Ellenzék, 1942. április (63. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

* ELLENZÉK Klltfl 1* *42 <t V 111 i H 1 Aj: olasz vezérkar főnökének távirata *\ kormányzóhoz ZWDAPKSTt Április 1. (MTI.) Ug* hrrstUsro tálx*rru>k, ax (d<tx& mrzérhcrr fő~ nőke Msrgyan>rszó gr ól való elnttrzásakor ivz a!ál>bi táviratot intézte a Kormányzó ‘r ÓföntiJtóságához: „Enged jr miig E óméit óságod, hogy fmr • ejtho*ellen magyarországi tartózkodó som hr fejezte r el nurul Eőnudt óságodnak, und a Kormán yzóhfdyetes Ur öf ont él tó­ágának meghatott nunul jerk köszönetét a hozóm iran* tanúsított meleg rokonszen- £ ért es üzért a szívélyes és baráti fo~ .<-d tat étsért, om elvben nszi'bitení szive" <’lc voltaic. Fkaik benyomás! tett rám ft otagy ar hadser-g büszke szelleme. am°ht n háromhatalmi egyezmény h adtával egyetemben hatolni''* erő feszitésekkrf biztosit ja (7 közös győzelmeié' Az olasz vezérkar főnöke ezenkívül .■»«* véhtesh on rnt Yardra'bon iid nözöJte nf vanezen olkidommnl Kállev Miklót mi- nisrt erein ökot é"- Barfha Károly honvé­delmi minisztert. ars ' '"sbb - ■■£ moaca: Kolozcvir szenzációja! !I Japán! követünk képviseli Magyar- országot a k'nal nemzeti kormánynál is BUDAPEST, április 1. (MTI.) A kor­mául zó a kiiliigyumisztériuni vezetésé' vei megbízott miniszterelnök előterjeszté* sere ta&si \égh Miklós rendkívüli követ es meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott elsöosztáK n követsé- gi tauaesost, a tokiói m. kir. követség ve­zetőjét Japánra és Mandzsukuóra kiter­jedő' követi megbízatásának meghagyása mellett a Naukmgban székelő kínai nem* «éti kormánynál való képviselettel követi minőségben megbízta. NagySisti és Irnsvé i katolikus istentiszteletek 1 őtéri Szent Mihály-templomban. Szerdán este 6 órakor: Lamentáció. Nagy csütörtökön délelőtt 10 órakor csonka- niise, passzió, sirbatetel, d. u. 6 órakor lamen­táló, szt. beszéd. Nagypénteken d. e. 10 órakor csonkamise, passzió, sirbatétel, délután 6 órakor lamentá­: ció, szentbeszéd. Nagyszombaton d. e. 8 órakor tűz, víz, hús­véti gyertyaszentelés, d. e. 10-kor ünnepi . szentmise. D. u. 6-kor feltámadási körmenet. Hús vét vasárnap reggel fél 7-kor szentmi­se és ételszentelés, 8-kor szentmise és étel­szentelés, 9-kor szentmise, 10-kor ünnepi szentmise, szentbeszédet mond dr. Earáth Bé- .a kanonok-p’ebános, fél 12-kor csendes szentmise. D. u. 6 órakor vecsernye. Husvét másodnapján: elsőnapi rendben szentmisék és vecsernye. Szentpéteri plébánia templomban: Nagyszer- ,dán d. u. 5 órakor gyászvecsernye. Nagycsü­törtökön d. e. 8 órakor szentmise, oltárfosz- tás, d. u. 5 órakor gyászvecsernye. Nagypén­teken d. e. 10-kor csonkamise, passzió, sirba- letel, szentbeszéd, d. u. 5-kor gyászvecsernye. Nagyszombaton d. e. 7 órakor tűz, viz, hús­véti gyertyaszentelés, d. u. 5 órakor feltáma­dási körmenet. Husvét vasárnap 8 és 9 órakor csendes szentmise. tO-kor ünnepi szentmise, szenfbe- szédet mond tír. Balássy Imre kar.onok-piebá­nor. Husvéí hétfőn előző napi sorrendben szení­mGc’k. Bulgária-telepen husvét vasárnap és hétfőn délelőtt fél 11 órakor szentm’se. Moncstori-uti plebánia-templomban: Nagy­szerdán délután 6 órakor lamentáció. Nagy­csütörtökön d. e. 9 órakor szentmise, oltár- fosztás, d. u. 6 