik, mim Hága vagy' Szófia, Bizony, nem egyszer egé­szen hangosan beszéltek magyar könyvek ről, magyar színházi eseményekről oda kint. Hosszú ideig vegyes érzelmekkel nézlüi < magyar könyv elharapódzasát külföldön, ör- vendtünk a tünetnek, me.rt küzdelmeink sr lék elését, eredményeink megbecsülését lát luk ebben. De ugyanakkor szorongva ügye! tűk, mit szólanak a kezükbe nyomot! köm vekhez. Egymás között, ha valahol egy so rokban összebújtunk, egy percig sem ti) koltuk el aggodalmunkat: ezek a küllői diek, jóakarók és barátok, könyveink alap ján mérnek le minket. Mi előre tudtuk, amit ők még nem: bogy a jól megszervezel! nyomtatvány ter jeszl ő szövetkezetek nem mindig, sőt többnyire nem azt vitték kül­földi piacra, ami önmagunk érdekében fon­tos lett volna. Minél üvclíőbb a cégér, an nál silányabb az áru. Kis belső remegéssel gondoltunk a pillanatra, amikor maid kiöl vághatjuk viselkedésükből a rólunk alko­tott véleményüket. Mert abban az egyben nem kételkedtünk, hogy a kivitt portéka után alig lehet hízelgő véleményük rólunk Egyes népekben a tökéletes udvariasság, a kifogástalan jólneveltség felülkerekedett a pártatlan bírálón; nem mondtak goromba Ságot Íróinkról. Mások jóindulatú elnézés- . sei, biztatóan megveregették a vállunkat, hogy csak igy tovább, egyszer majd ko­moly dolgokat is adunk. Meg akartak ismerni bennünket. Most azt hiszik, megismertek. Csak a finnek mondták meg egyszer, a rokonság jogán, őszintén, hogy többet vár­nak tőlünk. És most, a zugó vihar közepette ér el hozzánk a második tiszta S2Ó. A kis de bátor holland népnek, a tenger fuvaro­sainak jószemü értelmisége észrevette a szégyenpirt a színlelt boldog öröm alatt. Az első világháború után ez a kis nép látta vendégül a nincstelen magyar gyermekek ezreit. S a gyermekeinken keresztül megér- tettek bennünket. Megérezték, hogy több . vagyunk, mint aminek nyugatra eljutó szel­lemi termékeinkben látszunk. ■Jo van Ammers holland írónő szeretette! jött el közénk, Magyarországra. Az ő szemé! sem kerülte el a rajtunk esett fonákság Látta, hogy' — mint mindenütt — nálunk is egy veszedelmesen felduzzadt betüáradai még a magyainak is nehézzé teszi a válo­gatást; az idegen pedig kénytelen azzal megelégedni, amil a szórakoztató ipar áru- elhelvező szervei a kezébe adnak. De Jo van Ammers többre becsül Bennünket, sem hogy a külföldi „irodalmi sikereink" nyo­mán alkotna fogalmat törekvéseinkről, ró­lunk s ami bennünk izzik. Ezért jött kö­zénk. Az újságírónak egyszerűen, moso­lyogva mondja: miután ismerek magyar írókat és magyar írásokat, meg akarom is merni a magyar irodalmat, az igazit, amit a magyarok értéknek vallanak ... Mennyi finom célzás, mennyi saeiiíl inte­lem van ebben az egy mondatban: Ismer már magyar Írókat és Írásokat, de őt az iro dalom érdekli s ezért eljön ide, hogy a vé­lemények és ellenvélemények összecsapása ban, a szellemi harcok kereszttüzében maga tapasztalja ki, mit isméi üuk el magyar ér­téknek. Ha valaki ekkora óvatossággal és ilyen szeretettel közeledik hozzánk, ez már előre biztosit bennünket arról, hogy a piac rikító kirakatában is, mindenünnen előko­tort lim-lom között is megtalálja az igazi ér­téket, a valóban magyar irodalmat. Azt. vi szí majd haza örömmel, gátkötő népéhez, tulipánkertes szülőföldjére. Ezen a ponton találkozunk azokkal, akik a lélek mélységéig meg akarják ismerni em­beri környezetüket, a tagabb térség né­péit. A népek kölcsönös ismeretsége, az érintkezésnek szeLlemi kapcsolattá mélyíté­sé csak a tiszta irodalom hangtölcsérén ke­resztül lehetséges. ADAKOZZUNK a 98.608 $z„ nekkűiM« a. Fámittá&áfyu tCaunóm^zíné téti stgilfakttipűu !

Next

/
Oldalképek
Tartalom