Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-23 / 91. szám
/ \ nuugi MraiM&wmtti tmumm*« ELLENZÉK f'artitm&raxrKfmrm Május élt jén ismét rendes tan/i lyamok és csoportos kedves menyes tanfolyamok a FABRO-iskolában. Szcntegy ház-utca I. sz. dyers írás. gépírás, szép írás. helyesírás, Állami vizsga. Hirer vcz£r c§ Kancellár táviratilag Köszönte meg a Kormányzó Odvözietet BTDAPEST. ápribs 23. (MTI.) I kormányzó Ur Őfőrru'étósága Haler ne* met birodalmi vezér és kancellár sziilc- ' estiapja al kai mából meleghangú üdvözlő n iratot intézett a Führerhez. Hitler veer és kancellár a Főméitóságu Ur jókívánságait a követhaző táviratban köszön~ te meg: Hálásan köszönöm Föméltóságodnak ,zülelesem napja alkalmából hozzám intézett szívélyes jókívánságait. Egyúttal a velünk szövetséges magyar nép boldogít' fásáért és Főméitóságod személyes boldogságáért fogadja legjobb jókiránsúgom tolmácsolását.“ Kállay Miklós miniszterelnök és kül* ügyminiszter ugyancsak meleghangú táviratban üdvözölte Hitler vezért és kancellárt születésnapja alkalmából. A vezér és kiuícdflár a jókívánságokat szívélyesen, táviratban köszönte meg. fţagx megelégedssss! fogadták Berlinben a miniszterelnök beszédét Berlin, április 23. (MTI.) Kállay Miklós miniszterelnök beszédét berlini politikai körökben nagy elégté- ! ellel fogadták. A külügyminisztérium sajtóértekezletén ismertették beszédét és elismeréssel állapították meg, hogy ismételten kiíejezte a magyar kormány határozott szándékát a szövetségesekkel való megegyezés nélküli teljes együtttmüködésre. A beszéd külpolitikai vonatkozásaiban megelégedéssel mutatnak rá arra a kijelentésre, amely szerint Magyarország békében akar élni valamennyi szomszédjával. negyvenezer tibeti scrot összegyűjteni, de megismerte He a kultiirviliigol u y addig teljesen ismeretlen tiilieti nyeé vtannal, % c/ a Csorna Sándor által »xcrkcs'Atettt nyeflvlsuv szerkezetileg is annyira tökéletes volt, hogy ma. száz. év nnilva bh megállja /, brtlvéf, rn< i t Im-JŐIc vi-s/a'lükrü/ődik hüségex-n, égés/, mivoltáliun úgy hnngluuilng. mint inondatie/erkrzrtileg a ;t lej: !öU<’• I♦*t<• -f-1>1 n-11 a tűiéi nyelv. A imáik nagy érdemi- a nagy magyar A/sia-kutatónak az. hogy 1 les reflektorral világított rá a buddhizmus eredetére s egészen uj oldaláréi! mulattéi lie annak mélyKÓgi-s jelentőségét. Mindi-zf távol a hazájától. Tibet luatárán lévő, ildngott ko* botorban végezte <vi emberfi-letli erővel és lankadatlan buzgalommal. Eredeti terve :>/, volt, liogy a magyarok őshazáját, az i'ísr 1 ► - kunt kutatja fel mindenáron. II 1 ez nem i Kikerült neki, s a kiszámíthatatlan végzet ri- lalomkénl állt eléje, a llimalayanál, a k: leli határszélen, olyan haita inas kinccsel gazdagította a kuHurvilágot, amelyről egész Eurupn csak ;< legnagyobb < gy.lcllr . inlékc/liclik im g M m mi'gyáruknak inon dóit :i Mák tanár —, akihez Jegkö/.Hi bb test vérünk volt, örökre a /Jviir.l emléke. S; regeden már >•” van ma Sándor képlelo '•írja. indít uiozg.i ’ inai 1 H/.oboralup 1 1 v á r a. tóun i iiií'ftijrókit i ;i/ * ; í 1 cU in liulbiilatlai 1 vándor emléké' A ti IniflH, szép előad j-! ;i 1, öz.önség, minden goiul loLitál 10-42 April*'. 