Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-22 / 90. szám

ELLENZI!*

H.n/ftérkc/ett a honvédvezérkai főnöke

BUDAPEST, április 22. (MTI.) Vitéz daoombathelyi FerOrtc vezérwtdes, « m. h'Wt dverérknr főnők* frisér et év*'- g\iitt 11ssz<h*rkezelt április 20-án oursz ■ : li iHítalos utazásáról.

ff

Kállay Miiét mmîszîeretook inegyyezoeti tárta lei a magyar kiiípoiibka atepelveít“

»érmei politikai körük véleménye a miniszterelnök fceszÉrtíéröt

Az Erdélyi Párt közbenjárt az érdé lyi illatszerészok ügyében

BUDAPEST, április 22. A/. Ellenzék, tudósitó- távbeszélőn jelenti: Ismeretes korúi,inyintó?-cJcs felemelte az illatszerek és piperecikkek •ct, egyben kötelezte a gyógyszerészeket iru- - t. -zleicik leltározására. A leltározott árumeny ív iség 3í százalék kivételével a készlet értékének 30 százalékát a gyógyszerészek és dro- isták 6 hónap alatt egyenlő részletekben akkor is kötelesek befizetni az illetékes pénzügyi közegeknél, ha ezalatt nem értékesíthetik az árut.

\z erdélyi droguisták sérelmesnek találtk ezt intézkedést. Készleteik egyrésze ugyanis a negszállis idejéből származik, más társadalom .lését szolgálta és ma, a fóhatalom helyreálli- .:sa után, eladására egyre kevesebb remény van.

Miké Imre dr. országgyűlési képviselő, az _-.dé!yi Párt országos politikai főtitkára, kedden küldöttséget vezetett ebben az ügyben Roz úfhy Lajos államtitkárhoz. Ebben a küldött gben az erdélyiek részéről Leitersdorfer Sán : ír kolozsvári illatszertirlulajdonos és Lchőcz ;sef, a Baross Szövetség kolozsvári tagozata , k elnöke vett részt, valamint a Magyar Or :z. gos Droguista Szövetség központi vezetői i küldöttség egyórás tárgyalást folytatott az : lám titkárral, egyidejűleg emlékiratban foglal •a, átnyújtotta javaslatát, mely több megoldás ehetőséget tartalmaz. Az államtikár megértés sei fogadta az erdélyi droguisták kérelmet Mir a tárgyalások során kialakult helyzet sze ? int eshetőség van arra, hogy az erdélyi illat = ereszek árucikkeik eladása arányában fizes *ek majd a 30 százalékot.

A rendeletet megváltoztatni nem lehet, de a •vroguisták újabb emlékiratban javasolnak .van megoldásokat, melyek kevésbé terhelik majd meg ezt az Erdélyben majdnem kizárólag magyar kereskedelmi ágat.

Hol építik fel az uj budapesti pályaudvarokat?

BUDAPEST, április 22. Nagy-Bu- lapest pályaudvarainak végleges •rorve elérkezett a megvalósulás szakaszába. A tervezetet, amint azt már jelentettük, a kereskedelemügyi mi- misztérium elkészítette s azt a napokban, az összes érdekelt szervek kiküldötteinek jelenlétében, mar le is tárgyalta a Közmunka Tanács. Egyhangú hozzájárulással az uj pályaudvarra vonatkozó tárgyalások.1 lényegében be is fejeződtek, úgyhogy most már hozzá lehet kezdeni az előmunkálatokhoz. A fő vasútvonal a tervek szerint a ceglédi vasútvonal mentén vonulna végig, a városnak a dereka táján. Kiindulópontja Kelenföld, végső pontja Újpesten túl, egy megépítendő északi rendező és szerelő pályaudvar. A nagy központi pályaudvar, amelyet eredetileg a Tisza Kálmán-téren tervezték, az Erzsébet királyné-ut és az Adrássy- ut között épülne fel.

Ezt a nagyszabású tervet minden részletében természetesen csak a háború után lehet megvalósítani s az körülbelül egyíized annyiba kerül, mint a MÁV régi elgondolásainak keresztülvitele. A budapesti pályaudvarok rendezéséről készített tervhez szorosan hozzákapcsolódik a földalatti gyorsvasuthálózat nagyarányú kibővítési tervezete is. A tervek egyelőre még messze áLlnak a kivitelezéstől, de biztosan bekövetkező megvalósításuk nagyban elősegíti majd Nagy-Budapest megteremtését.

