Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)
1942-04-18 / 87. szám
íu iu a; * ü 4: * 111 11 a p n 111» 17. 8ö?.&di népmesék A kirájíéján három jegye 8özödi György gyűjtése Érdekli talán, ■bog} liiidÁiiui érdti.es élményben tóit re- 're azoknak, óluk végignézték az ormánsági műkedvelők előadását a budapesti Magyar Művelődés Házában. A nctgycsányi faveiUe- ifjúság műkedvelő gárdája Bólint Lajos to - ,nitó vezetésével ment jel a fővárosba, hogy ‘it előadja Kod ólán vi János Földindulás ci- mii drámáját; hogy a rck.kct.nihk plvára rendeznek mii részeslet Budapesten, a Vigadóban. A Kor- nányső l r <j védnöke ennek az előedásned., .melyen a budapesti művészei: közön Kiss Marty t. Me zey Mária.' Lukács' Margit,' Mutált bili, Nagykovácsi Ilona, Rácz Vert, liilicsi fait odor, Gregu'fs Zoltán, Koréh Endre é> :nások lépnek fel; , hogy sorozatosan mulatnak be Budapesten olasz filmeket. A legújabb olasz filmek cint*.’ Csodatevő szerelem. Hősnője egy Szovjet- ríjodalomban felnőtt fiatal lány, aki Olasz- vr^zugba kerül s ott megismerkedik az előtte Ismeretlen európai kid túrával. Ezt a szere' pci Conchita Montes játssza, a két férfi- sserepet pedig imádva Naszari. és Qsvatdf) X ctlenii: hogy iwlvenéres a berlini filharmonikusok zenekara. Német ország világhírű zenekara április végén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját. A zenekar akkor kezdett fejlődni, amikor Bülow vette út a vezetését. I tárva egy’ideig Richard. Strauss, volt az egriét /es karnagya, majd Nikisek Arthur, aki 1922-ig (diait it"zenékor élén. Az" ö halála irtán vette át <i zenekar vezetését Furtwäng- <cr professzor, aki ma is karmestere a fit- i'ilálá nagyhírű együtteshet.: hogy nemsokára a magyar filmsúnhásxdí - ban is bemutat]ál: a berlini BEA hatalmas filmjét, a Tengeri farkasok című újdonságot, nmeiy Albert Zerpe horveltkapiíány haditengerészeti : mécsodó vezetése melléit hé- ízűi: (di Vót bed nem vút hetethetországon is túl * vót, vót éccör éggy szegényembör. Ann:ik a 1 világon égvobe* sönunl se v6t, éggy darab sz.öliAje. S lúrmn Hja. De a s/öllot annyira k'jtötte a: enüjör, bog> oda még madár se vót. .szabad, hogy monnyon. A három fijo sz.őrrc őrözték a szüli őt íccör odamönt a k*p.n.n- gyobb fija, al.évöszi az. ételt, hogy ögyék. Amlnd elévülte uz ételt, hogy ögvék, odamönt éggy béka. Aszmongyá neki a bel.a: aggy éggy fális kinyeret, cgvek eu is, aszmongya, me megehütem. A legén neuihogy adott véna neki éggy falés LInveret, hanem hajigílur. kezte, űzőbe vette s elkergette. Elmönt viasza u leült a hejire 8 ott tovább. Miko jóllakott, lefekütt s elalutk Mikor megebred, nézi u azöllőt s bit úgy meg van dézsmálva a szöllő, hogy a szöllőnek .-ziate fele héján/ik. launá busut ő, hog1. inony- nyön haza, a szöllőnck fele héjiuzik. Jő \'an, elmönt haza, az apja jói xuegázitta, hogy mér itutt el, a szüllót előrözte. Másnap odamonyön a középső. Az is az ítéli elévötte, ögyrék Odamönt a béka. Aszmongya rtiéki: aggy neköm is éggy kicsi kenyeret, /ögyoír én is, aszmongy'a, megehütem. A sem akar kinyeret adni, hanem hajigáim kezte, űzőbe vötte s elkergette a békát. Elmönt visz- sza s ’elit, ott tovább. Miko jóllakott, lefekütt. s