Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-22 / 90. szám
'Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jokaí-u. 16-, i- emelet. Telefon: 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23. BLAPITO Tífi: SU RT HU MIKLÚS Kiadótulajdonos: PALLAS U. I Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2 P 20 tel1.., negyedévié & P, félévre 16 P, egész évre 32 é. A betű sorsa Erdélyben... A nagyhatalmi harc szolgálatában áll a könyv, a betű akkor is, ha a közművelődés ügyének eiőbbviteiére szánták. Különösen döntő fontosságú a könyv kérdése és ügye a kiset'b- '.égi népeknél. Ebben a helyzetben a könyvön keresztül kapcsolódik be a kisebbségi sorsban #1Ő nép fia nemzete test-leikének vérkeringéséibe. A könyv válik kétszeresen a világosságra és Igazságra vezérlő kalauzzá. Részvét, remény, tervek és megvalósulások hordozója a betű. Fegyver a hatalom ellen és fegyver a hatalomért. Maga a kimondott, az elvitathatatlan nagyhatalom. A megszállás alatti egész Erdélyben az erdélyi magyar írás, a betű, a könyv volt a magyarság igzai, édes, mindennapi kenyere, mely feledteíte a testi kenyér sós izét, erősítette a lelket, világosította a tudatot és acélozta az akaratot. Ezért indulhatott oly korán hóditó útra az erdélyi könyv a szabad, de csonka hazában s az térdolyi könyvnek köszönhető a csoda: hogy minden magyar leíkületélfen szinte képzeletbelivé, elvonttá válhatott a trianoni halár. Annái fájdalmasabb tény az, hogy mig az országnagyobbodás során Magyarországhoz került kisebbségek szabadon élhetnek a betűvel és könyvvel, erkölcsi és nemzeti létük építéseié és védelmére használhatják, addig 1941. ősze óta Délerdélv és a Bánság nagyszámú magyarságának egyetlen napilapján kivid alig van széliem! tápláléka. Ez idő óta néhány naptáron kívül számbavehető magyar könyv e részeken oem látott napvilágot. Hogy a magyar uralom alá került erdélyi részeken a román kisebbség mily szabadon élhet a betű erejével s a könyv fegyverével, annak érzékeltetésére, hogy ne ''inthessen a részrehajlás vádja, álljon itt a román fővárosban megjelenő „Luceafărul" ismer- feiése, melyből megtudjuk, hogy Északerdély- oen két román kiadóvállalat működik: az egyik a „Tribuna Ardealul" kolozsvári napilap alapítása, mig a másik egyházi jellegű. A múlt éviién kiadott könyvek tárgykörük szerint a következőképpen oszlottak meg: 1. Teológiai tanulmányok. Két könyv: „Paradisul biblic" és „Epistola sfantaluí Apostol Pavel catra Galateni". Szerzőjük dr. Liviu G. Víunteanu, a kolozsvári ortodox lelkészképző akadémia (Academia Teologica Ortodoxa Romana) igazgatója. A könyveket elsősorban a lelkészek használatára adták ki. 2. Népies vallásos irodalom. A múlt évben, három mü «lent meg a Colan püspök által irányított „Cariile Vieţii" (Az élet könyvei) sorozatában. Ezek; Dr. Liviu G. Munteanu: „Vieaia Mântuitorului" (CarÜle Vieţii 9. szám, 340 old.), Fíorea Mureseanu lelkész: „Vieţile Sfinţilor" |C. V. ÍG. szám, 32 old.) és Emil Fiedler: „Omul cel nou", Colan püspök fordítása, C. V. 11. sz. 150 old.) 3. A mult alakjai és kulturális eseményei. Ugyancsak három mü jelent meg, valamennyi a „Biblioteca Tribuna Ardealului" (A Tribuna Ardealului