Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-21 / 89. szám
ELLENXtK 11 í 2 prill« 21 \>;ut\ink minden szervezetéből, hirdessek az, áldozatot t\s a lemondást. Érts« meg minden magyar ember ebben az országban, hogy a megszorító rendelkezésekre, az áldó utókra, nélkülözésekre a boldogabb magyar jövő miatt van szükség. Tonvédehik tűrhetetlen erővel, hitel, lelkesedéssel megállják helyüket a csatatereken, nekünk itthon szi- \ >ink otrész melegével támogatnunk kell őket a győzelemhez és mindent moc kell tennünk, liogy kőnnvitsüink itthonmarad'ott hozzátartozóik sorsán. Metyar gazdáink elítélik a letolötlen mozgalmakat Az országos elnök nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéde után Var ga Imre földműves szólalt tel. Hangoztatta, hogy a magyar gazdák elitéinek minden felelőtlen, a termelő munka felbo ritásárn irányuló mozgalmat, j mert a magyar falu népe csak békében és nyugalomban végezheti» felelősségteljes 'munkáját. A miniszterelnök beszéde Nádor I í'.dl Endre bányamunkás és 1 aszló dr. ügyvéd felszólalása után KáUay Miklós miniszterelnök emelkedett szólásra és a következőket mondotta: Munkatársaim! Kedves l'estvéreini! Köszönet és üdvözlés az első szavain, amely Hozzátok szól, de az üdvözlés és a köszönet elsősorban mégis azokhoz a tö- iHegekhez szól. amelyeknek képviseletében itt megjelentetek. — Összehívtak bennünket, mert nagy dohén pártszahályaiuk szerint is össze kell jönnünk. A nagy idők pedig itt van* u;ik. Háborút viselünk: hadba indulnak katonáink. «,Mógegyszer nem határoz- hatnak tőlünk — nélkülünk“ — 1848 óta most viselünk újra magyar háborút. Más háborúba azonban, amelyet nem a magyar érdekek kívánnak, sem én, vem. senk' éhben az országbaji véreinket nem engedheti. (Hosszú, percekig tartó .»ijeozés. taps.) Nem kényszerből megyünk háborúba, nem is sodródunk abba bele, hanem küldetésünket vállaljuk, mert ngy- <zer már megértük, hogy rólunk-nelküliinh lisaároztak egy oszlóinál, amelynél a tríar nőni békeszerződés megszületett. Már pedig még egyszer nem határozhatnak rólunk — nélkülünk. (Helyeslés, taps.) —- Ha azt akarjuk, hogy szavunk legyen a jövő Európa sorsának kialakítású* bau és benne a mi magyar elhclvezkedé* sank kérdésében, ott kell lennünk már az elhatározásnál, a küzdelemben, a szervezésben, a harcban és minden áldozatkészségben. Ezért se!fűk ezt a háborút, ezért küldjük felelősségünk tudatában harcba csap«* tóinkat. De tudom, ugyanakkor felelősek vagyunk azért 's, hogy az ország itt, belül se ma* radjon védtelen Bárki miien megtudtuk vé> dsni az orssághatárokai •— Vegye tudomásul az egész nemzet, hogy határainkon annyi katona áll, hogy az ország haiárát bárki ellen meg tudja védeni. Percekig tartó éljenzés, tapa.) Â magyar határ a magyar honvéd kezében van. Egyezmények, döntések állapították meg azt. de a magyar honvéd fogja megtartani. Ss&res tarái! mgyüiimflkő» dés MEŐvetíégesseinkkel — Külpolitikánk változatlanul azt az egyenes, határozott irányt követi, amelyen ddig haladt. M t jelent ez a külpolitika: szoros baráti együttműködést szövetségeseinkkel, elsősorban Németországgal és Olaszországgal (hosszantartó, lelkes él* lenzes^, viharos taps). Jelenti, hogy védelemben, munkában, búzában minden tő* lünk telhetőt áldozunk., ami ennek a há* borúnak megnyeréséhez szükséges. — De a teljes együttműködés fogalmában benne van az egyenjogúság isi. (Viharos éljenzés, taps.) Olyan együttműködés ez-, amely mindkét félnek hasznos és jó és amely másképp, mint kölcsönös megbecsülésen, kölcsönös tiszteléssel