eldiutt. Mikor megebrett, a szöliőből sok héjúnzik. Mi busut az is, hogy mönnyöa haza i? apjához? Még:s kapta magát s elarönt haza az ápjához. Az apja megszitta azt is. mii ílutt úgy el, hogy ellopják a szüllót. A harmadik nap elmönyön a küssebbik- is elévöszi az ételt, hogy* ögyék. Odamonyön a l>éka. Aszmongya a béka neki, hogy aggy éggy fálás kinyeret, ügyek én is, ászmongya, me megohütem. — Adok én, sszmongya, hogyhe J adnék. Elévöszi a kinyeret, lev-ig éggy ser- 1 kelet kinyeret, mekkente vajjal, eJéjine tötte. i t— No edd meg, aszmougya, lakjál jól. Meg • neköd, aszmongya, három vesszőt. Éggy g\ é- 1 mántvesszőt, égg^ ezüslv'esszót s eggv aranv- vesazőt. Aszmongya: álló d.-lkor jó ide búrom ménes. A2ok, aszmongya, úgy ingják észt i u szöllSt, hogy mindönt tönkre tüszőn, asz- iaongya, de te ne terfijggy veile. Evei a három \ esszővei csapj feléjük, aszmongya, háromszor. Azok meg fognak szelídülni. Aval a béka osztón' elmönt. ' Há éppen álló délkor hát a három ménüs monyon. Mont a levegőbe. Leszabnak oda, ai úgy rúgják, úgy vágja; a fődet, uv rúgna.-., mind a fejtse fene! Három vesszővel liúrom- szor ieléje csap, hi úgy megszelídültek, odamentek a gazdájához. — No idős gázdém, aszmongya, rnámost, aszmongya, mü a szüllót nem tesszük kárba, hanem megszabadítottuk • a szöllot. Annyi sző) lő lett abba a úti rab fődbe, j hogy az egéssz gázdáknak nem vót annyi, raind abba amennyi vót. — Hinein mü most i elmönvünk innét, aszmongya, amikc» \ aiami j bajod lossz, csak gondoj réjám. El is möntek onnat, á legény enriünyön baza. — No édesapáin, jc'un rnámost ki, osátán nézze meg a szöllot, aszmongya. KimÜ- nyön az embör. nézi a szüllót, na ir.éo i-.yd j bejeti is mind szöllő v an, anny i a sszü.lő.a fan., j hogy huzza le a fűk — No edüs fiiam, asz- l mongya, a jóisten jól megáldotta nekünk esz t j a szoiiSt. Jó van a hát karéjnak vöt tggy iejanya, a ! kiráj a kapujába állított fői éggy íenyóiúi. | Annak a tetejibe íotüzötí éggy araimvat. j zkmék ojan betyár kerül, hogy óhaton oda fö‘- i tud ugratni, hogy asziot onnan levüszi, a léjá- nyál annak aggva feleségnek. Oda gyűlnek sokan, bárók, hercegek, Válogatott civinylegé- nyök, mindönfőlik. De egy se tudott föiugratni oda. Odamönt annak az embernek a két nagyobbik fija. Mindönki próbált, de óggv sem tudott semmire mönni. Mikor eltakarouak véna a népek, monyon oda kiesebbik ifjú a gve- mántszőrü paripával, a gyémánt sapka a íe- jin. Fölugrat, lekapta az arannyal a fának a hegyiből, úgy eltűnt vele, mintha a főd elnyelte vóna. / Éccör menvön haza a két báttya, beszéllik :ízüpjóknak, mijen. próbát töttek s sömmire se íutiak menni. Mikor, aszmongya, eltakaró ttak vóna a népek, odamönt éggy gyémánt- szőrű paripával éggy gyémádtsapkás fiju s elvitte az arannyal. Aszmongya a kiissébbik úiju a góc alól; én láttam, aszmongya. zksz- (tnongya a két nagyobbik: há honnal az apáti fülibSl láttad véna," a góc alól? ín nem, aszmongya, me én a kőfal tetejiról. Nekiállott a két nupvobbik fiju s elroníottás'. a kőfalat, hogy többet ne lásson arról. « Nekiállott a kiráj s még nagyobb fenyőfát tétetett oda másnap, annak a tetejibe tett éggy oranny álmát. Odagyültek