BALÁS P. ELEMÉR DR. JOGI KARI DÉKÁN ELŐADÁSA. A Kolozsváron működő bíróságok felkérésére a Ferenc József Tudományegyetem jogi és államtudományi karának tanárai a magán jognak a keleti és erdélyi országrészekre való ki terjesztésével kapcsolatos kérdéseket négy előadásban ismertetik. A negyedik előadást április 22 én, ma délután 0 órakor dr. Balás P Elemér egyetemi ny. r. tanar, jogi kari dékán tart ia „Szerzői jog“ címmel a kir. ítélőtábla dísztermében.

BERLIN, upniis 22. (MTI.) Illetőkén

német helyről közük: IWimt politikai kö- rökben n ims hozzáfűzni valójuk a magyar miniszterelnök hétfői kijelent éheihez. Különösképpen ahhoz ;t kijelentéshez, amely szerint Magyarország megalkuvás nélkül kész együttműködni Európa jövőn dő k.alakulásában s ahhoz a megállapításhoz. hogy nemcsak azokból az előnyök hol kíván részi, amelyeket ez az egyiilt

működés magával hoz, hanem részt akar venni azokból az áldozatokból is, amely* k ezzel járnak. El leimt mondani mondották kedden délelőtt berlini félhivatalos helyen hogy KáJlay Miklós miniszterelnök hétfői ítészedében meggyőzően tárta fel n magyar külpolitika alapelviül, úgy, ahogyan azok a magyar ruméi harál'ágban gyökereznek.

Halállal büntetik Romániában azokat, akik a gabonát vagy lisztet rosszindulatúan megsemmisítik

BEK AREST, április 22. (MTI.) A köz- eliátásiigyi államtitkárság rendeletét adott ki. amely szerint a gabonakereskedőknek kötelezni kell magukat arra, hogy saját anyagi otszlcöztákkcl az állam részére legalább busz ragon búzái, vagy más gnlro- nanemiU vásárolnak és azt 3 százalékos

I jutalék ellenében hatvan napon beiül j szállítják. Esetleges károkért nemcsak I anyagilag fidel a kereskedő, hanem még 6 hónaptól 2 év g terjedhető munkatábor- ba is kerülhet. Azok, akik a gabonát, vagy lisztet rosszakaratulag megsemmisítik, halállal bűnhődnek.

Biztosítsunk szállást

a Művészeti Hetek látogatóinak

KOLOZSVÁR, április 22. A polgurmes- 1er az alábbi felhúzást adla ki:

A Kolozsváron május 9-tijl junius 7-ig tartandó Művészét' Helek országos jelentőségére való tekintettel a város nagyszámú látogatóra számíthat.

Az ideutazó vendégek zavartalan, ki“ fogástalan ellátása, sz/dlásuk biztosítása nemcsak a háborús viszonyok miatt jár nehézségekkel, hanem elsősorban azért, mert Kolozsvár ma még nt ni rendelkezik kellő számú és megjelelő befogadó képességű szállodával.

Ezért fordulok a város közönségéhez: a vendégszeretetéről hires Kolozsvár közönsége támogassa a város vezetőségét abban a munkájában, hogy a látogatókat idevenzó Művészeti HeJek alatt számukra a megjelölő lakóhelyet b'ztosiisa.

Önkéntes felajánlásról van szó. ante- lyet az igénybevevők a mai áraknak meg' felelően megtérítenek. Akinek erre az

átmeneti időre felesleges szobája van néhány napra, vagy hétre nélkül özn1 tudja lakásának valamelyes részét, ahol egy, vagy két léűogatót lehet elhelyezni, ezt írásban jelentse be minél előbb a város VE ügyosztályánál (Üeéik Ferenc’u2.. 1. cin., &. számú szoba) és bejelentésében közölje, hogy az éiltala felajánlott lakrészért naponta milyen összeget igényel.

Meg vagyok győződve úrról, hogy ez u felit várom teljes megértésre talál a város lakosságánál, amely tudatában van a Mii“ vészeli Hetek jelentőségének és tudja azt i'\ hogy u városunk falai között mefrfordulók az ország minden részébe, sőt külföldre is elviszik Mátyás király városának ujjáébredését, az itt látottakat, tapasztal* tálcát. Nemcsak nagy nemzeti szempont, hanem a t áros közönségének érdeke az, hogy innen mJndenk■ szeretettel, hálás megemlékezéssel térjen haza.

NMszabásn Ünnepségen hódéi Erdéfo magyarsága Reményik Sándor emlékének

( KOLOZSVÁR, áprdig 22. Lapunk tegnapi számának hírei közt röviden jelentettük, hogy a kolozsvári Magyar Evangélikus Egyházközség f. hó 26"án, vasárnap este 8 órakor a Mátyás Király Diákház nagytermében Reményűt Sándor-em- lékestet rendéz. Az emlékesten, mely Erdély nagy költőjének halála óta e nemben eddig a legnagyobb méretű rendezvény, az erdélyi s az egyetemes magyar rodai- mi és művészeti élet kiválóságai lépnek fel, hogy ismételten tudatunkba dézzék Reményik Sándort, az embert és a költőt. Az örök magyar Erdély Végváriját, az örök magyar helytállás apostoli egyszerűségű és szigorúságai parancsolójáf, a finom és érzékeny nagy művészt s az „Ahogy lehet“ nemzetpol tikusát.

A Reményik Sándor~emlékesten gróf Bánffy Miklós, Mokkái Sándor, Tamási Áron és Tompa László az erdélyi irótárs és barát közvetlen melegségével mondják el mindazt az emberit, magyart és isten’, titkot, ami Remény k Sándor földi alakjában volt.

xAz emlékestnek külön érdekessége, hogy az illusztris előadók közt a felszabadulás óta elsőizben hallhatja a kolozsvári közönség Makkai Sándort, Erdély volt református püspökét s jelenleg’ debreceni egyetemi tanárt régi és odaadó hallgatóságához szólni. A Remény k Sán* dor-emléke.stet az egyházközség, illetve -Járási Andor esperes, a köhő barátja és lelkipásztora rendezi s ugyancsak ő nyitja még. Jancsó Adrienne előadóművész- nő. aki a Kemény Zs’gmond Társaság nemrégiben lezajlott országos kőrútján is fényes szolgálatot tett az erdélyi irodalomnak, Reményik-verseket ad élőt. Ugyancsak Remén vik'költemények előadásával szerepel az emlékesten Versényi

Ida, a Nemzeti Szinház tagja, aki többszöri szereplésével igazolta, hogy az erdélyi vers lelkes és hivatott tolmácsolója.

Ä kolozsvári Magyar Evangélikus Egyházközség a családi hagyományok és a költő hivő, fiúi vonzalmánál fogva atyai gyámola, szükebb családja voh Reményik Sándornak. Millió magyarban tartotta a lelket és millió magyarnak volt költészete a mindennapi leik kenyér, de az evangélikus egyházközség őszinte és egyszerű hívői közösségében találta meg Reményik Sándor vívódó lelke azt a vezér!ő fényt, melyik a múlandóság partjain kalauzolta. Innen indult és mind g ide tért vissza. Az egyházközség most a költő szellemiségének hódolva, az ő nemzetépitő eszméinek jegyében Reményik Sándor nevét viselő iskola-alapot létesít s ezzel veti rneg a későbben felépítendő Reményik Sándor s- kola alapját. Az iskolaépítő munkának első szakasza tehát a vasárnapi Reményik Sándor-emlékest. így látható kövek is mutatják maidan: a költő részesévé vált a nemzet halhatatlanságának.

MA TARTJA KÖRÖSI CSŐM A SÁNDOR EMLÉKÜNNEPÉLYÉT AZ ERDÉLYI REF. TEGLÓGIA. Az Erdélyi Ref. Egyházkerület Teológiai Fakultása ma este nyolc órai kezdettel tartja meg Körösi Csorna Sándor emlékünnepélyét, a fakultás dísztermében. A műsort a fakultás énekkarának száma vezeti be. majd Maksny Albert teol. tanár tart előadást a nagy kutatóról. Lörincz Zsuzsa operaénekesnő, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagjának énekszámai után Tompa László //- é. teol. hallgató Áprily Lajosnak „A zarándok“ című versét szavalja él, majd a fakultás énekkara a Himnusszal fejezi l-e az ünnepséget.

i9i2 áprill 22

u* f mmmmatmimmmmaiáaa* mm*

Jl megfordítottt...

A nagy középkori vitatkozások módjára, napjainkban az „urak é> parasztok* vitája zajlik ti a vitat kozók érv bumerángjai nagyokat koppennak az „elleniéi“ lején. Igaz, hogy hozzájárulnak a légkor tisztulásához s az „i“ hetii vitája nál valamivel gyorsabb kifejtéssel kecsegtetnek. Legutóbb Veres Pé tér panaszolta fel azt a távolságot ami — az urak parasztok tézis-an- fitézise keretében maradva —- az orvosok és parasztok között fennáll. Veres saját fájdalmas tapasztalatából indul ki és megállapítja: „Az orvos és a gyógyszerész maga sabb társadalmi osztályba tartoznak és a szegény paraszt irtózik a kellemetlen tekintetektől (óh, magyar szemérmesség! — óh, örök szolgaság!), ba netán oktalanul zavarná kicsinyes bajaival a nagy ságos doktor urat. Magam is ismerem azt az irtózást, ami elfogja a szegény parasztot, ha cjidőn be kell zörgetnie egy úri kapun, vagy úri ablakon. Próbáltam elégszer'

— írja Veres Péter.

A cikkre sokíéle és szempontú megnyilatkozása látott napvilágot. A maga nemében azonban a legér dekesebb az Orvosi Hirlap hozzászólása, amelyik: „Fordítsd meg a gukkert, jó Veres Péter.. .** kezdettel és ebben a hangnemben, könnyen észrevehetőig a „céh beli és úriember“ szempontjából figyelmezteti Verest, hogy: annyira közel vagyunk egymáshoz, hogy orrunkat verjük. Kifogásolja, hogy a cikkíró „szociológiai okulárén'1 keresztül nézi a kérdést s amit a paraszti lélek különleges ségének mond, az sem nem paraszti, sem nem különlegesen magyar, hanem általánosan emberi. Mert hiszen vannak gőgös, hetyke és rátarti parasztok és vannak nagyon szerény, nagyon tapintatot grófok és hercegek. „Mágnás, polgár, pa raszt, magyar, vagy nem magyar:

— mindegy az. Emberi vonás a ta- pint at és emberi vonás az okvetet- lenkedés" — mondja az Orvosi Hirlap.

Mi nem védjük Veres Pétert, Elvégzi ezt ő maga. A magunk részéről azonban jóakaratuan és szívesen megfordítjuk a gukkert és úgy látjuk akkor is, hogy mindenkép pen Veres Péternek van igaza, már legalábbis, ami a dolgok jelenlegi állapotát illeti Veres Péter ugyanis nem „támadta“ az orvosi rendet. ő a magyar élet nagy összefüggéseiben tekintette az orvos és paraszt viszonyát s bizony ezt az elsőrangúan fontos és elodázhatat- lanul megoldásra váró kérdést: az orvos nemzeti szolgálatát a népegészségügyben, aligha lehet másként, mint szociológiai okulárén keresztül vizsgálni. Mért fáj ez az Orvosi Hírlapnak? Mért vállalkozik arra a lehetetlen és helytelen szerepre, hogy elködösitse és kétes értékű általánosságok vékája alá rejtse a kérdés lényegéi? — mondván, hogy a baj onnan származik, hogy nemcsak a paraszt, de a pol gár és a herceg is nem orvost Iái az orvosban! Mért keveri össze a polgár és a herceg szemléletét a parasztéval? Kedves Orvosi Hírlap, ne mossuk el a különbségeket a polgár, a herceg és a paraszt között.

A megfordított gukker azt mutat ja, hogy a kérdések elködösitésé vei, vagy azoknak céhbeit sérelmekké tíagasztásával, nem visz- szük előbbre a megoldást. Jobb el fogadni a jogos és indokolt bírálatot! S egyáltalán ne haragudjunk annyira arra a szociológira okuláréra. Hiszen éppen a szociológia mutatja meg azt, hogy — az Orvosi Hirlap tételét megfordítva: — mágnás, polgár, paraszt, magyar vagy nem magyar: bizony nem

mindegy az! Különben is, minden kor haladásának megvan a maga együtthatója s napjainkban a szociológia játssza ezt a szerepet. Miért volna ez baj, ha valóban szol gálja is a haladást?! ión.)