és- egy* más helyének és joga nak teljies elismerésével nem is lehetett volna megvaíósit- haló. — Törekszem arra is. hogy szomszédainkkal is jó viszonyban legyünk. Hogyan történik m mnidő birtokok kismíétiíésm î A miniszterelnök ezután áttért a belpolitikai kérdésekre. —- A törvényhozás munkája a közeli napokban újra megkezdőd k. Két törvényjavaslattal jövök: az egyik a zsidó mező- gazdasági és erdőbirtokok teljes állami tulajdonba vétele (viharos éljenzés és taps). Erről akarok néhány szót szólni. Anrkor a kormányt átvettem, feltárták előttem barátaim azokat a gondolatokat és kívánságokat, amelyek pártunk keretén belül a megvalósítás előterében állnak. Ezek sorában volt ez az óbaj i?, hogy tegyek valami a zsidó birtokok igénybevételének meggyorsítáaa érdekében. Meg vizsgáltain a kérdést és meggyőződtem róla, nincs más megoldás, csak az, hogy a zsidóságot a magyar föld tulajdonjogából és használatából ki kell emelni és eltárol it mii. (Zugó éljenzés, taps.) Tehát arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a közel* napokban gyökeres intézkedéseket kérek a magyar törvényhozástól, amely abból áll, hogy ne csak az igénybevételi eljárást gyorsítsuk nuig, de a zsidótörvény számtalan kivételezéseivel 1 szemben u faji álláspontra helyezkedjünk. Teszem ezt azért, mert én ueixvcnak. földbirtokjavaslatot hozok, hanem « oddósá" got távolitom el a magyar földtől annyir", hogy* még az erdőbirtokot -t* kisajálittn lom, jóllehet </| a birtokpolitikái törve nyék étidig még nem érintették. Mint méltóxtaltok tudni, a termelés folytonosságának biztoa fása érdekében zár alá vettük az ötszáz holdon felüli zs * dó birtokok felszerelését, hogy az alatt az idő alatt is, umig a javaslato* törvény* erőre emeljük, megakadályozzuk elkótyavetyélésüket. Természetesen a megoldás uál figyelembe kellett venni, hogy a kisa* látitás következtében horrib liv, in Uiárdos összegeket kellett volna kifizetni, ami valóságos inflációt jelentett volna, még akkor is, ha a kisajátított birtokok összegét a légin nimálisabb vásárlási áron is állapítottuk volna meg. Ezért kellett a kötvénnyel való fizetés álláspont jóra helyez- kedn'. Még pedig a zárolt s fogalomba nem hozható kötvények álláspontjára. Ugyan* ebből a szempontból volt szükség hasonló intézkedésekre a zs dó erdő- és mezőgaz' daság élő és holt felszerelésével kapcsolatban. Nagyon fontos intézkedése a törvényjavaslatnak az is, amely arra irányul, hogy a jövőben a zsidó betelepülés, elsősorban a falvakban, lehetetlenné váljék. (Hangos, éljenzés, taps.) Zsidó tehát a jövőben ott, ahol letelepedett, csak annyit tarthat meg, amenny ben lakóháza vau, e. etleg kert 600 ölig. azt a területet azonban, amely ezt meghaladja, nein. 1 jabb települést zsidók számára a faluban nem engedélyeznek. < ,,Ki kell emelni a zsidóságot minden társadalmi éj nemzeti * közösségből" — Ha már a zsidókérdésnél tartok. leghelyesebb iiNillan leszögeznem állásponto" inat. Azt hiszem, olyan határozottan és pontos körülírással senki sem nyilatkozott ebben a kérdésben, mint én tettem. Én tudom, hogy a zsidósággal szemben további intézkedéseket kell tennem. (K'törő taps, lelkes éljenzés) Tudom, hogy a zsidóságot fokozatosan, még pedig nem lassított, hanem gyorsított ütemben ki kell ernéfni a magyar élet minden vonat hokisából! (Éljenzés, taps.) Nincs más radikáhs megoldás, rmnt a 800 ezer főnyi zs dóság kitelepítése. (Óriási éljenzés és taps.) Úgy annyira magamra, mint rátoknézve kötelezően leszögezem azt is, Hogy ezen a téren milyen munkatervet