hercegek, bárók, válogatott cigánylegényök s mindünfélik. Ezök is odamöntek, próbára. De sömmire se tuttak mönni. Mikor elmöntek vóna a népek, elta- karottak vóna, há monyon éggy fiju, ezüst- szőrű paripával, ezüst sapkáson. Fői ugratott a fának a högyibe, az aranny almát lekapta, úgy eltűnt vélle, mintha a főd elnyelte vóna. Mikor a két báttya hazamönf, ő már a góc alatt vót otthon. Mongyák az apjoknak, hogy mö- gint töttek éggy próbát, de nem tuttak Summáié mönni. Mikor, aszmongya, a népek elta- karóttak vóna, hát od»ißünt éggy ezüst szőrű paripán éggy ezüst sapkás fiju. A föíugralott a fának a högyibe, lekapta az arany almát 3 elfutott vélle. Aszmongya -j küssebbik a góc alól: én láttám, aszmongya. — Há honnal az apád íül'ből láttad, aszmongya, a góc alól? — Én, aszmongya, a ház tetejirői. Nekiáliolt a két báttya s a ház tetejit. elrontották, hógy többet ne lásson arró? N« jó van, harmadik nap míg nagyobb fenyőfát állított fel a kiráj a kapuba. Aru töttek éggy aranny kendőt. OdagyülteK hercegek. bárók, válogatott cigánylegényök, de nem ru 11asömmire mönni. Miko mind c-ltakarod- núnuk a népek, bár. inönyőn éggy ar*uyszőrü paripává!, arany sápkával. Fölugratott a lévai s lekapta az aranny kendőt. Úgy elmö nyön úgy odalött vélle, mintha a főd elnyelte vóna. Két nagyobbik fiju inönyöu haza az ápjához, niongyák az .ípjoknak, hogy mijén próbát töttek s nem sikerült Miko elbomlottak vóna a népek, odamönt eggy aranny szőrű paripával éggy legény arannysápkáaon, a kendőt lc-Laptu s odalőtt vélle. Aszmong.a a küsebbik a góc alól: én láttam, aszmongya- Te honné: láttad, aszmongya, az ápád íüliből a góc abil honnal láttad7 — Láttam, aszmongya. a fáról. Két nagy alxnafát kivágtál , többet ne lásson arról. Nohát a kiráj kurszust Midit mindöníelé, aki a. zt a három eggyetmást elviite, a kerüjöt» oda. De nem keriit arafelé. A kiráj kljeiöntötte a?zto’, aki megtnongya, hogy az ő léjányának mijen jegye van, annak aggva feleségül a !í- jáayát. Gyűltek oda megint hercegek, bárók, válogatott cigánylegényök & nijnUeníélik. De n feje mindéggyiknek a karóba került. Már kilencvenkilenc emberfő a karóba vót Eliuö- nyöu a küssebbik fiju. — Na íőségös átyám, aszmongya, idejöttem próbálni. — Jó van, aszmongya, mond meg, a leányomnak mijén jegye van? Föllöszök, háromszor gondolkozó.-.;. Kettő eljár, de a harmadikot La íZi r;em túK- lod, a íejedöt vöszöm. A legén megindul hazafelé, amin monyon na/afelé, éggy há/. mellett mönyün el, háí éggy örogembör megnyiccsa az ablakot s kihajol az aolakon. Aszmongya az üregemből ut-inna: no, .aszmongya, ez is próbára vót, de nállarn nélkül ese tud rnegelni. Ltgén megiiaj í asz- töt, kapja a»c!<ut s visszamönyön, kér gye m--g ur: monta oS/.t, nogy aiiia aélkui nem tud muge-ini? i iá mikó visszamönyön a kauuba, meglássa a kapura ki van irva: aranyműves. No oszta.n amíg az arany-sarkantyút megcsi- rioja, addig ő megkérdi tőié, inér monta -ászt., nogy nála némái nc-m tud megélni. De is mönyün, köszön s logaggya őz öreg- embor. — No hát, aszmongya, axennyiér csinálna neköm, aszmongya, éggy aranny sarkantyút? Mongya az öregember, mennyiér. Meg is szegődnek ok az aranny sarkantyúval. Mikó csináta meg az aranny sarkantyút, ha aközbe kérdözle az öregembertől, hogy há mér monta, bog” nála nélkül nem tud megélni.