órakor lamentáció. Nagypén­teken d. e. 9 órakor csonkamise. passzió, sir­batetel, szentbeszéd. D. u. 3 órakor keresztüli ájiatosság a kálvárián és szentbeszéd, ß óra­kor lamentáció. Nagyszombaton reggel 7 óra­kor tűz, viz, húsvéti gyertyaszentelés. Dél- ara i. 6 órakor feltámadási körmauet. Husvét vasárnap 8, 9 és 10 óracor szent­misék. Husvét hétfőn d. e. 8, 9 és 10 órakor szent­misék. Irisztelepi kápolnában: Nagyszerdán d. e. 8 órakor lamentáció. Nagycsütörtökön d. e. 10 órakor szentmise, Htáríosztás, este 8 órakor lamentáció. Nagy­pénteken délelőtt 10 órakor csonkamise, pasz- szió, sirbatetel, szentbeszéd. Este 8 órakor la­mentáció. Nagyszombaton d- e. 10 órakor szentmise, este 7 órakor feltámadási kör­mének Husvét vasárnap 8 és fél 21 órakor szent­misék. Husvét hétfőn d, e, 8 és fél 22 órakor szent­misék. A kerekdombi kápolnában mindkét ünne­pen déle-lőtt 9 órakor szentmisék. latiéi Áifrédné április 1-tCl minden este a S AVOY-L űvc!iáz!>aD éneke!. Okvetlen halig ssa meg! Szerencsétlenségei okozott a véletlenül elsült vadászfegyver KOLOZSVÁR, április 1. (Az Ellenzék mániáit ársát ól.) Megdöbbentő baleset színhelye volt tegnap az egyik Kalász* 1 utcai korcsma. Kedden az esti órákban betért a korcsma helyiségébe Podoba Pál, Kalász utca 25. szám alatt lakó 35 éves» napszámos. Este nyolc óra tájban egy ismerőse is a korcsmába jött. Bor­bély László 28 éves erdőkerülő, vállán egy Winchester-puskával Az erdőkerülő kissé ittas volt. de amint meglátta isme* rését, Padoba Pált örömmel köszöntötte és as'?5tala felé közeledett, hogy leüljön. Közben leakasztotta válláról fegyverét, Színház és Művészet de az eddig még meg nem állapított mir don abban a pillanatban elsült t: a golyó Padoba Pál napszámost a jobb lábszárán érte. Az erdőkerülő a váratlan szeren* < ellenségtől, megdöbbenve rohant oda a napszámoshoz, felemelte és kirohant ve* le. majd gépkocsin bevitte a mentőállo- má ra, bogy első segélyben részesítsék. A megsebesült napszámost az első orvosi l egélynyujlás után beszállították a se­bészeti klinikára. Állapota súlyos, de [ nem életveszélyes. A véletlen szerencsét* i lenség ügyében megindult a rendőrségi vizsgálat a felelős-ég kérdésének megál­lapítására. A tizenkilencedik század osztrák ba' rokk leiegojebeii alkotó Grillparzer nagy drámatrioiogiajanuk, Az urany gyapjú" nak barma d-k részét láttuk tegnap a Nemzed Színház előadásában. Az osztrák —német újkori költészet — Kleist-ct é*s Hebbel't kivéve — e legnagyobb alakjá­nak idejében európaszerie a végzet volt sarkalatos témája és időszerű kérdése az, irodalomnak. Grillparzer klasszikus mé­retezésű hármaődrámájában, a „bűn és bünbödés“'ben ragadta meg és dolgozta fel a lélekben és sorsban örvénylő végzet problémáját. „Nagy és antik —- irta Gr. 11- parzerről Byron — nevét meg kell ta­nulni". * .Modern végzetdráma a Medea. Klasszi­kus és romantikus elemek fütik át szinte egyforma erősséggel. A görög mítoszt, az istenek tapodta földön járó emberek he­vet, szenvedélyt, bosszút libegő félisteni, néhol embertelenül emberi világát a ro_ mantika modern izü féktelen lobogása hintálja szüntelenül a valóság és valóság* feletti közt. De a lélek izzását, kihagyás- nélküli nyugtalan keresését klassz’cizáló keretbe