kell követni. Mi az egyetlen lehető álláspont ebben a kérdésben: ki kell emelni a zsidó• súgót minden társadalmi és nemzeti munkaközösségből. Természetesen ennek folyományaképpen be kell tömn azokat a réseket, amelyek ilyen módon a nemzet munkájában és teljesítőképességében szükségképpen jelentkeznek. Szükséges téhát, t hogy a zsidók helyébe azonnal megfelelő keresztény munkaerők lépjenek. Ä (If’fsiágáflák ihczîmîtâia — Másik fontos törvényjavaslat, amelyet a törvényhozás elé terjesztek, a közélet tisztaságának biztosításáról szól. A legutóbbi minisztertanács ezt a törvényjavaslatot letárgyalta. Sokan állapították meg. hogy országunkban <7 közélet tisztasága az uralkodó vonás. Történhettek h’* bák. elcsúszások, de a magyar közélet tisztasága még mindig olyan, hogy bármely nemzet tanulhat belőle. De mégis meghozzuk ezt a törvényt, mint intelmet. Szükség van arra, hogy a mai nehéz időben az egységet megacélozzuk és még a szórványos kicwiszamJásokat i* uiegaka' dálvozzuk. Hadmentenégi adó — A törvényhozást foglalkoztatni akar* l juk a közeljövőben, ttt elsősorban a hadmentességi adó bevezetésére kell utalnom. Természetes, hogy mg fiaink a harctéren küzdenek, vagy sorkatonai szolgálatot teljesítenek. nekünk, akik itihon maradtunk, tekintet nélkül korhatárra és arra, hogy katonai szolgálatra alkalmasak vagyunk-e, vagy sem. kötelességünk vállalni a hadj mentességi megadóztatást. Nem kételkedem abban, hogy ezt mindnyájan, akik itthon vagyunk, szívesen vállaljuk. Uj törvénylanatlstok — A harmad k nagyjelentőségű törvényjavaslat a közigazgatás reformjáról j szóló törvényjavaslat, továbbá a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló egymilliárdos és 1 az iparfejlesztési törvényjavaslatok. Tér* i mészetesen olyan időket élünk és az ese- ; mények olyan gyorsasággal követik egymást, hogy nern határozható meg ponte j san az az időpont, amikor ezeket a nagy- j jelentőségű törvényjavaslatokat teljes egé- i szűkben az országgyűlés élé terjeszthe!* ; jü>j A miniszterelnök ezulán rámutatott ar- ! ra, hogy i elsősorban azokat a 1 örvény javaslat okát h$'l tető alá hozni, amelyek a legsürgősebb megoldást jelentik, különösen a gazdasági életre vonatkozóan és azokat, amelyek évtizedekre szólnak, azokat nvugodtabb időkre hagyhatjuk. A miniszterelnök a továbbiakban az elismerés. hála és köszönet szavaival szólott honvédségünkről, a honvédség vezetőiről, tisztje ről, altisztjeiről, mindenegyes katonáról, akiknek már a legfelsőbb Hadúr elküldötte dicsérő szavait. «C Tudom, mfér? keli hsreolniok honvédminknek** — Ismerjük fiainkat, tudjuk, hogy ! most, amikor a legújabb és legkorszerűbb fegyverekkel harcba indultak, mit várhatunk tőlük: még fokozottabb, még dicsőségesebb teljesítményt. Nyíltan h rdetni kívánom és büszkén vállalom, a fdjelösséget ezért a háború" ért, mert tudom, miért kell harcolniuk a magyar honvédeknek azon az európai arcvoiutlon, amely Európa kultúráját és benne országunk minden egyes családi tűzhelyét védelmezi és menti meg örök 1 időkre a boUevizmus rémétől, A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy a hadbavonultak hozzátartozó nah megsegítése érdekében meg kell hoznunk minden áldozatot. ' Az állam segítő kezet nyújt, de a nemzeti társadalom segítsége nélkül ezt a feladatot teljesíteni nem tudjuk. Rámutatott arra, hogy a legutóbbi főispánt értekezleten kérte, szervezzék meg ezt a segítséget. Erre az áldozatos segélynyujitásra szólította fel a tanácsülésen résztvevő pártszervezet1 vezetőkéi és tisztségviselőket, ,Meg kell