- Ezer, aszmongya, hogy maga ellátogatott ■i ülrájhor, hogy mongya meg, a kirájküsas/* szonnaL mijén jegye van. De, aszmongya, . ír. tuggyák megmondani azért, hog} a ki- rájküsasszonhoz nem tudnak béráönni, . csak tálalómra kell kitalálják s nem találják ki. . mongya én csinálok, aszmongya. éggy aranyparipát, annak a hasába bujon bő, jobb felől csinálok éggy ajtót, azon az ájtón bébuvik a húsába. Ászt az atanny panpát ki kell vinni a piacra, de asziot run-, souki meg hem verzi, t-zmongya, a kirájküsasszon vöszl meg. A kirájküsasszon mikor megvötte, beviszik íggy szabiba. Osztán, as2mongya, mikor mind elcsöndösödaek, mind elalusznak, »nvor, asrmoag^a, s^upon oujon ki ounat, as/* mongya. Szép lábujjhögyön mönnyön a kiráj- ; üsásszon mellé, aszmongya, nézze meg, -asz- inoagya, hogy mijén jegye van? Aszmongya, miko meglátta, mi-jen jegye van, akko bujon vissza a lovába, aszmongya. De ara vigyáz zon, hogy a kiráji küsasszon nehogy megel)- reggyőn. _ ' kíind elaluttak, akko kihűlt a lóból, elmönt a kirejküsasszpnnak a/ ágyához, a kirájküs- asszont rnc-gnézte, hogy mijen jegye van. A homlokán vót a nap, a bal csicsinéi vót a va- csoracsüiag, a jobb csicsinéi vót a íiajnal- csi-llag. E vöt a hárceg jegye néki. De míg ott v'iz-sgálta vóna, hát a kiráj küsasszon megebrett, meglátta, hát el akarta magát kijátani, de úgy elfcgóuott, hogy nem tudott kijátani. — No te, hogy ide mértéi jőni, aszmongya, hát te hogy mertél idejőniF Eisorója, hogy hogy mönt ő oda-. — Njí3 aszmongya, mámost úgy kell csillájuk a dógot, aszmongya, ápaiu nehogy észrevegye a uógot, hogy te idejártál. Bujái csak vissza a lób-a. Én a lónak levágom a kot füllt, apámmal visszavitetöm az aranyműveshez, hogy csirája meg a fiiiit a lónak. Te akkó kibusz a lóból, -aszmongya, ezután jelentközö! apámnál. Lévágta a lónak a két fülit, az apjával visz- ßzavitette az arannymüveshöz a lovmtj csinája meg neki a fülit A legény lcibutt a lóból, a lónak a fülit megcsináták s visszavitték a kiráj- küsasszonhoz. A legény elmönyön a kirájhoz, jelenközik a kirájnál, hogy o még éggv-et próbál. A kiráj adott neki három napi gondolkozást. Aszmongya a kirájnalc: íőségös átyám, készön van a gondolkozás, aszmongya. Asz- mongya a kiráj neki: no aszmongya, ha készön vari, kettőt ha ki nem tálálsz is nincs baj, de a harmadikot nem tálalod ki, fejedet vétetem. — Na íőségös atyám, a kiráji kontesz- nefc a jegye a homlokán, aszmongya, a nap .— Igaz, aszmongya. — Bal csicsinéi van a vacsoracsillag, jobb cslcsin van a hajnalcsillag. Jó van fijam, aszmongya, igazad van. Akkó kapta mágáí a kiráj, az egész országba kurszust indított mindönfelé, mindönfe- lőrői a n^pek pyüienek éssze Mindönfelőről a népek ésszegyűltek, csdnáltak éggy nagy lako- üaimot s míg májnapig élnek, ha meg nem hóink. iVíQSdofia légyí Jáaos 56 éves. S&züd, Î54T.J fcleyäiisan öltözött szélhámosna után nyomat a renrlömy dünögyí iiaplu KOLOZSVAit. étpi ili-> líí. (A LlRnzr! munkatársától.) \, nlóbbi liu /unnégy ói. ban a n-niiör dg biíuiiu'i «M/lülyári a l o»i L.-/Ő iijí».-I. ben 1 T1 • I. j 1. 