2 3. I'l Ülik *ay t- állolt, jklien > Kőről >unk lliirli ed, ógo láth. mdu nagy- /am a éi léke'\ e, nagy megértéssel fogadta és lelkes '.líraikkal jutalmazta. Maksay Aláirt Iih.u iii ta nár előadása után Lórincz Z'uzsu <>] máén ke snő, a kohi/váii Nemzeti Szöullá/ két da t énekelt orgonákiséretlel majd Imi fia László 11. éves teológiai hallgató Ajndv l.'tijOB A zarándok ' eimii v- 1 -ét i/a\alt < Mindkét miison-zám széf» 'iker! aratott. \ jólsikeriiLt műsoros enrlékiinnepé yt a Hí; , ntoz zárta he, arm-lvet a fakultás énekkara adott e'ő, Benedek Kálmán vezényletével. M Enmm Pâri holoisvári tááoza'a cüD^ii az Cvbcn is megrendezi a „Magyar Nap'-of Javaslatot dolgoztán hl a zsidóhérdés tiajökeres megoldására A török kérdés IHstisrn^ddîn Sadak tórák képviselő flgya!cmrem^ttő cikka Törökország semleges politikájáról, az angol- török, a német-török és a szovjet-törők barátságról ISZTAMBUL, április 23. (TP.) Medsmeddin >adak török képviselő, ismert nevű publicista, ,z Aksan mai számában vezető helyen irt cikkében megállapítja, hogy mit tesz Törökország a közelgő vihar előtt. Mindenekelőtt leszögezi, hogy Törökország kész, éppen úgy mint eddig, minden olyan lépéstől tartózkodni, ami nem lenne összeegyezethető semleges politikájával. Ebben biztosak etetnek Törökország barátai Ami azonban a "alföldi hatalmak Törökországgal kapcsolatos •szándékait iiieti, nem látható eiőre minden. Mégsem lehetetlen dolog a Törökországgal kapcsolatos politikai irányvonalak jellegének megállapítása. Angliával kapcsolatban a szövetségi szerző- kés megkötése óta nem merült fel árnyék. Az Angliával kötött szerződés lényege két pontban foglalható össze: 1. Anglia mindig bizhat Törökország barátságban, bárhogyan is alakuljon a háború. 2. A hadat nem viselő Törökország Anglia számára erődöt jelent, amely a háború tüzét rezei- és középkeleten elfojtja. Anglia fel is ismerte a török semlegesség értékét. Németország ugyancsak felismerte a török politika egyenes vonalát és ezen az alapon jött létre a barátságszerződés, amely mindkét fél részére hasznot jelent, mivel hozzájárult ah- noz, hogy Törökország semlegességét érvényben tarthassa. Most már azok is kezdik beismerni, hogy Németország, mivel jelenleg egyet- en katonája sincs a Balkánon, egyáltalán nem -szándékozik támadást intézni Törökország ellen, akik annak idején úgy vélték, hogy a német—török barátság csak epizód és Németor- ~/.ág csupán a kedvező alkalmat várja, hogy Törökországot megtámadhassa. Először össze kellene törnie annak a szilárd alapnak, amelyen a német—török barátság ■ yugszik, mielőtt ez a barátságépitmény összeKOLOZSVAR, április 23. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata által rendszere* sitett körzetvezetői értekezlet iránt egyre fokozottabb érdeklődés nyilvánul meg városszerte. Szerda este a III.—IV.—V. kerület tartotta meg értekezletét. Botos János tagozati titkár megnyitója után Báli György dr. központ főtitkár ismertette Kállay Miklós miniszterelnök napokban mondott nagyhatású Íbiszedének jelentőségét, kiemelve különösen a zsidókérdésre vonatkozó megállapításait. Örömmel szögezte le, hogy a miniszterelnök és az Erdélyi Párt a zsidókérdésben elfoglalt álláspontja tökéletesen fedik egymást. Rámutatott továbbá azokra a nagy lehetőségekre. amelyek a zs dó kereskedelem fokozatos leépítése folytán a magyar fiatalság számára kínálkozik. Felhívta, a magyar ifjúságot, forduljon érdeklődéssel a kereskedelmi pálya fe- 1 lé, hogy jövedelmezősége által u magyar közösség gazdasági erejét gyarapítsa. Végül Kállay miniszterelnök kolozsvári SZÍNHÁZ és művészet Szerencséje ennek az af dolgozott éi átdolgozásból magyarra fordított Shakespeare-darabnak, bogy a társszerzők munkája ellenére is maradt benne valami a skakespearei szellemből, a mély gondolatokból és zengő kifejezésből. Innocent VincZe Ernő magyar prózai szövege és versei hajlékonyak, köny- nyedek, finomak és művészi szépségüek. S az önál ó vagy fordított verses darabok közül egyben művészi és gyökeres magyarságával is kiválik. Meséje