óvnunk ap«ngt> órkúkétl “ — Gazdaságpolitikai ror «'/.ozá.' bír légiontoftabb feladatunk, hogy ferm»vetőnket, főképpen mezőgazdaság v, téren a legmagasabbra fokozzuk, i zen téren inra szabad un-gá Hu mini. Ilyen fon t os a fogyasztás é*> a szelosztá1 ráción a 11 zálúsa is. Hangoztatta a min z terel nők, teve- .1/ a felfogás, hogy mi, magyarok nem tudunk szervezni. Szeretném mondotta ha azért is büszkén megmutatnék, hoiv szervezni is tudunk. A pénzügyi kérdésekből ki kel. enu-l nem azt, amely az egész gazdasági eleire kihat: árszínvonalunk megtartásának kér dósé*. Az árszínvonalnak sz lárdan meg vannak vonva a határai, ezen a teren nag> lépéssel jutottunk lőre. Rámutatott a ott niszterelnök arra. hogy az árszínvonal meghatározását nem n luxuscikkek drágulásával kell jellemez* ni. Az árszínvonalnak a mindennapi megélhetéshez szükséges cikkeknél káli szilárdnak maradna. Meg kell óvnunk a pengő értékét. Pénzügyi politikánk egész világosan m\; tatja, hogy a magyar pengő egyike a leg jobb valutáknak Európában. Aki most külföldön járt, meggyőződhetett róla. „Nem fesz baj a közelfá- tat terén I“ Ezután a miniszterelnök áttért a közellátási kérdések megvilágítására. A parlamentben elmondott pro gr ambe szód emberi megmondottam, hogy nem lesz baj a közellátás terén. M nden- hi megkapja a maga porcióját. Ebben az országban senki sem panaszkodhat, hogy a becsületes munka árán szerzett pénzével nem juthat élelmiszerhez. Azok a jó magyar emberek., akik gondolnak a harctéren küzdő honvédeinkre és tisztában vannak azokkal az áldozatokkal, amit nekik idehaza meg kell hozni, nem zúgolódhatnak azért, mert a péküzlet, vagy mészárszék egy-két napig zárvu van. Ezt zokszó nélkül elv ©éljük. Mindig ott leszünk, ahol baj van és segíteni lehet - hangsúlyozta a miniszterelnök. — Üröm' rnel állapítottam meg. hogy az ország különböző részeiből beérkezet! helyzetjelen tétekben egyre kevesebb a panasz, ami á közellátás zavartalan folytonosságaf jelen‘; Rámutatott arra, hogy a bakancs . csizma és talpkérdésben nagy nehézségek vannak. Sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy az értelmiség osztályhoz tartozó férfiak idegenkednek a különböző olyan lábbeli viselésétől, amely egységes formában készült és különösen nyáron a lehető legalkalmasabb használatra. Bejelentette, hogy Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter a kisiparosság ellátására a legmesszebbmenő Ígéreteket tette. Kisgazdáink érdekéken,,. Ezután a m niszterelnök válaszolt \ arpa Imre kisgazda felszólalására, aki a földbirtokpolitikáról beszélt. A teendők első vonalára helyezte a házhely-akció kérdését. Hangoztatta, hogy ! elsőrendű feladatának tekinti azt, hogy minél több kisembert tető alá juttasson. Varga Imre szóvátette azt is. Hogy késlekedett a vetőmagellátás. Ezen a téren valóban voltak és vannak is súlyos bajok, de ennek az az oka. hogy a vetőmagvak egy* részét, főleg a kukor cát, későn kaptuk meg, de sok helyen azt tapasztaltam — mondotta —, hogy ahol túl hamar osztat“ ták ki, ott épp oly hamar el is tűnt. A miniszterelnök a továbbiakban az ár* mentesítési kérdésekkel foglalkozott. Bejelentette, hogy a minisztertanács 25 millió pengő segélyt állapított még. De teknteftel arra, hogy tízezer ház omlott össze és 30.000 rongálódott meg, a kormányzat kénytelen pénzügyi erejének és teljesítőképességének legvégső határáig menvén, még további áldozatokat is hozni. A legsürgősebb követelmény az ármente- sités teljes állami ellenőrzés alá vételemért a további árvíz veszély elhár tására