111• - :: horuoţyi Ako- kn!oz vári l.iko> bu/aboí nyoiutalani.l i-ltiint l-íl>I< mint kéb-zer pi n^ö »•rtékii i iiliam-mü <•- iiéliún»-/.a/ pi ngő k< -/. jiriiz. A kúrosiiit fi•nlév. iet a rt-mlóí égen ismeretlen tette-, e len a rendőrség; bűnügyi osztálya a nyomo/a- -niín ruegália pitolta hogy a pénz és riihalopást a Somogyi i-aládnál alkalmazásban levő Kováé Er/~<- bet 24 éves háztartá.i alkalnuuott követ - eJ. Az ellopott hotniik nagy rész ét meg i -> La láliak nála. \ megtéveiU cseléd leány t a rend őrség őrized be vette é-, megindította eli<ine az eljárást. l ázár Dénes Főzfa-ntc i 2J. sz. alatt c, kó éb-linAzt.ikereskedő ft-ljól« ütést telít i- uu retíen .tettes elien, aki a sétatéren lévő é lakat la’ (Lezárt cukrosbódéját az éjszakai órák bau feltörte és onnan több mint szá?, pengő értékű cukorkát és é elmiszerl eliopol!. Ugyancsak furfangos fogással elkövetett lo pás ügyében tett feljelentést a bűnügyi ősz tályon Cézner Miklósné, íordai-n? 13. szám alall iako kolozsvári m a- zony ismeretlen tettes ellen. Elmondotta feljelentésében, hogv péuCekeu délelőtt egy elegánsán öltözött ismeretlen riö jelent meg a lakásán s egy fiat a 1 székely leány után érdeklődött akiről azon ban ó nem ludolt lelvi 1 ágősitá-vt adni. Az idegen jól öltözött nő érdeklődése azonban, uiint utób kiderült, csak ürügy vök mert amikor az ltávozott. Cézner Miklósné kínos meg epeléssel vette észre, hogy száz pengőt és fontos iratokat tartalmazó pénztárcája, amely az asztalon volt, eltűnt. Vallomása sze liat az ismeretlen elegáns nő mindössze egy két pulauulig tartozk&datt a szobában. A rendőrség bűnügyi osztályú a besurranó széV- bámosnó kézrekeritésére széleskörű nvonio- zást indított löó. számú ívíadvánv. Lange H.-tól (Neuss.) tó.ét. kto VTg2 Bf4 ! i í hu g 6 Világos: Ka4, Vb4. Bal. Bf2, Fe5 FdÖ, lldő. HfT; gy.: d5, g6, hő (ll.y Matt két Lépésben. (Megfejtési határidő: 3 hét. A március 7-én közölt 150. sz. íeladv iay (úicntautr) megfejtébe?: 1. BeSxe.4. ( Amsterdami verseny, 1042 i Világos: Sötét: tir. Érnie. ( ortlever (Elhárított vezércscL) "1. HfJ; Hf6. 2. c4, c6. 3. dl. d5 (Most lé-, péscserékkel a vezercseluc-k u. u. sz’áv-vé- delme állott elő). 4. Hc3, dxcl-. 5. a4, Ffő ' 6. e3, e6. 7. Fze4. Fb4. 3. 0—0. 0—0: 0 Ve2, Hb—d7 (Jobb itt He4). 10. e-l, Fgl. 11. eűr (Különben sötét eö-tcl kitűnő játékhoz jutna). 11... Hd5. 12. tls4, hó: 13 Hg3 Fxf3 (?) (céltalan csere, mely helyett inkább fő'-nek kellett, történnie). 14. Uxf3, Vh4. 15. Vd3. c5 (?) (nem időszerű robban- (tusi kísérlet, mely után világos erős támadáshoz jut). 16. Fxd5! exdő. 17. Hfő, (ezen erős huszár beállás miatt .sötétnek tönkre kelj mennie). ^ el-. 18. \ h3. cxdtt: (18 Bd8 sem jó. Erre következnék: 19. Fxh6! gxh6. 20. V g3-f- Kf8. 21. \ g7—, K e8. 22 lídő-i-', Ke7. 23! Vxf7 mait). 19. FxL6. Hxeő. 20. FxgT. Hg6. 21. Ba—dl ős ■sötét a tarthatatlan állásban feladia. SZÉLHÁMOSOK GYŰJTENEK MENE- KÜLT CSERKÉSZDIAKOK RÉSZÉRE. V? erdélyi cserkészkcrület vezetőségébe? több he jelentés érkezet L melyek .szerint szélhámovok gyűjtenek ..menekült cserkészdiákok" részére. A eserkészkerűe i ezzel kapcsolatban közli hógy=-nem szoktak a. cserkészek maguk céljaira gyűjteni és akik czj a gyűjtést -végzik, közönséges szé'hámo.sok és ál ke l dni őket % iggJgözeíebbi rendőrnek \ K+d'kill <<i u '<ik krxé*br* lüttluca i.ti.x |»i'»i.,< K*'l pazarló /.'ti; jji u-r« **'. ' >. . I f; 111 i, m! I < aim fi :el u*‘k ( 1λ l,illeT«*k ■ni htiji\ leli* !