egyszerű, átlátszó, enyhén moralizáló szándékát költői veretben juttatja kifejezésre. A mesék sajátjaként, Ismert szivbéli szomorúság és enyhe, pajkos derű szólal meg benne váltakozva, ia mesebeli elvontsigu francia király és udvarának alakjai, lovagok és egy bű szerelmü fiatal leány körül. De hangot talál benne a shakespearei nyersebb élet, a szív érz-lmességét ellensúlyozó valósabb, sőt vaskosabb de mély jelentőségű komikum is. A modern vígjáték komikumához szokott és szoktatott közönség itt-ott clcs7>;álko :ctt ezen a fajta komikumon. Jellemző t«:gy alig-alig tudott „ráki ocso’ni“ s a' esi két felvonásban a szin- vél.ozáSit íu‘ üléssé jelz i játékonkivüli személy tneg.pteuéséi tapsolta. A sziuhúz és a ?z rájátszás szempon jaból nézve: a szehemi- ‘cg a felfogás, a masa arta* és a stílus vai urasának és eJ'iai'.ásánuk érdekes adaléka volí ez a taps. Bővebb fejtegetése azonban nem tartozik sde A színház eloada^a nagyon közepes volt. Turay Ferenc játs/.otri Franciaország királyát s amikor csak színen voit betöltötte és uralta a színpadot, amely, sajnos, majdnem üres maradt jelenése után, Magas értelem, lendület és komolyság volt. játékában. Táray mellett egyesegyedül Kamerás GyiAa alakítása vált ki az együttesből. Parolíes szerepében talán úgy magára taíá't, mint a kolozsvári színpadon még sohasem Egy-egy nyelvbotlását elfeledtük, ment ízes nyersesélátogatásának programját 'smertette a kürzelvezelők elölt. Boto/ş János főtitkár az Erdélyi Pár» kolozsvári tagozatának a város törvényhozó bizottságához intézendő javaslatát ismertette. .4 kolozsvári tagozat ebben a javaslatban a zsidókérdés gyökeres megoldását kéri a törvényhozó bizottságtól. Részletes megbeszélés során a várost és a város polgárságát érdeklő ügyek kerül* tek napirendre, mint az autobu-sztársaüág koncessz ójának. a burgonyavetőmag, stb. ügye. A belpolitikai helyzetkép ismertetése után bejelentették, hogy a kolozsvári tagozat ez évben is megrendezi a nagysike* rü Magyar Napot, melynek ezidei jelsza-» va a ..Honvédségért” lesz s amelynek teljes jövedelmét a határokon túl küzdő és a határokon őrtálló honvédségnek ajánlják fel. Az értekezlet igen lelkes hangulatban ért véget. Minden jó, ha jó a vége Shakespeare—H. Rothe vígjátékénak bemutatója a Nemzeti Színházban Körösi Csorna Sándor emlékének hódolt a Református Teológia KOLOZSVÁR, április 23. (Az Ellenzék munkatársától.) Az Erdélyi Református Egyházkerület teológiai fakultása Körösi Csorna Sándor halálának századik évfordulója alkalmából, szerdán este nyolc órakor műsoros emlékünnepélyt rendezett a teológia disz termében.. A nívós műsort a fakultás énekkara nyitotta meg, amely Vikar Sándor .Örvendezzelek“ című zsoltárát énekelte dl, j 'nedek Ká'mán vezényletével. Utána Köröd Csorna Sándorról tartott előadást Mak~ A AlLerj teológiai professzor. A Székelyföldről világgá indult magyar \z-ia-ku'aió élete és munkássága, mérhetetlen szenvedései, csalódása s az átélt nélkü- íözések ellenére is megmaradt szívós ki tárása és életének halhatatlan müve az első ti.oeti nyelvtan, egyszóval mindaz, amit átélt és alkotott, híven tükröződött vissza Maksay Albert teológiai tanár magvas előadásában. Behatóan vázolta Körösi Csorna Sándor úttörő munkásságának jelentőségét. Ismertette mindazokat a nehézségeket és iebirhatatlannak látszó akadályokat, amelyek munkája elé tornyosuljak. A titokzatos Tibet rmOgk özéül hét ed en volt száz évvel ezelőtt bárki idegen emberfia számára. Sem gondolkodásmódjukat, sem nyelvüket nem ismerte a világ. Próbálkoztak ugyan előzőleg néhányan, Indiában ölő angol tudósok, de kísérletük