Könyvtára) sorozatában. loan Ge- orgescu nagyváradi kanonok Iosif Vulcan a roman irodalmi élet egyik múltbeli kiválósága eletet ismertette születése századik évfordulója alkalmából (B. T. A. 2. szám), V. Vartolomei tanár Justin Popiunak szentelt egy könyvet (B. I. A. 6. szám), ugyancsak ő a szerzője annak a Tüzelnek is, amely a „Biharországi ősi román kultúráról" (Vechea cultura romaneasca in Tata Bihorului) szól. (B. T. A. 4. szám.) 4. Népszokások és népdalok. Dr. Eugen Nico- aia szászrégeni orvos és publicista kit gyűjteménnyel szerepel Az egyik „De pe Mures si Câmpie Hore si chioturi". (Táncdalok és rigmusok. Biblioteca Tribuna Ardealului, î. számi, a másik: „Donié si L'slade, Obiceiuri de nunta] Culegeri de rolklor de pe Mures si Câmpie", fonják, balladák, lakodalmi szokások. B„ T, A, ■3. szám.j 5. Naptárak. „Calendarul creştinului de lege rasariíeana (a kolozsvári püspökség által kiadott ortodox naptár), „Calendarul ţăranilor" (a nagyváradi görög katolikus püspökség naptára) és „Calendarul Tribuna Ardealul" (a Tribuna Ardealului naptára.) Az utóbbiban tobt' romániai iro szerepel különböző Írásokkal. 8. Gazdasági természetű kiadványok. A „luceafărul" csak egy müvet tüntet fel, lacob Pep- lea adóügyi tájékoztatóját, amely a Tribuna Ar- uealului-sorozat halódik kiadványaként jelent meg. Az egyik bukaresti lap beszámol viszont ^ s?”övetfcezeti tájékoztató („Despre Coopera- %ilB * Kladásáról is, amelynek szerzője Teodor di ea e®, Kolozsváron jelent meg 1941-ben a „Plugarul" román szövetkezeti központ kiadásában, 180 oldalon. Nem szerepel továbbá a kimutatásban sem az északerdélyi román költők antológiája, h.Versuri dm Transilvania Nordica" (Tribuna • . .-.Ur<-.iuada8), amellyel a romániai lapok a mult hetekben behatóan foglalkoztak, sem Colan püspök képes családi lapja, a Viata Ilustrata, mellyel —- tudomásunk szerint — négyre emelkiadett a rendes időközökben megjelenő román sajtótermékek száma. A bukaresti „Ardealul"-ban (1942. február 28-iki szám) újabb kiegészítő adatokat leltünk. Ezek szerint Jón Suciu nagyváradi püspök „Almanahul Tineretului Roman" (A román ifjúság almanachja) című kiadványt jelentette meg, mig Szatmárnémetiben Ghecrghe Lupse román köziró „Calendarul Rázboiul lumii pe anul 1942". (Világháborús naptár az 1942-ős évre") cimmel naptárt adott ki. Az „Ardeaíui" számol fc'e arról is, hogy az északerdélyi román festők a kolozsvári Vasmunkás otthonban kollektív kiállítást rendeztek igen nagy anyagi és erkölcsi sikerrel. Megtekintésére testületileg vonult fel az I ottani románság valamennyi társadalmi és politikai vezető személyisége. A látogatók közt szerepelt továbbá Negulescu Paul kolozsvári ro- I mán konzul, valamint a konzulátus íőtisztvi- j selői" Mindiez nyilván arra vall, hogy az északerdélyi románság túljutott már a kezdeti tervez- getéseken. Annyira, hogy a „Luceafărul" — bizonyos fenntarlássai — „gazdagnak" minősitt az elért eredményt. És lássuk most e „gazdag eredmény" délerdélyi mását. Délerdélyben és a Bánságban az j »-rolitett egyetlen napilapon, a Déli Hírlapon I kívül, egyetlen magyar sajtótermék sincs. I Könyv nem jelenik meg s a határokon kívülről tem juthat e részek magyarságához magyar