>i/Iom’..hií a foglalhozatdio* isuWm*un ktMvlft? Isis ii»« yvii minit- fgmutiku In-; liuUn.Mlaiii, tudva. h<>xv ^ .vţ>,i i -m ;>i>h in- khIJhjmI a> mell» ti i\ bog» iduját kamarai tagsági dijai társadalmi .időit kiiwerh* se «'•' neki is maradjon va- .1 UH legheveseM. ii a I» i U* pontot Ilii'*: kell U-U'-mh';1 V uh i mn>onia legalább 'Mb 4b •’,<*/. ftei /.» 41 foglulkoznm. megszakitt is ne* ál, ünm’i>ek<n Hol van éhből inég a ■ salad ,i rail?, a színvonal lenn tartása a befektetés töiktitise? Erre már c^ak »ilw* ii/Hi(i:«''-‘ e»e.lén juthat. De hol vau a ~aí*- Ieucsás r.M 1 beu ..f. Uialiuo mU" á lások **llá..'álio/ -/ükséges idő és erő? Hiszen egy ive-tiak ma a.' eirujwJiK'U'Üi'a íO brl < ti kis iil naponta órákat kell eStölrenii* ,tvmutatvân>ok kitöltésiével. jc’eniroekk* 5. tatKSZcikákkai .-gylrti mókává?. Heteş;eklt0l nem veheti el a/ időt. mert ék nem engc- lik t .-A családján takarékoskodhuKik, vagy -ajat pihenésén. Ez pedig meddig mehet.' HípVje el uiőkeu, kedves jo szerkesztő ha rá* •iui, ma már nem kérdés az, hogy ha gyengébb vagy kewsbé nnibicidzu*} urv-o <j/, mennek juiur<t. mi lesz a né i*e gészség- rtggyef'r' Mii inkább ott tartunk, lw®y egy- iialan >enk/ sem megy örvösnek’, A*V vwv, * *i yV», .... Szép dolog a hivatás-, ti*-, i.: ám ölni is kell. ÍU aki «vámol, nem cii- olv.m üzletel. hogy b. leül je a vagyonát, válktf.ja kizárólag .<z elet kellemetlen é> sötét ddalál, lemondjon az egycui és csniádi él» ' napszámosok nők is kijáró előjogairól iné , ,aber bajai kedvéért — mindezt pedig etetni gondokkal küzdve, kélszeraunvit dolgozva, oiat bark) é? végül is <j«-. .V. «.fr.*1.- ».•; k . _..“i s'* mindenképpen •< jövő Kizlosithaiáfca nélkül... Ezért. Falusi orvosi vagy városi — majdnem mindegy. \ közönség addig próbálja alcsóle ;.á tenni az orvosi munkát, addig segítenek neki ebben a ..mértékadó körök', mig lassan. de biztosan orvos nélkül marad. Azért nem lehet betölteni — egész röviden —* a falusi orvosi áfásukat. mert nincs kit*! lövőre még kevesebb Jesz. Pillanatnyilai (iCdig nem termesze teg-e, hogy minden or vő* h-« már ez a fogíaikozása — orts ; húzódik, ahol vsa lehetősége legalább eg» ki* — lUláshaJmozásra?- ¥ fvw* V*k A- *>■ ^ . -* * . ^ éí . -I --•■ ' , - > _^c é 1 _, v _ • f V. .■ 0 / ^ ~ a- î r-r' f j w i.-rrazi,'.., a- /«St - j(1> i •'«■<*• f-be «. A pub sár íeiemunkává. es egyéni -életének jogai épségben tartva legalább annyit biztosi1 magámak, mint az orvos é,$ néni kötele mindig 'és mindenkinek rend« kezesére állan •j csak az élet csúnyaságait látni. Az orvos ioglalkozás ugyan ijivaias kérdése és uhog; i-n magam sc-muv; körülmények között neu hagynám el pályámat — mint uémelyeL. vét kés szenvedélyeiket ~ úgy bizonyára mic dig lesznek emberek, skik vállalják o hii*: ást. De ezek nagyon kevesen leiza'k, ezé kel felszívják a katedrák és kévé«,. szeren* esés betegek, ts akkor ugyanvalóst sai les: u ..népőgésjESégüggyel? Egy orca