szorít ja. A szenvedély egyetemes eláradáfsa, a harc az egyén kiteljissülé- séért szembetalálja magát a végze tei, mig jellem és sors tragikus párviadalában megtörik a jellem és elbukik az ember. Jázon vállalkozása az aranygyapju megszerzéséért az ifjúság örök nagy ka­landja. melynek mélysodru hullámaiban törvényszerűen követi a bűnt a bünhödés. Mire megérik benne a bölcs mérséklet felismerése, végzete beteljesült: vissza­nyerte hazáját, de elvesztette önmagát és övéit. Medeában komor izzással szakad* nak fel a szerelmében és megalázottságá- ban egyaránt mindenre képes asszony ősi, barbár, vad ösztönei s bosszújában végig gázol minden életen, amelyhez va­laha köze volt. A misztikus távlatokba növő Medeát. a szerepet, amelyre az egész dráma épült, Peery Piroska alakította a bemutató elő­adáson. Felfogásában a dráma modern. Medea Grillparzer szomorujátékának bemutatója a Nemzeti Színházban lélektani elemeit hangsúlyozta és a nagy klasszikus, de szinte személytelen és el­vont ábrázolás helyett megjátszotta nap­jaink emberének érzéseihez könnyen kö­zelférkőző módon, nem a héroszi asz- szonyt, hanem a sokrétű, bujkáló, érzé­seiben és titokzatosságában is világos, egyszerű asszonyt, aki megcsalatásában bosszút esküszik s a bünhödést hozza ki- Gátívzójára. Játéka nem szerepjátszás volt, néni i- csak egy jellem ábrázol ás a. ( de független, önálló alkotás a felfogásban és véghezvitelben egyaránt. A koturnuszon járó emberek emberfeletti világában ka­vargó szenvedélyeket élte meg és a'kotta meg előttünk egyszerűen, maian, de rnm- denképpen ugv. hogy mégis megmaradt a költő szándéka változatlanul: éreztük az alvilág borzoneratásait s az Okmposz tiszta fenségét, a mítosz vadul kavargó világát. Peérv Piroska Medenia néhol emberien megrázó volt. máshol meleg asszon viságá“ ban kifürkészhetetlen, titokzatos s né­mely jelenetében, mint a gyermekei meg­ölése utómban, roorumentáb«. Az égő városban megpemmüsült élétek felett, a rom és iic7Ög közepette aranygyapjuval megjelenő, b'hímvt érzésében megtisztu­ló és távolodó M"dea feledhetetlen mű­vészi élmény marad. Kamarás Gyulaf Jázon alakitója már az előadás elején túlságosan erős hangot üt meg. amit lehetetlen öt felvonáson ke­resztül fokozni. Minden jó adottsága él* lenére is ritkán hallatja a szív szorongá­sának, az elme tépelödésének hangjait.. Sajnos, legtöbbször megelégszik a nem mindig indokolt kitörésekkel. Pcór Lili Gora dajka szerepében nyujitott a színpa­dunkon megszokottat jóval meghaladó alakítást. Gyönyörű színpadi beszéde, já­téktudása a nagy klasszikusok iskolájára vall. Kiásszicizáló felfogása éppen ellen* tété volt a Peéry Piroskáénak, mégsem okozott zökkenőt. Iskolákon és felfogáso­kon tnl, úgy látszik, minden kiváló alakí­tás ugyanazt a hatást tés-i. Kreon, korin- toszi. király Borovszkv Oszkár volt. Az utolsó felvonásban találta meg leginkább önmagát, bár mindvégig jó .dal ‘ i t »yujtott. IJavady Nagy Ilonka rmortrpthm ítAémk. é* "> BMt’tttka álUtwi'Un raiacci a*v*rral k r.r.