könyv. A könyvkereskedések raktári készlete régen elfogyott. Ugyanakkor, amikor Szlovákiában az ottani magyarság számához képest virágzónak mondható sajtóéíet van, a Madách- könyvesház pedig az elképzelhető legnagyobb könyv és könyvtári (forgalmat bonyolítja ie, a délerdélyi magyarok még mindig csak a íervezgetésnéi tartanak. A Déli Hírlap számos felszólalást közölt ebben a tárgyban, sőt lelkes eni berek i sakadtak, akik adományokat ajánlottak fel a magyar könyv ügyének előbbrevitelére Délerdály és Bánság magyarsága köz ii alig van írástudatlan ember, «le ha az ottani magyar könyv ügyének megoldása nem jut dűlőre, az a veszély fenyeget, hogy a magyarság egyszerűbb rétegei elszoknak a magyar könyv olvasásától. Tervezgeiésekben természetesen nincsen hiány. Fnictl&tt a Déli Hírlap legulóimi szám bau is a Magyar Népkönyvtár gyűjtőcím alaír indítandó olcsó könyvsorozat gondolata. Ez a népkönyvtár volna hivatva tolmácsolni az ottani magyarság számára a klasszikusokat és a maiakat, mindazt az emberi és magyar tartat inat, amit magyar betűvel nyomtatott könyv ben elmondottak. A íenti összehasonlítás azonban szinte azt mondhatnék, csúfosan és kárunkra üt ki. Kövessünk el mindent tehát t mozgósítsunk minden lehetőséget a délerdélv 1 és bánsági magyar könyv kiadásának és főz galmának érdekében! sz, ! Roosevelt a francia gyarmaté megszállásával fenyegetőzik Mé^gesg^zakat Ihass Háltak a szövetségesek; Bipmábtö â magyar esspatofe teljesltőképességétől Is* a ISatlssele* Zeitung hát-, ha a közeljövőbe» japán magatariá BERLINI SZAKÉRTŐ körök szerint az } ezévi döntő harook kialakulása kedvezőbb [ mint valaha. Különösen húrom jelenségre ( mutatnak rá. Az utóbbi hetekben ctz erőkifejtés nem annyira a földi csapatokon, mint a légi erőn nyugodott. Ebben máris kirajzolódik a tavaszi nagy offenziva kezdeti szafíosza. amely az ellenséges csapaiok felvonulási ierületé* nek elpusztitásáljan jelentkezik. Másodszor a japán hadműveletek tökéletes tervszerűséggel folynak a Perzsa-öböl és a Vörös-tenger irányában, amik a Ceylon előtt aratott sikerekből és más figyelemreméltó jelekből is felismerhetők. Alátámasztja ezt a nézetei a német és szövetséges csapatoknak a kelet európai harctéren egyre erősebben megnyilvánuló eredményessége. A legbiztatóbb jel azonban, hogy az elkövetkezendő hónapokban, amikor már c készeruilló és j riss hadosztályok megkezdik a harcot, Európának ez az óriási méretű erőkifejtése meghozza, még pedig villámszerűén, a várt, döntő eredményt, LAVAL RÁDIÓBESZÉDE — noha eisőRÓMA, április 22. A Mesisagero tokiói kiilömtudósitójának rádíójeientése szerint az angolok és a kinaiak Burmában rendkívül kimélellen had eszközöket kezdenek alkalmazni. Április 12-én és 13-án az angolok és kinaiak, a nemzelközi törvények megsértésével, mérgező gázt használtak a hadműveletekben. Japán katonai köröksorban a franciáknak szólt — pontosan meghatározza Franciaország külpolitikáját. Ez a politika mindenekeiöit európai és alapja a francia—nemei közeledésre való tö- rekvés. Természetesen kormunyrajutás i nagy riadalmat kel'sít az északafríkai gculleisiák és angolszászok közöttt akik azt remélték, hogy a szabadkőművesek segítségével és a zsidók pénzével néhány támaszpontot létesíthetnek Francia-Afrikában, a tengerparton, Ezek a kikötök kiindulási pontjai lettek volna a tavaszi támadásnak, amelyet Amerika beharangozott, hagy igazolja Moszkva előtt az angolszészk jószándékait. E körök minden reménye az esetleges angolszász partraszállás volt Francia- Ajrikábmi. Az Egyesült-Államok már hónapok óla készítette elő a trtlajt azzal, Iwgy elvágták a francia birtokokat minden pótlástól. Ezzel akarták meggyőzni a lakosságot arról, hogy életük nem Vichylol, hanem Londontól és Washingtontól függ. Az uj francia kormány politikája tehát érthető megdöbbenést keltek, a szövetségesek körében. ben az a nézet, hogy - ilyen körülmények közt Japán se alkalmazhatja többé az ősi japán hadijog és lovag asság szabályait. A japán parancsnokságok arra az álláspontra kezdenek helyezkedni, hogy Japán is kénytelen lesz olyan háborús intézkedésekre, amelyek megfelelnek az ellenség módszerei nek. Senki se csodálkozzék tesóban gyökeres változás lesz. Az United Press csungking* jeleai* szerint a szövetséges csapatok lassan v -7 szavonulnak a japánok állandóan növek vő támadása elől. A kínaiak a Sitiarii arcvonalon kénytelenek voltak előre el készített állásokba, visszavonulni. Tovább nyugatra más japán kötelékek bekeríti, hadmozdulatot végeznek és megkísérlik hogy érintkezésbe jussanak a hegyekben előrenyomuló japán hadoszlopokkal. Japán csapaiok szálltak partra San-José közelében AMSZTERDAM, áprlis 2k. A DNB közli: A Renter-iroda washingtoni jelentése szerint az Egyesült-Államok hadügyminisztériuma a fülüp- szigeteki helyzetről a következőket jelenti: Hétfőn egész nap folytatta a japán tüzérség Corregidotr lövését. Kár és veszteség keletkezett. Panay-szige délnyugati partján, San-Jósé kőzete ben újabb japán csapatok szálltak ki. Az amerikai, hadijelentés végű beismeri, hogy egy ellenséges tengeralattjáró vasárnap ágyúval lök > Curacao-szigetet. Április 19-én elsu lyesztettek egy ellenséges hajót c- egy másikat pedig megrongáltak, miidőn egy harmadik hajóval együk ki akartak szökni a Maniillai-öbölbo; Anglia ăi. indiai kérdés megöl dására újabb értekezlettel ki sérietezik LISSZABON, április 22. A Stefánián.» da közli: Londonból jelentik: A DruA Herald híradása szerint Cripps azzal tervvel foglalkozik, hogy azt indítványoz za Churchillnak, hívjon öseze Londonira egy értekezletet ég arra hívják meg; Neh rut, Jmnahot és az indiai kongresszus még két más kiváló képviselőjét. Sir Cripps úgy gondolja ugyanis, hogy Nehru és a többi meghívandó személyek, ha ki ■vonták őket a kongresszus körének és fő log Ghand nak befolyása alól, engedek, nyebbek lennének és igy elfogadtathatnak veink kÖzvetitő iavaslatot (MTI. Äse USA megssáilja m franciéi gyarmatokat? LISSZABON, április 22. Ä SteíanHroda közil: Washingtonból jelem- tiks A Fehér Ház egyik sajtótájékoztatója állítólag kijelentette, hogy Boosevelt már megtette az intézkedéseket a nyugati léitekén lévő Iran- jj eia birtokok megszállására arra az esetre, ha az aj francia kormány j «együttműködési politikát folytatna Németországgal. (MTL) t ] Mérg©*« fásakat alkalmaztak as aiigoM és kinaiak m barmai barcalsbaa — st Messages?© kftlöniudósltöj*