eredménytelen maradt. A székely-magyar Körösi Csorna Sándor volt az első és egyetílen európai tudós é® nyelvkutaló, akinek hosszú évek keservesen nehéz munkásságával a Himalaya tövében lévő kolostor jéghideg cellájában sikerült nemcsak ge, cinikus fölénye a maga természetességében rendkívül üdítően halóit. Jó szerep- felfogás. közvet eu őszinteség, a szerepe szerinti bajszerző ember ravasz élelmessége áradt játékából. Kamarás ebben a szerepében valóban magára talált s egészen eredeti, mulattató és színes, szinéüzileg pedig ökonomikus is tudott lenni. Sághy István Bertram grófot játszotta. Kellemes megjeleuésü színész, tud is illúziót kelteni, azonban még sokat kell tanulnia. Érzékelhetőleg megvan benne a fejlődésre való készség és törekvés. Tally Anna Már\a Helénája bizony kissé színtelen volt, bár készséggel elismerjük, hogy nem könnyű feladat ebből a szerepbői kiváló alakítást kihozná. Csak erősebb iskola, több lendület és belső hang kellene hozzá. Kormos Márta Diana kiszolgálóleány szerepét alakította, szintén nem nagy szerencsével. Valószínű, hogy modern izü, „idegfeszitő“ darabban, illetve szerepben jobban megál’aná helyét. Érzék és érzékenység van benne, de ebben a szerepében „csinált“ volt és őszinteségnélküli. Köszeghy Margit Vioienta-affiakitása a szokott jó volt Bencs Vona kissé gyorsan beszél, ami az érthetőség lóvására megy. A kisebb szerepekben nagyon jó volt Csóka József (Lafeu) öreg udvari nemesembere, Szécsi Ferenc (Louis Dumáin) és Turgonyi Pál (Marcel Dumáin). Az együttes játéka, a Táray Fe- reneét és az egy Kamarás Gyuláét kivéve, bizony rendkívül szürkén és vontatottan hatott, aminek oka csak feltehetőleg, de nein bizonyosan, a rendezésben (Táray Ferenc és Kenessey Ferenc) kereshető. A díszleteket Varga Mátyás tervezte. (sz. i.). íobbafk* eikrftkcáésL»» i* ezektsk swrtr&tai VT^yázzunk üytakef » toaés* emésztésre. Betegségben ( «őségéi i H omlana. Ha a német politika csak időnyerésre kalkulált volna, úgy hamar találhatott volna okot a viszályra. Németország azonban nem keres „Casus bellit", hanem ellenkezőleg, mindent igyekezett kiküszöbölni, ami ezt a barátságot veszélyeztette volna. A kölcsönös barátság nem annyira érzelmi motívumra vezethető vissza, mint sokkal inkább a kölcsönös érdekek tiszte- letbentartására. Németországnak nem kell tartania török részről a jelenlegi hadihelyzetben nehézségektől, mivel Törökország nem állja útját Németországnak céljai elérésében. A német—orosz háború sem zavarhatja meg a német—török jóviszonyt. Ami a Szovjetuniót illeti, az elmúlt két és fél év erősen próbára tette azokat az őszinte érzéseket, amelyekkel Törökország viseltetik busz év óta a Szovjetunió iránt. Törökország szovjet részről is csupán barátságot vár. A török nép éveken át bebizonyította őszinte barátságát, jóllehet a Szovjetunió nem értékelte mindig helyesen a török politikát. Amidőn a háború kezdetén Szovjetoroszor- szág Németország barátjának vallotta magát, meg senki sem tudta, hogy milyen érzéseket táplál a nagy szomszéd. Ma nyíltan kijelenthetjük: bizonytalan, hogy a Moszkvában elhangzott és írásban lefektetett szavak után ítélve, a Szovjetunió Törökország barátjának tekinthető-e, vagy sem. Nyílt félreértések azonban eddig még nem merültek fel. Ebben a háborúban, amelyben Törökország semleges akar maradni és amelynek befejezését őszintén kívánja, a török politika nem tér le a megkezdett egyenes útról, Törökország reméli, hogy ez a vihar elül anélkül^ hogy határait átlépné. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy i az ország ehhez tartja magát akkor is, ha a S helyzet megváltozik.