é*>- rtn e atom. tndná erejét latb» Alakítás* elmosódó, egy ér: iuégnélk u! Varga Mályéi* díszletei t.fizij! főkénl a oszlopcsarnok hatott tiszta, nagyvonalú architektúrájával. A kifogástalan rende­zést Kőműves IS agy Lajos végezte. A HCrőzenét vezényelte Endre Béla. A Medea bemutatója rendkívül nagy «ikcrt aratott, amelynek oroszlánrésze a kiváló vendéget. Peéry Piroskát illeti. A bemutató közönsége mindegyre ki robbanó és szűnni nem akaró tapssal jutalmazta felléptét. (92. i.) A Düvidéh ünnepe Husvét naqyhetcben áhitatosun ünnepel a Délvidék. A közelgő Fel­támadás magasztosan szép ünne­pe mellett ennek a földben, buza- kalászban gazdag területnek min­den egyes lakosa, polgára, gyer­mek és felnőtt egyaránt, örömtől telt szívvel, hálatelten ünnepli Délvidék felszabadulásának első évfordulóját a 23 éves idegen el­nyomatás alól. Ebből az alkalom­ból a délvidéki városok és közsé­gek a tűzharcosok rendezésében hazafias ünnepségekkel emlékez­nek meg felszabadulásukról. Délvidék lakosságával együtt ünnepel lélekben és szívben az egész ország. Együtt ünnepelünk mi is, erdélyiek. Az Idegen uralom alatt eltelt idő egyazon sorsot jut­tatott a Délvidéknek és Erdély­nek. Tudjuk, milyen volt az élete az arany buzakalásszal dús bács­kai föld magyarságának. Jól is­merjük azokat a keserű éveket, amelyeket éppen olyan fájdalmas gyötrődéssel vergődtek át, mint ml és azt is tudjuk, hogy Szabad­káról és Újvidékről éppen olyan sóvár vágyakozással tekintettek északra a lezárt határ felé, mint ahogyan mi is szomorú, csöndes éjszakákon, titokban, könnyes sze­mekkel tekintettünk innen Er­délyből nyugat felé. Ki tudhatja nálunknál jobban, hogyan várta több mint két évtizeden keresztül éjjel-nappal a bácskai városok és falvak népe azt a pillanatot, ami­kor ismét hazatérhet, De nemcsak fájdalmukat és szomorúságukat ismerjük, az örömünk is azonos, Az ez öröm, amelyet a felszabadu­lás boldog mámorában a sors né­hány hónappal előbb juttatott ne­künk, de nem sokkal azután a Dél­vidék magyarságának is osztály­részül jutott. Az a nap, amelyen a szabadkai országút felől feltűntek az első honvéd csapatok, éppen úgy felejthetetlen marad örökre a délvidékiek előtt, m:Tnt ahogyan Északerdély és Kolozsvár számára mindörökre felejthetetlen 1940 szeptember 11-ének a napja, Mint ahogyan Krisztus szenve­désed után a feltámadás jött, úgy aranyozta be éltető napsugárral, kicsorduló örömmel és boldogság­gal ennek a két elszakított terület­nek, Erdélynek és a Bácskának minden egves gyermekét, minden fiát, minden igaz magyarnak a szivét a több mint két évtizedig tartó szenvedés után a felszaba­dulás. Ismerjük, tudjuk a délvi­déki lakosság elmúlt éleiének minden mozzanatát. Együtt érez­tünk velük az első pillanattól vé­gig a keserves eszisndőkön« És együtt érzünk, együtt ünnepelünk velük most is. felszabadulásuk­nak első évfordulóján, amikor Bácska minden kis falujában ki* gyulnak az örömtüzek s rajongás­sal és szabadon foghat kezet egy­mással újból az édes anyaország­hoz hazatért, sokat szenvedett, de Igazában soha el nem szakadt két terület magyarsága. (—) A Népművelési Bizottság előadássorozata, keretében szerdán este 7 órai kezdettel, az unitárius kollégium dísztermében „Rendkívüli idők, rendkívüli kötelességek“ címmel Tóth Gábor igazgató, körzeti iskolafelügyelő igen érdekesnek ígérkező előadást tart. A Népmű­velési Bizottság szeretettel hiv és vár minden magyar testvért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom